Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Palkovics: a klímavédelem árát nem az emberekkel kell megfizettetni
No menu items!

Palkovics: a klímavédelem árát nem az emberekkel kell megfizettetni

Palkovics: atomenergia nélkül elérhetetlenek a klímacélok. Fotó: MTI/Balázs Attila

A magyar kormány álláspontja az, hogy a klímavédelem költségeit nem az emberekkel, hanem a nagy szennyezőkkel, a nagyvállalatokkal kell megfizettetni – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter Brüsszelben.

Palkovics László magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta, az uniós tagállamok vezetőinek Brüsszelben zajló csúcstalálkozójának témája egyebek mellett, hogy a kibocsátás-kereskedelem hatályát olyan területekre is kiterjesztenék – például az épületek, vagy a közlekedés -, amelyeken eddig a tagállamok saját hatáskörben dönthettek a kibocsátás csökkentéséről.

A miniszter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország ellenzi azt az elképzelést, amely szerint a lakóházak kibocsátását is bevonnák a kibocsátás-kereskedelmi rendszerbe, az ugyanis a háztartásokat jelentős terhek megfizetésére kötelezné, évente akár 300 ezer forint pluszköltséget is jelentene egy átlagos magyar család számára.

Elmondta, az uniós csúcstalálkozó margóján megbeszéléseket folytatott, amelyek között Kadri Simson energiaügyekért felelős biztossal azt járták körül, mit kell tenni annak érdekében, hogy a lakosság terhei ne növekedjenek, mégis el lehessen érni a 2030-as 55 százalékos kibocsátáscsökkentési célokat.

Ezzel összefüggésben kiemelte, Magyarország nem szeretne és nem is akar lemondani az atomenergiáról, annak ugyanis fontos helye van az uniós klímacélok elérésében.

Amint azt az Európai Bizottság tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont (JRC) is nemrégiben megerősítette, a 2015-ös párizsi klímamegállapodás azon célkitűzését, miszerint a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését 2 Celsius-fok alatt kell tartani, illetve törekedni kell az 1,5 Celsius-fokos maximumra, atomenergia nélkül nem lehetne elérni – közölte.

Hozzátette: Magyarország nem szeretné, ha a teljesen széndioxidmentes atomenergia támogatásoktól elesne, ahogyan azt sem, hogy további gázhálózati fejlesztéseket kelljen leállítani.

Beszélt arról is, hogy a magyar kormány mintegy két héttel ezelőtt fogadta el a nemzeti hidrogén-stratégiát, mely arról is szól, milyen hidrogént használó iparágakat lehet létrehozni. Szavai szerint ilyen lehet a közlekedés, az új generációs fűtési kazánok gyártása, vagy akár az acélipari vagy a cementművek átállítása a hidrogénfelhasználásra. A hidrogén jó alternatívája a gáznak akár keverve, akár teljesen kiváltva azt, ez azonban új megoldásokat igényel – mondta.

A miniszter végezetül kiemelte: Magyarország a klímabajnokok közé tartozik, ugyanis már 2018-ban 33 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es értékhez képest, és vállalta, hogy kibocsátását 2030-ra 55 százalékkal csökkenti, 2050-ig pedig karbonmentes lesz.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Itt a csavar: a mesterséges intelligencia most új munkahelyeket teremt az IT piacon

Az AI-tehetségeket kereső vállalatok számára egyszerűen nincs elég tapasztalt munkavállaló, és néhányan közülük akár milliós éves kompenzációs csomagokat is elkérnek.

Nagyon meg kell fékezni a csonttörő dengue-lázat: itt van a megoldás

Lopakodó, maláriát terjesztő unokatestvérével ellentétben a nőstény Aedes aegypti vagyis az egyiptomi csípőszúnyog bosszantó hanggal jelzi a közeledését, de a csípése sokkal rosszabb, mint a zümmögése.

Megjött a kamatemelés a lakáshiteleknél, áttörik a bankok a THM-plafont

A kamatoknál élénkebb volt a mozgás a jövedelmi elvárások terén.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.