Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia A gazdasági növekedés alternatívái - Stratégiaváltás a világgazdaságban

A gazdasági növekedés alternatívái – Stratégiaváltás a világgazdaságban

Ezzel a címmel jelent meg nemrégiben egy gazdasági kirakós játéknak is beillő tanulmánykötet, amely arra keresi a választ, hogy az exportorientációra és/vagy a belső keresletre alapozott növekedés a követendő út a világ számos országa számára.

Ez a kérdés távolról sem közömbös Magyarország gazdasága számára sem, különösen akkor, amikor az előrejelzések szerint a nem távoli jövőben újabb visszaesésre számíthat a világ gazdasága.

A kötet növekedési lehetőségeket vázol fel hat fejlett, fejlődő, illetve feltörekvő gazdaságú ország (Japán, Dél-Korea, Kína, Brazília, India és Törökország) gazdasági fejlődésének elemzésére alapozva a 21-dik század második évtizedének vége felé, amolyan pillanatfelvételként. A hat kiválasztott országban él a világ népességének 42 százaléka, ők állítják elő a világ GDP-jének (bruttó hazai termék) 30 százalékát, részesedésük a világ exportjában 2017-ben 23 százalék volt.

Mi lesz a növekedés motorja?

Az Akadémia Kiadó gondozásában megjelent könyv előszavában a kötet szerkesztője és a tanulmányok végkövetkeztetéseit összefoglaló szerzője, dr. Kiss Judit felteszi a kérdést: a 2007-2008-as világgazdasági válságot követően milyen lehetőségek vannak a növekedés beindítására és fenntarthatóságára? Folytatható-e a sok ország esetében sikeres exportorientáció, avagy helyette/mellette a belső kereslet fogja vezérelni a növekedést? Elképzelhető –e az importhelyettesítéshez való visszatérés, vagy egy újfajta exportorientáció van a láthatáron? Nem zárható ki egy úgynevezett policy mix létrejötte sem, amely a felsorolt lehetőségek, illetve ezek egy részét vegyíti. A tanulmánykötetet „átitatja” egy kiemelten fontos kérdés: az említett változások milyen mozgásteret teremtenek a magyar gazdaság számára? További fontos kérdés, hogy mi lesz a növekedés motorja a világgazdaságban és idehaza a következő években?

Kiss Judit a vonatkozó nemzetközi szakirodalmat elemezve megállapítja, hogy az export vezérelte növekedési stratégia egyre kevésbé fenntartható és számottevő egyensúlytalanságokat okozhat a világgazdaságban, ha mindenki exportálni akarna. Ennek a gazdaság növekedési stratégiának alternatívája lehet a hazai keresletre, a belső fogyasztásra alapozott növekedési stratégia.

Az exportorientált gazdasági növekedési modell

Az exportorientált növekedés sikerességét jól mutatja – állapítja meg a könyv – hogy az úgynevezett négy ázsiai kistigris (Dél-Korea, Hongkong, Szingapúr és Tajvan) magas GDP növekedést értek el, miután a korábbi importhelyettesítő gazdaságpolitikát az exportorientáció váltotta fel. Az export vezérelte növekedési modell több előnnyel jár: például emelkednek a kivitelből származó bevételek, ennek nyomán könnyebb egyensúlyban tartani a kereskedelmi és a folyó fizetési mérleget, növekszenek a valuta tartalékok, javul a hitelminősítés, s nem utolsó sorban a bővülő bevételek felhasználhatók a gazdasági növekedés finanszírozásához.

A tanulmánykötet felhívja a figyelmet, hogy az export vezérelte gazdasági növekedés fenntarthatóságának fontos bel- és külpiaci feltételei vannak. Ilyenek többek között:

  • a külpiaci kereslet alakulása
  • a célpiacokhoz való hozzájutás
  • a partnerek nyitottsága
  • a kereskedelmi liberalizáció mértéke
  • a kereskedelem útjában álló akadályok lebontásának lehetősége
  • a külföldi tőke beáramlása
  • a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása
  • az exporthoz szükséges nyers- és alapanyagforrásokhoz való hozzájutás
  • a modern technológia gyors átvétele az exportra termelő ágazatokban és az oktatásban

Az exportorientáció sikerességének ára van, ugyanis ez a modell alapvetően a világpiactól, annak konjunktúrájától, a fejlettebb országok fizetőképes keresletétől, a multinacionális cégek tevékenységétől, stb., összességében az exportbevételek alakulásától függ. Mivel egyre több ország akar exportorientációt folytatni, de a világpiaci kereslet nem növekszik ezzel arányosan, így egyre nagyobb a verseny ezek között az országok között. Ez a verseny sok területre kiterjed, például a bérekre, az árfolyamra, a munkakörülményre, a minőségre, a szabványokra, valamint a környezetvédelemre. Nem titkolt cél (és következmény) egymás exportjának a kiszorítása.

Az elmúlt évtizedekben – állapítja meg az összefoglaló tanulmány – nőtt az exportorientációt folytató országok száma és világgazdasági részesedése. Ez a folyamat aligha folytatható, nem lehet minden ország nettó exportőr. Így egyre kisebb annak a lehetősége, hogy új tagokkal bővüljön az exportorientációt folytató országok „klubja”.

Szakértők szerint az export vezérelte növekedési stratégia új formája fog megjelenni a következő években, amelyben nagyobb hangsúly helyeződik a Dél- Dél, vagyis a fejlődő világon belüli együttműködésre. valamint a szolgáltatás kereskedelemre. Ehhez szükség van a minőség javítására, az export kínálat bővítésére, s nem utolsó sorban a hozzáadott érték növelésére.

A belső kereslet vezérelte növekedési modell

A kötet az említett országok gazdasági fejlődését, követett stratégiáit, évtizedes gyakorlatát bemutatva sokat foglalkozik a másik növekedési modell, a belső kereslet vezérelte növekedés elemzésével. A kereslet vezérelte növekedési elmélet azon alapszik, hogy a termelés, a GDP növekedéséhez végső soron az összkereslet bővülése vezet.

A belső keresletre, ezen belül is a fogyasztásra alapozott növekedési modell szerint a hazai fogyasztás, vagyis a háztartások/ lakosság és a kormányzat által elköltött pénzek kedvező hatással vannak a növekedésre, ugyanis a GDP fontos része a fogyasztás. A termelés, valamint a GDP növekedésével emelkednek a bérek és a jövedelmek, ez pedig újabb keresletet generál, ettől a fogyasztás tovább növekszik, így a növekedés tovább folytatódik, a kör tehát folyamatosan „megismétlődik”.

A fogyasztásra alapozott gazdaságban a fogyasztás a GDP 70 százalékát is elérheti. Ennek a növekedési stratégiának sok előnye van, például:

  • kisebb az országok függése a világgazdasági folyamatoktól vagy éppen az esetleges protekcionizmustól
  • kiszámíthatóbb és stabilabb növekedés és foglalkoztatás
  • stabilizáló hatása van a fizetőképes keresletre és a jövedelem-szintre
  • strukturálisan kiegyensúlyozottabb gazdaság és az erőforrások jobb allokációja érhető el akkor, ha a gazdaságpolitikai döntéseket nem az export mindenáron való növelésének rendelik alá

Természetesen ennek a stratégiának is megvannak a maga feltételei, korlátai és hátulütői. Például nagy belső piac és magas megtakarítási ráta szükségeltetik. Igencsak fontos a belső fizetőképes kereslet folyamatos bővülése, valamint a viszonylag alacsony beruházási ráta. Ez a növekvési modell csak akkor tartható fenn, ha növeli a hatékonyságot, és az erőforrások, a szaktudás, a humán tőke, a fizikai és társadalmi infrastruktúra optimális kihasználását.

Nyilvánvaló, hogy a hazai kereslet vezérelte gazdaság stratégia megvalósításának több fontos feltétele van. Ezek közül érdemes kiemelni:

  • a hazai kereslet ösztönzését
  • a kormányzati kiadások emelését
  • a magánberuházások ösztönzését
  • a bérek és jövedelmek vásárlóerejének a megőrzését az infláció féken tartásával

Az új növekedési modell megvalósításához – hangsúlyozzák a kötet szerzői – a világgazdasági környezetnek és a világgazdaság struktúrájának is változnia kell. Többek között meg kell szüntetni az árfolyamok alulértékeltségét, korlátozni kell a globális munkaerő piaci- versenyt az egységes környezeti és szociális normák elfogadásával.

Merre tovább? A két modellből egy harmadik születik?

Miután mind az exportnövekedésre, mind a belső keresletre alapozott stratégia számos korláttal küzd, sokan azon a véleményen vannak, hogy a belső keresleti modell aligha fog exportorientációt kiszorítani. Legfeljebb kiegészíteni, hiszen az országoknak exportbevételekre van szükségük az importszámla fedezéséhez, és számos országban csak a külpiacokra való termeléssel növelhető a méretgazdaságosság.

Mind többen állítják, hogy a két modellt érdemes optimalizálni.

Vagyis az exportra termelő ágazatok esetében  alapvetően a külső keresletre kell támaszkodni és ezzel párhuzamosan növelni kell a belső keresletet és támogatni a hazai vállalatokat. Tehát ki kell építeni az arra alkalmas országok esetében a gazdaság belső keresleti oldalát, és el kell engedni az exportra termelő külföldi tőke mindenáron való bevonzásának stratégiáját.

Néhány nemzetközi tanulság a magyar gazdaságpolitika számára

A két növekedési modell, valamint a hat ország elmúlt évtizedekben követett gazdaság stratégiáinak elemzése nyomán vajon milyen tanulságok fogalmazhatók meg a magyar gazdaságpolitika számára?  A tanulmánykötet megállapítja, hogy Magyarország számára nem csak lehetőség, de szükségszerűség is az exportorientáció. „Az elmúlt évtizedekben, de különösen a válság éveiben egyértelműen a külföldi tőkére és a multinacionális vállalatok feldolgozóipari tevékenységére alapozott export húzta a magyar gazdaságot, s kisebb mértékben az agrárgazdaság. Vagyis az ország aligha mondhat le erről a húzóerőről. Az exportorientáció nem csak az exportbevételeket növelte, de a termelést, a foglalkoztatást, a munkatermelékenységet, az adóbevételeket, a technológiai fejlődést is.”

Ugyanakkor az exportorientáció fenntartásának komoly feltételei vannak. „Mivel ez a külföldi tőkére és a multinacionális vállalatok tevékenységére alapozott, így olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, és olyan gazdasági, politikai, jogi és gazdasági környezetet kell teremteni, ami nem elriasztja, hanem vonzza a külföldi tőkét és a multinacionális vállalatokat. Az adókulcsok nagyságánál sokkal fontosabb a kiszámíthatóság, a bizalom és a tervezhetőség”. Fontos megállapítás, hogy a belső fogyasztás bővülésére alapozott gazdaság stratégia egy kis, nyitott gazdaság esetében csak az exportorientáció kiegészítése képpen értelmezhető.

dr. Gonda György

E rövid ismertetés keretében nincsen lehetőség kitérni külön-külön a hat ország esettanulmányára, fejlődési, fejlesztési stratégiájuk eredményeire, buktatóira, tanulságaira. Növekedés-stratégiai, világgazdasági és ország-ismereteinket jelentősen bővítik az értékes ország tanulmányok, amelyek Völgyi Katalin (Japán, Dél-Korea), Szunomár Ágnes (Kína), Artner Annamária (Brazília) és Szigetvári Tamás (Törökország) munkája. A szerzők a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont Világgazdasági Intézete munkatársai.

Az utakat, modelleket elemző és bemutató kötetet jó szívvel és szakmai meggyőződéssel ajánlom az olvasónak. (Stratégiaváltás a világgazdaságban. Szerkesztette Kiss Judit. Akadémia Kiadó, Budapest 2018.)

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Friss

Fel a felhőbe – új vállalatirányítási rendszerrel

A vállalatirányítási rendszerekre is kihatással van a hazai felhőinformatikai piac dinamikus bővülése. A rendszerek cseréjénél ugyanis több mint érdemes megfontolni az üzleti folyamatok felhőbe költöztetését. A folyamatról Balogh Pétert, az SAP Hungary szakértőjét kérdeztük.  

Borteszt: Irsai Olivérek – van, amelyik csak névrokon

Harsány muskotályos illatával az Irsai Olivér a nyár egyik kedvenc bora. A Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület* tesztelői 23 félét kóstoltak meg, és állítottak rangsorba. Érzékszervi vizsgálatukból kitűnt, számos Irsai Olivér elvesztette fajtajellegét, inkább csak névrokona társainak. Azaz csalódást okozhat a könnyed, de ízdús borok kedvelőinek.  Íme az eredmény. (Táblázat a cikk végén)

Újabb állami ingatlanok árverése

Újabb befektetési célú ingatlanokat tartalmazó, nagy értékű ingatlancsomagokat hirdetett meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt..

Kajszi lett a legpálinka – Márton mester életműdíja

A valószínűség számítás módszerét is alkalmazta az "Agrárminisztérium Pálinkája 2019" címmel jutalmazott pálinkafőző mester, Márton János, aki "Pálinka Életműdíj" elismerést is átvehetett nemrégiben.

Hírek

Földrengés rázta meg Athént

Rövid ideig tartó földrengés rázta meg pénteken kora délután Athén környékét - közölte az euromediterrán szeizmológiai központ.

Hőhullám. Itthon perzsel, nyugaton majd éget is

A jövő héten ismét hőhullám éri el Nyugat-Európát. Itthon a hét közepétől számíthatunk 30 fok feletti hőségre.

Vietnám. Oroszok vizsgálták a bebalzsamozott vezetőt

Közel ötven évvel a halála után orosz és vietnámi szakértők vizsgálták meg az egykori kommunista vezető, Ho Si Minh bebalzsamozott testét.

Pályázatírók hoztak milliárdokat a bűnbandának

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és pénzmosás miatt vádat emeltek egy bűnszervezet kilenc tagja ellen, akik 2,1 milliárd forintnyi jogosulatlan támogatást szereztek meg.

Kiotói gyújtogatás. Ellopták a novelláját – harminchárom halott

Ellopták a tettes novelláját, és ezért gyújthatta fel azt a kiotói filmstúdiót, amelynek lángoló épületében 33 ember lelte halálát, tíz pedig súlyosan megsérült - írta pénteken a japán sajtó.

Összefirkálták Prága jelképét

Feltételes szabadságvesztésre és pénzbírságra ítélték, továbbá ideiglenesen kitiltották Csehországból azt a két német turistát, akik graffitit fújtak a prágai Károly híd egyik pillérére.

Energiaitalok. Veszélyesek, de isszák

Évről évre jobban fogynak a cukros energiaitalok. Különösen a fiatalok körében népszerűek, noha túlzott fogyasztásuk komoly veszélyekkel jár.

Olimpiai felkészülés – Japán halálos vírusokat vizsgál

Ebolavírus-törzseket és négy másik halálos betegség vírusát importálja kutatási célokra Japán, hogy diagnosztikai eljárást dolgozzanak ki a jövő évi tokiói olimpiára és paralimpiára való felkészülés jegyében - jelentette be hétfőn a japán egészségügyi minisztérium.

Gyújtogatás. Sokan meghaltak a japán filmstúdióban

Harmincra emelkedett azoknak az áldozatoknak a száma, akik meghaltak...

Új kikötőépületet kap Szeged

Negyvennyolc férőhelyes kishajókikötőt alakítanak ki a Tiszán Szeged belvárosában, a beruházás a Partfürdő 300 millió forintból megvalósuló fejlesztésének része - közölte a város gazdasági alpolgármestere csütörtökön.

Falusi csok – fővárosi árak a vonzóbb településeken

Fővárosi lakásárak jellemzők azokon a településeken, ahol a legnagyobb az érdeklődés a falusi csok iránt.

Németország: mindenkit be kell oltani

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot - jelentette az ARD német közszolgálati televízió.
Hirdetés

Gazdaság

A G7-ek a facebookos valutáról

A G7-ek pénzügyminiszterei szerint destabilizációs veszélyt jelent a nemzeti devizákra és több más kockázatot is rejt a Facebook tervezett kriptovalutája, a Libra.

Szaúd-Arábia. Magyar segítséggel hajtanák be az áfát

Az áfacsalás elleni magyar találmányokat tanulmányozták a szaúd-arábiai adóhivatal vezetői Budapesten. A közel-keleti országban tavaly vezették be az általános forgalmi adót.

Hatvanmillió eurórért vesz OTP-kötvényeket az EBRD

Az OTP 500 millió eurós kibocsátásából 60 millió euró értékben vásárol kötvényeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Újra felragyoghat az arany

Év eleje óta szűk sávban mozog az arany árfolyama, jelenleg unciája 1415 dollárt ér, de hónapokon belül egészen 1600 dollárig drágulhat.

Lemondott az IMF éléről Christine Lagarde

Benyújtotta lemondását Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, mert az Európai Unió tagállamainak állam-, és kormányfői őt jelölték az Európai Központi Bank élére.

Tovább apadt a befektetési alapok vagyona

Júniusban 2,2 százalékkal, 137 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6213 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).
Hirdetés
Hirdetés