Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Államosítási dömping Itáliában. Alitalia - autópályák - acélipar - és a többiek
No menu items!

Államosítási dömping Itáliában. Alitalia – autópályák – acélipar – és a többiek

Államosítási hullám indult Olaszországban. Az indok: a koronavírus-krízis sarkalja az olasz államot erre. A közgazdászok többsége helyesli az állam gazdasági térfoglalását. Mások államkapitalizmust vizionálnak. Az Alitalia és az autópályák után az acélipar következhet.  

A sokadik sikertelen eladási kísérlet után az olasz kormány áprilisban végül döntött a 2017 óta csődvédelem alatt álló légitársaság, az Alitalia államosításáról. Az olasz autópályákat üzemeltető ’Autostrade per l’Italia’ állami kézbe vételét a múlt héten határozta el Róma. Az állam aktív magángazdasági beavatkozásának indoka minden idők legnagyobb gazdasági válsága, amely az idén várhatóan az olasz GDP kétszámjegyű visszaesése okoz.

Nagyításért Klikk a grafikonra

Az állam gazdasági jelenléte nem újdonság Olaszországban. A milánói tőzsdén jegyzett cégekben közel 50 milliárd eurós kormányzati részesedés volt eddig is: Eni, az olasz olaj- és gázipari részvénytársaság évi 75 milliárdos forgalommal; Enel, Itália legnagyobb, 32 országban aktív energiaszolgáltatója, a 130 ezer embert foglalkoztató Poste Italiane – csak néhány cég a sok közül, amelyben az állam részvénytulajdonos. Részesedése mindegyikben eléri a 30 százalékot.

A COVID-krízis újraosztja a lapok az olasz cégvilágban. Sok meghatározó szereplő került egzisztenciális krízisbe. Nincs tőkéjük a nehéz idők túléléséhez és a kilábaláshoz. Ezzel egyidőben Brüsszel részben de jure felfüggesztette a szigorú versenyjogi szabályok alkalmazását, részben de facto huny szemet a jogellenes kormányzati tőkeinjekciók és az államosítás láttán. A szociáldemokrata (PD) – baloldali populistaként  emlegetett (M5S) koalíció pedig él a lehetőséggel.

Sok támogató, kevés ellenző

A közgazdászok többsége egyetért az állam gazdasági térfoglalásával. Számottevő tiltakozás csak a nagyhatalmú Olasz Gyáriparosok Szövetségé, a COFINDUSTRA felől érkezik. Meglepő, hogy épp a baloldali Repubblicától kapnak segítséget a gyárosok.

Nagyításért Klikkeljen a grafikonra

A nadrágok – szerencsére – még nem állami üzemekben készülnek” – állt a tekintélyes napilap államosítási hullámot kommentáló szerkesztőségi cikkében. A meglepő mondat hátterében az áll, hogy a ’Autostrade per l’Italia’ tulajdonosa, az Atlantia-holding a Benetton családhoz tartozik. Az Atlantia tucatnyi országban üzemeltet autópályát és a két római repülőtér, a Fiumicino és a Ciampino működtetése is a kezében van. A tavaly 4 milliárd euró bevételt elérő ’Autostrade per l’Italia’, 21 éve a Benetton cégbirodalom aranytojást tojó tyúkja. Az optimisták abban reménykednek, hogy állami kézbe kerülésével több pénz fog jutni a nagy, de rossz állapotú autópályahálózat karbantartására és fejlesztésére. A közkézbe kerülés a Repubblica szerint is lehet még sikertörténet.

Hídkatasztrófa Olaszországban – halálos elhanyagolás.

Az már biztos, hogy az Alitalia államosítása sokkal inkább költséges, mint sikeres. Az olasz nemzeti légitársaság 2017 óta 1,2 milliárd euró kölcsönt kapott az államtól, hogy ne maradjanak a földön a gépei. Róma az államosítás pillanatában 600 millió eurót adott a cégnek. Ezt az elmúlt hetekben újabb 3 milliárd követte a 11 ezer munkahely megvédése érdekében.

Bevásárlás egyelőre üres pénztárcával

Miközben az államkassza rég üres, az államadósság pedig a GDP 150 százalékához közelít, egyre valószínűbb, hogy az összeomlás elkerülése érdekében egy újabb cégóriásba száll be az állam: Az Ilvába, egy 15 ezer embert foglalkoztató acélipari mamutvállalatba. Európa legnagyobbja a szektorban.

Az Európai Parlament megtorpedózni látszik az egyezséget, egyelőre nem adja jóváhagyását a kormányfők megegyezéséhez. Ez hónapokra eltolhatja a mentőcsomag elfogadását, ami az olaszoknak államcsődöt és kormányválságot is jelenthet, illetve a déli államok gazdaságának katasztrófális helyzetbe kerüléséhez vezethet – a szerk.

Róma a tetemes költségeket az EU mentőcsomagjaiból reméli fedezni.

Ezek azonban a hétvégi uniós csúcson született kompromisszum szerint, az északi államok, elsősorban Hollandia ellenállás miatt, jóval kisebb volumenűek lesznek a tervezettnél.

Az államosításokat kevésbé a kormányzat hatalmi vágya hajtja. Erős nyomás érkezik a munkahelyeit féltő lakosságtól és a gazdaságból is. A biztosabb lábakon álló szereplők is veszélyben érzik magukat cégóriások bedőlésének veszélye miatt. Dominóhatástól, mindent maga alá gyűrő csődhullámtól tartanak.

Olasz marad: a Molmed biotechnológiai konszernt is az állami tulajdonba vétel mentette meg a külföldi kézbe kerüléstől   Kép/Foto/Forrás:proiezionidiborsa.it/

Az állam magától leginkább a közellátás miatt kiemelten fontos élelmiszeriparban és a nemzetbiztonsági relevanciájú cégeknél lenne aktív. Így fellépett a japán befektetők ellen, akik a világviszonylatban is meghatározó biotechnológiai konszern, a milánói Molmed ellenséges felvásárlására készültek. A szektor másik fontos olasz, perugiai szereplőjét pedig az amerikai konkurenciától védte meg Róma.

Aki korábban privatizált, most az is államosítana

Prodi: “Elengedhetetlen az államosítás”

Kérdés, miként kezelje az állam ’az ölébe hullott’ vállalatokat? Romano Prodi, kétszeres olasz miniszterelnök, az Európai Bizottság egykori elnöke nem tartja jó ötletnek egy mindent kézben tartó állami vagyonkezelő létrehozását. A Repubblica kérdésére viszont elengedhetetlennek nevezte az állam tulajdonosi szerepvállalását a gazdaságban. Pedig miniszterelnökként a ’90-es években ő indította el az élelmiszeripari vállalatokban meglévő állami tulajdon privatizációját.

Nem szabad csak a nagyokra gondolni. A kis- és közepes vállalkozásoknak is támogatás kell a termelési láncolatba való mielőbbi visszakapcsolódásuk és a termelékenységük növelése érdekében” – teszi hozzá a közgazdász Prodi. Példaként Franciaországot hozza fel, ahol a kormány szintén az államosítás mellett döntött a belvárosi kis üzletek megmentése érdekében. Mindezt a tulajdonosi érdekképviseletek kérésére.

Draghi az “újrastrukturálás mellett” állt ki

Az EU átmenetileg “bedobta a gyeplős” azzal, hogy lazított a Maastricht-i kritériumokon, így a kormánynak nem kell tekintettel lennie a költségvetési hiányra.

Bátran költekezhet az olasz kormány. A lehetőséget Prodi és sok más közgazdász, többek között Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) volt elnöke szerint is a gazdaság újraélesztésére, majd restrukturálással történő versenyképesebbé tételére kell használni.

Államkapitalizmus

A kormányzati tulajdonú olasz fejlesztési bank, a CDP 44 milliárd eurót, tőkéje 18 százalékát különítette el a bajba került cégek hitelezésére. A kormány további 50 milliárd eurót zárolt erre a célra a költségvetésből. Ehhez jön még 82 milliárd vissza nem térítendő támogatás és 127 milliárd hitel az EU korona-csomagjából. Rómának van tehát pénzügyi mozgástere. Sokak szerint ez a szabadság veszélyekkel jár.

A szükségesnél több cég kerülhetne állami tulajdonba. A kormányzat a szabadpiac legnagyobb szereplőjévé válhat, Itália piacgazdaságból államszocializmussá alakulhat – int a Repubblica.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Lassult a szlovákiai magyarok fogyása

Mintegy 36 ezerrel csökkent Szlovákiában a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma az elmúlt tíz évben, ám a fogyatkozásuk üteme jelentősen lassult, számszerűen a felére esett vissza az előző évtizedhez képest - derült ki a szlovák statisztikai hivatal (SÚSR) adataiból.

Uniós infláció. A magyar már csak az ötödik legnagyobb

Rekordmagas éves fogyasztói árindex alakult ki az euróövezetben, az Európai Unió egészében pedig 5,3 százalékra emelkedett az infláció decemberben. A legnagyobb áremelkedést Észtországban regisztrálták - jelentette az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Filmstúdió épül a világűrben

Sportarénát és filmstúdiót akar az űrbe küldeni a Space Entertainment Enterprise (SEE). A tervek szerint az űrkapszulát 2024 decemberére építené meg a Tom Cruise készülő űrmozijának készítésében közreműködő cég - írja a Variety.

A nagyvállalatok többsége beépítette áraiba az inflációt

A negyedik negyedévben a legalább 2 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező magyarországi vállalatok közel kétharmada, 64 százaléka tudta érvényesíteni áraiban az inflációt, szemben a harmadik negyedév 54 százalékos arányával - közölte friss felmérésének adatait a K&H csoport.

Hírek

Filmstúdió épül a világűrben

Sportarénát és filmstúdiót akar az űrbe küldeni a Space Entertainment Enterprise (SEE). A tervek szerint az űrkapszulát 2024 decemberére építené meg a Tom Cruise készülő űrmozijának készítésében közreműködő cég - írja a Variety.

Hollandia 175 millió eurót fizet egy Rembrandtért

A holland szenátus jóváhagyásával elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy Hollandia megvásárolja Rembrandt van Rijn (1606-1669) Zászlóvivő című festményét - közölte az NL Times című angol nyelvű holland hírportál.

Az állam beszáll a debreceni repülőtérbe

Kormánydöntés értelmében a magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban - jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és a város polgármestere.

Újra megjelent a madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Ismét megjelent a magas patogenitású madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vírust ezúttal Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nébih laboratóriuma.

Amerikai repülőjáratokat töröltek az 5G miatt

Több nemzetközi légitársaság bejelentette, hogy szerdától törölte járatait egyes amerikai repülőterekre, mivel attól tartanak, hogy az ott kiépített 5G hálózatok megzavarhatják a repülőgépek kritikusan fontos berendezéseit.

Máltai elnököt választott az Európai Parlament

Roberta Metsolát, az Európai Néppárt (EPP) jelöltjét választották meg az Európai Parlament elnökének a testület strasbourgi plenáris ülésén.

Megújult a NAV honlapja

Néhány napja debütált a NAV új információs, illetve online ügyintézésre is alkalmas portálja, amely a magánszemélyek és a szakmabeliek számára is új megoldásokat kínál.

Horvátország újabb lépéssel készül az euró bevezetésére

Horvátországban szeptember elejétől már euróban is fel kell tüntetni a termékek árát - jeéentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő.

Gazdaság

MNB: változatlan az egyhetes betét kamata

A Magyar Nemzeti Bank - ahogy az előző három héten is - az előző hetivel megegyező 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét. Ezzel negyedik hete tarja ezen a szinten az effektív rátát, miután az első idei aukción megszakította a kamat emelésének november közepétől hat héten át tartó sorozatát. A jövő heti tenderre a monetáris tanács keddi ülése után kerül majd sor.

Fizetési mérleg. Csökkent a hiány novemberben

Tavaly novemberben 331 millió euróval 486 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya az októberi 817 millió euróról. Az ország külső finanszírozási helyzetének jellemzésére a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számolt mutató az októberi 326 millió finanszírozási igényből novemberre 218 millió euró aktívumba fordult - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

MNB: még mindig nem szerzett magyar banklicenszt a Revolut

A Revolut Bank Magyarországon továbbra is határon átnyúló intézményként működik, itthoni banklicenszt nem szerzett, noha ezt a jegybank folyamatosan szorgalmazza az ügyfelek biztonsága érdekében - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom