Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia A gazdasági növekedés alternatívái - Stratégiaváltás a világgazdaságban
No menu items!

A gazdasági növekedés alternatívái – Stratégiaváltás a világgazdaságban

Ezzel a címmel jelent meg nemrégiben egy gazdasági kirakós játéknak is beillő tanulmánykötet, amely arra keresi a választ, hogy az exportorientációra és/vagy a belső keresletre alapozott növekedés a követendő út a világ számos országa számára.

Ez a kérdés távolról sem közömbös Magyarország gazdasága számára sem, különösen akkor, amikor az előrejelzések szerint a nem távoli jövőben újabb visszaesésre számíthat a világ gazdasága.

A kötet növekedési lehetőségeket vázol fel hat fejlett, fejlődő, illetve feltörekvő gazdaságú ország (Japán, Dél-Korea, Kína, Brazília, India és Törökország) gazdasági fejlődésének elemzésére alapozva a 21-dik század második évtizedének vége felé, amolyan pillanatfelvételként. A hat kiválasztott országban él a világ népességének 42 százaléka, ők állítják elő a világ GDP-jének (bruttó hazai termék) 30 százalékát, részesedésük a világ exportjában 2017-ben 23 százalék volt.

Mi lesz a növekedés motorja?

Az Akadémia Kiadó gondozásában megjelent könyv előszavában a kötet szerkesztője és a tanulmányok végkövetkeztetéseit összefoglaló szerzője, dr. Kiss Judit felteszi a kérdést: a 2007-2008-as világgazdasági válságot követően milyen lehetőségek vannak a növekedés beindítására és fenntarthatóságára? Folytatható-e a sok ország esetében sikeres exportorientáció, avagy helyette/mellette a belső kereslet fogja vezérelni a növekedést? Elképzelhető –e az importhelyettesítéshez való visszatérés, vagy egy újfajta exportorientáció van a láthatáron? Nem zárható ki egy úgynevezett policy mix létrejötte sem, amely a felsorolt lehetőségek, illetve ezek egy részét vegyíti. A tanulmánykötetet „átitatja” egy kiemelten fontos kérdés: az említett változások milyen mozgásteret teremtenek a magyar gazdaság számára? További fontos kérdés, hogy mi lesz a növekedés motorja a világgazdaságban és idehaza a következő években?

Kiss Judit a vonatkozó nemzetközi szakirodalmat elemezve megállapítja, hogy az export vezérelte növekedési stratégia egyre kevésbé fenntartható és számottevő egyensúlytalanságokat okozhat a világgazdaságban, ha mindenki exportálni akarna. Ennek a gazdaság növekedési stratégiának alternatívája lehet a hazai keresletre, a belső fogyasztásra alapozott növekedési stratégia.

Az exportorientált gazdasági növekedési modell

Az exportorientált növekedés sikerességét jól mutatja – állapítja meg a könyv – hogy az úgynevezett négy ázsiai kistigris (Dél-Korea, Hongkong, Szingapúr és Tajvan) magas GDP növekedést értek el, miután a korábbi importhelyettesítő gazdaságpolitikát az exportorientáció váltotta fel. Az export vezérelte növekedési modell több előnnyel jár: például emelkednek a kivitelből származó bevételek, ennek nyomán könnyebb egyensúlyban tartani a kereskedelmi és a folyó fizetési mérleget, növekszenek a valuta tartalékok, javul a hitelminősítés, s nem utolsó sorban a bővülő bevételek felhasználhatók a gazdasági növekedés finanszírozásához.

A tanulmánykötet felhívja a figyelmet, hogy az export vezérelte gazdasági növekedés fenntarthatóságának fontos bel- és külpiaci feltételei vannak. Ilyenek többek között:

  • a külpiaci kereslet alakulása
  • a célpiacokhoz való hozzájutás
  • a partnerek nyitottsága
  • a kereskedelmi liberalizáció mértéke
  • a kereskedelem útjában álló akadályok lebontásának lehetősége
  • a külföldi tőke beáramlása
  • a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása
  • az exporthoz szükséges nyers- és alapanyagforrásokhoz való hozzájutás
  • a modern technológia gyors átvétele az exportra termelő ágazatokban és az oktatásban

Az exportorientáció sikerességének ára van, ugyanis ez a modell alapvetően a világpiactól, annak konjunktúrájától, a fejlettebb országok fizetőképes keresletétől, a multinacionális cégek tevékenységétől, stb., összességében az exportbevételek alakulásától függ. Mivel egyre több ország akar exportorientációt folytatni, de a világpiaci kereslet nem növekszik ezzel arányosan, így egyre nagyobb a verseny ezek között az országok között. Ez a verseny sok területre kiterjed, például a bérekre, az árfolyamra, a munkakörülményre, a minőségre, a szabványokra, valamint a környezetvédelemre. Nem titkolt cél (és következmény) egymás exportjának a kiszorítása.

Az elmúlt évtizedekben – állapítja meg az összefoglaló tanulmány – nőtt az exportorientációt folytató országok száma és világgazdasági részesedése. Ez a folyamat aligha folytatható, nem lehet minden ország nettó exportőr. Így egyre kisebb annak a lehetősége, hogy új tagokkal bővüljön az exportorientációt folytató országok „klubja”.

Szakértők szerint az export vezérelte növekedési stratégia új formája fog megjelenni a következő években, amelyben nagyobb hangsúly helyeződik a Dél- Dél, vagyis a fejlődő világon belüli együttműködésre. valamint a szolgáltatás kereskedelemre. Ehhez szükség van a minőség javítására, az export kínálat bővítésére, s nem utolsó sorban a hozzáadott érték növelésére.

A belső kereslet vezérelte növekedési modell

A kötet az említett országok gazdasági fejlődését, követett stratégiáit, évtizedes gyakorlatát bemutatva sokat foglalkozik a másik növekedési modell, a belső kereslet vezérelte növekedés elemzésével. A kereslet vezérelte növekedési elmélet azon alapszik, hogy a termelés, a GDP növekedéséhez végső soron az összkereslet bővülése vezet.

A belső keresletre, ezen belül is a fogyasztásra alapozott növekedési modell szerint a hazai fogyasztás, vagyis a háztartások/ lakosság és a kormányzat által elköltött pénzek kedvező hatással vannak a növekedésre, ugyanis a GDP fontos része a fogyasztás. A termelés, valamint a GDP növekedésével emelkednek a bérek és a jövedelmek, ez pedig újabb keresletet generál, ettől a fogyasztás tovább növekszik, így a növekedés tovább folytatódik, a kör tehát folyamatosan „megismétlődik”.

A fogyasztásra alapozott gazdaságban a fogyasztás a GDP 70 százalékát is elérheti. Ennek a növekedési stratégiának sok előnye van, például:

  • kisebb az országok függése a világgazdasági folyamatoktól vagy éppen az esetleges protekcionizmustól
  • kiszámíthatóbb és stabilabb növekedés és foglalkoztatás
  • stabilizáló hatása van a fizetőképes keresletre és a jövedelem-szintre
  • strukturálisan kiegyensúlyozottabb gazdaság és az erőforrások jobb allokációja érhető el akkor, ha a gazdaságpolitikai döntéseket nem az export mindenáron való növelésének rendelik alá

Természetesen ennek a stratégiának is megvannak a maga feltételei, korlátai és hátulütői. Például nagy belső piac és magas megtakarítási ráta szükségeltetik. Igencsak fontos a belső fizetőképes kereslet folyamatos bővülése, valamint a viszonylag alacsony beruházási ráta. Ez a növekvési modell csak akkor tartható fenn, ha növeli a hatékonyságot, és az erőforrások, a szaktudás, a humán tőke, a fizikai és társadalmi infrastruktúra optimális kihasználását.

Nyilvánvaló, hogy a hazai kereslet vezérelte gazdaság stratégia megvalósításának több fontos feltétele van. Ezek közül érdemes kiemelni:

  • a hazai kereslet ösztönzését
  • a kormányzati kiadások emelését
  • a magánberuházások ösztönzését
  • a bérek és jövedelmek vásárlóerejének a megőrzését az infláció féken tartásával

Az új növekedési modell megvalósításához – hangsúlyozzák a kötet szerzői – a világgazdasági környezetnek és a világgazdaság struktúrájának is változnia kell. Többek között meg kell szüntetni az árfolyamok alulértékeltségét, korlátozni kell a globális munkaerő piaci- versenyt az egységes környezeti és szociális normák elfogadásával.

Merre tovább? A két modellből egy harmadik születik?

Miután mind az exportnövekedésre, mind a belső keresletre alapozott stratégia számos korláttal küzd, sokan azon a véleményen vannak, hogy a belső keresleti modell aligha fog exportorientációt kiszorítani. Legfeljebb kiegészíteni, hiszen az országoknak exportbevételekre van szükségük az importszámla fedezéséhez, és számos országban csak a külpiacokra való termeléssel növelhető a méretgazdaságosság.

Mind többen állítják, hogy a két modellt érdemes optimalizálni.

Vagyis az exportra termelő ágazatok esetében  alapvetően a külső keresletre kell támaszkodni és ezzel párhuzamosan növelni kell a belső keresletet és támogatni a hazai vállalatokat. Tehát ki kell építeni az arra alkalmas országok esetében a gazdaság belső keresleti oldalát, és el kell engedni az exportra termelő külföldi tőke mindenáron való bevonzásának stratégiáját.

Néhány nemzetközi tanulság a magyar gazdaságpolitika számára

A két növekedési modell, valamint a hat ország elmúlt évtizedekben követett gazdaság stratégiáinak elemzése nyomán vajon milyen tanulságok fogalmazhatók meg a magyar gazdaságpolitika számára?  A tanulmánykötet megállapítja, hogy Magyarország számára nem csak lehetőség, de szükségszerűség is az exportorientáció. „Az elmúlt évtizedekben, de különösen a válság éveiben egyértelműen a külföldi tőkére és a multinacionális vállalatok feldolgozóipari tevékenységére alapozott export húzta a magyar gazdaságot, s kisebb mértékben az agrárgazdaság. Vagyis az ország aligha mondhat le erről a húzóerőről. Az exportorientáció nem csak az exportbevételeket növelte, de a termelést, a foglalkoztatást, a munkatermelékenységet, az adóbevételeket, a technológiai fejlődést is.”

Ugyanakkor az exportorientáció fenntartásának komoly feltételei vannak. „Mivel ez a külföldi tőkére és a multinacionális vállalatok tevékenységére alapozott, így olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, és olyan gazdasági, politikai, jogi és gazdasági környezetet kell teremteni, ami nem elriasztja, hanem vonzza a külföldi tőkét és a multinacionális vállalatokat. Az adókulcsok nagyságánál sokkal fontosabb a kiszámíthatóság, a bizalom és a tervezhetőség”. Fontos megállapítás, hogy a belső fogyasztás bővülésére alapozott gazdaság stratégia egy kis, nyitott gazdaság esetében csak az exportorientáció kiegészítése képpen értelmezhető.

dr. Gonda György

E rövid ismertetés keretében nincsen lehetőség kitérni külön-külön a hat ország esettanulmányára, fejlődési, fejlesztési stratégiájuk eredményeire, buktatóira, tanulságaira. Növekedés-stratégiai, világgazdasági és ország-ismereteinket jelentősen bővítik az értékes ország tanulmányok, amelyek Völgyi Katalin (Japán, Dél-Korea), Szunomár Ágnes (Kína), Artner Annamária (Brazília) és Szigetvári Tamás (Törökország) munkája. A szerzők a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont Világgazdasági Intézete munkatársai.

Az utakat, modelleket elemző és bemutató kötetet jó szívvel és szakmai meggyőződéssel ajánlom az olvasónak. (Stratégiaváltás a világgazdaságban. Szerkesztette Kiss Judit. Akadémia Kiadó, Budapest 2018.)

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Új elnök-vezérigazgató a Magyar Bankholding élén

Folytatódik a Magyar Bankholding csoport irányításának egységesítése: Vida Józseftől Barna Zsolt veszi át a Magyar Bankholding Zrt. vezérigazgatói feladatait. Az eddigi igazgatósági elnök a jövőben elnök-vezérigazgatóként irányítja a társaságot.

Kiszélesített kamatfolyosó: az MNB mozgásteret teremtett magának

Számítani lehetett arra, hogy a kamatfolyosót kiszélesíti és felfelé tolja a jegybank, ezzel a lépéssel ugyanis mozgásteret teremt magának - mondták elemzők a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának friss döntésére reagálva.

A monetáris tanács szélesítette a kamatfolyosót

A monetáris tanács a kamatfolyosó kiszélesítéséről és aszimmetrikussá tételéről döntött kedden - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: azonnali fenntarthatósági fordulatra van szükség

Azonnali fenntarthatósági fordulatra van szükség, a világgazdaság növekedési modellje ugyanis már rövid távon sem tartható fenn, és ez a pénzügyi rendszer szereplőire, illetve a gazdaság egészére kihat - mondta Kandrács Csaba.

Hírek

Új elnök-vezérigazgató a Magyar Bankholding élén

Folytatódik a Magyar Bankholding csoport irányításának egységesítése: Vida Józseftől Barna Zsolt veszi át a Magyar Bankholding Zrt. vezérigazgatói feladatait. Az eddigi igazgatósági elnök a jövőben elnök-vezérigazgatóként irányítja a társaságot.

Korábban jön a decemberi nyugdíj

A megszokottnál korábban jön a decemberi nyugdíj: a bankszámlákra december 2-án utalják a járandóságot, és a postai kézbesítés is már csütörtökön megkezdődik - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter.

Távozik a MÁV-Start vezérigazgatója

Keresztes Pétert, a MÁV-HÉV vezérigazgatóját nevezték ki a MÁV-Start élére december 1-jétől. A korábbi vezérigazgató, Kerékgyártó József közös megegyezéssel távozik a MÁV-Start és a MÁV VAGON éléről - közölte a MÁV.

Új bankjegyet vezetnek be Romániában

Új címletű, 20 lejes bankjegyek kerülnek forgalomba Romániában december 1-jén. A pénzen először lesz látható egy nő arcmása - közölte a Román Nemzeti Bank.

Európai Bizottság: kilenc hónapig legyen érvényes a Covid-igazolvány

Az Európai Bizottság - tekintettel a koronavírus-járvány kiújulására - javaslatokat tett az unión belüli biztonságos és szabad mozgásra vonatkozó szabályok összehangolására. Ennek jegyében a többi között január 10-től kezdődően 9 hónapban határozná meg a teljes védettséget igazoló tanúsítványok érvényességét.

Szálló por. Négy településen veszélyes a levegő

Többfelé ismét magas a légszennyezettség a szálló por miatt - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Decembertől csak védettségi igazolvánnyal mehetnek be a szülők az iskolákba

Az innovációs és technológiai miniszter egyedi határozata értelmében december 1-jétől csak védettségi igazolvánnyal lehet belépni a szakképzési intézményekbe. E főszabály alól természetesen mentesülnek az iskolákban, technikumokban foglalkoztatottak, oktatók és tanulók - jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.

Kötelező biztosítás – Negyvenezer autós még válthat

Egy hete maradt az év végi fordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező autósoknak arra, hogy eldöntsék, elfogadják-e jelenlegi biztosítójuk ajánlatát a következő éves időszakra, vagy inkább szerződést váltanak - hívta fel a figyelmet a Netrisk.hu.

Gazdaság

Kiszélesített kamatfolyosó: az MNB mozgásteret teremtett magának

Számítani lehetett arra, hogy a kamatfolyosót kiszélesíti és felfelé tolja a jegybank, ezzel a lépéssel ugyanis mozgásteret teremt magának - mondták elemzők a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának friss döntésére reagálva.

A monetáris tanács szélesítette a kamatfolyosót

A monetáris tanács a kamatfolyosó kiszélesítéséről és aszimmetrikussá tételéről döntött kedden - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: azonnali fenntarthatósági fordulatra van szükség

Azonnali fenntarthatósági fordulatra van szükség, a világgazdaság növekedési modellje ugyanis már rövid távon sem tartható fenn, és ez a pénzügyi rendszer szereplőire, illetve a gazdaság egészére kihat - mondta Kandrács Csaba.

Újabb betéti tender az alapkamat fölött – minden ajánlat elfogadva

Újabb 40 bázisponttal magasabb kamattal, 2,90 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az összes benyújtott ajánlatot elfogadta.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom