Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Adósság. Japán sem kivétel - közeleg az összeomlás?

Adósság. Japán sem kivétel – közeleg az összeomlás?

Japán államadóssága meghaladja GDP-je 250 százalékát! Rekord ez százalékban és abszolút értékben is. A deficit 30 éve jelentős. A közgazdászok és a szigetlakók többsége mégsem nyugtalan. Vannak, akik középtávon összeomlást prognosztizálnak.

Államadósság, defláció, stagnáló gazdaság

A felkelő nap országa a világ harmadik legnagyobb gazdasága. A GDP 250 százaléka abszolút számban felfoghatatlan, 12 ezer milliárd eurót jelent. Összehasonlítva: valamennyi EU tagállamnak 1250, Magyarországnak pedig 90 milliárd euró a hitelállománya.

Japán GDP-hez viszonyított államadóssága

A gazdasági szakemberek az államadósságnál mégis nagyobb problémának tartják, hogy Japán nemzeti bankja, a Bank of Japan (BoJ) képtelen elérni a 2 százalékos inflációs célt. A pénzromlás mértéke tavaly  0,8 százalék volt. Az évekig tartó defláció és a jelenlegi alacsony infláció miatt a lakosság keveset fogyaszt, a vállalatok alig invesztálnak. Arra építenek, hogy idővel minden olcsóbb lesz. Évtizedes probléma ez Japánban, a gazdasági stagnálás közvetlen oka.

A nagyobb infláció érdekében a BoJ 2016 óta negatív tartományban tartja az alapkamatot. Így olcsó a hitel. Jó a cégeknek, de rossz a bankoknak. Alig keresnek egy-egy hitelen. Ezért a kihelyezések számának emelésével próbálnak nagyobb bevételhez jutni. Így rossz bonitású cégek is pénzt kapnak. Nagy tehát a bedőlés veszélye. Egy csődhullám az egész pénzügyi rendszert magával rántaná.

A japánok felülírják a közgazdasági törvényeket 

Kenneth Rogoff és Carmen Reinhart

Carmen Reinhart és Kenneth Rogoff klasszikus közgazdasági elmélete szerint a GDP 90 százalékát meghaladó infláció kezelhetetlen, hiperinflációhoz és gazdasági összeomláshoz vezet. Japánban az elmúlt három évtizedben mégis gyakrabban volt defláció, mint infláció. A sziget a világ egyik leggazdagabb országa. Sok befektető tartja a jent az egyik legkonzervatívabb befektetésnek. A japánok nem feltétlenül örülnek ennek. A sok külföldi vásárló erősíti a japán valutát. Ez árt az export versenyképességének, és sok éve deficites kereskedelmi mérleget okoz.

Japánt nem rázták meg a világgazdasági válság turbulenciái, aminek több oka volt:

  • A BoJ-t nem kötik az Európában ismert szigorú pénzügypolitikai előírások. Ha nincs elég vevő az állampapírokra a jegybank egyszerűen pénzt nyom és maga vásárol.
  • A gazdaság nagy és stabil, minimális az infláció, kiszámítható a politika. Japán zavaros időkben biztos kikötő a nemzetközi befektetőknek.
  • A jegybankot a külföldiek bizalomvesztése sem ingatná meg. A hitelezők döntő többsége japán pénzintézet, és magánszemély. A fennmaradó, a külföldi adósságot bizalmi válság esetén is könnyen finanszírozhatnák. Különösen, mert devizaadósság aránya 10 százalék  alatt van.

A látszat csal

 Takatoshi Ito
Takatoshi Ito professzor 2022-re jósolta az összeomlást

A helyzet stabilnak látszik, mégis komoly kockázataik vannak. Az adósság nem növelhető a végtelenségig. Takatoshi Ito, a Tokyo és a Columbia Egyetem professzora a legismertebb a pesszimista közgazdászok között.

Szerinte a gigantikus államadósság időzített bomba: „Középtávon nem lesz elég befektető, aki minimális kamatért finanszírozni akarná,azaz tudná az adóssághegyet.” Ito 2013-ban 2022-re jósolta a robbanását.

Mindez nem zavarja a kisebb megszakítással 2006 óta az országot vezető Abe Sinzót. Hatalomra kerülése után meghirdetett, eleinte a közgazdászok által is csodaszernek tartott gazdaságpolitika, az ’Abenomics’ laza pénzpolitikára, konjunktúra programokra és így tovább növekvő adósságra épít. A többletkiadás ellensúlyozására biztosan nem lesz elegendő, a sokszori halasztás után 2019 végén életbe lépő 2 százalékos áfa emelés.

A jelenlegi, nemzetközi összehasonlításban rekord alacsony 8, illetve októbertől 10 helyett 23 százalékos forgalmai adóra lenne szükség az államháztartás középtávú konszolidálásához. Ekkora emelés elképzelhetetlen. Súlyos recesszióba taszítaná az amúgy is csak minimálisan bővülő gazdaságot.

Az államadósság refinanszírozása a jelenlegi  mínusz 0,1 százalékos alapkamat mellett is komoly teher. A beszedett adók fele, a költségvetés összes bevételének negyede adósságszolgálatra megy el. A minimálisan növekvő kamat is elviselhetetlen terhet jelentene a büdzsének.

Minimális infláció akadályozza a költést

Ennek ellenére a befektetők és a hitelminősítők is bíznak Japánban. Mind a három nagy cégnél a legjobb adósságosztályzata van. Aligha valószínű, hogy 2020-tól kiegyensúlyozott lesz a költségvetés, ahogy ezt a kormány korábban megígérte. Erről az újabb konjunktúraprogramok, a sokáig halasztott és túl alacsony áfa emelés, valamint a jövő nyári tokiói olimpia költségei tehetnek. Igaz, a tavalyi és idénre tervezett 3 százalék körüli deficit, messze elmarad a 2009 és 2013 közötti 8-10 százaléktól.

Az okok

A diszciplínált lakóiról híres Japánban a költségvetési fegyelem ismeretlen fogalomnak látszik. Mielőtt 1990-ben egy spekulációs lufi kipukkanása recesszióban taszította a gazdaságot még hellyel-közzel rendben volt az államháztartás. Az adósság a GDP 70 százaléka körül mozgott. A kormányok 1990-től konjunktúra programok sokaságával igyekeztek élénkíteni a gazdaságot. A szűnni nem akaró extra kiadások vezettek a 250 százalékos adósság hegyhez. Ráadásul a programok eredménytelenek voltak. Harminc éve nem nő érdemben a gazdaság.

Demográfia kockázat

Olivier Blanchard

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egykori vezető közgazdásza, Olivier Blanchard szerint eljön az idő, amikor a japánok sem akarják, vagy még inkább tudják finanszírozni államuk adósságát. Ennek elsősorban demográfiai okai lehetnek. Japán a világ egyik legelöregedőbb társadalma. Az egy főre jutó születések száma mindösszesen 1,41.

Rövidesen nyugdíjba mennek a legnagyobb létszámú generációk. A tehetős országokkal összehasonlítva is jelentős megtakarításokkal rendelkeznek, amiből közvetve (magánnyugdíj, kockázati életbiztosítás), vagy közvetlenül (állampapír) az államadósságot finanszírozzák. Nyugdíjasként részben megtakarításokból kell megélniük. Eladják tehát az állampapírjaikat előbb-utóbb.

A fiatal generációk jóval kisebb létszámúak, ezért túl kevés potenciális vevő lesz a piacra kerülő adósságjegyekre. Ráadásul a gazdaság évtizedes stagnálása miatt a fiatalok jövedelmi helyzet is rosszabb, mint szüleiké. A ’70-es években a háztartások még jövedelmük 25 százalékát megtakarították. Napjainkban 5 százalék alatt van ez az arány. A többségnek nem marad a jövedelméből.

Japán generációk. Amint a 117 éves világ legidősebbét ünneplik

A fiatalok harmada nem hagyományos munkaviszonyban dolgozik, ami az átlagosan 35 százalékkal alacsonyabb jövedelmet és sokszor a társadalom- és nyugdíj biztosítás hiányát is jelenti egyben. Ezért a szüleik által örökül hagyott megtakarításokat kénytelenek lesznek  felélni. Ez újabb potenciális eladó jelent majd az állampapírpiacon.

Ito szerint a kritikus pont, amikor az államadósság abszolút értéke meghaladja a lakossági összes megtakarítások volumenét. Szerinte ez 2022-ben várható. „Ekkortól lesz elengedhetetlen több külföldi befektető bevonása, akik viszont nem lesznek hajlandóak  mínusz 0,1 százalékért finanszírozni az adósságot.”

Japán éjszakai fényben napjainkban – és mit hoz a holnap?

Japán megjelenése a nemzetközi állampapírpiacon nem csak az ország költségvetésének jelent nagy terhet. Más országoknak is kellemetlen lehet. A 12 ezer milliárd eurós adósság finanszírozási igénye hatalmas. Elszívhatja a tőkét más országok papírjai elől.

Japán gigantikus államadóssága tehát világgazdasági probléma. Az ország bedőlése globális pénzpiaci válsághoz vezethet.

Friss

Hétszer annyi a műanyagdarabka, mint a hal Hawaii partjainál

Hawaii partjainál, hétszer annyi műanyagdarabka van a vízben, mint hal egyes területeken - derül ki egy most nemzetközi tudósokból álló csoport publikált kutatásából.

Javított gazdasági előrejelzését a szerbiai nemzeti bank

A szerbiai nemzeti bank (NBS) az eddig becsült 3,5 százalékról 3,6 százalékra emelte a 2019-es szerb gazdasági növekedés várt mértékét novemberi jelentésében  - közölte a belgrádi sajtó.

Drágul az orosz kőolajexport vámja decembertől

Oroszország decembertől emeli a kivitelre szánt kőolaj vámját, miután az előző hónapban is növelte azt.

“Ezt a jó kis válságot el ne szalasszuk” – Változáskezelés, újratöltve 1.rész

Recesszió közeledik. Ezt állítja a Nemzetközi Valutaalap, az OECD, a Világbank, az Európai Unió, a Világkereskedelmi Szervezet is. A visszaesés tünetei már észlelhetők. Azok a gazdaságok és cégek lesznek (és már ma is azok) a kevésbé sérülékenyek, amelyek időben alkalmazkodnak a változásokhoz. AzÜzlet.hu bő egy éve foglalkozott cikksorozatában a változáskezeléssel és annak kommunikációjával. Most, amikor a vállalati szférának meg kell kezdenie a felkészülést az esetleges negatív változásokra, érdemes felfrissíteni a változásmenedzsment gyakorlatát és technikáit. Dr. Gonda György rovata.

Hírek

Hétszer annyi a műanyagdarabka, mint a hal Hawaii partjainál

Hawaii partjainál, hétszer annyi műanyagdarabka van a vízben, mint hal egyes területeken - derül ki egy most nemzetközi tudósokból álló csoport publikált kutatásából.

Halálos szelfi. Újabb áldozatot szedett a thaiföldi vízesés

Szelfizés közben vízesésbe csúszott és meghalt egy francia turista a thaiföldi Ko Szamuj szigetén - közölte a helyi rendőrség.

Közúti ellenőrzés: a téli gumikat is vizsgálják

A téli átállás miatt fokozott ellenőrzést végeznek az autópályákon és a főutakon november 19. és 21. között a hatósági szakemberek.

Még napokig marad az enyhe idő

Marad az ilyenkor szokásosnál melegebb idő, helyenként 20 fokig is melegedhet a levegő a hétvégén.

Drágább lesz a balatoni pecázás

Kilenc év után, átlagosan tíz százalékot meghaladó mértékben emelkedik a balatoni horgászjegyek ára - közölte a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója Gyenesdiáson.

Egymilliárdot csaltak el gumiabroncsokkal

Egy héten belül két gumiabroncs-kereskedelemmel foglalkozó dunántúli bűnbandát leplezett le a NAV. A szervezetek egymástól függetlenül működtek és együttesen több mint egymilliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.

Puskás Aréna: készpénz helyett kártya vagy okostelefon

A Puskás Arénában nem lesz lehetőség készpénzzel fizetni már a pénteki nyitómérkőzésen sem, amikor a magyar labdarúgó-válogatott Uruguay ellen lép pályára.

Hókáosz Ausztriában – áramkimaradás, járhatatlan utak, bezárt üzletek

Áramkimaradást okozott a havazás Ausztria több részében, így Karintiában, Tirol keleti részében, valamint Salzburg tartományban. Az üzemzavarokat elektromos vezetékekre dőlt fák okozták.

Csalók támadják a Tesco vásárlóit

Ismeretlenek a Tesco nevével visszaélve, hamis nyereményjátékot hirdetve próbálnak adatokat megszerezni a vásárlóktól. 

Ötven éve nem látott árvíz Velencében – ketten meghaltak

Két idős ember életét vesztette az olaszországi Velence városában, amelyet szerdára virradó éjszaka rekord magasságú tengervíz öntött el a heves esőzések nyomán.

Ökológiai lábnyomot mér a finn mobilapp

A felhasználók által választott közlekedési módok ökológiai lábnyomát méri, a jól teljesítőket pedig virtuális kreditekkel jutalmazza a finnországi Lahtiban kifejlesztett mobilalkalmazás.

Fokozott rendőri ellenőrzés lesz a vonatokon

Szerda reggeltől csütörtök reggelig országszerte fokozott vasúti ellenőrzést tart a rendőrség.
Hirdetés

Gazdaság

Matolcsy: meg kell reformálni az eurót

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint meg kell újítani az európai közös pénzt, az új uniós vezetőknek pedig még van idejük megalkotni az euró reformját tartalmazó Maastricht 2.0 szerződést a következő válság előtt, legkésőbb 2022-ig.

Kriptovalutába fektette ügyfelei pénzét a Novis Biztosító

Szinte szerencsejátéknak tekinthető, hogy a befektetési életbiztosítást kötő ügyfelek pénzét kriptovalutába fektette a Novis Biztosító - mondta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője.

A kápé ellen csomagot ajánl a Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség 22 pontból álló digitalizációs javaslatcsomagot dolgozott ki: digitális fizetési megoldásokkal szorítanák vissza a készpénzhasználatot és csökkentenék a banki működés adminisztrációs költségeit is.

Infláció – MNB: meg kell reformálni a mérési módszert

A Magyar Nemzeti Bank vezetői szerint a fejlett országok jegybankjai közel egy évtizede jelentős erőfeszítéseik ellenére sem képesek elérni inflációs céljaikat. Matolcsy Györgyék tanulmányukban arra jutnak, ideje újragondolni az infláció mérését.

Csökkent az állampapír-állomány szeptemberben

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 90 milliárd forinttal csökkent szeptemberben. A 30 890 milliárd forintnyi összeg 2223 milliárd forinttal nőtt az idei első kilenc hónapban és 2384 milliárd forinttal egy év alatt - derült ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.

Megduplázzák a bankadót Szlovákiában

Kivezetés helyett megtartják, sőt meg is duplázzák a bankadót Szlovákiában. Az erről szóló törvénymódosítást már jóváhagyta a szlovák kormány.
Hirdetés
Hirdetés
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom