A világjárvány kitörésekor hirtelen több milliárdos darabszámban lett igény maszkokra. A kereslet és a kínálat egyensúlya felborult. 500 százalékos árréssel lehetett maszkot gyártani! Sok mással foglalkozó cég is a termelésükbe kezdett. Egy bajor autóipari beszállító menedzsere elárulja az átállás és a maszkpiac kulisszatitkait.
Tömeges kereslet a semmiből
A világjárvány előtt néhány ázsiai országot leszámítva az átlagember nem akarta eltakarni a száját és az orrát. Csak az egészségügyi intézmények és munkavédelmi okból a termelőüzemek egy része vásárolt rendszeresen maszkot. Márciusban hírtelen világszerte több milliárd ember akart.
A kevés maszkgyártással foglalkozó cég nem tudta egyik napról a másikra sokszorosára növelni a termelési kapacitását. Ráadásul hamar alapanyaghiány is fellépett. A maszkhoz elengedhetetlen szivacs beszerzési ára a megszokott hússzorosára emelkedett.
A korlátozások bevezetése után a gazdaságok számos területe gyakorlatilag leállt. Vállalatok, termelőüzemek sokasága maradt megrendelés és bevétel nélkül. Több üzem, jobb híján megpróbált maszkgyártásra átállni.
500 százalékos haszon!
A hirtelen maszkgyártásba kezdeni akarók fő motivációja a hiány miatti árrobbanás volt. A világjárvány előtt a nagykereskedelemben körülbelül 40 centet kellett fizetni egy eldobható maszkért. Amíg a COVID csak Ázsiában pusztított a többségében kínai gyártók bírták termelési kapacitással, ezért az árak stabilok maradtak.
Március végén, amikor a vírus hirtelen világszerte megjelent, 2 euróra ugrott az eldobható és a textilmaszkok nagykereskedelmi ára. „És ez körülbelül 30 centes gyártási költség mellett” – meséli egy bajor autóipari beszállító menedzsere, aki 2-3 hét alatt maszkgyártásra állította át a megrendelés nélkül maradt cégét, leállt üzemeit.
Még többet lehetett keresni az FFP maszkkal. Március elején néhány nap alatt olyan hiány alakult ki, hogy gyakorlatilag csak másodkézből, sokszoros 500 szoros áron lehetett hozzájutni. A hiányt azért volt a textil maszkoknál fellépettnél is nagyobb és tartott tovább, mert a gyártására jóval kevesebben tudtak átállni. Egyrészt, mert jóval bonyolultabb. Másrészt, mert az FFP legfontosabb részéből, a szűrőből is hiány volt. Harmadrészt, mert egy maszkot csak szakhatósági gyártási engedély birtokában szabad FFP-ként forgalmazni. Ezt pedig nem lehet egyik napról a másikra megszerezni.
„A kormányok cserbenhagyták a cégeket”
Sok cég a megszokott megrendelések elmaradása miatt gazdasági kényszerből, de önként kezdett maszkgyártásba. Átallás történt azonban politikai nyomásra is. Ennek legismertebb példája a Fehér Ház és a legnagyobb amerikai autógyártó, a GM esete. A sokig a világ legnagyobb gépjárműgyártójának számító mamutcégnek először maszkokat, majd lélegeztető gépeket is kellett gyártani a hiány leküzdése érdekében.
„Nyomás Berlinből és Münchenből is volt” – árulja el a bajor menedzser. „Legyen maszk akár a föld alól is!” – hangzott a bajor miniszterelnök elhíresült követelése a német ipar felé március közepén. „Aztán a politika cserbenhagyta a cégeket” – panaszolja. A kormányok, önkormányzatok, közintézmények a hazai gyártók helyett a kínaiaktól vásároltak. Miután a korábban is maszkgyártással foglalkozó kínai üzemek növelték a kapacitást, gyakorlatilag korlátlan mennyiségben kínálták a termékeiket – meséli a menedzser. A legnagyobb európai és amerikai reptereken valóságos maszkbazár alakult ki áprilisban: politikusok licitáltak a kínai szállítmányokra, majd kamerák előtt vették át a maszkokat.
„Országok, sőt, városok és tartományok licitáltak egymásra ugyanazon az országon belül. A politikusoknak az volt a fontos, hogy minél nagyobb szállítmányokkal fényképezkedhessenek. A pénz és az amúgy is nehéz helyzetben lévő hazai cégek támogatása nem volt szempont.”
A piaci egyensúly visszaáll
Ahogy egyre több cég ráállt a maszkgyártásra, és a korábban is ezzel foglalkozók vállalatok növelték a kapacitásukat, elkezdett esni az ár: április végére 1,50 euróra, május közepére visszaesett 1-re, majd a hónap végére a válság előtti 40 centre esett a nagykereskedelmi ár.
A kínálat jóval meghaladta a keresletet. „Május végén már nem tudtak annyit venni az országok és a városok, amennyit a gyártók ne lettek volna képesek szállítani” – érzékelteti a kínálati oldal változását a bajor középvezető. Egyidejűleg hellyel-közel újraindul a gazdaság. Így a spontán maszkgyártásba kezdők leálltak a termeléssel. A maszkgyártás azóta ismét, mint a világjárványi előtt is, kvázi kínai monopólium.
A maszkgyártással foglalkozó cégek nyugodtan hátra dőlhetnek, az üzlet magától is menni fog. Szakértők szerint a maszkpiacon tartósan évi 6 milliárd euró bevétellel lehet számolni. Így a kínai BYD vezetőinek sincs okuk aggodalomra. A vállalat, amelynek a Hongkong közeli Sencsenben van a központja a legnagyobb kapacitással rendelkező cég: napi 5 millió maszk és 300 ezer üvegfertőtlenítő hagyja el az üzemcsarnokait.
Egy üzem kulisszái mögött
A bajor menedzser elárul néhány kulisszatitkot is. Az ő ötlete volt az átállás, miután a cég egyik napról a másikra megrendelés nélkül maradt és hamar kifogyott a készpénzből. Szűk 3 hét és körülbelül 10 ezer euró kiadás után két gyárukban, Lengyelországban és Mexikóban indult meg a maszktermelést! „Ez persze nem lett volna lehetséges, ha a gépsorokat nem textíliák feldolgozására használtuk volna korábban is” – ismeri el. Cége többek között üléseket készít az autógyártók megrendelésére. Az átállásnál nehezebb volt az alapanyag-beszerzés. „Nagy kreativitást igényelt” – emlékszik vissza. „Jobb híján a célra alig alkalmas textíliákkal kellett dolgoznunk.”
Március végi starttól a május közepi leállásig 250 ezer textilmaszkot gyártottak. Utána már nem érte meg anyagilag és elindult az autóipar is. Hála az autóiparban megszokott 10 százalékos árrés sokszorosának körülbelül 100 ezer euró nyereséget értek el a másfél hónap alatt. Ezzel megoldódtak a cég cash flow gondjai. Ennél azonban fontosabbnak tartja, hogy a maszkoknak köszönhetően sok száz munkahelyet sikerült megmenteni a termelésben. „Ezt személyes sikeremnek tartom. Erre büszke vagyok.”
