Hét hónapja nem mért csúcson kezdték az évet a brit gazdaság aktivitási mérőszámai, elsősorban a szolgáltatási szektor erősödő teljesítménye miatt.
Az S&P Global pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit vállalati szektor beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) szerdán ismertetett előzetes felmérése szerint a brit feldolgozóipar és a szolgáltatási ágazat szezonálisan kiigazított kompozit beszerzésimenedzser-indexe (BMI) januárban 52,5-re emelkedett a decemberben kimutatott 52,1-ről.
Az 50 feletti BMI-indexek a vizsgált szektorok aktivitásának élénkülését jelzik, vagyis az 52,5-ös előzetes januári kompozit adat – amely tavaly június óta a legmagasabb – a brit üzleti szektor teljesítményének egyre nagyobb ütemű növekedésére vall.
Ennek hajtóerejét azonban kizárólag a szolgáltatások adják, a feldolgozószektor beszerzésimenedzser-indexe ugyanis januárban 44,9-re csökkent a decemberi 45,5-ről, jelezve a brit gyáripar aktivitásának gyorsuló ütemű visszaesését.
A szolgáltatási ágazat BMI-mutatója ugyanakkor a decemberi 53,4-ről 53,8-ra – nyolchavi csúcsra – emelkedett az idei első hónapban.
Az S&P Global/CIPS-felmérés szerint a feldolgozóipari szektor jelenleg elsősorban a jemeni húszi lázadók támadásai miatt kialakult vörös-tengeri hajózási válságot és az ennek nyomán emelkedő szállítmányozási költségeket szenvedi meg.
A felmérésbe bevont gyáripari cégek arról számoltak be, hogy a globális hajóforgalom késései miatt a beszállítói oldali teljesítési időtartamok tizenkét hónapja először hosszabbodtak, és 2022 szeptembere óta most a leghosszabbak. Ennek elsődleges oka az, hogy a tengerhajózási vállalatok jelentős része elkerüli a Vörös-tengert és a Szuezi-csatornát, és Afrika megkerülésével juttatják el szállítmányaikat Európába.
Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics friss tanulmánya szerint a Vörös-tengeren halad át a globális tengeri konténeres áruforgalom 30 százaléka.
A cég kiemeli, hogy egy teherhajó óránként 16,5 csomós (30,6 kilométer/óra) tipikus átlagsebességgel haladva 25 és fél nap alatt ér Tajvanról Hollandiába a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán keresztül, ha azonban ugyanennek a hajónak a Jóreménység fokát érintve meg kell kerülnie Afrikát, a menetidő 34 napra növekszik.
A kilenc nap késedelem egyetlen út esetében “nem hangzik túlságosan drámaian”, a halmozott hatás a forgalom egészét tekintve azonban már jelentős: a vörös-tengeri útvonal kiesése a globális tengeri szállítási kapacitás 20 százalékos szűkülését okozná – áll az Oxford Economics hatástanulmányában.
