űrkutatás

Felszín alatti vizét lövelli az űrbe a Jupiter holdja, az Európé - közölte új kutatása alapján a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS).

Az eddigi ismeretek szerint a Földhöz legközelebbi fekete lyukat fedezték fel a déli égbolton az Európai Déli Obszervatórium (ESO) kutatói. A láthatatlan objektum legalább négyszer akkora tömegű, mint a Nap.

A galaxisokon belüli gázmozgásokat elemezve a kutatók arra jutottak, hogy a csillagok egy része a galaxisokon belül alakult ki, más részük viszont kívülről származhat - írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A valaha látott legnagyobb erejű szupernóva-kitörést észlelték a tudósok: tízszer nagyobb erejű és mintegy ötszázszor fényesebb volt, mint egy átlagos csillagrobbanás.

A Szaturnusz, a Jupiter, az Uránusz és a Neptunusz atmoszférájának felső rétege forró, csakúgy, mint a Földé. Viszont a Földdel ellentétben ezektől a planétáktól túlságosan távol van a Nap ahhoz, hogy ilyen magas hőmérsékleteket okozzon. A jelenség régóta foglalkoztatta a bolygókutatókat.

Két különböző, a vörös bolygó belsejében található forrásból ered a marsi víz - állapították meg kutatók a Marsról származó meteoritok elemzése révén.

Egy távoli kis égitest adatainak elemzése alapján csillagászok megállapították, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulását nem ütközések idézték elő.

Egy új, kicsiny hold kering a Föld körül, a gépkocsi méretű égitest azonban nem sokáig kíséri bolygónkat amerikai kutatók szerint.

Útnak indították az amerikai űrkutatási hivatal és az Európai Űrügynökség Solar Orbiter nevű űrszondáját, amely a tervek szerint elsőként fogja lencsevégre kapni a Nap sarkvidékeit.

A világon elsőként akar űrmissziót indítani az Európai Űrügynökség (ESA) a világűrben hátrahagyott hulladékok begyűjtésére.

A Földön található legősibb szilárd anyagot fedezték fel egy Délkelet-Ausztráliába csapódott meteorit darabjaiba zárva.

A csillaga körüli lakható övezetben lévő, a Földnél alig nagyobb planétára bukkant az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) exobolygóvadász űrszondája, amelynek ez az első ilyen típusú felfedezése.

A Nemzetközi Űrállomásra felküldendő magyar űrhajós kiválasztásának megkezdéséről, valamint magyar-orosz űrkutatási projektek elindításáról állapodott meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dmitij Rogozinnal, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat igazgatójával.

Magyarország 2024-ben űrhajóst kíván küldeni az űrbe - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Űrügynökség (ESA) Space19+ miniszteri konferencián Sevillában.

Három meteorit vizsgálata során ribóz és más cukrok jelenlétét állapította meg egy kutatócsoport. Arra következtetnek, hogy biológiailag fontos cukrok alakulhatnak ki az űrben is.

A NASA kutatói vízgőzt észleltek a Jupiter hetvenkilenc holdjának egyike, az Európa felett. A felfedezéssel először tudták igazolni korábbi sejtésüket, miszerint folyékony vízóceán húzódik az égitest jégpáncélja alatt.

A póheten indiánok nyelvén égboltot jelentő Arrokoth nevet kapta az a Földtől mintegy 6,5 milliárd kilométerre lévő jeges bolygókezdemény, amely a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestje - jelentette be a NASA.

Egy éve lépett át a csillagközi térbe az 1977-ben útnak indított Voyager 2, a második űreszköz, amely elhagyta Naprendszerünket. Az űrszonda missziójáról a kutatók öt tanulmányt tettek közzé.

Szokatlan felvételt készített a Hubble: az ürteleszkóp által megörökített galaxisütközés közben a két összeolvadó galaxis látványa úgy hat, mint egy kozmikus arc.

Holland kutatók növényt termesztettek a Mars és a Hold talajához hasonlító, a NASA által kifejlesztett talajban. Kutatásukból kiderült, hogy nemcsak lehetséges élelmet termelni az égitesteken, hanem életképes magokat is lehet nyerni belőlük.