Benyovszky – Madagaszkár magyar királya. Emlékév musicallel, tudományos konferenciával

Tudományos kiadványok, konferenciák, új Benyovszky-szobrok, a Magyar Posta által kiadott emlékbélyeg és egy Benyovszkyról írt musical bemutatója is szerepel a Benyovszky Móric születésének 280. és halálának 235. évfordulója alkalmából rendezett Benyovszky-emlékév programjában.

Benyovszky Móricot magukénak vallják a magyarok, a lengyelek, a szlovákok, de egy kicsit az osztrákok is. Az idei kettős évforduló alkalmat ad arra, hogy egy nyughatatlan lelkű, négy földrészen is megfordult magyar világutazóra, felfedezőre, kiváló hajósra és katonára emlékezhessenek tisztelői – mondta el a Benyovszky-emlékév megnyitóján és az ennek alkalmából kiadott emlékbélyeg kibocsátásán kedden Budapesten Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, az emlékév fővédnöke.

Mint hozzátette, az emlékév egyik célja, hogy Benyovszky életének több, eddig homályos pontját tisztázzák. Ennek érdekében idén tudományos konferenciát tartanak, melyre a magyar kutatók mellett szlovák, francia, orosz, osztrák, amerikai, kínai szakembereket is várnak.

Még az idén bemutatják Magyarországon – és a tervek szerint külföldön is – a Benyovszky Móric életét feldolgozó musicalt, de a magyar világutazó emlékét új kötetek, szobrok is megidézik majd – közölte Potápi Árpád János.

G. Németh György, a Benyovszky Nemzeti Bizottság és a Benyovszky Társaság elnöke kiemelte: az emlékév egyik legfontosabb feladata minél pontosabbá tenni a világban élő Benyovszky-képet.

Ebben fontos eredmények várhatók, hiszen a Magyar Nemzeti Levéltár kezdeményezésére számos, Benyovszkyval kapcsolatos anyag érkezett orosz, amerikai, francia levéltárakból – számolt be G. Németh György, hozzátéve: az új tudományos eredményeket még idén bemutatják.

Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete elmondta, Benyovszky Móric magyar, de a lengyelek is magukénak tekintik, hiszen az országukért harcolt a Bari Konföderáció küzdelmeiben. Ezért büntetésül az oroszok meghurcolták és Kamcsatkára szállították, ahonnan kalandos úton sikerült megszöknie – idézte fel.

Benyovszky Lengyelországban máig népszerű történelmi figura: a nagy lengyel költő, Juliusz Slowacki költeményt írt róla, de számos más irodalmi mű, tudományos és ismeretterjesztő kötet is született Benyovszkyról – közölte a nagykövet.

Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta Zrt. elnöke az emlékév alkalmából 70 ezer példányban kiadott bélyegről szólva elmondta, azon a Benyovszky Nemzeti Emlékbizottság logója és egy korabeli látcső szerepel. Az alkalmi borítékon háttérben az eredeti térkép egy részlete, előtérben pedig egy hajókormánykerék darabja látható. A bélyegzőben szintén hajókormánykerék, a látcső és Madagaszkár térképének határvonala jelenik meg.

Szabó Roland, a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója emlékeztetett arra, hogy az intézmény 950 faj egyedeit, köztük Benyovszky utolsó otthona, Madagaszkár élővilágának képviselőit mutatja be. A Madagaszkár vezetőjeként elhunyt Benyovszky Móricra az állatkertben 2010 óta szobor is emlékeztet, ennek másolatát Madagaszkáron is elhelyezték – mondta el Szabó Roland.

Benyovszky-emléktúrára indult Zelei József kerékpáros békenagykövet

A hajdani katona, felfedező, író, Benyovszky Móric tiszteletére 2500 kilométeres kerékpáros túrára indult Zelei József pénteken a budapesti Kossuth térről. A békenagykövet missziója a 18. században élt magyar hazafi életének fontos helyszíneit érinti az emlékév jegyében.

“A túrát négy részre osztottuk. Az első részben elsősorban szomszédos országok szerepelnek, a Benyovszky száműzetése előtti időszak jegyében eltekerek a felvidéki Verbóra, ahol született és felkeresem fiatal korának fontosabb állomásait, valamint a sikeresen megvívott katonai ütközetek helyszíneit. Érintjük Ukrajnát, majd Szentpéterváron és Moszkván keresztül jutunk el Kamcsatkába, ahol második száműzetését töltötte” – sorolta a túra állomásait a sportember.

Az emléktúra a tervek szerint Japánban, Dél-Koreában, Tajvanon és a Fülöp-szigeteken folytatódik, onnan hazatérve Madagaszkár lesz az úticél, majd Zelei József a misszió “megkoronázásaként” a Kárpát-medencében negyven-ötven magyarlakta települést érintő roadshow-n vesz részt. Az emléktúráról kisfilm készül Balázs Bulcsú operatőr közreműködésével, amelyet Benyovszky-emlékesteken vetítenek le.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke az eseményen kiemelte: ahogyan Benyovszky Móric a mindig a lehetetlennek tűnő helyzetekben volt a legerősebb, ezt igazolhatja most magáról vállalkozásával Zelei József is.

“Benyovszky neve sajnos nem eléggé van jelen a köztudatban, de a hazafi útját végig járva talán az érdeklődés középpontjába kerülhet. Katona volt, de a csatákban nem tudott veszíteni, de azért harcolt, hogy békét lehessen kötni” – fogalmazott Jakab István.

Az egyik leghíresebb magyar világutazó, hajós és katona, az indiai-óceáni szigetvilág első európai uralkodója 1741. szeptember 20-án született. Élt Madagaszkáron, Lengyelországban, Franciaországban, Amerikában is és járt többek között Formosán (a mai Tajvanon).

A több hadszínteret és a szibériai fogságot is megjárt Benyovszky 1774-ben szállt partra Madagaszkáron és jelentősen hozzájárult a sziget belső területeinek megismeréséhez. 1776-ban állítólag királlyá választották. Később visszatért Magyarországra, majd újra Madagaszkárra utazott, ahol egy francia erőd elfoglalása után Angontsynál felépítette az új “fővárost”, a saját magáról elnevezett Mauritania erődjét.

A franciák büntetőexpedíciót küldtek ellene, az összecsapásban Benyovszky 1786. május 23-án elesett.