Kezdőlap Hírek Az olajár nő, a befektetők mégsem bíznak az olajkonszernek jövőjében
No menu items!

Az olajár nő, a befektetők mégsem bíznak az olajkonszernek jövőjében

Áremelkedés – bizalomvesztés mellett

Az olajipari cégeknek növekvő nyereséget jelent az ismét 60 dollár fölé emelkedett olajár. A befektetők mégis egyre kevesebbet invesztálnak a szektorba. Az olajipari vállalatok rá akarnak cáfolni a félelemre.

Az olajár növekedése gazdasági élénkülést sejtet

Az olajár alakulásából az szűrhető le, hogy az üzleti világ már látja a fényt a krízis sötét alagútjának végén. Talán a lakosság tömeges oltásának elindulása az oka, hogy egyre több nyugati cég kezd felkészülni a gazdaság újraindulására. Ázsiában, mindenekelőtt Kínában már hónapok óta a krízis előtti sebességre állt vissza a gazdaság. A kereslet élénkülését látva az OPEC és Oroszország a napi kitermelési kvóta csökkentéséről döntött, hogy ezzel tovább emelje az árat.

A három körülmény együttes hatására március elején a nyersolaj hordónkénti ára élérte a COVID kirobbanása kori 63 dollárt. Ez 100 százalékos emelkedést jelenti tavaly októberrel összevetve.

Nagy mínusz után kis korrekció

Az olajtársaságok pénzügyi beszámolói is jelzik, hogy 2020 a válság éve volt. Az olasz óriás, az ENI forgalma 8 milliárd dollárral csökkent. A kilábalást mutatja viszont, hogy a harmadik negyedévben már 66 millió dollárral több bevétele volt a világ hetedik legnagyobb olajcégének, mint a másodikban. Hasonló képet mutat a világranglistán második Shell beszámolója: éves összehasonlításban 21 milliárdos bevételcsökkenés. Az, hogy a holland társaság ennek ellenére a részvénynévérték 4 százalékának megfelelő osztalékot fizet, szintén a kilábalásba vett hit jele.

 

A befektetők nem hisznek az olajcégek jövőjébe

Az olajár emelkedése ellenére az olajkonszerneknek nem túl rózsásak a hosszú távú kilátásai. 2050-re az EU és a világ vezető országai zölddé akarják tenni a gazdaságot. A zöld fordulat a CO2-semleges termelést és közlekedést, valamint a körkörös gazdaság kiépítését foglalja magában. Az EU-ban az energiának 2030-re 55 százalékban, 2050-re pedig teljes egészében megújuló forrásból kellene jönnie.

Körkörös gazdaság

A ’circular economy’ lényege a megtermelt javak újrahasznosítása. A termékek életciklusuk végén formát váltanak, majd tovább forognak a gazdaságban. A körkörös gazdaság elvén alapszik például a konténerek és az üvegvisszaváltás rendszere is. A tároló eszköz, tehát a konténer illetve az üveg más és más termékekkel megtöltve folyamatosan újrahasznosul.  Számos szektor mellett szinte minden autógyártónak van ugyan ezen az elven működő saját konténerrendszere, amelyben az alkatrészek a beszállítóktól az autógyártóhoz kerülnek. Vissza üresen mennek, ezért újrahasznosítható anyagból készülő tartóknak akár jobb is lehetne a környezeti mérlege.

Az olajüzlet óriásainak tehát folyamatosan csökkenő olajkereslettel és 30 éven belül az igények minimálisra csökkenésével kell számolniuk. Ezt tudják a befektetők is. Különösen a hosszú távú invesztíciók, például magánnyugdíjpénztárak vagyonának kezelői vásárolnak egyre kevesebb olajipari részvényt. Mind több nyugati országban törvény tiltja, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztárak befektetéseiből fosszilis energiai termelésével és értékesítésével foglalkozó cégek profitáljanak.

Szaporodik azoknak a bankoknak, biztosítóknak és befektetési alapkezelőknek a száma is, amelyek elsősorban a jobb társadalmi reputáció érdekében nem vásárolnak olajcégek részvényeiből. Így döntött például a Credit Suisse. A Norges Bank szintén nem fektet olajcégekbe. Az állami pénzintézet a világ legnagyobb befektetési alap kezelője. Hozzá kerül Norvégia olaj- és földgázeladásból keletkező bevétel nagy része, amelyet a fosszilis energiaforrások idejének lejárta utánra tartalékol a norvég állam.

Ezért hiába emelkedik újra az olaj ára, lassan, de biztosan csökken az olajcégek részvényárfolyama. A világranglistán ötödik francia TOTAL egy papírja nagyjainkban 47 dollárt ér, 2018 márciusában még 64-t. Az ENI-é 39-ről 23-ra, a világviszonylatban harmadik legnagyobb brit BP-é 45-ről 25-re esett 3 év alatt.

Felkészülés az elkerülhetetlenre

Az olajcégek egy része most kezd a zöld energia területén tevékenykedni. Az európaiak előrébb járnak, mint az amerikaiak. A Total hidrogénben látja a jövőt. Az elmúlt héten újabb befektetést jelentett be a területen. Hasonló irányba megy az ENI és a BP is. Az olasz cég az év elején Ravenna közelében kezdett hidrogén-erőmű építésébe. A brit vállalat 2030-ra évi 50 gigawatt energiát akar nyerni a hidrogén segítségével.

Hogy lesz a hidrogénből energia?

A víz hidrogénből és oxigénből áll. Ha elektromos áramot vezetünk a vízbe, molekuláinak kötései felbomlanak, tehát hidrogénre és oxigénre válnak szét. Mindkettő gázként távozik. Az energiatermelésre használt üzemanyagcellában ennek a folyamatnak éppen a fordítottja zajlik le. Az üzemanyagcellák hidrogénből és oxigénből vizet állítanak elő. A folyamat során áram és hő képződik. A melléktermék mindössze a tiszta víz. Nincs tehát károsanyag kibocsátás a termelés során. Viszont a folyamathoz energia kell. A hidrogén akkor zöld forrás, ha az energia megújuló forrásokból jön.

A Shell több lépést is tett az elmúlt hónapokban a zöldebbé válás irányába. Megállapodást írt alá az Amazonnal, amelyek értelmében megújuló forrásból származó üzemanyagot fog szállítani a legnagyobb online áruház egyre növekvő futárautó flottájának. A holland partok előtt pedig egy gigantikus méretű offshore szélkerék park építésébe kezdett a Shell.

A zöld fordulat jó üzlet

Az invesztíciók kifizetődők. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) elemzése szerint a zöld gazdaság 2019-ben 459 milliárd eurót termelt a kontinensünkön. 2020-ban a válság ellenére bővült és 501 milliárd euróval járult hozzá az EU GDP-éhez. Ezzel egyidejűleg a befektetők a 2019-es 543 milliárd dollárnál 30 százalékkal kevesebbet, 378 milliárdot invesztáltak tavaly olajcégekbe. 2014-ben még 884 milliárdot fektettek a szektorba!

A IEA becslése szerint 2022-ig kis mértékben emelkedni fog az olaj iránti kereslet. Ez után 15 év stagnálásra számítanak az OECD szakosított szervezeténél. 2035-től pedig folyamatos és jelentős keresletcsökkenést várnak.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Microsoft: erős ügyfél-azonosítással a kibertámadások 99 százaléka kivédhető

A Microsoft szerint a ma ismert támadások 99 százalékát vissza lehetne verni egyszerű, gyakran díjtalanul elérhető módszerekkel, mégis, az ügyfeleinek csak kevesebb, mint a 20 százaléka használ még olyan jól bevált védekezési eszközt is, mint a többtényezős hitelesítés.

Budapesten emelkedtek a használt lakások árai

A fővárosban átlagosan 3,5 százalékkal emelkedett a használt társasházi lakások ára, míg a panelek értéke 7,5, a családi házaké pedig majdnem 11 százalékkal nőtt az év első kilenc hónapjában 2020 azonos időszakához képest - közölte az Otthon Centrum.

Az EU igazságügyi együttműködést kezdeményezett a helyreállítási források védelmére

Az Európai Unió az uniós rendőrségi együttműködési szervezet (Europol) irányításával igazságügyi együttműködést kezdeményezett a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását szolgáló uniós források védelmére - tájékoztatott az Europol.

Kepecs Gábor: „a biztosítóknak újra kell gondolniuk a biztosításpolitikájukat”

A járványhelyzet a biztosítási piacot is átalakítja, amely nem...

Hírek

Microsoft: erős ügyfél-azonosítással a kibertámadások 99 százaléka kivédhető

A Microsoft szerint a ma ismert támadások 99 százalékát vissza lehetne verni egyszerű, gyakran díjtalanul elérhető módszerekkel, mégis, az ügyfeleinek csak kevesebb, mint a 20 százaléka használ még olyan jól bevált védekezési eszközt is, mint a többtényezős hitelesítés.

Az EU igazságügyi együttműködést kezdeményezett a helyreállítási források védelmére

Az Európai Unió az uniós rendőrségi együttműködési szervezet (Europol) irányításával igazságügyi együttműködést kezdeményezett a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását szolgáló uniós források védelmére - tájékoztatott az Europol.

Hálapénz. Bűnügyi felügyelet alá került egy zalai szülészorvos

Egy hónapig nem hagyhatja el lakóhelyét az a zalaegerszegi orvos, akit kedden vettek őrizetbe a rendőrök vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt - döntött a Zalaegerszegi Járásbíróság.

Kórházba került Bill Clinton volt amerikai elnök

Fertőzést kapott, és több napja kórházban ápolják Bill Clinton volt amerikai elnököt - erősítette meg a kaliforniai Irvine klinika egyik tisztségviselője.

Eppel János a VOSZ új elnöke

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) küldöttgyűlése elnökké választotta Eppel Jánost, a szervezet társelnökét.

Az szja-visszatérítést nem kell visszafizetni a bevalláskor

A megjelent ellentmondásos információk pontosítására adott ki tájékoztatót a NAV arról, hogy akitől év közben vonták le az adóelőlegeketa szabályok szerint, annak az visszajár, nem áll fennbefizetési kötelezettség.

Fagyni is fog, száraz, napsütéses idő is lesz a hét végén

Hajnalonként ködös, napközben száraz, napsütéses idő várható hétvégén. A leghidegebb órákban néhol fagyra is készülni kell

Magyar falu program – 121 településen nyílik kisbolt

A Magyar falu programnak köszönhetően kisbolt nyílik 121 olyan településen, ahol az elmúlt években, évtizedekben nem volt - jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Gazdaság

OTP: újabb munkavállalói résztulajdonosi program indul

Az OTP Bank rendkívüli közgyűlésén döntött egy újabb munkavállalói résztulajdonosi program létrehozásáról és támogatásáról - jelentette be Csányi Sándor, a pénzintézet elnök-vezérigazgatója.

Befektetési alapok – 7500 milliárd fölé nőtt a kezelt vagyon

Szeptemberben 2 százalékkal, mintegy 144 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon, így a hónap végén 7532 milliárd forintot kezeltek a Bamosz-tagok - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége.

Fizetési mérleg. Egymilliárd eurós hiány augusztusban

Augusztusban 1,035 milliárd euró deficittel zárt a folyó fizetési mérleg a júliusi 267 millió és az első félévi 598 millió euró hiányt követően - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Jövő nyárig marad a hitelmoratórium – a rászorulóknak

A kabinet 2022. június 30-ig meghosszabbítja a rászorulók segítésére bevezetett hitelmoratóriumot - jelentette be Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom