Hirdetés
Kezdőlap Ingatlan Berlin. A németek államosítanák a magánlakásokat
No menu items!

Berlin. A németek államosítanák a magánlakásokat

Berlinből sokan kiszorulnak, mert képtelenek kifizetni a magas bérleti díjakat. A német főváros ingatlanpiaca feszültségekkel terhes. A városvezetés tehetetlen a céges fölénnyel szemben. A civilek egyre radikálisabb ötletekkel állnak elő, népszavazást kezdeményeznek a magánlakások államosításáról. A többség a javaslat mellett áll.

Az alkotmány

„Ingatlanok, természeti erőforrások, termelőüzemek köztulajdonba vehetők” – áll a német Alaptörvény 15 cikkében. Baloldali pártok és civil szervezetek széles szövetsége először alkalmazná a rendelkezést. Ha a berlini aláírásgyűjtés, majd a népszavazás sikeres lesz, a 3000-nél több lakást tulajdonló cégek kötelesek lesznek az önkormányzatnak eladni az ezen felüli ingatlanjaikat. Az államosítás három céget és 20 ezer lakást érintene.

“Elkergetjük a befektetőket”

Tarthatatlan, hogy az átlagkeresők nem csak a felkapott belvárosi negyedekben nem tudják megfizetni a bérleti díjakat, de már a külső kerületekből is az agglomerációba szorulnak – mondják az aláírásgyűjtők.

Nem csak neoliberálisok füleknek meghökkentők a kezdeményező, Rouzbeh Taheri szavai: „Elkergetjük a befektetőket.”

A nagy ingatlanpiaci cégek mellett már a lakásokat kiadó magánszemélyek is párjának érzik magukat a német fővárosban. A következmény: 2008-ban a lakáshiány ellenére csökkent a kiadott építési engedélyek és a használatba vett otthonok száma.

Más európai városok, például az építésügyi és ingatlanpiaci szempontból is alig szabályozott London sokkal előnyösebb befektetői célpont. Ráadásul a berliniek rendszeresen aláírásgyűjtésekkel és tüntetésekkel tiltakoznak a nagy ingatlanprojektek ellen. Ezért szakemberek szerint a német főváros népességnövekedése miatt 2021-ig szükséges 30 ezer lakásból jó, ha 20 ezret megépít majd a magántőke.

Tény, hogy az árak elszabadultak. Berlinben és a további négy leginkább felkapott városban (München, Frankfurt, Hamburg, Stuttgart) 2018-ban a vételárak 5, a bérleti díjak 12%-al emelkedtek. A fővárosban 10 év alatt 104 százalékos volt a drágulás. Pedig néhány éve törvény korlátozza a lakbéremelést (Mietpreisbremse).

A bérleti díjak a jövedelmeket jóval meghaladó emelkedése komoly probléma. A németek 54%-a ugyanis bérlő. Nagyvárosokban még kisebb a tulajdonosok aránya. Münchenben 25, Berlinben pedig csak 16 százalék. Ez európai összehasonlításban is kiugró számadat. A kontinensen Németország mellett csak Svájcban van 50 százalék felett a bérlők aránya.

Másutt drágább – szabályzók

Más német nagyvárosokkal összehasonlítva azonban a berlinieknek talán nincs is okuk nincs okuk panaszra. Münchenben, Frankfurtban és Stuttgartban az átlagos bérleti díj és a vételár legalább harmadával a berlini felett van.

Berlin Európa második legnépesebb fővárosa

A német főváros más európai metropoliszokkal összehasonlítva kifejezetten olcsónak is számít. Berlinben egy bérlakás átlag 12 euró/m²-be kerül. Zürichben és Párizsban 25-be, Londonban 35-be. A vételár átlag pedig 4500 euró/m². Zürichben és Párizsban 9500, Londonban 11 ezer körül van.

Párizsban az átlagjövedelem évi 38 ezer euró, ami jóval a berlini 45 ezer alatt van. Arányaiban a körülbelül 60 ezer eurót kereső londoniak és zürichiek is többet költenek lakhatásra.

A bérlők jogi helyzete is rosszabb más országokban. Az angol jog szinte egyáltalán nem védi őket. A szerződések nagy része határozott idejű, egy évre szól. Párizsban jobb a helyzet. Ott szintén maximálják a bérleti díj emelés mértékét. Azonban a berlininél jóval magasabb, 20% a felső határ. Zürichben nem a piac regulálásában, hanem az önkormányzatilag támogatott szövetkezetei lakásépítésben látják a megoldást. A nagy keresletet tehát növekvő kínálattal ellensúlyozzák.

Ki a jó tulajdonos?

Sokan nem csak elvi, gyakorlati szempontból is kifogásolják az államosítást. Még ha az érintetteknek a piaci ár alatt kellene is a városnak eladniuk az ingatlanjaikat, a vétel akkor is 15-25 milliárd eurójába kerülne Berlinnek. Rengeteg pénz, és vélhetőleg egyetlen új lakás sem épülne.

A városvezetés az ingatlanpiaci helyzet javításra rendelkezésre álló forrásait az elmúlt években sem bérlakásépítésre költötte. Tavaly 65 ezer, évtizedekkel ezelőtt épült lakást vásárolt a Berlin piaci áron. Kivétel nélkül olyanokat, amelyek korábban is önkormányzatiak voltak, de a város 15 éve – áron alul – eladta őket. Akkor „az állam rossz tulajdonos, amit lehet privatizálni kell” volt a mantra. Most a ló másik oldalára látszanak átesni. A berlini vezetésnek nincs átgondolt ingatlanpiaci stratégiája – ebben az államosítás támogatói és ellenzői is egyetértenek.

“A tulajdon kötelez”

Az államosítás legalább annyira jogi, mint politikai és közgazdasági kérdés. Az Alaptörvény már idézett rendelkezés ugyan lehetővé teszi, de egyúttal a tulajdon védelmét is garantálja (14. cikk). Utóbbi tekintetében van azonban megszorítás: „A tulajdon kötelez. Használatának a közjót is szolgálnia kell. A magántulajdon kisajátítható.” Utóbbira csak kitételes esetben, törvény felhatalmazásával, a kártalanítás módjának és mértékének meghatározásával kerülhet sor.

Sok berlini kiszorul az agglomerációba

Az állam törvényben meghatározott módú és mértékű kártalanítási kötelezettséget az államosítást lehetővé tevő 15. cikk is előírja. Ez a rendelkezés még sosem került alkalmazásra, ezért nincs hozzá joggyakorlat.

A kisajátítás feltételeiről már rengeteg bírósági döntés született. Mindenekelőtt arányosnak kell lenni. Ezt a német joggyakorlat a magyarnál jóval ritkában tekinti fennállónak. Így a nemzetközi sporteseményekkel összefüggő beruházásokat soha, és az infrastruktúrafejlesztést, például autópálya vagy repülőtér építést is csak ritkán tart arányosnak.

Az alkotmányjogászok szerint a 15. cikk szerinti államosításnak a kisajátítással analóg módon szintén arányosnak kell lennie és a kártalanítás mértéket individuálisan, tehát ingatlanonként kell meghatározni. A nagy kérdés, hogy a piaci árhoz kell-e igazodnia.

Mi lehet a megoldás?

Berlin irányítói egyelőre nem tudnak mit kezdeni az ingatlanpiaci feszültséggel

Az alap. Az államosítás a tulajdonjog legdurvább megsértése, így csak akkor lehet arányos, ha a fontos közérdek más módon ne érhető el.

Alternatív eszköz lehetne az önkormányzati, illetve a helyhatóság által támogatott lakásépítés; előírás, mi szerint a nagy projekteknél a lakások bizonyos százalékának szociális, piaci alapú bérlakásnak kell lennie; bérleti díj emelés korlátozása (Mietpreisbremse); a felmondás szigorú feltételekhez kötése; elírások a tulajdonos számára, milyen esetekben veheti saját használatba kiadott lakását; önkormányzati elővásárlási jog.

A magyar olvasó számára radikálisan hangzó intézkedések. A német állam, sok önkormányzat évek óta él velük. A bérlők tradicionálisan magas aránya miatt a német jogalkotó mindig figyelembe vette a szociális szempontokat a bérleti jog szabályozásánál.

A berlini vezetés a múltban is szívesebben nyúlt unortodox eszközökhöz. Így néhány éve a belvárosban luxusépítés, felújításnak számít, és tilos a lakásokba második fürdőszobát kialakítani!

Tervgazdaság? – támogatók és ellenzők

A Berlint irányító szociáldemokrata (SPD) – Demokratikus Szocializmus Pártja (Linke) – zöld (Grüne) koalícióból a Linke teljes mellszélességgel, a Zöldek pedig nagy többséggel támogatják a javaslatot. A szociáldemokraták megosztottak. A párt soraiba tartozó főpolgármester hosszú hallgatás után elutasította a tervet: „Színtiszta tervgazdaság. NDK-romantika. Ez nem az én politikám.”

Michael Müller szerint a berliniek többségének nem világos, mennyibe kerülne a megvalósítás.  Viszont támogatják a bérleti díj maximálást. Nem lenne újdonság. Volt már ilyen Berlin nyugati felében is a 80-as években.

Fel akarnak lépni a telket vásárló, de évekig nem építkezők ellen is. „Ez ingatlanspekuláció a polgárok rovására. Nem szocializmus tenni ez ellen. Hasonlón Los Angelestől Párizsig az egész világon gondolkoznak” – mondja Müller.

Ha most vasárnap lenne a népszavazás a berliniek 55%-a az államosításra szavazna. Kérdés, hogy a főpolgármester ellenvéleménye és az alternatív javaslatok mekkora arányukat tudja véleményváltoztatásra bírni. Az is nyitott, hogy egy sikeres népszavazás esetén jogilag megvalósítható lenne-e a többségi akarat.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Megtévesztően reklámozták a fogyókúrás szert – 32 milliós bírság

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 32 milliós bírságot rótt ki a Fatbond fogyókúrás termék forgalmazójára és a vele együttműködő reklámügynökségre, mert téves besorolás szerint, megtévesztő állításokkal népszerűsítették a fogyasztószert - közölte a versenyhatóság.

Mosoly és érzelem – Fizetett viselkedések

Mind az esztétikus, mind az érzelmi munkavégzés napjainkban igen fontos nyereség-, valamint versenyképesség fokozó tényező. Ezen a területen a főnökök és a HR részlegek egyre keményebb követelményeket fogalmaznak meg, sok esetben a jó öltözet, a nem erőltetett mosoly, a nyugodt és kellemes hang, a jó minőségű smink, a jó megjelenés, a diszkrét illatú parfüm vagy arcvíz stb. fontosabb a szakmai ismereteknél. Dr. Gonda György írása AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.

Klímavédelmi intézkedések nélkül megnőhet a nem fizetés veszélye is – Exkluzív interjú Irene Heemskerkkel, az Európai Központi Bank Klímaváltozás központjának vezetőjével

A zöld irányelvekhez való gyors alkalmazkodás bankokat és vállalatokat terhelő összes költsége jóval kisebb, mint amennyibe a tétlenség és a súlyos természeti katasztrófák kezelése kerülne a jövőben – fejti ki magazinunknak adott exkluzív interjújában Irene Heemskerk, az Európai Központi Bank Klímaváltozás központjának vezetője. Az interjú AzÜzlet fenntarthatósághoz kötődő Sikeres zöld megoldások című nyomtatott kiadványában jelent meg.

Augusztus közepétől újra jár a 3-as metró a déli szakaszon

Augusztus 15-től újra jár a 3-as metró Kőbánya-Kispest és a Kálvin tér között. A Kálvin tértől a Göncz Árpád városközpontig továbbra is metrópótló busszal lehet utazni - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Hírek

Augusztus közepétől újra jár a 3-as metró a déli szakaszon

Augusztus 15-től újra jár a 3-as metró Kőbánya-Kispest és a Kálvin tér között. A Kálvin tértől a Göncz Árpád városközpontig továbbra is metrópótló busszal lehet utazni - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Kína hadgyakorlata átmenetileg lebénítja Tajvan légterét

Több légitársaság is törölte Tajpejbe tartó járatait, másokat pedig átirányítottak, hogy elkerüljék a légteret, amelyet lezártak a polgári forgalom elől a kínai katonai gyakorlatok miatt. A kínai néphadsereg Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke tajvani látogatására válaszul vonult fel a vitatott hovatartozású sziget körül.

Szankciókat vetett ki az EU a Zelenszkij székére pályázó volt elnökre

Korlátozó intézkedéseket vezet be az Európai Unió Viktor Janukovics volt ukrán elnökkel és fiával, Olekszandr Janukoviccsal szemben, válaszul az orosz katonai agresszióra - döntött az Európai Tanács.

Erősödött a forint péntek reggelre

Erősödött a forint árfolyama péntek reggelre a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon.

Duplán jön a családi pótlék augusztusban

Kétszer utal családi pótlékot augusztusban a Magyar Államkincstár - közölte közösségi oldalán Németh Szilárd.

Új menedzsmentet kapott a Magyar Közút

A Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél az újonnan létrehozott igazgatóság elnöke Bartal Tamás, a felügyelőbizottság elnöke Németh Lászlóné lett 2022. augusztus 1-jétől, a vezérigazgatói feladatokat továbbra is Szilvai József Attila látja el.

Gazprom: a szankciók miatt nem indulhat újra az Északi Áramlat

Nem lehet visszaszállítani Oroszországba az Északi Áramlat-1 gázvezeték turbináját a nyugati szankciók miatt - közölte a Gazprom.

Románia lassan, de biztosan elfogy

Románia lassan, de biztosan elfogy - állapította meg az Adevarul című román lap azt kommentálva, hogy tavaly minden korábbinál kevesebb, mindössze 180 ezer gyermek született a 19 millió lakosú országban. A lap szerdai cikkében szociológusokat megszólaltatva járta körül a népességfogyás okait és megfékezésének lehetséges módozatait.

Gazdaság

Az MNB zöld átállást vár el a bankoktól – határidőre

A jegybank megújította zöld ajánlását, amelyben elvárják, hogy a hazai hitelintézetek 2025-ig álljanak át a zöld működésre.

Újra összeért az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

A várakozásoknak megfelelően az előző hetinél 100 bázisponttal magasabb, 10,75 százalékkos kamattal hirdette meg az egyhetes jegybanki betétet csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: a rezsicsökkentés módosítása tovább emeli az inflációt

A 100 bázispontos kamatemeléssel a monetáris politika célja továbbra is az, hogy fellépjen a másodkörös inflációs hatások elkerülése érdekében, illetve elősegítse az inflációs cél elérését - jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.

Újabb 1 százalékponttal emelte az alapkamatot az MNB

Keddi ülésén 100 bázisponttal 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom