Új államfője van Szlovákiának. Zuzana Čaputová környezetvédelmi ügyvéd és emberi jogi aktivista. A szlovák köztársasági elnök hatalma jelképes, sokan mégis fordulatot remélnek megválasztásától a politikai válsággal és gazdasági gondokkal küzdő északi szomszédunknál.
Tiszta kezek – jogvédelem
Čaputová az alig egy éves Progresszív Szlovákia Mozgalom politikusa. A párt alapítása reakció volt a tényfeltáró újságíró, Ján Kuciak nemzetközi vihart kavart meggyilkolására. A korrupció visszaszorítását, a politika és a szervezett bűnözés közötti összefonódás feltárását és felszámolását, valamint a közélet megújítását tűzték zászlajukra.
A gyilkosság felrázta a szlovák társadalmat. A miniszterelnök, Robert Fico, a belügyminiszter az utca nyomására kénytelen volt lemondani. A politikai és gazdasági helyzet azonban nem sokat változott. A magát szociáldemokratának nevező, populista-nacionalista párt, a Smer továbbra is kormányon van. A döntéseket Fico hozza a háttérből.
A választók megújulás iránti vágyának és személyes kisugárzásának köszönhető, hogy Čaputová emberi jogi és környezetvédelmi aktivistaként, a női egyenjogúság és a melegek jogainak harcos szószólójaként 60%-os többséggel tudott választást nyerni az alapvetően konzervatív Szlovákiában.
A külföldi befektetők örülnek
Szlovákiában nem csak a politika légkör feszült, a gazdaság is gondokkal küzd. Ezzel magyarázható, hogy a külföldi befektetői érdekképviseletek szokatlan politikus nyilatkozatokat tettek.
„Örömteli változás” – kommentálta a választás eredményét , a Német-Szlovák Kereskedelmi Kamara elnöke (AHK). ”Javulhat az ország külföldi megítélése, beindulhatnak az égető reformok.”
A gazdasági mutatók nem árulkodnak bajokról. 2018-ban 4,2 százalék volt a növekedés. 2019-re 4 százalékot várnak. A külföldi befektetések 5 százalékkal emelkedtek. A munkanélküliség történelmi mélyponton, 5,4 százalék. A jövedelmek 5 százalékkal emelkedtek, ami a fogyasztás 6 százalékos bővülését hozta magával. Ennek ellenére pozitív maradt a fizetési mérleg. Az import 7, az export 8 százalékkal nőtt 2018-ban.
A német befektetők borúlátóak
Hiába kedvezőek a számok, a Szlovákiában aktív német cégek komoly gazdasági bajokat látnak. Véleményük mérvadó, északi szomszédunk ezer szállal kötődik Európa legnagyobb gazdaságához. Németország Szlovákia legfontosabb gazdasági partnere.
A német vállalatok 74,4 milliárd euró értékű befektetései 134 ezer embernek adnak közvetlenül munkát a valamivel több mint ötmilliós országban. Ők a legnagyobb adófizetők a külföldi cégek között, az államkassza 28 milliárdos bevételéből 1 milliárd.
A németeknek nem mindegy, mi történik Szlovákiában. Az egymásrautaltság, ha nem is azonos mértékben, de kölcsönös. Szlovákia a 21. legfontosabb gazdasági partnere Németországnak. Megelőzi Indiát, Brazíliát és Mexikót.
Romló gazdasági kilátások
Az AHK néhány hete publikálta éves, 130 német üzleti döntéshozó megkérdezésén alapuló felmérését. Az eredmény elkeserítő. A német befektetők a korrupciót, a szervezett bűnözés és a politika összefonódását, az „uram-bátyám” alapon osztogatott állami megbízásokat és a jogbiztonság hiányát tartják az ország legnagyobb problémájának. Szlovákia „politikai és szociális stabilitásáról” sokkal rosszabb a véleményük, mint egy éve. Tavaly a megkérdezettek kétharmada, idén már csak fele értékeli jónak az ország gazdasági állapotát.
2018-ban 40 százalék szerint voltak pozitívok Szlovákia kilátásai. Idén már csak 10 százalék nyilatkozott így. 50 százalék saját cége perspektíváját is rossznak tartja, a bevétel és az export csökkenésével számol. 25 százalék a befektetések visszafogását tervezi. Tavaly még csak 10, idén már a cégek 20 százaléka gondolkozik a létszám csökkentésén.
A németek a gondok ellenére is érkeznek illetve maradnak. Szlovákia mellett továbbra is sok érv szól: uniós és euróövezeti tagság, kiváló beszállítói hálózat, régiós összehasonlításban jó fizetési morál, szakképzett munkaerő, magas produktivitás. Ezért Szlovákia – Csehország után – továbbra is befektetési célpontnak számít a régióban. Kedveltsége azonban meredeken csökken. 2018-ban 80, idén már csak 73 százalék mondta, hogy ismét invesztálna. A német-szlovák gazdasági kapcsolatok csak 3 százalékkel bővültek. Összehasonlításként: az áru-, illetve szolgáltatáscsere Magyarországgal 12, Ausztriával 13, Nagy-Britanniával 43%-os növekedést mutat.
Munkaerőhiány és bérköltségek
Égető probléma a munkaerőhiány, 80 ezer álláshely betöltetlen. Ezért az egyre kevésbé kielégítő színvonalú szakképzés és az elvándorlás felelős. Annak ellenére mennek el a jól képzett fiatalok, hogy masszívan emelkednek a szlovákiai bérek. Tavaly 5 százalék volt a bővülés, 2019-ben 7,5 százalékkal számolnak. Ez újabb probléma a külföldi befektetők szemében.
„Ekkora ugrást nagyon nehéz kigazdálkodni” – mondja Stefan Hanke egy német műanyagipari cég, az Ehlebracht szlovákiai üzemének vezetője. „Különösen, mert stagnáló világgazdasággal és alig emelkedő belföldi árakat párosul” – teszi hozzá.
Nyitott és egyoldalú gazdaság
Az AHK vezetője, Peter Kompalla arra hívja fel a figyelmet, hogy a Brexit, a kínai gazdaság lassulása és az USA kereskedelmi háborúja mind negatív hatást gyakorolnak a kicsi és exportorientált gazdaságú Szlovákia kilátásaira. A GDP 90 százalékát a kivitel adja északi szomszédunknál.
Ráadásul egyoldalú a gazdaság szerkezete. Szinte minden az autóiparon áll, vagy bukik. A gyártók és beszállítóik a GDP 44 százalékát adják! Nincs még egy ország, ahol egy főre vetítve annyi gépjárművet gyártanának, mint Szlovákiában: 184 autó/1000 lakos. Kia, Peugeot-Citroën (PSA), a Jaguart és a Land Rovert gyártó Tata, VW. Csak utóbbihoz 350 beszállító kapcsolódik közvetlenül.
Hiányzó víziók
Kutatásra, fejlesztésre az EU-ban sehol sem fordítanak kevesebb pénzt a szlovák államnál.
„Ha ez nem változik, összeszerelő-műhely maradunk – mondja Wilfried Serles, a Grant Thornton, a világ egyik vezető gazdasági tanácsadójának menedzsere.
„És azt a keveset is, ami k+f-re megy, elveszik a haverok cégei illetve a korrupció” – folytatja. „A szlovák tigris egyik lábára sántít és ha nem történik jelentős változás, néhány év múlva már járni sem tud” – foglalja össze a helyzetet képszerűen Serles.
Hiába a jó számok, ha a meredek bérnövekedés nem párosul a termelékenység bővülésével, innovációval és az oktatás színvonalának fejlődésével. Bajba kerül Szlovákia. Kérdés, hogy ezt a politika felismeri-e. És mit tesz, tehet a csak morális hatalommal rendelkező államfő.
