Közép-Európa, valamint Európa keleti és délkeleti régiói gazdaságilag sokkal jobban át tudták vészelni a koronavírus-válságot, mint Nyugat-Európa – áll a bécsi WIIW gazdaságkutató intézet tanulmányában.
A Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (WIIW) tanulmányában kimutatta, hogy a régióban vizsgált 23 ország együttes bruttó hazai terméke 2,3 százalékkal csökkent 2020-ban, ami mindössze egyharmada az euróövezeti gazdasági visszaesés mértékének. A térségi idei GDP-növekedése azonban az euróövezetével megegyező, 3,8 százalékos lehet.
Richard Grieveson, a WIIW igazgatóhelyettese és a tanulmány egyik szerzője szerint a teljesítmény eltérő alakulásának egyik oka az, hogy a kelet-európai régióban jóval szigorúbb intézkedésekkel reagáltak a járvány első, tavaly tavaszi hullámára és sokkal kevésbé szigorú megkötésekkel a második, őszi hullám során, mint Nyugat-Európában. A második hullám idején ezért a kelet-európai régióban jóval többen álltak ismét munkába mint Nyugat-Európában.
A bő egy évtizeddel ezelőtti pénzügyi válság tanulságainak a levonása is hasznos tapasztalatokkal segítette a járvány által okozott válság kezelését a térség országaiban – mutatott rá a WIIW vezére. A gazdasági visszaesés mértéke így 2020-ban jóval elmaradt a 2009-estől, ami a vizsgált országcsoportban akkor 5,6 százalékos volt.
A mostani kisebb visszaesés azonban széles eltérést mutatott az egyes régiók között.
A kelet-európai uniós tagországok és a balkáni országok például nagyobb mértékű visszaesést szenvedtek el mint 2009-ben, a szovjet utódállamok viszont lényegesen kisebbet.
A legnagyobb mértékű visszaesés a szolgáltatási szektorra és turizmusra erősen támaszkodó országokban következett be, Horvátországban és Montenegróban. “A visszaesés mértéke csak Horvátországban és Montenegróban haladta meg az euróövezetit” – mutatott rá Grieveson. “Moldovában pedig nagyjából megegyezett az euróövezetivel.”
Az elkövetkező három évben a WIIW mind a 23 vizsgált országban lendületes gazdasági növekedést vár, de nagy eltérésekkel. Az idén azonban Grieveson szerint a fertőzésszám növekedése miatt “nem valószínű, hogy a tavalyihoz hasonlóan meg tudna ismétlődni a nyugat-európainál nagyobb teljesítmény“. Szerbia és Törökország már az idén megkezdi a lendületes növekedést az intézet prognózisa alapján, Csehország, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Moldova 2022-ben, Montenegró pedig 2023-ban térhet vissza a válság előtti szintre.
A WIIW porgnózisa szerint Montenegró 6,5 százalékkal, Törökország 5,8 százalékkal, Szerbia 5,0 százalékkal, Koszovó 4,8 százalékkal, Horvátország 4,5 százalékkal, Albánia 4,5 százalékkal növekedhet az idén.
Azok az országok fognak tehát lendületes növekedésbe, amelyek hatékony költségvetési és monetáris intézkedésekkel siettek a gazdaság segítségére,
mint Szerbia és Törökország, vagy pedig a tavalyi nagy visszaesés miatt mélyről indulnak és sok behozni valójuk van, mint Horvátország vagy Montenegró.
“Szerbia egy valódi sikertörténet” – emelte ki Grieveson. Az ország a költségvetési deficit növekedésének a terhére azonnal célzott támogatásokkal sietett a gazdaság segítségére. Az oltások terén elért sikereit jórészt az Oroszországgal és Kínával ápolt jó kapcsolatainak köszönheti.
A legalacsonyabb gazdasági növekedést Észtországban várja az idén a WIIW, 1,2 százalékost. Fehéroroszországban 1,5 százalékos, Litvániában 2,1 százalékos, Bosznia-Hercegovinában 2,5 százalékos, Bulgáriában 2,5 százalékos, Lettországban 2,8 százalékos lehet a GDP-növekedés.
A WIIW tanulmánya azonban megjegyzi, hogy a jelenleg még meglehetősen magas fertőzésszám nagy bizonytalansági tényezőt jelent a prognózis megvalósulásában. Az oltások folytatódásával és a meleg időjárás beköszöntével azonban az év közepétől azonban megindulhat a lendületes gazdasági fellendülés.
