A júliusi infláció mértéke enyhén felülmúlta a várakozásokat, de ez lényegében egyetlen tételre, az üzemanyagok áremelkedésére vezethető vissza, így az alapvető inflációs folyamatokat tükröző maginfláció hónapok óta változatlan, még a forint gyengülése sem hatott rá – így kommentálták a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentését az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője Az Üzlet. hu-nak a távlati inflációs kilátásokról nyilatkozott. Az MTI-vel ezúttal a KSH júliusi adatait értékelte. Mint mondta, az infláció gyorsulására számítani lehetett az alacsony bázis miatt. A külföldi utazások és a járművek drágulásában szerepe lehet a gyengébb forintnak is. A ruházati termékek ára a szezonális kiárusítások miatt ugyan mérséklődött júliusban, de kérdés, hogy gyengébb forint milyen hatással lesz a nyár végén, ősz elején boltokba kerülő új kollekciókra. Ez felfelé mutató kockázatot jelent – tette hozzá a K&H elemzője.
Németh Dávid szerint decemberben 3,4 százalék körüli inflációra lehet számítani, az éves átlagos infláció pedig 2,8 százalék körül lehet. 2019-ben pedig 3 százalék felett lehet a mutató.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megjegyezte, hogy a KSH júliusi adata felülmúlta a 3,3 százalékos piaci várakozást, de az alapvető inflációs folyamatokat megragadó maginfláció változatlanul 2,4 százalékon maradt. Az ING elemzője nem vár változást a laza monetáris politikában egyrészt azért,mert az adatok összhangban vannak a jegybank prognózisával, másrészt pedig azért mert az olaj ára és a forint is stabilizálódni látszik az euróval szemben.
Az előző hónaphoz hasonlóan a fogyasztói árak gyorsulása egy nagy tételre, az üzemanyagokra vezethető vissza.
Ugyanakkor az európai trendekkel ellentétben az élelmiszerek csoportjában is némiképp gyorsult infláció. A szolgáltatások áremelkedésének változatlanul 1,6 százalékos mutatója viszont továbbra sem utal erős mögöttes inflációs nyomásra – állapította meg Virovácz Péter.
A következő hónapokban a bázishatás miatt az infláció némiképp mérséklődhet, de továbbra is a 3 százalékos jegybanki cél felett alakulhat. Az idei év egészét tekintve átlagosan 2,8 százalékos inflációt prognosztizálnak az ING Bank szakemberei.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője rámutatott: az infláció várakozásokat enyhén meghaladó gyorsulását elsősorban az okozta, hogy egy évvel ezelőtt éppen csökkentek, míg most éppen emelkedtek az üzemanyagárak. Noha a bérköltségek és a kereslet növekedése néhány részterület kivételével továbbra sem érzékelhető, az elmúlt hónapokban látott forintgyengülés hatását mutatja a tartós fogyasztási cikkek egyhavi 1,0 százalékos, ezen belül a járművek 1,9 százalékos drágulása.
Mivel a forint némileg visszakorrigált, és az év hátralevő részében további pozitív korrekcióra számít a Takarékbank elemzője, ezért további infláció növelő hatást nem vár. A közeljövőben ugyanakkor komolyabb inflációs kockázatot jelenthet az észak-európai aszály által okozott terményár emelkedés, ami gyorsíthatja az élelmiszerek drágulását.
Nyeste Orsolyát, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzőjét meglepetésként érte, a tartós fogyasztási cikkek eddigi deflációjának jelentősen csökkenése, hiszen ezekért a termékekért júliusban átlagosan már csak 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni tavaly júliushoz képest, míg júniusban még 1,1 százalékkal estek vissza az árak. A megugrás mögött minden bizonnyal a gyengébb forintárfolyam hatása áll, vélekedett az Erste Bank szenior elemzője.
A kilátásokat illetően úgy látja, augusztustól ismét lassulhat az éves infláció és az év végén 3 százalékon állhat az éves index.
Mivel továbbra is erőteljes a bérkiáramlás, nő a fogyasztás, miközben a forint árfolyama gyengébb szinten stabilizálódott, a “mögöttes” folyamatok alapján a maginfláció is lassan elindulhat felfelé az elkövetkező hónapokban. Összességében Nyeste Orsolya úgy látja, hogy a 3 százalékos jegybanki cél a jövő év elejétől tartósan is elérhető.
