Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Adósság. Japán sem kivétel - közeleg az összeomlás?

Adósság. Japán sem kivétel – közeleg az összeomlás?

Japán államadóssága meghaladja GDP-je 250 százalékát! Rekord ez százalékban és abszolút értékben is. A deficit 30 éve jelentős. A közgazdászok és a szigetlakók többsége mégsem nyugtalan. Vannak, akik középtávon összeomlást prognosztizálnak.

Államadósság, defláció, stagnáló gazdaság

A felkelő nap országa a világ harmadik legnagyobb gazdasága. A GDP 250 százaléka abszolút számban felfoghatatlan, 12 ezer milliárd eurót jelent. Összehasonlítva: valamennyi EU tagállamnak 1250, Magyarországnak pedig 90 milliárd euró a hitelállománya.

Japán GDP-hez viszonyított államadóssága

A gazdasági szakemberek az államadósságnál mégis nagyobb problémának tartják, hogy Japán nemzeti bankja, a Bank of Japan (BoJ) képtelen elérni a 2 százalékos inflációs célt. A pénzromlás mértéke tavaly  0,8 százalék volt. Az évekig tartó defláció és a jelenlegi alacsony infláció miatt a lakosság keveset fogyaszt, a vállalatok alig invesztálnak. Arra építenek, hogy idővel minden olcsóbb lesz. Évtizedes probléma ez Japánban, a gazdasági stagnálás közvetlen oka.

A nagyobb infláció érdekében a BoJ 2016 óta negatív tartományban tartja az alapkamatot. Így olcsó a hitel. Jó a cégeknek, de rossz a bankoknak. Alig keresnek egy-egy hitelen. Ezért a kihelyezések számának emelésével próbálnak nagyobb bevételhez jutni. Így rossz bonitású cégek is pénzt kapnak. Nagy tehát a bedőlés veszélye. Egy csődhullám az egész pénzügyi rendszert magával rántaná.

A japánok felülírják a közgazdasági törvényeket 

Kenneth Rogoff és Carmen Reinhart

Carmen Reinhart és Kenneth Rogoff klasszikus közgazdasági elmélete szerint a GDP 90 százalékát meghaladó infláció kezelhetetlen, hiperinflációhoz és gazdasági összeomláshoz vezet. Japánban az elmúlt három évtizedben mégis gyakrabban volt defláció, mint infláció. A sziget a világ egyik leggazdagabb országa. Sok befektető tartja a jent az egyik legkonzervatívabb befektetésnek. A japánok nem feltétlenül örülnek ennek. A sok külföldi vásárló erősíti a japán valutát. Ez árt az export versenyképességének, és sok éve deficites kereskedelmi mérleget okoz.

Japánt nem rázták meg a világgazdasági válság turbulenciái, aminek több oka volt:

  • A BoJ-t nem kötik az Európában ismert szigorú pénzügypolitikai előírások. Ha nincs elég vevő az állampapírokra a jegybank egyszerűen pénzt nyom és maga vásárol.
  • A gazdaság nagy és stabil, minimális az infláció, kiszámítható a politika. Japán zavaros időkben biztos kikötő a nemzetközi befektetőknek.
  • A jegybankot a külföldiek bizalomvesztése sem ingatná meg. A hitelezők döntő többsége japán pénzintézet, és magánszemély. A fennmaradó, a külföldi adósságot bizalmi válság esetén is könnyen finanszírozhatnák. Különösen, mert devizaadósság aránya 10 százalék  alatt van.

A látszat csal

 Takatoshi Ito
Takatoshi Ito professzor 2022-re jósolta az összeomlást

A helyzet stabilnak látszik, mégis komoly kockázataik vannak. Az adósság nem növelhető a végtelenségig. Takatoshi Ito, a Tokyo és a Columbia Egyetem professzora a legismertebb a pesszimista közgazdászok között.

Szerinte a gigantikus államadósság időzített bomba: „Középtávon nem lesz elég befektető, aki minimális kamatért finanszírozni akarná,azaz tudná az adóssághegyet.” Ito 2013-ban 2022-re jósolta a robbanását.

Mindez nem zavarja a kisebb megszakítással 2006 óta az országot vezető Abe Sinzót. Hatalomra kerülése után meghirdetett, eleinte a közgazdászok által is csodaszernek tartott gazdaságpolitika, az ’Abenomics’ laza pénzpolitikára, konjunktúra programokra és így tovább növekvő adósságra épít. A többletkiadás ellensúlyozására biztosan nem lesz elegendő, a sokszori halasztás után 2019 végén életbe lépő 2 százalékos áfa emelés.

A jelenlegi, nemzetközi összehasonlításban rekord alacsony 8, illetve októbertől 10 helyett 23 százalékos forgalmai adóra lenne szükség az államháztartás középtávú konszolidálásához. Ekkora emelés elképzelhetetlen. Súlyos recesszióba taszítaná az amúgy is csak minimálisan bővülő gazdaságot.

Az államadósság refinanszírozása a jelenlegi  mínusz 0,1 százalékos alapkamat mellett is komoly teher. A beszedett adók fele, a költségvetés összes bevételének negyede adósságszolgálatra megy el. A minimálisan növekvő kamat is elviselhetetlen terhet jelentene a büdzsének.

Minimális infláció akadályozza a költést

Ennek ellenére a befektetők és a hitelminősítők is bíznak Japánban. Mind a három nagy cégnél a legjobb adósságosztályzata van. Aligha valószínű, hogy 2020-tól kiegyensúlyozott lesz a költségvetés, ahogy ezt a kormány korábban megígérte. Erről az újabb konjunktúraprogramok, a sokáig halasztott és túl alacsony áfa emelés, valamint a jövő nyári tokiói olimpia költségei tehetnek. Igaz, a tavalyi és idénre tervezett 3 százalék körüli deficit, messze elmarad a 2009 és 2013 közötti 8-10 százaléktól.

Az okok

A diszciplínált lakóiról híres Japánban a költségvetési fegyelem ismeretlen fogalomnak látszik. Mielőtt 1990-ben egy spekulációs lufi kipukkanása recesszióban taszította a gazdaságot még hellyel-közzel rendben volt az államháztartás. Az adósság a GDP 70 százaléka körül mozgott. A kormányok 1990-től konjunktúra programok sokaságával igyekeztek élénkíteni a gazdaságot. A szűnni nem akaró extra kiadások vezettek a 250 százalékos adósság hegyhez. Ráadásul a programok eredménytelenek voltak. Harminc éve nem nő érdemben a gazdaság.

Demográfia kockázat

Olivier Blanchard

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egykori vezető közgazdásza, Olivier Blanchard szerint eljön az idő, amikor a japánok sem akarják, vagy még inkább tudják finanszírozni államuk adósságát. Ennek elsősorban demográfiai okai lehetnek. Japán a világ egyik legelöregedőbb társadalma. Az egy főre jutó születések száma mindösszesen 1,41.

Rövidesen nyugdíjba mennek a legnagyobb létszámú generációk. A tehetős országokkal összehasonlítva is jelentős megtakarításokkal rendelkeznek, amiből közvetve (magánnyugdíj, kockázati életbiztosítás), vagy közvetlenül (állampapír) az államadósságot finanszírozzák. Nyugdíjasként részben megtakarításokból kell megélniük. Eladják tehát az állampapírjaikat előbb-utóbb.

A fiatal generációk jóval kisebb létszámúak, ezért túl kevés potenciális vevő lesz a piacra kerülő adósságjegyekre. Ráadásul a gazdaság évtizedes stagnálása miatt a fiatalok jövedelmi helyzet is rosszabb, mint szüleiké. A ’70-es években a háztartások még jövedelmük 25 százalékát megtakarították. Napjainkban 5 százalék alatt van ez az arány. A többségnek nem marad a jövedelméből.

Japán generációk. Amint a 117 éves világ legidősebbét ünneplik

A fiatalok harmada nem hagyományos munkaviszonyban dolgozik, ami az átlagosan 35 százalékkal alacsonyabb jövedelmet és sokszor a társadalom- és nyugdíj biztosítás hiányát is jelenti egyben. Ezért a szüleik által örökül hagyott megtakarításokat kénytelenek lesznek  felélni. Ez újabb potenciális eladó jelent majd az állampapírpiacon.

Ito szerint a kritikus pont, amikor az államadósság abszolút értéke meghaladja a lakossági összes megtakarítások volumenét. Szerinte ez 2022-ben várható. „Ekkortól lesz elengedhetetlen több külföldi befektető bevonása, akik viszont nem lesznek hajlandóak  mínusz 0,1 százalékért finanszírozni az adósságot.”

Japán éjszakai fényben napjainkban – és mit hoz a holnap?

Japán megjelenése a nemzetközi állampapírpiacon nem csak az ország költségvetésének jelent nagy terhet. Más országoknak is kellemetlen lehet. A 12 ezer milliárd eurós adósság finanszírozási igénye hatalmas. Elszívhatja a tőkét más országok papírjai elől.

Japán gigantikus államadóssága tehát világgazdasági probléma. Az ország bedőlése globális pénzpiaci válsághoz vezethet.

Friss

Fel a felhőbe – új vállalatirányítási rendszerrel

A vállalatirányítási rendszerekre is kihatással van a hazai felhőinformatikai piac dinamikus bővülése. A rendszerek cseréjénél ugyanis több mint érdemes megfontolni az üzleti folyamatok felhőbe költöztetését. A folyamatról Balogh Pétert, az SAP Hungary szakértőjét kérdeztük.  

Borteszt: Irsai Olivérek – van, amelyik csak névrokon

Harsány muskotályos illatával az Irsai Olivér a nyár egyik kedvenc bora. A Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület* tesztelői 23 félét kóstoltak meg, és állítottak rangsorba. Érzékszervi vizsgálatukból kitűnt, számos Irsai Olivér elvesztette fajtajellegét, inkább csak névrokona társainak. Azaz csalódást okozhat a könnyed, de ízdús borok kedvelőinek.  Íme az eredmény. (Táblázat a cikk végén)

Újabb állami ingatlanok árverése

Újabb befektetési célú ingatlanokat tartalmazó, nagy értékű ingatlancsomagokat hirdetett meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt..

Kajszi lett a legpálinka – Márton mester életműdíja

A valószínűség számítás módszerét is alkalmazta az "Agrárminisztérium Pálinkája 2019" címmel jutalmazott pálinkafőző mester, Márton János, aki "Pálinka Életműdíj" elismerést is átvehetett nemrégiben.

Hírek

Földrengés rázta meg Athént

Rövid ideig tartó földrengés rázta meg pénteken kora délután Athén környékét - közölte az euromediterrán szeizmológiai központ.

Hőhullám. Itthon perzsel, nyugaton majd éget is

A jövő héten ismét hőhullám éri el Nyugat-Európát. Itthon a hét közepétől számíthatunk 30 fok feletti hőségre.

Vietnám. Oroszok vizsgálták a bebalzsamozott vezetőt

Közel ötven évvel a halála után orosz és vietnámi szakértők vizsgálták meg az egykori kommunista vezető, Ho Si Minh bebalzsamozott testét.

Pályázatírók hoztak milliárdokat a bűnbandának

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és pénzmosás miatt vádat emeltek egy bűnszervezet kilenc tagja ellen, akik 2,1 milliárd forintnyi jogosulatlan támogatást szereztek meg.

Kiotói gyújtogatás. Ellopták a novelláját – harminchárom halott

Ellopták a tettes novelláját, és ezért gyújthatta fel azt a kiotói filmstúdiót, amelynek lángoló épületében 33 ember lelte halálát, tíz pedig súlyosan megsérült - írta pénteken a japán sajtó.

Összefirkálták Prága jelképét

Feltételes szabadságvesztésre és pénzbírságra ítélték, továbbá ideiglenesen kitiltották Csehországból azt a két német turistát, akik graffitit fújtak a prágai Károly híd egyik pillérére.

Energiaitalok. Veszélyesek, de isszák

Évről évre jobban fogynak a cukros energiaitalok. Különösen a fiatalok körében népszerűek, noha túlzott fogyasztásuk komoly veszélyekkel jár.

Olimpiai felkészülés – Japán halálos vírusokat vizsgál

Ebolavírus-törzseket és négy másik halálos betegség vírusát importálja kutatási célokra Japán, hogy diagnosztikai eljárást dolgozzanak ki a jövő évi tokiói olimpiára és paralimpiára való felkészülés jegyében - jelentette be hétfőn a japán egészségügyi minisztérium.

Gyújtogatás. Sokan meghaltak a japán filmstúdióban

Harmincra emelkedett azoknak az áldozatoknak a száma, akik meghaltak...

Új kikötőépületet kap Szeged

Negyvennyolc férőhelyes kishajókikötőt alakítanak ki a Tiszán Szeged belvárosában, a beruházás a Partfürdő 300 millió forintból megvalósuló fejlesztésének része - közölte a város gazdasági alpolgármestere csütörtökön.

Falusi csok – fővárosi árak a vonzóbb településeken

Fővárosi lakásárak jellemzők azokon a településeken, ahol a legnagyobb az érdeklődés a falusi csok iránt.

Németország: mindenkit be kell oltani

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot - jelentette az ARD német közszolgálati televízió.
Hirdetés

Gazdaság

A G7-ek a facebookos valutáról

A G7-ek pénzügyminiszterei szerint destabilizációs veszélyt jelent a nemzeti devizákra és több más kockázatot is rejt a Facebook tervezett kriptovalutája, a Libra.

Szaúd-Arábia. Magyar segítséggel hajtanák be az áfát

Az áfacsalás elleni magyar találmányokat tanulmányozták a szaúd-arábiai adóhivatal vezetői Budapesten. A közel-keleti országban tavaly vezették be az általános forgalmi adót.

Hatvanmillió eurórért vesz OTP-kötvényeket az EBRD

Az OTP 500 millió eurós kibocsátásából 60 millió euró értékben vásárol kötvényeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Újra felragyoghat az arany

Év eleje óta szűk sávban mozog az arany árfolyama, jelenleg unciája 1415 dollárt ér, de hónapokon belül egészen 1600 dollárig drágulhat.

Lemondott az IMF éléről Christine Lagarde

Benyújtotta lemondását Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, mert az Európai Unió tagállamainak állam-, és kormányfői őt jelölték az Európai Központi Bank élére.

Tovább apadt a befektetési alapok vagyona

Júniusban 2,2 százalékkal, 137 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6213 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).
Hirdetés
Hirdetés