GDP

A Magyarország első negyedéves gazdasági teljesítménye az Európai Unióban az élen áll. A KSH az első három hónapban 5,3 százalékos GDP-bővülést mért, amelynek hátterében elsősorban a beruházások, az export és a munkahelyek számának bővülése, a bérek emelkedése áll. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy mindez a világgazdaság lassulása ellenére következett be.

Felülmúlta a piaci várakozásokat a bruttó hazai termék (GDP) első negyedévi 5,3 százalékos növekedése az elemzők szerint, akik ugyanakkor a következő negyedévekben fokozatos lassulásra számítanak.

Gyorsult a gazdasági növekedés az euróövezetben és az Európai Unióban január-márciusban a tavalyi utolsó negyedévhez képest. Az uniós tagállamok közül Magyarország gazdasága nőtt a leggyorsabb ütemben negyedéves és éves összevetésben is.

Az első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 5,3 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva, illetve kiegyensúlyozva 5,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal.

Javította a magyar gazdaság idei és jövő évi növekedési előrejelzését az Európai Bizottság tavaszi prognózisában, amelyben azonban arra is figyelmeztetett, hogy egyre több jele van a gazdaság túlfűtöttségének.

Az elemzői várakozásoknál nagyobb mértékben nőtt a bruttó hazai termék az euróövezetben az első negyedévben az Eurostat első becslése alapján.

A Raiffeisen elemzői a korábbi 3,4 százalékról 3,7 százalékra emelték az idei hazai gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzésüket.

A horvát állampolgárok 53,4 százaléka elutasítja az euró bevezetését, 39,9 százalékuk a valuta bevezetése mellett áll, míg 7,3 százalék bizonytalan.

Az Állami Számvevőszék elemzése szerint többségben vannak azon tényezők, amelyek pozitívan befolyásolják az államadósság-mutató fenntartható csökkentését.

Javította idei és jövő évi magyar GDP-növekedési előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaszi világgazdasági prognózisában.

A kormányzati szektor eredményszemléletű uniós módszertannal számolt hiánya az előzetes adatok szerint 934 milliárd forint, a GDP 2,2 százaléka volt 2018-ban. Az egyenleg 2017-hez képest 90 milliárd forinttal romlott, GDP-arányosan változatlan maradt.

Spanyolország az Európai Unió Stabilitási és Növekedési Paktuma által előírt 3 százalékos küszöbérték alá csökkentette költségvetési hiányát tavaly, ami lehetővé teszi, hogy kikerüljön az egy évtizede tartó túlzottdeficit-eljárás alól

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a tavalyi 4,9 százalékosnál lényegesen alacsonyabb, 3,5 százalékos GDP-növekedésre számít ebben az évben, hosszabb távon pedig további lassulást prognosztizál. A gazdaságkutató szerint az infláció kordában tartásához szigorúbb monetáris politikára lenne szükség.

Rekordnagyságúra emelkedett az amerikai költségvetés hiánya februárban. 

A Századvég Gazdaságkutató 2019-re  3,9 százalékos,  2020-ra pedig 3,5 százalékos növekedést vár a tavalyi 4,9 százalékot követően, vagyis a tavaly év végi előrejelzését nem módosítja, a bérek várhatóan továbbra is dinamikusan emelkednek - közölte a kutató.

A Pénzügykutató legfrissebb prognózisa szerint ugyan tavaly rekordmértékben, 4,9 százalékkal bővült a magyar gazdaság, idén megtörik a hazai gazdaság lendülete, várhatóan 3,7 százalékkal nő a GDP.

A tavalyi negyedik negyedévben négyéves mélypontra esett vissza az euróövezetben a gazdasági növekedés az előző negyedévihez képest az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat végleges adatai szerint. Magyarország GDP-növekedése a második legnagyobb volt az EU-ban éves összevetésben, az olasz gazdaság pedig statisztikailag recesszióba süllyedt.

A sikeres felzárkózáshoz hosszú távon még legalább 2 százalékpontos növekedési többletre van szükség, amit a hitelezés bővülése, a kis- és közepes vállalatok termelékenységének javítása, a fogyasztás gyorsabb emelkedése és a személyi jövedelemadó 9 százalékra csökkentése segíthetne elő.

A magyar gazdasági növekedés 2019-ben 3,5 százalék körül alakulhat a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisa szerint.

A tavalyi negyedik negyedévben 5,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához mérve, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint pedig 4,9 százalékos volt a növekedés - jelentette pénteken második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal. Mindkét szám 0,1 százalékponttal nagyobb a február 14-én közölt első becslésnél. A változást a szolgáltatások jobb eredményével magyarázta a KSH.