Hirdetés
Kezdőlap Agrár Becsapták a magyar fogyasztókat, csak a csomagolás ugyanaz - az EU tovább...

Becsapták a magyar fogyasztókat, csak a csomagolás ugyanaz – az EU tovább tétovázik?

Uniós nyugati cégóriások évek óta becsapják  kelet-európai vásárlóikat. Nem ugyanolyan összetevőkből készült árut hoznak ide, mint amilyet nyugati vásárlóiknak adnak.Ugyanaz a márka, ugyanaz az elnevezés, ugyanolyan a csomagolás, csak épp a minőség más. Hét éve ismertek a tények: 2011-ben vállvonogatást kaptunk Brüsszeltől, most legalább állást foglalt az Unió parlamentje.

A fogyasztók megkülönböztetése elfogadhatatlan, ugyanolyan márkanév alatt, ugyanolyan csomagolásban árult termékeknek ugyanolyan alkotóelemekből kell állnia – mondta ki az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a kettős termékminőségére vonatkozóan elfogadott állásfoglalásában – tudatta az MTI.

Egyelőre azonban nem tudni, mennyi időbe telik, és milyen döntésre jutnak egyáltalán. 2011-től hét év telt el, ennyi idő kellett elismertetni azt, ami egyébként evidens. Kelet nem azt kapja, amit a Nyugat. Meddig tartható fenn ez az állapot?

Akkor és most

Hét éve az Európai Bizottság megvédte a multinacionális cégeket, alaptalan vádnak nevezve azt az állítást, hogy alacsonyabb minőségű termékeket szállítanak Kelet-Európába, mint a fejlett országokba. A bizottság állásfoglalását azzal magyarázta: a vállalatoknak megengedett, hogy a “különböző piaci igényekhez igazítsák a termékeiket”.

Mit sem számítottak a Szlovák Fogyasztók Szövetsége 2011 áprilisi vizsgálata, amelyekben kimutatták: egyes multinacionális élelmiszeripari vállalatok más minőségű termékeket szállítanak a különböző EU-tagállamokba, az újonnan jött országok állampolgárai alacsonyabb minőségűt kapnak. Pedig a cégek garanciát vállaltak áruik, az ételek és italok minőségére is, ezt minden célországban be is kellene tartani.

Aztán a Nébih 2017-es felmérése újra igazolta a szlovákolét, a magyar hivatal 96 Magyarországon, Olaszországban és Ausztriában egyaránt forgalmazott termék esetében 71 féle eltérést talált a magyar fogyasztók kárára.

Az élelmiszereket laboratóriumban is megvizsgálták. A termékek mintegy harmadánál tapasztaltak összetételbeli vagy érzékszervi eltérést.

Az 2018-as EU parlament közleményében már elismeri: számos teszt és felmérés mutatta ki, hogy elsősorban Közép- és Kelet-Európában az ugyanazon márkanév alatt és csomagolásban árult, látszólag a máshol árulttal egyforma termékek összetétele valójában eltérő, és jellemzően a vásárló kárára, következtetése: amennyiben a vállalatok egész Európában forgalmaznak egy terméket, amelynek országonként eltérő a minősége, akkor nem címkézhetik fel ugyanúgy és látszólag ugyanazzal a márkával, mert az a fogyasztók félrevezetését jelenti.

Pedig már korábbab is a különbségek nemcsak élelmiszerek, például halrudak, porlevesek, kávé vagy üdítőitalok esetében mutathatók ki, hanem gyakran más termékeknél, így többek között mosószereknél, kozmetikumoknál, higiéniai termékeknél és bébitermékeknél is előfordultak.

Még vizsgálják a képviselők, mennyire súlyos az eset

Az Európai Parlament most állásfoglalást tett, javaslatokat fogalmazott. Ezek között szerepel, hogy nem megfelelő termékekkel és nem tisztességes eljárás esetén gyors, határokon átnyúló együttműködésre és adatcserére van szükség a nemzeti fogyasztóvédelmi és élelmiszer-felügyeleti hatóságok, a fogyasztói szervezetek és az Európai Bizottság között.

A megbízható és összevethető bizonyítékok összegyűjtését és a probléma súlyosságának megítélése érdekében közös vizsgálati módszertant, valamint 2018 vége előtt az eredmények nyilvánosságra hozatalát javasolták egy nyilvánosan elérhető adatbázisban.

A képviselők szerint a leghatékonyabb megoldás az lenne, ha az eltérő minőség a tiltott kereskedelmi gyakorlatok között szerepelne.

Biztató az állásfoglalásuk, amiben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv frissítésének fontosságát hangsúlyozták. “Nem szabad a fogyasztói preferenciákat ürügyként felhasználva csökkenteni a minőséget és eltérő minőségi színvonalú termékeket kínálni a különböző piacokon” – fogalmaznak. Azonban kissé elhomályosítja, hogy végül is mit akarnak a képviselők.

Felvetették azt is, hogy a gyártók és forgalmazók speciális logóval jelezzék, ha egy termék minősége az egész unió területén egyforma.

Reméljük nem az lesz a vége, hogy kapunk majd egy logót. Attól biztosan finomabb lesz a csoki?

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet módosító új jogszabály javaslatról várhatóan novemberben szavaz az uniós parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága.

Cikksorozatot tervezünk a márkák szerepéről. Következő írásunkban visszaidézzük, hogyan reagáltak a becsapott országok, és mintegy látleletet adva, mivel magyarázták Brüsszelben a tétlenséget.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Budapest. Naponta már 10 ezren repülnek

A járvány előttinek a töredéke még a forgalom, de hétről hétre több járat és utas fordul meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

Európai válságmenedzselés: A szolidaritásból mindenki profitálhat?

A korona-krízis világossá tette, hogy a globalizált gazdasági világrend ingatag. A konjunktúracsomagok a kontinens belső fogyasztása felpörgetésével függetlenebbé tehetik Európát. A krízisből így megerősödve jöhet ki a kontinens. A tézist a ’European Council on Foreing Relations’ (ECFR) friss elemzése vázolja fel. De sikerül-e erről az északi tagállamok polgárait meggyőzni, akiknek konjunktúraélénkítést finanszírozniuk kellene?

Koronavírus – Európai Parlament. Jön az EU4Health

Az európai "egészségügyi unió" létrehozásával sokkal szorosabbra kell fonni a tagállami együttműködést - szögezték le az Európai Parlament (EP) képviselői, az EP brüsszeli plenáris ülésén a járvány utáni uniós közegészségügyi stratégiáról elfogadott állásfoglalásukban.

Négy év börtön. El akarta lopni a Magna Cartát

Négy év börtönbüntetésre ítéltek Nagy-Britanniában egy 47 éves férfit, aki 2018 őszén megpróbálta ellopni a történelem egyik legjelentősebb és legismertebb dokumentuma, a 800 éves brit Magna Carta kevés fennmaradt eredeti példányának egyikét a salisbury-i katedrálisból.

Hírek

Budapest. Naponta már 10 ezren repülnek

A járvány előttinek a töredéke még a forgalom, de hétről hétre több járat és utas fordul meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

Négy év börtön. El akarta lopni a Magna Cartát

Négy év börtönbüntetésre ítéltek Nagy-Britanniában egy 47 éves férfit, aki 2018 őszén megpróbálta ellopni a történelem egyik legjelentősebb és legismertebb dokumentuma, a 800 éves brit Magna Carta kevés fennmaradt eredeti példányának egyikét a salisbury-i katedrálisból.

Balatoni nyár – Covid fenyegetés idején

A Balaton mellett is figyelni kell a "tisztes távolságra". Így nyaralnak 2020 júliusában a vízparton.

Koronavírus – jövő hétre várhatók újra a szigorítások?

A magyarországi koronavírus-fertőzöttek jelentős része külföldről érkezőkkel került kapcsolatba - hangsúlyozta az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője pénteken a közmédiának nyilatkozva.

Itt a hét vége. Hőség, extrém UV-sugárzás, erős szél és zivatar

A hőség, az extrém UV-sugárzás, az erős szél és zivatar veszélye miatt is figyelmeztetéseket adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szombatra.

Vörös lista. 33 ezer állatfajt fenyeget a kihalás

A Madagaszkáron honos összes makifaj csaknem egyharmadát, az északi simabálnát és a mezei hörcsögöt is a súlyosan veszélyeztetett, vagyis a kihalástól mindössze egyetlen lépésre lévő állatok közé sorolja a svájci székhelyű Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) aktualizált vörös listája.

Szárnyaltak a tőzsdék – gazdagodtak a dollármilliomosok

A világ dollármilliomosainak összesített vagyona tavaly 8,6 százalékkal 74 ezer milliárd dollárra nőtt a Capgemini pénzügyi tanácsadó cég éves jelentése szerint.

Fagyizókat ellenőriz a NAV – megyei lista

A fél országra kiterjed az a razzia, amelyben az adóhivatal emberei a fagylaltozókat, a kávézókat és a cukrászdákat ellenőrzik. A revizorok az adózási és a munkaerőpiaci szabályok betartására koncentrálnak.

Sziklaomlás. Magyar turista halála Ausztriában

Sziklaomlás miatt ketten meghaltak az ausztriai Stájerország tartományban, egy 50 éves magyar és egy 21 éves grazi nő; nyolcan megsérültek.

Az agyat is károsíthatja a koronavírus

Egy kutatócsoport az új koronavírus okozta Covid-19 betegség lehetséges agykárosító hatására figyelmeztetett. A neurológusok szerint egyre több a bizonyíték arra, hogy az idegrendszerre gyakorolt hatása aggasztó lehet.

Elon Musk: közel járunk a teljesen önvezető autókhoz

A Tesla nagyon közel jár az emberi beavatkozást egyáltalán nem igénylő, önvezető járműtechnológia kifejlesztéséhez - jelentette be az elektromos autókat gyártó amerikai vállalat vezérigazgatója, Elon Musk.

Kambodzsa. Tilos a kutyahús a turistaparadicsomban

Betiltották a kutyahús kereskedelmét a híres 12. századi templomegyüttesnek, Angkorvatnak otthont adó kambodzsai tartományban.

Gazdaság

Eltűnt a magyar bankok nyeresége

A bankszektor konszolidált nettó eredménye az egy évvel korábbi 2,7 százalékára, 3 milliárd forintra csökkent az első negyedévben, főként a jóval magasabb értékvesztés és céltartalékképzés miatt - derül ki a Magyar Nemzeti Bank jelentéséből.

OTP: százból heten nem tudnak pénzt félretenni

A koronavírus-járvány felértékelte a pénzügyi tudatosság szerepét, és bebizonyította, hogy érdemes rendszeres megtakarítással felkészülni a váratlan helyzetekre - derült ki az OTP Bank megbízásából készített kutatásból.

Takarékbank: hét év alatt 126 takarékszövetkezet egyesült

Az informatikai átállással befejeződött a Takarék Csoport hétéves integrációs folyamata, amely az elmúlt évtizedek legnagyobb pénzpiaci átalakítása volt Magyarországon.

Két ország is az euró előszobájába léphet

Bulgária és Horvátország karnyújtásnyira áll attól, hogy megkapja az engedélyt az euró előszobájának tartott ERM-2 árfolyamrendszerhez történő csatlakozáshoz.

Újabb milliárddal gazdagodott az MNB-alapítvány

A Pallas Athéné Alapítvány eredményesen zárta a második negyedévet, több mint egymilliárd forinttal növelte az alapítványi összvagyont.

Érintéses fizetés – MNB: maradjon a 15 ezres limit!

A Magyar Nemzeti Bank a PIN-kód nélküli érintőkártyás fizetések 15 ezer forintos értékhatárának megtartását javasolja hosszú távon is - mondta Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom