Kezdőlap Világgazdaság Brexit. Von der Leyen és Boris Johnson vitája az átmeneti időszakról
No menu items!

Brexit. Von der Leyen és Boris Johnson vitája az átmeneti időszakról

Nem lehetséges a Brexit január 31-i határnapja után tervezett tizenegy hónapos átmeneti időszak meghosszabbítása – közölte Boris Johnson brit miniszterelnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Von der Leyen kijelentette ugyanakkor, hogy ennyi idő alatt lehetetlen olyan átfogó szabadkereskedelmi megállapodás elérése, amilyenre London törekszik.

Johnson és von der Leyen szerda este tartott megbeszélést a Downing Streeten. Ez volt kettejük első hivatalos kétoldalú találkozója az új Európai Bizottság megalakulása, illetve a december 12-én rendezett brit parlamenti választás óta.

Boris Johnson Londonban fogadta Ursula von der Leyent. Fotó: news.sky.com

A megbeszélésen a londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint Johnson kijelentette az Európai Bizottság vezetőjének, hogy a brit kormány széleskörű, az árukra és a szolgáltatásokra egyaránt kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni az EU-val, az ennek elérésére szolgáló, alapesetben december 31-ig tartó átmeneti időszakot azonban nem lehet meghosszabbítani.

London már a decemberi parlamenti választás utáni programtervezetében jelezte, hogy a Brexit-megállapodás ratifikálásához kapcsolódva külön jogszabályban kívánja megtiltani saját magának és a parlamentnek az átmeneti időszak meghosszabbítását.

Az átmeneti időszak időtartama alatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer marad érvényben a kétoldalú viszonyrendszerben.

Boris Johnson a megbeszélésen a Downing Street szóvivőjének beszámolója szerint kijelentette azt is: az Európai Unióval fenntartott jövőbeni partneri viszonynak nem lehet feltétele az, hogy az Egyesült Királyság bármilyen formában “igazodjon” az uniós előírásokhoz, és az Európai Unió bíróságának sem lehet a jövőben semmiféle döntési joghatósága az Egyesült Királyság területén.

Johnson kifejtette, hogy a brit kormány a január 31-én esedékes kilépés után a lehető leggyorsabban hozzá akar kezdeni a jövőbeni partneri viszonyról, illetve a kanadai mintájú szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokhoz az Európai Unióval.

A brit kormány már korábban is jelezte, hogy a Kanadával kötött uniós egyezményhez hasonló, de annál jóval szélesebb körű, félhivatalos megjelöléssel “Kanada-plusz-plusz-plusz” szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val, olyanra, amelynek hatálya kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére is.

Von der Leyen hosszú alkudozásra számít. Fotó: Kirsty Wigglesworth/AP

A nemrégiben létrejött kanadai-EU szabadkereskedelmi szerződés elsődleges problémája az Egyesült Királyság szempontjából az, hogy nem terjed ki a szolgáltatások kereskedelmére, márpedig a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát a szolgáltatási szektor állítja elő, és ezen belül is kivételes súlya van a londoni City pénzügyi szolgáltatási szektorának.

London teljes exportján belül a pénzügyi és a kapcsolódó egyéb szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot (39 ezer milliárd forint), a londoni gazdaság teljes exportjának 50 százalékát.

Boris Johnson és Ursula von der Leyen a megbeszélés után nem tartott közös sajtótájékoztatót, de az Európai Bizottság vezetője nem sokkal a találkozó előtt, a patinás London School of Economics közgazdasági és politikatudományi egyetemen tartott előadásában kijelentette:

2020 végéig – vagyis az átmeneti időszak lejártáig – lehetetlen olyan átfogó szabadkereskedelmi megállapodást elérni, amilyenre a brit kormány törekszik.

Hozzátette: ha nem hosszabbítják meg az átmeneti időszakot, “akkor sincs veszve minden”, de ebben az esetben “prioritásokat” kell meghatározni arra, hogy mit lehet elérni ennyi idő alatt.

Elmegyünk addig, ameddig csak tudunk, de az az igazság, hogy (az Egyesült Királyság és az EU) partneri viszonya nem lesz és nem is lehet ugyanolyan szoros, mint eddig” – fogalmazott Ursula von der Leyen.

Hozzátette: az emberek szabad mozgása nélkül nem lehetséges a tőke és a szolgáltatások szabad mozgása.

Ez egyértelmű utalás volt arra, hogy az átmeneti időszak lejártával London az ausztráliai pontozásos elbíráláshoz hasonló, egységes – vagyis az Európai Unióból és az unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes – bevándorlási szabályozást kíván életbe léptetni, amely megfelelési kritériumokhoz köti a letelepedési kérelmek jóváhagyását.

Másoknál előnyösebb elbírálásra számíthatnak például azok, akik a brit üzleti szektor számára elsődleges fontosságú munkát tudnak végezni, és azok is, akik maguk létesítenek olyan üzleti vállalkozásokat, amelyek brit munkavállalókat alkalmaznak és Nagy-Britanniában adóznak.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Londoni elemzők: robusztus további növekedés Kelet-Európában, inflációs ellenszélben

Londoni makrogazdasági elemzők friss előrejelzései szerint folytatódik a robusztus ütemű kilábalás a koronavírus-járvány sokkjából a közép- és kelet-európai gazdaságokban, köztük Magyarországon, de a térségnek a továbbiakban a beszállítói hálózatokban jelentkező szűk keresztmetszetek és a meglóduló infláció kettős visszahúzó hatásaival is számolnia kell.

Ausztriában igazolni kell a munkahelyeken a vírus elleni védettséget

Ausztriában a kormány szerdai döntése értelmében a munkavállalók többségének novembertől dokumentummal kell igazolnia munkahelyén a koronavírus elleni védettséget.

Coronavírus – egyhetes kényszerszabadság Oroszországban

Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy a koronavírusjárvány-helyzet romlása miatt október 30. és november 7. között munkaszünetet tartsanak Oroszországban.

A Masterplast 100%-ra növelte tulajdonát németországi gyárában

A Budapesti Értéktőzsdén, a prémium kategóriában jegyzett Masterplast Nyrt. megvette a Németországban működő üzeme további 50 százalékát, így 100 százalékban a tulajdonába került - közölte a társaság.

Hírek

Ausztriában igazolni kell a munkahelyeken a vírus elleni védettséget

Ausztriában a kormány szerdai döntése értelmében a munkavállalók többségének novembertől dokumentummal kell igazolnia munkahelyén a koronavírus elleni védettséget.

Coronavírus – egyhetes kényszerszabadság Oroszországban

Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy a koronavírusjárvány-helyzet romlása miatt október 30. és november 7. között munkaszünetet tartsanak Oroszországban.

Csoportos társasági adó – közeleg a nyilatkozási határidő

A vállalkozásoknak pár hetük maradt eldönteni, hogy a csoportos társasági adóalanyiságot választják-e. A csoportos társasági adózással a cégek összességében akár 15 milliárd forintot is megtakaríthatnak - hívja fel a figyelmet a Mazars.

Áder János: az emberiség felelőtlenül használja a vizet

Alig található a Földön jó minőségű, könnyen hozzáférhető, tisztítás nélkül fogyasztható víz, mert az emberiség felelőtlenül használja a rendelkezésre álló vizet - közölte Áder János köztársasági elnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Öt évig bujkált a toplistás magyar bűnöző – Detroitban fogták el

Detroitban fogtak el egy költségvetési csalás miatt keresett magyar férfit - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

Fővárosi kocsmarazziára indult a NAV – kerületi lista

Két hónapos kocsmarazziába kezdett a főváros déli kerületeiben az adóhivatal: a NAV az italok vizezése, a feketefoglalkoztatás és a számla nélküli értékesítés ellen lép fel.

Munkaszünettel csökkentené a fertőzéseket az orosz kormány

Országos munkaszünet bevezetését javasolta október 30. és november 7. között az új koronavírusos járványhelyzet romlása miatt Tatyjana Golikova, az egészségügyért és demográfiáért felelős miniszterelnök-helyettes. Közben a napi halálozások száma ismét ezer fölé emelkedett, és újabb rekordot döntött.

Józsefváros. Rendőrautóra ugrott, majd intézkedés közben meghalt egy férfi

Meghalt egy férfi a VIII. kerületi Baross utca és a Szigetvári utca sarkán, miközben a rendőrök éppen intézkedtek vele szemben - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője.

Gazdaság

Moratórium – körkép. Kevesen kérik a hosszabbítást

Az ügyfelek közül kevesen élnek a meghosszabbított hiteltörlesztési moratóriummal, amelyet novembertől már csak a rászorulók vehetnek igénybe - közölték a pénzintézetek.

Londoni elemzők: a piaci nyomás agresszívabb lépésre késztetheti az MNB-t

Valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 15 bázispontos lépésekben folytatja a jelenlegi kamatemelési ciklust, de erősödhet a jegybankra nehezedő piaci nyomás az agresszívabb szigorító lépések végett - vélik londoni pénzügyi elemzők.

MNB: indokolt a kamatemelési ciklus folytatása

A monetáris tanács értékelése alapján az inflációs kilátások és az ezeket övező, továbbra is felfelé mutató kockázatok egyértelműen a júniusban megkezdett kamatemelési ciklus havi ütemű folytatását indokolják - közölte a jegybank.

Gyengült a forint a kamatemelés után

Jelentősen gyengült a forint az MNB kamatdöntésének kihirdetése után: az euró jegyzése pár perc alatt 361,15 forintra emelkedett a bankközi devizapiacon. A döntés közzététele, 14 óra előtt egy perccel még 359,90 forinton állt a jegyzés.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom