Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Adósság. Japán sem kivétel - közeleg az összeomlás?
No menu items!

Adósság. Japán sem kivétel – közeleg az összeomlás?

Japán államadóssága meghaladja GDP-je 250 százalékát! Rekord ez százalékban és abszolút értékben is. A deficit 30 éve jelentős. A közgazdászok és a szigetlakók többsége mégsem nyugtalan. Vannak, akik középtávon összeomlást prognosztizálnak.

Államadósság, defláció, stagnáló gazdaság

A felkelő nap országa a világ harmadik legnagyobb gazdasága. A GDP 250 százaléka abszolút számban felfoghatatlan, 12 ezer milliárd eurót jelent. Összehasonlítva: valamennyi EU tagállamnak 1250, Magyarországnak pedig 90 milliárd euró a hitelállománya.

Japán GDP-hez viszonyított államadóssága

A gazdasági szakemberek az államadósságnál mégis nagyobb problémának tartják, hogy Japán nemzeti bankja, a Bank of Japan (BoJ) képtelen elérni a 2 százalékos inflációs célt. A pénzromlás mértéke tavaly  0,8 százalék volt. Az évekig tartó defláció és a jelenlegi alacsony infláció miatt a lakosság keveset fogyaszt, a vállalatok alig invesztálnak. Arra építenek, hogy idővel minden olcsóbb lesz. Évtizedes probléma ez Japánban, a gazdasági stagnálás közvetlen oka.

A nagyobb infláció érdekében a BoJ 2016 óta negatív tartományban tartja az alapkamatot. Így olcsó a hitel. Jó a cégeknek, de rossz a bankoknak. Alig keresnek egy-egy hitelen. Ezért a kihelyezések számának emelésével próbálnak nagyobb bevételhez jutni. Így rossz bonitású cégek is pénzt kapnak. Nagy tehát a bedőlés veszélye. Egy csődhullám az egész pénzügyi rendszert magával rántaná.

A japánok felülírják a közgazdasági törvényeket 

Kenneth Rogoff és Carmen Reinhart

Carmen Reinhart és Kenneth Rogoff klasszikus közgazdasági elmélete szerint a GDP 90 százalékát meghaladó infláció kezelhetetlen, hiperinflációhoz és gazdasági összeomláshoz vezet. Japánban az elmúlt három évtizedben mégis gyakrabban volt defláció, mint infláció. A sziget a világ egyik leggazdagabb országa. Sok befektető tartja a jent az egyik legkonzervatívabb befektetésnek. A japánok nem feltétlenül örülnek ennek. A sok külföldi vásárló erősíti a japán valutát. Ez árt az export versenyképességének, és sok éve deficites kereskedelmi mérleget okoz.

Japánt nem rázták meg a világgazdasági válság turbulenciái, aminek több oka volt:

  • A BoJ-t nem kötik az Európában ismert szigorú pénzügypolitikai előírások. Ha nincs elég vevő az állampapírokra a jegybank egyszerűen pénzt nyom és maga vásárol.
  • A gazdaság nagy és stabil, minimális az infláció, kiszámítható a politika. Japán zavaros időkben biztos kikötő a nemzetközi befektetőknek.
  • A jegybankot a külföldiek bizalomvesztése sem ingatná meg. A hitelezők döntő többsége japán pénzintézet, és magánszemély. A fennmaradó, a külföldi adósságot bizalmi válság esetén is könnyen finanszírozhatnák. Különösen, mert devizaadósság aránya 10 százalék  alatt van.

A látszat csal

 Takatoshi Ito
Takatoshi Ito professzor 2022-re jósolta az összeomlást

A helyzet stabilnak látszik, mégis komoly kockázataik vannak. Az adósság nem növelhető a végtelenségig. Takatoshi Ito, a Tokyo és a Columbia Egyetem professzora a legismertebb a pesszimista közgazdászok között.

Szerinte a gigantikus államadósság időzített bomba: „Középtávon nem lesz elég befektető, aki minimális kamatért finanszírozni akarná,azaz tudná az adóssághegyet.” Ito 2013-ban 2022-re jósolta a robbanását.

Mindez nem zavarja a kisebb megszakítással 2006 óta az országot vezető Abe Sinzót. Hatalomra kerülése után meghirdetett, eleinte a közgazdászok által is csodaszernek tartott gazdaságpolitika, az ’Abenomics’ laza pénzpolitikára, konjunktúra programokra és így tovább növekvő adósságra épít. A többletkiadás ellensúlyozására biztosan nem lesz elegendő, a sokszori halasztás után 2019 végén életbe lépő 2 százalékos áfa emelés.

A jelenlegi, nemzetközi összehasonlításban rekord alacsony 8, illetve októbertől 10 helyett 23 százalékos forgalmai adóra lenne szükség az államháztartás középtávú konszolidálásához. Ekkora emelés elképzelhetetlen. Súlyos recesszióba taszítaná az amúgy is csak minimálisan bővülő gazdaságot.

Az államadósság refinanszírozása a jelenlegi  mínusz 0,1 százalékos alapkamat mellett is komoly teher. A beszedett adók fele, a költségvetés összes bevételének negyede adósságszolgálatra megy el. A minimálisan növekvő kamat is elviselhetetlen terhet jelentene a büdzsének.

Minimális infláció akadályozza a költést

Ennek ellenére a befektetők és a hitelminősítők is bíznak Japánban. Mind a három nagy cégnél a legjobb adósságosztályzata van. Aligha valószínű, hogy 2020-tól kiegyensúlyozott lesz a költségvetés, ahogy ezt a kormány korábban megígérte. Erről az újabb konjunktúraprogramok, a sokáig halasztott és túl alacsony áfa emelés, valamint a jövő nyári tokiói olimpia költségei tehetnek. Igaz, a tavalyi és idénre tervezett 3 százalék körüli deficit, messze elmarad a 2009 és 2013 közötti 8-10 százaléktól.

Az okok

A diszciplínált lakóiról híres Japánban a költségvetési fegyelem ismeretlen fogalomnak látszik. Mielőtt 1990-ben egy spekulációs lufi kipukkanása recesszióban taszította a gazdaságot még hellyel-közzel rendben volt az államháztartás. Az adósság a GDP 70 százaléka körül mozgott. A kormányok 1990-től konjunktúra programok sokaságával igyekeztek élénkíteni a gazdaságot. A szűnni nem akaró extra kiadások vezettek a 250 százalékos adósság hegyhez. Ráadásul a programok eredménytelenek voltak. Harminc éve nem nő érdemben a gazdaság.

Demográfia kockázat

Olivier Blanchard

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egykori vezető közgazdásza, Olivier Blanchard szerint eljön az idő, amikor a japánok sem akarják, vagy még inkább tudják finanszírozni államuk adósságát. Ennek elsősorban demográfiai okai lehetnek. Japán a világ egyik legelöregedőbb társadalma. Az egy főre jutó születések száma mindösszesen 1,41.

Rövidesen nyugdíjba mennek a legnagyobb létszámú generációk. A tehetős országokkal összehasonlítva is jelentős megtakarításokkal rendelkeznek, amiből közvetve (magánnyugdíj, kockázati életbiztosítás), vagy közvetlenül (állampapír) az államadósságot finanszírozzák. Nyugdíjasként részben megtakarításokból kell megélniük. Eladják tehát az állampapírjaikat előbb-utóbb.

A fiatal generációk jóval kisebb létszámúak, ezért túl kevés potenciális vevő lesz a piacra kerülő adósságjegyekre. Ráadásul a gazdaság évtizedes stagnálása miatt a fiatalok jövedelmi helyzet is rosszabb, mint szüleiké. A ’70-es években a háztartások még jövedelmük 25 százalékát megtakarították. Napjainkban 5 százalék alatt van ez az arány. A többségnek nem marad a jövedelméből.

Japán generációk. Amint a 117 éves világ legidősebbét ünneplik

A fiatalok harmada nem hagyományos munkaviszonyban dolgozik, ami az átlagosan 35 százalékkal alacsonyabb jövedelmet és sokszor a társadalom- és nyugdíj biztosítás hiányát is jelenti egyben. Ezért a szüleik által örökül hagyott megtakarításokat kénytelenek lesznek  felélni. Ez újabb potenciális eladó jelent majd az állampapírpiacon.

Ito szerint a kritikus pont, amikor az államadósság abszolút értéke meghaladja a lakossági összes megtakarítások volumenét. Szerinte ez 2022-ben várható. „Ekkortól lesz elengedhetetlen több külföldi befektető bevonása, akik viszont nem lesznek hajlandóak  mínusz 0,1 százalékért finanszírozni az adósságot.”

Japán éjszakai fényben napjainkban – és mit hoz a holnap?

Japán megjelenése a nemzetközi állampapírpiacon nem csak az ország költségvetésének jelent nagy terhet. Más országoknak is kellemetlen lehet. A 12 ezer milliárd eurós adósság finanszírozási igénye hatalmas. Elszívhatja a tőkét más országok papírjai elől.

Japán gigantikus államadóssága tehát világgazdasági probléma. Az ország bedőlése globális pénzpiaci válsághoz vezethet.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Közgazdász vándorgyűlés – Varga: megjelent a csődtől, a munkanélküliségtől való félelem

Ősszel is folytatni kell a gazdaságvédelmi intézkedéseket, a kiemelt ágazatok védelmét, azt a költségvetés továbbra is jelentős forrásokkal támogatja majd - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter az 58. Közgazdász vándorgyűlésen .

Elveszett bankkártya. A megtaláló kiposztolta, egy idegen ruhákat vett az adatokkal

Elvesztett - majd a megtaláló által a tulajdonos felkutatása reményében, segítő szándékkal egy közösségi portálon kiposztolt - bankkártyák adataival élt vissza egy nő, aki ellen csalás bűntette miatt emelt vádat a Veszprémi Járási Ügyészség a Veszprémi Járásbíróságon.

Lom a garázsban: egy kínai boroskancsó, ami 390 ezer fontot ért

Történelmi kínai edényt talált garázsában egy brit férfi, aki egy aukción 390 ezer fontot (155 millió forintot) kapott érte.

Tőzsde – Vegyes nyitás Nyugat-Európában

Vegyesen indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék pénteken.

Hírek

Lom a garázsban: egy kínai boroskancsó, ami 390 ezer fontot ért

Történelmi kínai edényt talált garázsában egy brit férfi, aki egy aukción 390 ezer fontot (155 millió forintot) kapott érte.

100 millió dollár egy Botticelli portréért?!

100 millió dollárt (31,2 milliárd forint) is adhatnak Sandro...

Koronavírus – Az európai járványközpont aggódik a járvány alakulása miatt

Fokozott aggodalmat vált ki a koronavírus-járvány alakulása és a megnőtt halálozási ráta hét európai uniós tagállamban, Magyarországon, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Máltán, Spanyolországban és Romániában - írta csütörtökön Stockholmban kiadott jelentésében az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC).

Bécs városa 100 euróig átvállalja az elromlott háztartási eszközök javítási költségét

Az elromlott háztartási eszközök újrafelhasználása érdekében Bécs városa átvállalja az osztrák fővárosban lakók eszközei javítási költségének felét, maximum 100 eurót ( 36 500 forintot) - közölte Bécs Város Külképviseleti Irodája csütörtökön az MTI-vel.

Csatornás csalók csengetnek Budapesten

Újra a régi, álcsatornás trükkel próbálkoznak csalók Budapesten: csatornatisztítási ajánlattal házalnak, és a szolgáltatásért pénzt kérnek - közölte a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM).

GINApp. Minden pályázatról értesít a PM új mobilalkalmazása

A vállalkozások gyorsan és egyszerűen értesülhetnek az aktuális pályázatokról a Pénzügyminisztérium első mobilalkalmazása, a GINApp használatával - jelentette be a pénzügyminiszter.

Kalifornia: nem a kipufogófüstre, hibridet sem lehet venni 2035-től

Kaliforniában 2035-ig megszüntetik a benzinnel működő, a dízel, valamint a hibrid gépjárművek forgalmazását - jelentette be Gavin Newsom, az Egyesült Államok nyugati parti államának kormányzója, aki rendeletet is aláírt erről.

Fekete medve ölt meg egy kanadai nőt

Egy medve Kanadában oltotta ki egy emberi életét. Fekete medve ölt meg egy 44 éves nőt a kanadai Saskatchewan tartományban, lakott vidékektől távol eső nyaralójuk közelében, az áldozat éppen telefonon beszélt az édesapjával.

Font milliókat gyűjtött az egészségügynek, film készül a százéves katonáról

Film készül Sir Tom Moore-ról, a brit hadsereg százéves veteránjáról, aki tavasszal csaknem 33 millió fontot gyűjtött a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) számára az új koronavírus okozta járvány elleni küzdelem segítésére.

Hálapénz. Felfüggesztett börtönt kapott egy szülészorvos

Első fokon felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a bíróság egy szülész-nőgyógyászt, aki öt páciensétől pénzt kért - és egyes esetekben kapott is - a társadalombiztosítás által finanszírozott beavatkozásokért.

Kispest. A csaló a bankba is elkísérte az idős asszonyt

Elfogott a rendőrség egy nőt és egy férfit, akik mintegy ötmillió forint értékben ékszereket és pénzt csaltak ki idősektől úgy, hogy a sértettek rokonának adták ki magukat - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Űrszemét veszélyeztette a Nemzetközi Űrállomást

Űrtörmelék miatt kellett módosítani a Nemzetközi Űrállomás (ISS) pályáját, a kényszerű manőver idejére a legénység űrkapszulába szállt - közölte az amerikai űrhivatal.

Gazdaság

Koronavírus – Nagy Márton: Hitelfelmondási tilalom is jöhet

 Jövő tavasszal érdemes arról dönteni, hogy szükség lesz-e 2021 második felében a koronavírus-járvány miatti hiteltörlesztési szünet fenntartására a célzott csoportokban - mondta Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó.

Brexit. Frankfurtba helyezi londoni vagyonát a JPMorgan

A Brexit miatt a JPMorgan Chase mintegy 200 milliárd eurónyi vagyonát helyezi át Londonból Frankfurtba.

Izer Norbert: fehéredés nélkül nincs adócsökkentés

Az adócsökkentések forrását a magyar gazdaság fehéredése jelenti, amely a GDP 1,5-2,0 százalékát kitevő többletbevételt eredményezett - mondta a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára a Nézőpont Intézet online konferenciáján.

Nem küldött SZÉP-kártyákat az MKB – négymilliós bírság

Száz ügyfélnek nem, vagy a főkártya lejáratát követően késedelmesen küldte ki az új SZÉP-kártyát az MKB Bank, ezért a Magyar Nemzeti Bank négymillió forint bírságot szabott ki a pénzintézetre.

Londoni elemzők: az MNB érzékennyé vált a forintgyengülésre

Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínűleg a továbbiakban sem kerül napirendre a Magyar Nemzeti Bank alapkamatának csökkentése, mivel a jegybankot a gazdasági visszaesés ellenére érezhetően aggasztja a forintgyengülés és a magas infláció.

Kamatdöntés – MNB: az inflációs cél és a vásárlóérték őrzése a legfontosabb

Az inflációs cél teljesülését tekinti a legfontosabbnak a Magyar Nemzeti Bank, hogy fenntartsa az árstabilitást és javítsa a jövedelmek vásárlóértékét - mondta a jegybank alelnöke a kamatdöntő ülés után.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom