Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Ausztria valóban a "jobb Németország"?

Ausztria valóban a “jobb Németország”?

Évek óta dübörög az osztrák gazdaság. A GDP, a jövedelmek és az export is nő. A munkanélküliség és az államadósság csökken. A költségvetés kiegyensúlyozott. A kormány adócsökkentéssel és strukturális reformokkal tett mindezért. A politikai válság megtörheti a lendületet. 

Ausztria, a mintaország

Az osztrákok szívesen mérik magukat a németekhez, akár az öcs a bátyhoz. Büszkék, ha valamiben előbbre járnak, ha külföldiek a ’jobb Németországnak’ tartják Ausztriát. A kétezres évek elején ez nem így volt. A szerkezeti reformoknak köszönhetően a nagy testvér gyorsabban növekedett, a munkanélküliség csökkent. Ausztriát stagnáló gazdaság és sok állástalan jellemezte. Rossz volt a közhangulatra. Aztán fordult a kocka.

Ausztriában évek óta kétszer olyan gyorsan nő a GDP, mint a németeknél (2018-ban 1,4 állt a  és 2,7 százalékkal szemben). A jövedelmek emelkednek, szinte teljes a foglalkoztatottság, sok szektorban munkaerőhiány van. A külföldi befektetők szívesen invesztálnak. Az alpesi köztársaság szinte valamennyi felmérés szerint versenyképesebb, mint Németország. Az osztrákok közhangulatát különösen a magas, a németországit meghaladó bérek (2018-ban 3200€ – 3400€) és nyugdíjak javították (a korábbi bruttó bér 50% – 91%!).

Ausztria az EU keleti bővítése után kiválóan használta a még a Habsburg időkben kialakult gazdasági, politikai és kulturális beágyazottságát a régióban. Az osztrákok a legfontosabb befektetők között vannak a Lajtán túl. Elsősorban régiónknak köszönhetik, hogy még az exportra épülő német gazdaságénál is nagyobb ütemben nő az osztrák kivitel (2018-ban 3 – 5,6 százalék). Hab a tortán az évek óta 8-10 százalékkal bővülő, újabb és újabb rekordokat felállító turizmus.

A tájak is vonzzák, nem csak a síparadicsomok a turistákat Ausztriába

Irányított gazdaság

Hiba lenne a sikereket maguktól értetődőnek tekinteni, vagy abból kiindulni, hogy a robosztus gazdaságra nincsenek kihatással a politikai turbulenciák. Az osztrák GDP felének az előállításában közvetve, vagy közvetlenül részt vesz az állam. A kormány szerteágazóbban szabályozza, a munkavállalói- és munkáltatói érdek képviseleteket, megállapodásaikkal sokkal intenzívebben korlátozzák a piacot, mint a legtöbb kapitalista országban. A most megbukott kormány az elmúlt 16 hónapban sokszor élt a politika gazdaságirányítási lehetőségeivel. Közgazdászok szerint is a legtöbb esetben nem is rosszul.

Sebastian Kurz
Sebastian Kurz

A német sajtó sokat foglalkozott, és kritizálta az ausztriai folyamatokat a jogállamiság és az emberi jogok területén.

Kevesebb figyelmet kapott a fiatal és agilis kancellár, Sebastian Kurz önmagáért beszélő gazdaságpolitikai teljesítménye.

A költségvetés évtizedek óta először kiegyensúlyozott (0,1% többlet) és csökken az államadósság (2018-ban -4,4 százalékkal). Nő a gazdaság, amiről egyre nagyobb mértékben a magántőke befektetései gondoskodnak. Ezért a régóta halogatott strukturális reformok felgyorsításával tett a kormány.

A Kurz-kabinet újraszabályozta a társadalombiztosítási rendszert, rugalmasabbá tette a nyugati összehasonlításban egyedülállóan szigorú munkajogi szabályokat. A munkáltatóknak több lehetőségük van teljesítmény és nem szociális szempontok, valamint a munkában töltött idő alapján bérezni dolgozóikat. A soha nem látott szintre emelkedő foglalkoztatottságot (76,8 százalék) az elbocsájtás szabályainak lazításával, és az ágazati kollektív szerződésekben meghatározott bérekhez kötöttség csökkentésével segítette.

Mindenki profitált

A gazdasági növekedésnek köszönhetően megugrott adóbevételekből 6,5 milliárd eurós adócsökkentésre futotta, anélkül, hogy megbillent volna a költségvetés egyensúlya. A jövedelemtől függően évi 100-1000 euróval csökkent a munkavállalók adóterhe. A növekvő nettó bérek segítették a fogyasztás és így a gazdaság további bővülését. A járulékcsökkentés következtében még az alacsony jövedelmük miatt szja-t egyáltalán nem fizetők pénztárcájában is több maradt.

Oda a lendület

Az Ibiza-videó keltette botrány elvette az osztrákok magabiztosságát.

A két német újságban közzétette felvétel egy képkockája, amely kormányválságot idézett elő. Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár a 2017-ben, Ibizán egy rejtett kamerás felvételen orosz oligarcha állítólagos unokahúgának pártja médiatámogatásáért cserébe állami megbízásokat ígért…

Az Ibizán történt esemény kapcsán nem csak a németek, ők maguk, az osztrákok is banánköztársaságról beszélnek. Metternichet idézik, aki szerint a Balkán Bécs keleti városrészeiben kezdődik. Évtizedes nagykoalíció és stagnálás után kifejezetten jó volt a hangulat a gazdasági szereplők körében. Méltányolták, hogy az Osztrák Néppárt (ÖVP) népszerűségét kockáztatva viszi keresztül a reformokat. Megnyugtatta őket, hogy a Szabadságpárt (FPÖ) lényegében csak egy gazdasági döntésre nyomták rá a bélyegüket. A legmagasabb adókulcs, az évi 1 millió euró felett fizetett 55 százalék nem csökkent. Szimbolikus üzenet volt ez a párt szavazóbázisa legnagyobb hányadát alkotó egykori szociáldemokrata szimpatizánsoknak.

A gazdasági szereplők a reformok megakadása miatt aggódnak. Sok beharangozott változtatás törvénytervezete maradt a bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Kurz-kabinet asztalán. A legfontosabb a vállalkozások adóterheinek csökkentése, mindenekelőtt a társasági adó mérséklése (25-ről 21 százalékra). Különösen időszerű lépés lenne, ugyanis Ausztria közvetlen versenyben áll a befektetőket az alacsony vállalkozásokat terhelő adókkal csábító kelet-közép-európai országokkal.

Az őszi előrehozott választásokig regnáló szakértői kormánynak jogi és politikai értelemben sincs lehetősége érdemi döntéseket hozni. Feladata az ügyvezetés. A választást követő koalíciós tárgyalások pedig nehéznek ígérkeznek. A kormányzati gazdaságirányítás akár egy évre is leállhat. Elvesztegetett idő az ereje teljében lévő, de fontos politikai döntésekre váró osztrák gazdaságnak.

Friss

BÉT – Elemző: jelentős csökkenéssel kezdődhet a nap

Az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a szerdai pozitív korrekció után csütörtökön ismét tovább csökkenhet a BUX index, miután egyre több környező országban üti fel a fejét a koronavírus.

Európai Bizottság: egyedülálló a magyar növekedés

Egyedülálló mértékben nőtt a magyar gazdaság, de a növekedés hamarosan korlátokba fog ütközni - áll az Európai Bizottság (EB) az európai szemeszter keretében közzétett országjelentésében.

Elfogadták Budapest költségvetését

Elfogadta a fővárosi önkormányzat 2020-as összevont költségvetését a Fővárosi Közgyűlés. Karácsony Gergely főpolgármester szerint zöld büdzsé született.

India fővárosa a legszennyezettebb a világon

Két egymást követő évben is Újdelhi lett a világ legszennyezettebb fővárosa az IQ AirVisual, légszennyezettséget vizsgáló svájci cég összesítése szerint.

Hírek

India fővárosa a legszennyezettebb a világon

Két egymást követő évben is Újdelhi lett a világ legszennyezettebb fővárosa az IQ AirVisual, légszennyezettséget vizsgáló svájci cég összesítése szerint.

Lemondott a Disney elnöke – házon belülről pótolják

Távozik a Diseny elnöki posztjáról Hollywood egyik legnagyobb hatalmú embere, Bob Iger, aki 2005 óta vezette a médiacéget. A Disney Bob Chapeket nevezte ki utódjául - írta a BBC hírportálja.

Hajléktalanok nevére íratott cégeket a számlagyáros

Mintegy 800 millió forint kárt okozott a költségvetésnek az a férfi, aki külföldről behozott hús áfájával csalt, fantomcégeit pedig hajléktalanok nevére íratta. Az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vádemelést javasol.

Péntektől olcsóbban tankolhatunk

A koronavírus Európában való megjelenése komoly hatással van az olajárra, ami újból csökkenésnek indult. Péntektől a hazai üzemanyagárak is csökkennek, bruttó 2-2 forinttal.

Vesztegetés – Két tábornokot jogerősen letöltendő börtönre ítéltek

Két tábornokot minősített vesztegetés miatt jogerősen három, illetve két év börtönnel és 27 millió, illetve 50 millió forint vagyonelkobzással sújtott a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú határozatában.

WikiLeaks-iratok. Megkezdődött Julian Assange kiadatási pere

Megkezdődött Londonban a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, Julian Assange kiadatási pere.

Ökológia és gazdaság fórum – kamarai munkacsoport alakul

Ökológia és gazdaság fórum néven munkacsoportot alakítanak a Magyar Mérnöki Kamarában. Céljuk a Föld ökológiai állapotának romlása és a klímaváltozás miatti kihívásokra mérnökileg megalapozott és szakmailag koordinált javaslatok kidolgozása.

Félmillió euró. Árverésen a Rubik-kockákból kirakott Mona Lisa

Jóval a becsült ár fölött, 480 200 euróért (162 millió forint) kelt el a 330 darab Rubik-kockából kirakott Mona Lisa, melyet Invader utcaművész készített.

Koronavírus – Ötéves mélypont alatt az olajfeldolgozás Kínában

Kínában több mint öt éves szintjére esett az olajfeldolgozás a lanyhuló kereslet miatt. Újabb külföldi cégek jelezték, hogy a vártnál gyengébb eredményeket várnak a folyó negyedévre a koronavírus hatásai miatt.

Integrált mobilalkalmazás a Budapesten közlekedőknek

Új mobilalkalmazást fejlesztett a városi közlekedés megkönnyítésére egy nemzetközi kutatásfejlesztési projekt részeként a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ Zrt.) leányvállalatának vezetésével - közölte a NÚSZ Zrt.

Okos e-hálózat épül Zsombón

Okos hálózat mintaprojektet indított az MVM Csoporthoz tartozó NKM Áramhálózati Kft. Zsombón, a rendszert csütörtökön adták át a Csongrád megyei községben.

Július 1-jétől megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását

Július 1-jétől életbe lép a klíma- és természetvédelmi akcióterv első pontja, megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását. Az utak melletti árkokat, a vasútvonalak környékét is kötelező lesz megtisztítani, összegyűjtik az erdők, szántóföldek, települések szélére kihordott hulladékkupacokat is.

Gazdaság

KSH: a nettó átlagkereset tavaly 244 600 forint volt

Tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 406 400 forint volt, 13,1 százalékkal magasabb, mint egy éve. A 2019. január-decemberi átlagkereset 367 800, a nettó 244 600 forint volt, mindkettő 11,4 százalékkal nőtt 2018-hoz viszonyítva - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Londoni elemzők: idén nem emel kamatot az MNB

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának hangvétele a korábbiaknál szigorúbbnak tűnik, az alapkamat emelése azonban várhatóan még jó ideig nem kerül napirendre.

Monetáris tanács – marad az alapkamat 0,9 százalék

A monetáris tanács legközelebb a márciusi Inflációs jelentés keretében fogja átfogóan értékelni a makrogazdasági folyamatokat, és arra alapozva határozza meg, milyen mértékű lépés szükséges az inflációs cél elérése érdekében - közölte a testület.

Az MNB az azonnali fizetési rendszerről

A magyar pénzügyi szektor története legnagyobb fejlesztésének nevezte a március 2-ától üzemelő azonnali fizetési rendszert Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója egy háttérbeszélgetésen.

PM: idén januárban is többlettel zárt a költségvetés

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere januárban 2051,9 milliárd forint bevételre tett szert, az egy évvel korábbit 82,0 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal meghaladva.

Kilenc havi csúcson a januári euróövezeti infláció

Januárban kilenc havi csúcsra emelkedett az euróövezeti infláció az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közzétett jelentése alapján.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom