Hirdetés
Kezdőlap Ingatlan Berlin. A németek államosítanák a magánlakásokat

Berlin. A németek államosítanák a magánlakásokat

Berlinből sokan kiszorulnak, mert képtelenek kifizetni a magas bérleti díjakat. A német főváros ingatlanpiaca feszültségekkel terhes. A városvezetés tehetetlen a céges fölénnyel szemben. A civilek egyre radikálisabb ötletekkel állnak elő, népszavazást kezdeményeznek a magánlakások államosításáról. A többség a javaslat mellett áll.

Az alkotmány

„Ingatlanok, természeti erőforrások, termelőüzemek köztulajdonba vehetők” – áll a német Alaptörvény 15 cikkében. Baloldali pártok és civil szervezetek széles szövetsége először alkalmazná a rendelkezést. Ha a berlini aláírásgyűjtés, majd a népszavazás sikeres lesz, a 3000-nél több lakást tulajdonló cégek kötelesek lesznek az önkormányzatnak eladni az ezen felüli ingatlanjaikat. Az államosítás három céget és 20 ezer lakást érintene.

“Elkergetjük a befektetőket”

Tarthatatlan, hogy az átlagkeresők nem csak a felkapott belvárosi negyedekben nem tudják megfizetni a bérleti díjakat, de már a külső kerületekből is az agglomerációba szorulnak – mondják az aláírásgyűjtők.

Nem csak neoliberálisok füleknek meghökkentők a kezdeményező, Rouzbeh Taheri szavai: „Elkergetjük a befektetőket.”

A nagy ingatlanpiaci cégek mellett már a lakásokat kiadó magánszemélyek is párjának érzik magukat a német fővárosban. A következmény: 2008-ban a lakáshiány ellenére csökkent a kiadott építési engedélyek és a használatba vett otthonok száma.

Más európai városok, például az építésügyi és ingatlanpiaci szempontból is alig szabályozott London sokkal előnyösebb befektetői célpont. Ráadásul a berliniek rendszeresen aláírásgyűjtésekkel és tüntetésekkel tiltakoznak a nagy ingatlanprojektek ellen. Ezért szakemberek szerint a német főváros népességnövekedése miatt 2021-ig szükséges 30 ezer lakásból jó, ha 20 ezret megépít majd a magántőke.

Tény, hogy az árak elszabadultak. Berlinben és a további négy leginkább felkapott városban (München, Frankfurt, Hamburg, Stuttgart) 2018-ban a vételárak 5, a bérleti díjak 12%-al emelkedtek. A fővárosban 10 év alatt 104 százalékos volt a drágulás. Pedig néhány éve törvény korlátozza a lakbéremelést (Mietpreisbremse).

A bérleti díjak a jövedelmeket jóval meghaladó emelkedése komoly probléma. A németek 54%-a ugyanis bérlő. Nagyvárosokban még kisebb a tulajdonosok aránya. Münchenben 25, Berlinben pedig csak 16 százalék. Ez európai összehasonlításban is kiugró számadat. A kontinensen Németország mellett csak Svájcban van 50 százalék felett a bérlők aránya.

Másutt drágább – szabályzók

Más német nagyvárosokkal összehasonlítva azonban a berlinieknek talán nincs is okuk nincs okuk panaszra. Münchenben, Frankfurtban és Stuttgartban az átlagos bérleti díj és a vételár legalább harmadával a berlini felett van.

Berlin Európa második legnépesebb fővárosa

A német főváros más európai metropoliszokkal összehasonlítva kifejezetten olcsónak is számít. Berlinben egy bérlakás átlag 12 euró/m²-be kerül. Zürichben és Párizsban 25-be, Londonban 35-be. A vételár átlag pedig 4500 euró/m². Zürichben és Párizsban 9500, Londonban 11 ezer körül van.

Párizsban az átlagjövedelem évi 38 ezer euró, ami jóval a berlini 45 ezer alatt van. Arányaiban a körülbelül 60 ezer eurót kereső londoniak és zürichiek is többet költenek lakhatásra.

A bérlők jogi helyzete is rosszabb más országokban. Az angol jog szinte egyáltalán nem védi őket. A szerződések nagy része határozott idejű, egy évre szól. Párizsban jobb a helyzet. Ott szintén maximálják a bérleti díj emelés mértékét. Azonban a berlininél jóval magasabb, 20% a felső határ. Zürichben nem a piac regulálásában, hanem az önkormányzatilag támogatott szövetkezetei lakásépítésben látják a megoldást. A nagy keresletet tehát növekvő kínálattal ellensúlyozzák.

Ki a jó tulajdonos?

Sokan nem csak elvi, gyakorlati szempontból is kifogásolják az államosítást. Még ha az érintetteknek a piaci ár alatt kellene is a városnak eladniuk az ingatlanjaikat, a vétel akkor is 15-25 milliárd eurójába kerülne Berlinnek. Rengeteg pénz, és vélhetőleg egyetlen új lakás sem épülne.

A városvezetés az ingatlanpiaci helyzet javításra rendelkezésre álló forrásait az elmúlt években sem bérlakásépítésre költötte. Tavaly 65 ezer, évtizedekkel ezelőtt épült lakást vásárolt a Berlin piaci áron. Kivétel nélkül olyanokat, amelyek korábban is önkormányzatiak voltak, de a város 15 éve – áron alul – eladta őket. Akkor „az állam rossz tulajdonos, amit lehet privatizálni kell” volt a mantra. Most a ló másik oldalára látszanak átesni. A berlini vezetésnek nincs átgondolt ingatlanpiaci stratégiája – ebben az államosítás támogatói és ellenzői is egyetértenek.

“A tulajdon kötelez”

Az államosítás legalább annyira jogi, mint politikai és közgazdasági kérdés. Az Alaptörvény már idézett rendelkezés ugyan lehetővé teszi, de egyúttal a tulajdon védelmét is garantálja (14. cikk). Utóbbi tekintetében van azonban megszorítás: „A tulajdon kötelez. Használatának a közjót is szolgálnia kell. A magántulajdon kisajátítható.” Utóbbira csak kitételes esetben, törvény felhatalmazásával, a kártalanítás módjának és mértékének meghatározásával kerülhet sor.

Sok berlini kiszorul az agglomerációba

Az állam törvényben meghatározott módú és mértékű kártalanítási kötelezettséget az államosítást lehetővé tevő 15. cikk is előírja. Ez a rendelkezés még sosem került alkalmazásra, ezért nincs hozzá joggyakorlat.

A kisajátítás feltételeiről már rengeteg bírósági döntés született. Mindenekelőtt arányosnak kell lenni. Ezt a német joggyakorlat a magyarnál jóval ritkában tekinti fennállónak. Így a nemzetközi sporteseményekkel összefüggő beruházásokat soha, és az infrastruktúrafejlesztést, például autópálya vagy repülőtér építést is csak ritkán tart arányosnak.

Az alkotmányjogászok szerint a 15. cikk szerinti államosításnak a kisajátítással analóg módon szintén arányosnak kell lennie és a kártalanítás mértéket individuálisan, tehát ingatlanonként kell meghatározni. A nagy kérdés, hogy a piaci árhoz kell-e igazodnia.

Mi lehet a megoldás?

Berlin irányítói egyelőre nem tudnak mit kezdeni az ingatlanpiaci feszültséggel

Az alap. Az államosítás a tulajdonjog legdurvább megsértése, így csak akkor lehet arányos, ha a fontos közérdek más módon ne érhető el.

Alternatív eszköz lehetne az önkormányzati, illetve a helyhatóság által támogatott lakásépítés; előírás, mi szerint a nagy projekteknél a lakások bizonyos százalékának szociális, piaci alapú bérlakásnak kell lennie; bérleti díj emelés korlátozása (Mietpreisbremse); a felmondás szigorú feltételekhez kötése; elírások a tulajdonos számára, milyen esetekben veheti saját használatba kiadott lakását; önkormányzati elővásárlási jog.

A magyar olvasó számára radikálisan hangzó intézkedések. A német állam, sok önkormányzat évek óta él velük. A bérlők tradicionálisan magas aránya miatt a német jogalkotó mindig figyelembe vette a szociális szempontokat a bérleti jog szabályozásánál.

A berlini vezetés a múltban is szívesebben nyúlt unortodox eszközökhöz. Így néhány éve a belvárosban luxusépítés, felújításnak számít, és tilos a lakásokba második fürdőszobát kialakítani!

Tervgazdaság? – támogatók és ellenzők

A Berlint irányító szociáldemokrata (SPD) – Demokratikus Szocializmus Pártja (Linke) – zöld (Grüne) koalícióból a Linke teljes mellszélességgel, a Zöldek pedig nagy többséggel támogatják a javaslatot. A szociáldemokraták megosztottak. A párt soraiba tartozó főpolgármester hosszú hallgatás után elutasította a tervet: „Színtiszta tervgazdaság. NDK-romantika. Ez nem az én politikám.”

Michael Müller szerint a berliniek többségének nem világos, mennyibe kerülne a megvalósítás.  Viszont támogatják a bérleti díj maximálást. Nem lenne újdonság. Volt már ilyen Berlin nyugati felében is a 80-as években.

Fel akarnak lépni a telket vásárló, de évekig nem építkezők ellen is. „Ez ingatlanspekuláció a polgárok rovására. Nem szocializmus tenni ez ellen. Hasonlón Los Angelestől Párizsig az egész világon gondolkoznak” – mondja Müller.

Ha most vasárnap lenne a népszavazás a berliniek 55%-a az államosításra szavazna. Kérdés, hogy a főpolgármester ellenvéleménye és az alternatív javaslatok mekkora arányukat tudja véleményváltoztatásra bírni. Az is nyitott, hogy egy sikeres népszavazás esetén jogilag megvalósítható lenne-e a többségi akarat.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Tőzsde – Erős kezdés az amerikai tőzsdéken

Nagy indexemelkedéssel indult hétfőn a kereskedés az amerikai értékpapírpiacokon. A befektetői kockázatvállalási aktivitás a gazdasági fellendülés ígéretét hordozó makrogazdasági mutatóknak köszönhetően erősödött.

Kiskereskedelem. Már pótoljuk az elmaradt fogyasztást

A következő hónapokban további javulás várható a kiskereskedelmi forgalomban, de a járványhelyzet előtti szint legkorábban az idei év végén, a jövő év elején érhető el - vélik elemzők.

Drágulásnak indultak az élelmiszerek

A növényi olajok, a cukor és a tejtermékek drágulása miatt júniusban - az idén először - emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak.

Agyevő amőba fertőzött Floridában

A floridai egészségügyi hatóságok figyelmeztetést adtak ki az állam egyik nyugati parti megyéjének területére, miután agyevő amőba fertőzött meg egy embert.

Hírek

Rabszökés Bács-Kiskunban – egy férfit keres a rendőrség

Szökött rabot keres a Kalocsai Rendőrkapitányság: a férfi szombaton, munkavégzés közben engedély nélkül távozott az állampusztai börtön közeléből.

Agyevő amőba fertőzött Floridában

A floridai egészségügyi hatóságok figyelmeztetést adtak ki az állam egyik nyugati parti megyéjének területére, miután agyevő amőba fertőzött meg egy embert.

Tűzveszély. Begyulladhat a kocsiban felejtett kézfertőtlenítő

A kézfertőtlenítő folyadék hatóanyaga gyúlékony, ezért a nyári melegben veszélyes lehet az autóban hagyni - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.

Bírósági eljárás. Carlos Ghosn volt Nissan-vezért szöktették

A Carlos Ghosn hajdani Nissan vezér Libanonba szöktetésében szerepet játszó személyeket állítottak bíróság elé Törökországban. A magántulajdonban lévő MNG Jet török légitársaság azt közölte, hogy törvényellenesen használták eszközeiket.

Áfacsalás. Milliárdokat utaltak egy szingapúri bűnbandának

Jogerősen nyolc év fegyházbüntetést kapott az a magyar férfi, aki hét év börtönre ítélt bolgár társával egy Távol-Keletről számítástechnikai eszközöket importáló bűnszervezet tagjaként több mint 3 milliárd forintos adócsalásban vett részt.

Pelyhes spirálgalaxist fotózott a Hubble

Egy pelyhes spirálgalaxisról készített lenyűgöző felvételt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) Hubble űrtávcsöve.

Segítséget kérnek a kutatók – veszélyes tigrisszúnyogok

A hazai tigrisszúnyog-populáció feltérképezéséhez kérnek segítséget a kutatók. Veszélyes kórokozók terjesztését idézheti elő az Ázsiából behurcolt tigrisszúnyog tömeges megjelenése. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) tartozó Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete ennek felmérésében kéri a lakosság segítségét.

Koronavírus – Orbán: a nem uniós polgárok csak átutazhatnak az országon

Az EU felszólítása ellenére nem enged be unión kívüli országokból érkező polgárokat Magyarország - Szerbia kivételével-, mert az ellentétes a magyar emberek egészséghez fűződő érdekével - közölte Orbán Viktor.

Szigorodott a homeopátiás szerek forgalmazása

Július 1-jétől csak terápiás javallat nélkül forgalmazhatók homeopátiás készítmények Magyarországon, mivel a forgalomban lévő készítmények esetében klinikai vizsgálattal nem igazolták a hatásosságukat.

Virtuális ügyfélszolgálatot indított a Nébih

Július 1-jével elstartolt a Nébih chat alkalmazása: Nébo, a chatbot, amely a hét minden napján, non-stop válaszol a hivatalt a Facebook Messenger felületén felkereső ügyfelek kérdéseire és fogadja az élelmiszerlánc-biztonsági bejelentéseket.

Felbukkant a pestis Mongóliában

Bubópestis miatt került kórházba két ember Mongólia nyugati részén - közölte az ázsiai ország egészségügyi minisztériuma.

Tízmillió eurós adócsalás – magyarországi őrizetbe vételek

Magyarországon állították elő annak a bűnözői csoportnak a két vezetőjét, amely cukor és étkezési olaj határokon átnyúló értékesítése során 9,7 millió eurós áfacsalást követett el. Az akcióban négy további ország hatóságai is részt vettek - közölte az Eurojust.

Gazdaság

Utód nélkül. Három jelölt az EBRD elnöki posztjára

Távozott tisztségéből második négyéves mandátumának lejártával az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, Sir Suma Chakrabarti. Utódját a koronavírus-járvány miatt májusról októberre halasztott EBRD-közgyűlésen választják meg.

BÉT – Júniusban csak az OTP emelkedett

Júniusban a Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX értéke 35 876 pontról 35 818 pontra csökkent, az OTP árfolyama emelkedett, a többi vezető részvényé kismértékben mérséklődött.

A veszélyhelyzetnek vége – a moratórium marad

Az év végéig él a hiteltörlesztési moratórium, és a veszélyhelyzet feloldásától függetlenül is ki-, illetve be lehet lépni a rendszerbe.

Kihívót kapott az OTP: megalakult a Magyar Bankholding

A Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának cégnyilvántartási bejegyezésével létrejött a Magyar Bankholding Zrt. - közölte a társaságot létrehozó három pénzintézet.

Az OTP netbankján immár QR-kóddal is fizethetünk

Az OTP internetbankján keresztül mától a kártyaadatok megadása nélkül, a QR-kód lefotózásával is lehet fizetni - jelentette be Csányi Péter, az OTP Bank ügyvezető igazgatója.

MNB: a tőkepiac a járványban is stabil maradt

Növekedés és jövedelmezőség jellemezte a biztosítók, tőkepiaci szereplők, pénzügyi vállalkozások piacait tavaly, és a koronavírus-járvány sem rendítette meg a szektort - áll az MNB friss biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentésében.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom