Kezdőlap Világgazdaság Bizonytalan jövő. Feszítő erők rángatják a nyersolaj árát
No menu items!

Bizonytalan jövő. Feszítő erők rángatják a nyersolaj árát

Az olajpiaci és ezzel az üzemanyag árak közeljövőjét alapvetően meghatározza, hogy december eleji ülésükön miként döntenek az OPEC tagállamok és Oroszország képviselői. A piac a kitermelés csökkenését várja, de a Khashoggi gyilkosság kapcsán magát politikailag kiszolgáltatott helyzetbe lavírozó Szaúd-Arábia miatt még az olajpiac összeomlása sem kizárt – állítja Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője.  

Az autósok örömére a közelmúlt drasztikusnak nevezhető hazai üzemanyag áremelkedése megfordulni látszik: a Mol ismét bruttó 8 forinttal csökkenti a 95-ös benzin és 10-el a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán. A kétfajta üzemanyag közötti jelentős árkülönbség – amelynek okaival korábban már foglalkoztunk – megmaradt: amíg a benzin átlagára literenként 356 forintra mérséklődik, a gázolajé még az árcsökkenés után is 405 forint lesz. Annyi öröm azért akad, hogy ez azért 44 forinttal kevesebb, mint a 2012-es január közepi csúcs idején.

Pletser Tamás

Pletser Tamás szerint az egyetlen dolog, ami megváltoztathatja az üzemanyag ár csökkenését, az a legnagyobb olajkitermelő államokat tömörítő OPEC és a legfontosabb külsős kitermelők, különösen Oroszország december 6-7.-i bécsi ülése lehet. Az OPEC és különösen annak vezető ereje Szaúd-Arábia azonban nincs könnyű helyzetben.

Iráni szankciók – részleges mentesség

A szakértő szerint a jelenlegi olajár esésnek több oka is van. Egyrészt az, hogy Trump amerikai elnök, aki meggyőződéssel vallja, hogy az amerikai gazdaság szárnyalásához az alacsony olajárra is szükség van, minden előzetes várakozás – és nem mellékesen saját kijelentése – ellenére nyolc országnak, (a legnagyobb iráni olajvásárlóknak), részleges mentességet adott az Irán ellen november elején megkezdett, korábban pusztító erejűnek ígért szankciók alól. Így viszont a napi 4 millió hordó iráni termelésből az eddigi 2,5-2,6 millió hordó/nap export, most nem esik nullára a szankciók miatt, hanem csak 1,3-1,5 millió hordó/napra csökken. Ami lényeges különbség

A másik meglepetés is Amerikából – ahol a palatermelés is jelentős – érte a nagy termelőket, azzal, hogy az USA nyersolaj termelése, ami januárban még csak 9,492 millió hordó/nap volt, novemberre 11,6 millió hordó/nap mértékre nőtt. Tehát alig egy év alatt 2,1 millió hordó/nap értékben ugrott. Szemben azzal a nyári piaci várakozással, hogy év végére 11 millió hordó/nap mértékűre nő az USA nyersolaj termelése.

OPEC túlkínálat

Mindez azok után, hogy az iráni szankciókra felkészülve júniusban úgy döntött Szaúd-Arábia és Oroszország, hogy attól kezdve korlátozások nélkül termelhetnek az OPEC tagok és Oroszország – hogy pótolják a várhatóan kieső iráni termelést.  Arról nem beszélve, hogy a világgazdaság szárnyalása is alábbhagyni látszik, ami szintén negatívan hat az olajpiaci keresletre. Mindezek eredményeként viszont legalább másfél millió hordós túlkínálat rombolja az árakat, az áresését pedig csak a termelés visszafogásával lehetne megállítani. Ezért is számít a piac erre.

Bizonytalan tényez – politikai gyilkosság

Egy politikai gyilkosság árnyával azonban itt jön a csavar a történetbe. Szaúd-Arábia logikus érdeke az, hogy az olaj árának emelését megcélozva a termelés visszafogása mellett döntsön és erre ösztökélje a szervezet tagjait is. De azóta, hogy egyre nyilvánvalóbbá vált: az ország vezetője Mohammed bin Szalmán herceg kulcsszerepet játszott az USA-ban élő és a Washington Postban publikáló újságíró, Jamal Khashoggi meggyilkolásában, az olajállam és koronahercege nemcsak politikai kutyaszorítóba került, hanem amint erre egyre több jel utal, a mozgásterét is elvesztette. Magyarán nem valószínű, hogy ellent mer mondani Trump elnöknek, aki hallani sem akar a kitermelés csökkentéséről és ezzel az olajár emelkedéséről.

Ráadásul a másik jelentős szereplő Oroszország érdekei is megváltoztak időközben és amíg korábban nem lett volna ellenére a termelés csökkentése, azóta viszont, hogy gazdasága kezd talpra állni és beindult a termelés növekedése, már korántsem érdekelt abban, hogy az olaj ára emelkedjen.

Így aztán még az is előfordulhat, hogy Szaúd-Arábia kénytelen lesz a saját érdeke ellenében dönteni. Pedig a kizárólag az olajvagyonából élő abszolút monarchia számára még akkor is nagy érvágás a jelenlegi, hordónként 60 dolláros olajár, ha számára a teljes kitermelési költség – a feltárástól a kitermelésen át a szállításig – alig több, mint 10 dollár. Az olajpiaci szakértő szerint ugyanis a szaúdiak esetében a fő szempont a költségvetési egyensúly, ami pedig 74 dolláros Brent árnál áll fenn az IMF becslése szerint.

A lehetséges decemberi OPEC forgatókönyvek mindezek fényében így néznek ki: a piac napi 1-1,4 milló hordós csökkenést vár. Ha ez bekövetkezne, akkor az a jelenlegi 60-ról 70 dollárra vinné fel a Brent olaj hordónkénti árát. Ha viszont semmi nem történne, akkor a piacot bedöntve, további 10-15 dollárral 40-45 dollárra csökkenthet az olaj ára. Ami a magyar kutakon literenként 20-30 forintos árcsökkenésben mutatkozna meg.

Az olaj árának csökkenése természetesen a gazdaság több ágában pozitív hatással járna, ami például a jelenleg legkeresettebb üzemanyagnak számító repülőbenzin, vagyis a kerozin árában is megmutatkozna.

Különadó nélkül

Pletser Tamás szerint a kiemelkedő kereslet oka az is, hogy miközben a nyersolaj és a dízel ára közötti különbség 20 dollár, a kerozin tekintetében ez 25-30 dollár, vagyis a jelenlegi 60 dolláros Brent olaj ár mellett a kerozinért 85-90 dollárt kell adni. A jó hír azonban az, hogy miközben a nyár környékén az olaj árának jelentős emelkedése mellé a kerozin komoly drágulása társult a jelenlegi árak mellett – még akkor is, ha az OPEC döntés hatására esetleg emelkednek az árak -, a légi utasoknak nem kell a kerozin különadótól tartaniuk.

Az olajpiaci szakértő ugyanakkor azt is hozzáfűzte: a jet-en vagy repülő-üzemanyagon (szavai szerint a kerozint a nemzetközi irodalom másra használja, nálunk kicsit rosszul elterjedt fordítás miatt) egyelőre a nemzetközi megállapodások miatt nincs jövedéki adó. Ez meglehetősen torzítja a versenyt és van arra törekvés, hogy egy nemzetközileg elfogadható adó kerüljön a termékre. Ezért ma a repülés mesterségesen olcsó, és pont emiatt az iparág messze nem fizeti meg azt a környezeti kárt, amit okoz.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

A sötét anyag hiányát azonosította egy galaxisban a Hubble

A sötét anyag minden kétséget kizáró hiányát azonosította az amerikai...

EU: íme a biztonságosnak ítélt országok listája

Az Európai Unió felülvizsgálta a járványügyi szempontból biztonságosnak ítélt országok listáját, és a jegyzékbe felvette Albániát, Libanont, az Egyesült Államokat, Észak-Macedóniát és Szerbiát. A felsorolt országok állampolgárai esetében az uniós tagállamoknak fokozatosan fel kell oldaniuk a nem alapvető beutazásra vonatkozó korlátozásaikat - közölte az uniós tanács.

IQ és EQ. A nélkülözhetetlen: érzelmi intelligencia

Gyakran kelt meglepetést, hogy a magas értelmi intelligenciahányadosú vállalati részlegek sokszor kevésbé sikeresek, mint az alacsonyabb IQ-val rendelkezők. Pedig nem kétséges, hogy az érzelmi intelligencia szerepe arányosan nő a munka nehézségének növekedésével. Dr. Gonda György rovatának középpontjában ezúttal a modern vezetéstudomány és vezetői gyakorlat első számú sztárja, az EQ áll.

Afrikai gyermekrabszolgaság. A Nestlé, a Cargill Amerikában nem perelhető

A Nestlé és a Cargill vállalatoknak adott igazat csütörtöki döntésével az amerikai legfelsőbb bíróság abban a peres eljárásban, amelyben azzal vádolták az élelmiszeripari óriásokat, hogy tudatosan vásároltak afrikai földművesektől gyerekrabszolgák által betakarított kakaóbabot.

Hírek

A sötét anyag hiányát azonosította egy galaxisban a Hubble

A sötét anyag minden kétséget kizáró hiányát azonosította az amerikai...

Afrikai gyermekrabszolgaság. A Nestlé, a Cargill Amerikában nem perelhető

A Nestlé és a Cargill vállalatoknak adott igazat csütörtöki döntésével az amerikai legfelsőbb bíróság abban a peres eljárásban, amelyben azzal vádolták az élelmiszeripari óriásokat, hogy tudatosan vásároltak afrikai földművesektől gyerekrabszolgák által betakarított kakaóbabot.

Tűzgyújtási tilalom három megyében

Az avar-, gyep- és tűlevélréteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki, ezért szombattól Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében életbe lép a tűzgyújtási tilalom - közölte a Nébih.

London helyett Budapesten lesz az Eb-döntő?

Az Európai Labdarúgó Szövetségnek (UEFA) készenléti terve van arra az esetre, ha a londoni Wembley Stadionban nem lehetne megrendezni a foci-Eb július 11-i fináléját. Brit sajtóértesülés szerint szükség esetén a Puskás Aréna adhatna otthont a döntőnek.

Golflabda méretű gyémántot találtak Botswanában

A világ harmadik legnagyobb drágakövének tartott, 1098 karátos gyémántot bányásztak ki Botswanában - közölte a De Beers bányakonszern és a kormány.

Hőségriasztás munkaidőben – előírások és tanácsok

A hőségben végzett munka veszélyesebb, ezért fontos, hogy a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében mindenki tegye meg a szükséges megelőző intézkedéseket - írta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a közösségi oldalán.

Korrupció? Őrizetbe vettek egy rendőri vezetőt

Korrupciógyanú miatt őrizetbe vett a Központi Nyomozó Főügyészség egy rendőri gazdasági vezetőt - közölte a szervezet vezetője.

Szemhárfa – technológia segítségével játszhatnak a mozgáskorlátozott zenészek

A szemük mozgatásával hárfázhatnak egy új technológia segítségével mozgáskorlátozott zenészek.

A brit felnőttek többségét beoltották – a legtöbb új fertőzött 5-12 és 18-24 éves

A csütörtökön ismertetett legfrissebb adatok szerint a brit felnőtt lakosság több mint 80 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltás első dózisát, és csaknem 60 százaléknak mindkét adagot beadták.

Hőhullámot hoz a hétvége – néhol záporral és zivatarral

A hétvégén érkezik az idei első hőhullám - hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Békétlenebbé vált a világ – meg is fizettünk érte

Bár tavaly csökkent a konfliktusok intenzitása, a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés miatt békétlenebbé vált a világ. A békétlenség a bolygó minden lakójának átlagosan 1942 dollárjába került - áll az Institute for Economics and Peace (IEP) nevű nemzetközi kutatóintézet éves jelentésében.

Pénteken nagyot drágulnak az üzemanyagok

Péntektől drágulnak az üzemanyagok a hazai kutakon: a benzin és a gázolaj literenkénti átlagára is 5 forinttal emelkedik.

Gazdaság

Erősödött a dollár a Fed bejelentésére

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve szigorúbb hangnemének köszönhetően kéthavi csúcsra erősödött és közel kilenc hónapja a legjobb hetét zárhatja a dollár.

MNB: idén először áprilisban lett deficites a fizetési mérleg

Áprilisban 201 millió euró deficittel zárt a folyó fizetési mérleg, az első három hónap előzetes adatok szerint 446 millió euró aktívumát követően, amiből 330 millió euró márciusban képződött - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból.

A pénzpiaci alapokból egymilliárdnyi forint áramlott ki

Májusban 0,1 százalékkal, 11 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz).

MNB – 50 milliós bírság az Union Biztosítónak

Különböző jogsértések miatt a Magyar Nemzeti Bank 50 millió forintos felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az Union Biztosítóra. A feltárt hiányosságok nem veszélyeztetik a biztosító biztonságos működését - közölte a jegybank.

Tőzsde – Csúcsot döntöttek az elsődleges kibocsátások

Az elmúlt 20 év legjobb eredményét produkálta a tőzsdei bevezetések (IPO) nemzetközi piaca 2021 első negyedévében: 85 százalékkal 430-ra emelkedett az elsődleges tőzsdei részvénykibocsátások száma, összesített értékük pedig 271 százalékkal 105,6 milliárd dollárra nőtt - közölte az EY könyvvizsgáló.

EBRD: a járvány alatt is csökkentek a térségi bankrendszerek nem teljesítő kinnlevőségei

A koronavírus-járvány ellenére is csökkent tavaly a közép- és kelet-európai gazdaságokban a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege, elsősorban a masszív kormányzati beavatkozások miatt - közölte hétfőn Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A kimutatás szerint Magyarország azon térségi országok között van, amelyekben a legnagyobb mértékben csökkent a problémás követelésállomány.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom