Jelentősen gyorsult a brit gazdaság növekedése az idei első negyedévben, ám ebben valószínűleg része volt a készletfelhalmozásnak is a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát övező bizonytalanság közepette.
A brit statisztikai hivatal (ONS) egyelőre részleges adatai alapján a brit hazai össztermék (GDP) 0,5 százalékkal volt magasabb 2019 első három hónapjában, mint a tavalyi utolsó negyedévben.
A brit gazdaság teljesítménye 2018 negyedik negyedében 0,2 százalékkal emelkedett negyedéves összevetésben.
Az ONS adatismertetése szerint az idei első negyedévi GDP-érték 1,8 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszakban mért szintet. Egy negyedévvel korábban 1,4 százalékos volt az éves összehasonlításban számolt negyedéves GDP-növekmény.
A statisztikai hivatal szerint az első negyedévi gyorsulásban része lehetett annak, hogy a vállalati szektor raktárkészlet-feltöltő célú beszerzésekbe kezdett a Brexitre készülve.
A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg, de az Európai Unióval novemberben kötött Brexit-megállapodást a londoni alsóház eddig háromszor elvetette, és Theresa May brit miniszterelnök emiatt kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását az EU-nál.
Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése értelmében a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet.
Az előzetes GDP-becslés szerint a brit vállalati szektor első negyedévi Brexit-készülődésére vall az is, hogy a brit feldolgozószektor teljesítménye 2,2 százalékkal – 1988 harmadik negyedéve, vagyis több mint harminc éve nem mért ütemben – nőtt az idei első három hónapban.
Az ONS szerint a gyáripari szektor aktivitását mérő márciusi beszerzésimenedzser-index (BMI) is azt jelezte, hogy a vállalati szektor az akkor még érvényes március végi Brexit-határidő előtti raktárkészlet-feltöltés céljából gyorsította termelését.
Az IHS Markit londoni pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit gazdasági ágazatok beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) márciusi közös felmérése valóban jelezte, hogy rekordütemű készletezés, ezzel párhuzamosan viszont évek óta nem mért munkaerő-leépítés kezdődött a brit gyáriparban, egyértelműen a Brexit-folyamatot övező bizonytalanságok, főleg a megállapodás nélküli kilépés és az ezzel járó kereskedelmi fennakadások kockázatának hatására.
Az akkori IHS Markit-CIPS felmérés szerint a szektor beszerzési aktivitásának mennyiségi részindexe 56,8-ről 59,1-re, soha nem mért szintre emelkedett, ami rekordütemű alapanyag-felhalmozásra vall.
A BMI-felméréshez csatolt adatelemzés szerint a készletfelhalmozásra konkrét indokot megnevező brit iparvállalatoknak csaknem a 70 százaléka egyértelműen a Brexitet nevezte meg a raktárkészletek rekordütemű feltöltésének okaként.
A felmérés kimutatta ugyanakkor azt is, hogy a brit ipari szektorban hat éve nem tapasztalt ütemű munkaerő-leépítés kezdődött az első negyedévben, és a feldolgozó ágazat üzleti bizalmi mutatója is 2012 óta nem mért mélypontra süllyedt.
Londoni makrogazdasági elemzők éppen e tényezők miatt átmeneti jellegűnek tartják az első negyedévi GDP-növekedési megugrást.
Ruth Gregory, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics brit gazdasági kérdésekkel foglalkozó főközgazdásza a friss GDP-becslést értékelő elemzésében közölte: a ház azzal számol, hogy már a második negyedévben 0,2-0,3 százalék környékére lassul vissza a brit gazdaság negyedéves növekedési üteme.
A cég 2019 egészére sem vár 1,5 százalékot meghaladó növekedést a brit gazdaságban.
Egy másik tekintélyes londoni elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) helyzetértékelésében még lanyhább, mindössze 1,3 százalékos idei egész évi brit GDP-növekedést valószínűsített.
Josie Dent, a CEBR vezető közgazdásza szerint a készletfelhalmozás élénkítő hatása ugyanis a továbbiakban már nem érvényesül, és amint Nagy-Britannia kilép az EU-ból, várhatóan készletleépítés kezdődik. Ennek negatív növekedési hatása lesz, mivel a vállalati szektor új megrendelések helyett a raktárkészleteket használja majd fel – érvelt a CEBR szakértője. (MTI)
