Kezdőlap Menedzser Akadémia A gazdasági növekedés alternatívái - Stratégiaváltás a világgazdaságban
No menu items!

A gazdasági növekedés alternatívái – Stratégiaváltás a világgazdaságban

Ezzel a címmel jelent meg nemrégiben egy gazdasági kirakós játéknak is beillő tanulmánykötet, amely arra keresi a választ, hogy az exportorientációra és/vagy a belső keresletre alapozott növekedés a követendő út a világ számos országa számára.

Ez a kérdés távolról sem közömbös Magyarország gazdasága számára sem, különösen akkor, amikor az előrejelzések szerint a nem távoli jövőben újabb visszaesésre számíthat a világ gazdasága.

A kötet növekedési lehetőségeket vázol fel hat fejlett, fejlődő, illetve feltörekvő gazdaságú ország (Japán, Dél-Korea, Kína, Brazília, India és Törökország) gazdasági fejlődésének elemzésére alapozva a 21-dik század második évtizedének vége felé, amolyan pillanatfelvételként. A hat kiválasztott országban él a világ népességének 42 százaléka, ők állítják elő a világ GDP-jének (bruttó hazai termék) 30 százalékát, részesedésük a világ exportjában 2017-ben 23 százalék volt.

Mi lesz a növekedés motorja?

Az Akadémia Kiadó gondozásában megjelent könyv előszavában a kötet szerkesztője és a tanulmányok végkövetkeztetéseit összefoglaló szerzője, dr. Kiss Judit felteszi a kérdést: a 2007-2008-as világgazdasági válságot követően milyen lehetőségek vannak a növekedés beindítására és fenntarthatóságára? Folytatható-e a sok ország esetében sikeres exportorientáció, avagy helyette/mellette a belső kereslet fogja vezérelni a növekedést? Elképzelhető –e az importhelyettesítéshez való visszatérés, vagy egy újfajta exportorientáció van a láthatáron? Nem zárható ki egy úgynevezett policy mix létrejötte sem, amely a felsorolt lehetőségek, illetve ezek egy részét vegyíti. A tanulmánykötetet „átitatja” egy kiemelten fontos kérdés: az említett változások milyen mozgásteret teremtenek a magyar gazdaság számára? További fontos kérdés, hogy mi lesz a növekedés motorja a világgazdaságban és idehaza a következő években?

Kiss Judit a vonatkozó nemzetközi szakirodalmat elemezve megállapítja, hogy az export vezérelte növekedési stratégia egyre kevésbé fenntartható és számottevő egyensúlytalanságokat okozhat a világgazdaságban, ha mindenki exportálni akarna. Ennek a gazdaság növekedési stratégiának alternatívája lehet a hazai keresletre, a belső fogyasztásra alapozott növekedési stratégia.

Az exportorientált gazdasági növekedési modell

Az exportorientált növekedés sikerességét jól mutatja – állapítja meg a könyv – hogy az úgynevezett négy ázsiai kistigris (Dél-Korea, Hongkong, Szingapúr és Tajvan) magas GDP növekedést értek el, miután a korábbi importhelyettesítő gazdaságpolitikát az exportorientáció váltotta fel. Az export vezérelte növekedési modell több előnnyel jár: például emelkednek a kivitelből származó bevételek, ennek nyomán könnyebb egyensúlyban tartani a kereskedelmi és a folyó fizetési mérleget, növekszenek a valuta tartalékok, javul a hitelminősítés, s nem utolsó sorban a bővülő bevételek felhasználhatók a gazdasági növekedés finanszírozásához.

A tanulmánykötet felhívja a figyelmet, hogy az export vezérelte gazdasági növekedés fenntarthatóságának fontos bel- és külpiaci feltételei vannak. Ilyenek többek között:

  • a külpiaci kereslet alakulása
  • a célpiacokhoz való hozzájutás
  • a partnerek nyitottsága
  • a kereskedelmi liberalizáció mértéke
  • a kereskedelem útjában álló akadályok lebontásának lehetősége
  • a külföldi tőke beáramlása
  • a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása
  • az exporthoz szükséges nyers- és alapanyagforrásokhoz való hozzájutás
  • a modern technológia gyors átvétele az exportra termelő ágazatokban és az oktatásban

Az exportorientáció sikerességének ára van, ugyanis ez a modell alapvetően a világpiactól, annak konjunktúrájától, a fejlettebb országok fizetőképes keresletétől, a multinacionális cégek tevékenységétől, stb., összességében az exportbevételek alakulásától függ. Mivel egyre több ország akar exportorientációt folytatni, de a világpiaci kereslet nem növekszik ezzel arányosan, így egyre nagyobb a verseny ezek között az országok között. Ez a verseny sok területre kiterjed, például a bérekre, az árfolyamra, a munkakörülményre, a minőségre, a szabványokra, valamint a környezetvédelemre. Nem titkolt cél (és következmény) egymás exportjának a kiszorítása.

Az elmúlt évtizedekben – állapítja meg az összefoglaló tanulmány – nőtt az exportorientációt folytató országok száma és világgazdasági részesedése. Ez a folyamat aligha folytatható, nem lehet minden ország nettó exportőr. Így egyre kisebb annak a lehetősége, hogy új tagokkal bővüljön az exportorientációt folytató országok „klubja”.

Szakértők szerint az export vezérelte növekedési stratégia új formája fog megjelenni a következő években, amelyben nagyobb hangsúly helyeződik a Dél- Dél, vagyis a fejlődő világon belüli együttműködésre. valamint a szolgáltatás kereskedelemre. Ehhez szükség van a minőség javítására, az export kínálat bővítésére, s nem utolsó sorban a hozzáadott érték növelésére.

A belső kereslet vezérelte növekedési modell

A kötet az említett országok gazdasági fejlődését, követett stratégiáit, évtizedes gyakorlatát bemutatva sokat foglalkozik a másik növekedési modell, a belső kereslet vezérelte növekedés elemzésével. A kereslet vezérelte növekedési elmélet azon alapszik, hogy a termelés, a GDP növekedéséhez végső soron az összkereslet bővülése vezet.

A belső keresletre, ezen belül is a fogyasztásra alapozott növekedési modell szerint a hazai fogyasztás, vagyis a háztartások/ lakosság és a kormányzat által elköltött pénzek kedvező hatással vannak a növekedésre, ugyanis a GDP fontos része a fogyasztás. A termelés, valamint a GDP növekedésével emelkednek a bérek és a jövedelmek, ez pedig újabb keresletet generál, ettől a fogyasztás tovább növekszik, így a növekedés tovább folytatódik, a kör tehát folyamatosan „megismétlődik”.

A fogyasztásra alapozott gazdaságban a fogyasztás a GDP 70 százalékát is elérheti. Ennek a növekedési stratégiának sok előnye van, például:

  • kisebb az országok függése a világgazdasági folyamatoktól vagy éppen az esetleges protekcionizmustól
  • kiszámíthatóbb és stabilabb növekedés és foglalkoztatás
  • stabilizáló hatása van a fizetőképes keresletre és a jövedelem-szintre
  • strukturálisan kiegyensúlyozottabb gazdaság és az erőforrások jobb allokációja érhető el akkor, ha a gazdaságpolitikai döntéseket nem az export mindenáron való növelésének rendelik alá

Természetesen ennek a stratégiának is megvannak a maga feltételei, korlátai és hátulütői. Például nagy belső piac és magas megtakarítási ráta szükségeltetik. Igencsak fontos a belső fizetőképes kereslet folyamatos bővülése, valamint a viszonylag alacsony beruházási ráta. Ez a növekvési modell csak akkor tartható fenn, ha növeli a hatékonyságot, és az erőforrások, a szaktudás, a humán tőke, a fizikai és társadalmi infrastruktúra optimális kihasználását.

Nyilvánvaló, hogy a hazai kereslet vezérelte gazdaság stratégia megvalósításának több fontos feltétele van. Ezek közül érdemes kiemelni:

  • a hazai kereslet ösztönzését
  • a kormányzati kiadások emelését
  • a magánberuházások ösztönzését
  • a bérek és jövedelmek vásárlóerejének a megőrzését az infláció féken tartásával

Az új növekedési modell megvalósításához – hangsúlyozzák a kötet szerzői – a világgazdasági környezetnek és a világgazdaság struktúrájának is változnia kell. Többek között meg kell szüntetni az árfolyamok alulértékeltségét, korlátozni kell a globális munkaerő piaci- versenyt az egységes környezeti és szociális normák elfogadásával.

Merre tovább? A két modellből egy harmadik születik?

Miután mind az exportnövekedésre, mind a belső keresletre alapozott stratégia számos korláttal küzd, sokan azon a véleményen vannak, hogy a belső keresleti modell aligha fog exportorientációt kiszorítani. Legfeljebb kiegészíteni, hiszen az országoknak exportbevételekre van szükségük az importszámla fedezéséhez, és számos országban csak a külpiacokra való termeléssel növelhető a méretgazdaságosság.

Mind többen állítják, hogy a két modellt érdemes optimalizálni.

Vagyis az exportra termelő ágazatok esetében  alapvetően a külső keresletre kell támaszkodni és ezzel párhuzamosan növelni kell a belső keresletet és támogatni a hazai vállalatokat. Tehát ki kell építeni az arra alkalmas országok esetében a gazdaság belső keresleti oldalát, és el kell engedni az exportra termelő külföldi tőke mindenáron való bevonzásának stratégiáját.

Néhány nemzetközi tanulság a magyar gazdaságpolitika számára

A két növekedési modell, valamint a hat ország elmúlt évtizedekben követett gazdaság stratégiáinak elemzése nyomán vajon milyen tanulságok fogalmazhatók meg a magyar gazdaságpolitika számára?  A tanulmánykötet megállapítja, hogy Magyarország számára nem csak lehetőség, de szükségszerűség is az exportorientáció. „Az elmúlt évtizedekben, de különösen a válság éveiben egyértelműen a külföldi tőkére és a multinacionális vállalatok feldolgozóipari tevékenységére alapozott export húzta a magyar gazdaságot, s kisebb mértékben az agrárgazdaság. Vagyis az ország aligha mondhat le erről a húzóerőről. Az exportorientáció nem csak az exportbevételeket növelte, de a termelést, a foglalkoztatást, a munkatermelékenységet, az adóbevételeket, a technológiai fejlődést is.”

Ugyanakkor az exportorientáció fenntartásának komoly feltételei vannak. „Mivel ez a külföldi tőkére és a multinacionális vállalatok tevékenységére alapozott, így olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, és olyan gazdasági, politikai, jogi és gazdasági környezetet kell teremteni, ami nem elriasztja, hanem vonzza a külföldi tőkét és a multinacionális vállalatokat. Az adókulcsok nagyságánál sokkal fontosabb a kiszámíthatóság, a bizalom és a tervezhetőség”. Fontos megállapítás, hogy a belső fogyasztás bővülésére alapozott gazdaság stratégia egy kis, nyitott gazdaság esetében csak az exportorientáció kiegészítése képpen értelmezhető.

dr. Gonda György

E rövid ismertetés keretében nincsen lehetőség kitérni külön-külön a hat ország esettanulmányára, fejlődési, fejlesztési stratégiájuk eredményeire, buktatóira, tanulságaira. Növekedés-stratégiai, világgazdasági és ország-ismereteinket jelentősen bővítik az értékes ország tanulmányok, amelyek Völgyi Katalin (Japán, Dél-Korea), Szunomár Ágnes (Kína), Artner Annamária (Brazília) és Szigetvári Tamás (Törökország) munkája. A szerzők a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont Világgazdasági Intézete munkatársai.

Az utakat, modelleket elemző és bemutató kötetet jó szívvel és szakmai meggyőződéssel ajánlom az olvasónak. (Stratégiaváltás a világgazdaságban. Szerkesztette Kiss Judit. Akadémia Kiadó, Budapest 2018.)

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

NAV: július 5-től változik néhány adószabály

Július 5-től változik az alkalmazottjukat be nem jelentők és a hiánypótlási felhívást semmibe vevő cégekre vonatkozó néhány adószabály.

Egyharmad Balatonnak megfelelő öntözővíz-készlet áll rendelkezésre

A rendkívüli aszály és a csapadékhiány ellenére minden öntözési igényt ki tudunk elégíteni – közölte Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára. Hozzátette, a gazdáknak ingyenesen biztosított öntözővíz az aszállyal szembeni védekezés kulcsfontosságú eleme.

Több mint 100 világváros vezetője találkozik Bécsben

Július 2. és 4. között több mint száz városvezető és döntéshozó érkezik több mint 50 városból, hogy részt vegyen a bécsi Városházán megrendezett World Cities Summit elnevezésű világvárosi csúcstalálkozó 14. főpolgármesteri konferenciáján. A eseményen a résztvevők a közösen vitatják meg a városokat érintő aktuális kihívásokat és osztják meg egymással gyakorlati, innovatív megoldásaikat.

Új küldetés: itthon tartani és egyben tartani a mozduló magánvagyont

A komplex, partneri alapon működő családi vagyontervezési szolgáltatás nem csak a gazdagok kényelmét szolgálja – nemzetgazdasági jelentősége van.
Hirdetés

Hírek

NAV: július 5-től változik néhány adószabály

Július 5-től változik az alkalmazottjukat be nem jelentők és a hiánypótlási felhívást semmibe vevő cégekre vonatkozó néhány adószabály.

Több mint 100 világváros vezetője találkozik Bécsben

Július 2. és 4. között több mint száz városvezető és döntéshozó érkezik több mint 50 városból, hogy részt vegyen a bécsi Városházán megrendezett World Cities Summit elnevezésű világvárosi csúcstalálkozó 14. főpolgármesteri konferenciáján. A eseményen a résztvevők a közösen vitatják meg a városokat érintő aktuális kihívásokat és osztják meg egymással gyakorlati, innovatív megoldásaikat.

KSH: májusban 2,6 százalékkal elmaradt az ipari termelés az egy évvel korábbitól

2025 májusában az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal kisebb volt a 2025. áprilisinál.

Otthon Start programmal nagyon nagyot léphet előre a fiatalok otthonteremtése

Az Otthon Start programmal a kormány egy olyan terméket alkotott, amire évtizedek óta nem volt példa és általa nagyon nagyot léphet előre a fiatalok otthonteremtése.

Magyarországnak is jön a zöld pénz. 3,66 milliárd eurót oszt szét az EU.

Fotó:wikipedia Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank ma...

10 év, tripla új lakás négyzetméter ár. Az ÉVOSZ elnök most mégis lát reményt.

Az építőipar és a hazai építőanyag gyártás számára is...

Société Générale pert nyert Horvátországgal szemben a devizahitelesek ügyében

A Société Générale francia bank megnyerte azt pert, amelyet a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indított Horvátország ellen Washingtonban a svájci frank alapú jelzáloghitelek ügyében

A vendégek messziről elkerülik azokat az éttermeket, ahol rossz a mosdók állapota

A Tork nemzetközi felmérésében a válaszadók 73%-a arról számolt be, hogy a kellemetlen mosdóélmények alapvetően befolyásolják döntésüket, hogy visszatérő vendégek lesznek-e1 a vendéglátóhelyeken
Hirdetés

Gazdaság

Még Angliában is jól pörgött a Raiffeisen Bank zöld kötvénye

Több mint 3,6-szoros túljegyzést regisztrált zöld kötvényére a Raiffeisen Bank Zrt., melyet 300 millió euró összegben bocsátott ki, megerősítve ezzel a fenntartható finanszírozás iránti...

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.