Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Egy évtizedig is eltarthat az ukrajnai háború?
No menu items!

Egy évtizedig is eltarthat az ukrajnai háború?

Megsemmisített orosz katonai teherautó Ukrajnában. Forrás: Bigstock

Oroszország fokozatosan egyre több területet foglal el Ukrajnában, és továbbra is különböző célpontokat támad a Donbaszban. Elemzők úgy látják, hogy az ukránok kezdik elveszíteni a fölényüket, így a keleti régiót egy elhúzódó – akár 10 évig vagy annál is tovább tartó – konfliktus közepette teljes egészében elfoglalhatják az oroszok.

Aggódom emiatt. Óriási a kockázata annak, hogy Ukrajna továbbra is fokozatosan veszít területeket” – mondta a CNBC-nek William Alberque, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének stratégiai, technológiai és fegyverzetellenőrzési igazgatója.

Sok minden változott azóta, hogy Oroszország február 24-én először indított inváziót Ukrajna ellen. Miután kezdetben délről, keletről és északról is támadta szomszédját, Oroszország rájött, hogy többet harapott, mint amennyit meg tudott rágni, és inkább Kelet-Ukrajnára helyezte a hangsúlyt.

Az ukrán főváros, Kijev környékéről történt kivonulás, valamint az orosz erők egyéb stratégiai hibái a konfliktus kezdeti szakaszában nagy morális lökést adtak az ukrán vezetésnek és harcosoknak, és a nyugati szövetségesek körében optimizmus alakult ki, hogy Ukrajna talán még “meg is nyerheti” ezt a háborút erősebb szomszédjával szemben.

Ez a töretlen optimizmus azonban nem tartott sokáig, különösen mivel úgy tűnik, hogy Oroszország mindent elkövet, hogy elfoglalja az egész Donbasz régiót. Abból a célból, hogy bebetonozzon egy szárazföldi folyosót Oroszországtól a Donbaszon keresztül a Fekete-tengerig, ahol az ukrán kikötők és kereskedelem fölötti ellenőrzést igyekszik átvenni.

A Donbasz régió az Ukrajna legkeletibb részén fekvő Donyeck és Luhanszk tartományokat jelenti.

Az orosz tüzérség már hetek óta ostromolja a kelet-ukrajnai városokat, például Liszicsanszkot és Szeverodonyecket – az utolsó városokat, amelyet az ukrán erők tartanak Luhanszk környékén.

Hétfőn Luhanszk kormányzója arra figyelmeztetett, hogy Oroszország ellenőrzi Szeverodonyeck nagy részét, és hogy a súlyos harcok folytatódnak, a városba vezető hidak egy kivételével megsemmisültek, az utolsó pedig súlyosan megrongálódott. Ami még rosszabb, hogy az orosz erők a jelek szerint egy szünet után felújították támadásaikat az északkeletre fekvő Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városa ellen is.

Szeverodonyeck elvesztése súlyos csapás lenne Ukrajnának, és az elemzők egyetértenek abban, hogy az ország erői kezdenek lendületet veszíteni az orosz támadással szembeni küzdelemben.

Oroszország előrenyomul

A helyzet most úgy tűnik, hogy Oroszország javára változott, figyelmeztetnek az elemzők, Szeverodonyeck oroszok általi elfoglalása – ami egyre valószínűbbnek tűnik – pedig újabb fordulópontot, egyúttal nagy veszteséget jelenthet Ukrajna számára.

Oroszország fokozatosan halad előre, és a jelentések szerint jelenleg a stratégiai fontosságú Szeverodonyeck városának nagy részét ellenőrzi, bár a térségben továbbra is heves harcok folynak” – írta Andrius Tursa, a Teneo Intelligence közép- és kelet-európai tanácsadója egy múlt heti jegyzetében.

“Ennek a városnak – valamint a nyugatra fekvő Liszicsanszknak – az elfoglalása kulcsfontosságú ahhoz, hogy Oroszország teljes ellenőrzést szerezzen a luhanszki közigazgatási régió felett. Siker esetén az orosz offenzíva valószínűleg a donyecki régióra helyezné át a hangsúlyt, amelynek mintegy felét már elfoglalták”

– mondta.

Tursa szerint a donbaszi helyzet Oroszország katonai előnyeit tükrözi, beleértve a sokkal nagyobb tűzerőt és csapatainak létszámát. Ukrajna számára aggasztó, hogy Oroszország a jelek szerint a stratégiai érzékét is kiélezte.

Az offenzíva első szakaszához képest úgy tűnik, hogy az orosz fél javította operatív és logisztikai tevékenységét, és jobban kihasználja légi fölényét, valamint elektronikus hadviselési képességeit. Eközben Ukrajna szenved a szövetségeseitől érkező lassú és elégtelen fegyverutánpótlástól“.

Alberque szerint még mindig fennáll annak a lehetősége, hogy az orosz vonal valahol összeomlik, és kénytelenek lesznek csapatokat kivonni a szeverodonyecki frontról, és észak felé, Harkiv vagy Herszon felé tolni őket, de az inváziónak ezt a fordulópontját az teszi veszélyessé, hogy Oroszország most mindent bevet, amije csak van, hogy teljesen elfoglalja a régiót.

Ez az a része a háborúnak, ami miatt az ember igazán aggódik, mert ez egy kimerítő háború. Arról van szó, hogy az oroszok ágyútölteléknek használják a donyecki és luhanszki harcosokat. Ők csak a hatalmas emberi erőforrásaikat veszik igénybe, és fennáll az esélye annak, hogy Ukrajna még több földet veszít.

Alberque hozzátette, hogy “valós félelmei vannak azzal kapcsolatban, hogy ha Ukrajna nem tudja beomlasztani az orosz vonal egyes részeit, és elkezdeni visszaszorítani az oroszokat, akkor valamiféle félig-meddig tartós, befagyasztott konfliktust láthatunk, amely egy évtizedig vagy tovább tart“.

Ukrajna a maga részéről továbbra is nehézfegyverzetért könyörög nyugati szövetségeseinél, hogy “fegyverparitásban” legyen Oroszországgal, és “véget vessen a háborúnak” – mondta Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója.

Ukrajna kívánságlistája harckocsikat és több nagy hatótávolságú fegyvert, például haubikákat és MLRS-eket (többszörös rakétakilövő rakétarendszereket) tartalmaz, amelyek 50-80 kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek, és precíziós irányítású rakétákkal képesek célpontokat támadni. És bár az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság több ilyen fegyvert is ígért, kérdéses, hogy mennyi időbe telik a szállításuk.

Andrius Tursa szerint a NATO-szabványnak megfelelő fegyverek leszállítása – az orosz fél súlyos csapat- és eszközveszteségével együtt – hosszabb távon még mindig Ukrajna javára tolhatja el a katonai egyensúlyt.

Megjegyezte azonban, hogy “továbbra sem világos, hogy ezek a szállítmányok időben érkeznek-e és elegendőek-e ahhoz, hogy Ukrajna megállítsa az orosz offenzívát Donbaszban, vagy visszaszerezze legalább a megszállt területek egy részét“.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Magyar Bankholding csatlakozott az ENSZ Felelős Banki Irányelvek kezdeményezéséhez

A Magyar Bankholding csatlakozott az ENSZ által létrehozott globális együttműködéshez, és a hazai bankok közül az elsők között írta alá a Felelős Banki Irányelveket. A nemzetközi összefogás célja, hogy megkönnyítse a pénzügyi szektor közeledését a fenntarthatóság felé - közölte a bankcsoport, hozzátéve: ezzel az elhatározásával szeretnének újabb lépést tenni a felelős és zöld működés irányába.

Egyhangúlag maradt a jegybanki alapkamat

Ellenszavazat nélkül határozott a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa az alapkamat szinten tartásáról a november 22-i kamatdöntő ülésen - olvasható az MNB honlapján közölt rövidített jegyzőkönyvben.   

Benzinárstop végére ébredve: drágul az üzemanyag, nő az infláció

A magyaroknak az üzemanyagárak ugrásszerű növekedésével és az Európai Unió egyik legmagasabb inflációs rátájával kell szembenézniük, miután az Orbán-kormány kivezette a benzinárstopot - írja a Bloomberg.

Kinevezték az új iparpolitikáért felelős államtitkárt

Novák Katalin köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 7-i hatállyal államtitkárrá nevezte ki Fábián Gergelyt, aki a gazdaságfejlesztési miniszter irányításával az iparpolitikáért fog felelni.

Hírek

Jogerősen 3 év 6 hónap börtönre ítélték Lagzi Lajcsit

Jogerősen 3,5 év börtönbüntetésre ítélte a Budapest Környéki Törvényszék Galambos Lajost, azaz Lagzi Lajcsi zenész-előadóművészt.

Kinevezték az új iparpolitikáért felelős államtitkárt

Novák Katalin köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 7-i hatállyal államtitkárrá nevezte ki Fábián Gergelyt, aki a gazdaságfejlesztési miniszter irányításával az iparpolitikáért fog felelni.

Itt a vége a legendás Jumbo Jet korszakának

Lezárult egy korszak a Boeingnél: több mint 50 év után az utolsó - sorrendben az 1574. - Boeing 747-es is elhagyta az amerikai repülőgépgyártó gyárát.

Radikálisan csökkent a hazai gázfogyasztás októberben

Az enyhe októberi időjárás és az ipari kereslet csökkenése mellett telítődtek az uniós tárolók, amelynek eredményeként mérséklődtek az európai fölgáz termékárak, a hazai felhasználás októberben az előző évihez képest 41 százalékkal csökkent - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) októberi földgázpiaci riportja alapján.

Őrizetbe vettek egy hatósági árral csaló benzinkutast

Őrizetbe vették egy dél-alföldi benzinkút üzemeltetőjét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói, mert hatósági áras üzemanyaggal csalt.

A kormány kedd 23 órától kivezette a benzinárstopot – íme, az árak

A hétfőn hatályba lépett kőolajszankciók után két nappal a kormány - a Mol javaslatára - a benzinárstopot megszünteti - jelentette be kedden késő este Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója.

Csaló SMS-ekre figyelmeztet az OTP

Csalók küldenek SMS-üzeneteket, látszólag az OTP nevében, így a bank azt kéri: senki ne kattintson az azokban szereplő linkekre.

Településfásítási program: újabb tízezer fára lehet pályázni

A Településfásítási program folytatásában ismét a 10 ezresnél kisebb lélekszámú magyarországi települések igényelhetnek fákat. Tízezer sorfa áll majd rendelkezésre, amiből 2000-et a 2023 tavaszi, 8000-et pedig az őszi ültetési időszakban szállítanak ki - közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Gazdaság

A Magyar Bankholding csatlakozott az ENSZ Felelős Banki Irányelvek kezdeményezéséhez

A Magyar Bankholding csatlakozott az ENSZ által létrehozott globális együttműködéshez, és a hazai bankok közül az elsők között írta alá a Felelős Banki Irányelveket. A nemzetközi összefogás célja, hogy megkönnyítse a pénzügyi szektor közeledését a fenntarthatóság felé - közölte a bankcsoport, hozzátéve: ezzel az elhatározásával szeretnének újabb lépést tenni a felelős és zöld működés irányába.

Egyhangúlag maradt a jegybanki alapkamat

Ellenszavazat nélkül határozott a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa az alapkamat szinten tartásáról a november 22-i kamatdöntő ülésen - olvasható az MNB honlapján közölt rövidített jegyzőkönyvben.   

Banki szakértő: 70 százalékot zuhanhat a bitcoin ára

A bitcoin ára a Standard Chartered bank szakértője szerint jövőre 5000 dollárra eshet. Ha ez bekövetkezik, az nagyjából 70 százalékos zuhanást jelentene, ugyanis a legnépszerűbb kriptovaluta árfolyama jelenleg 17 ezer dollár körül mozog.

A diákhitelekre is kiterjesztik a kamatstopot

A kormány döntése alapján a diákhitelekre is kiterjesztik a kamatstopot: a Diákhitel1 változatlanul 4,99 százalékos kamattal lesz elérhető 2023 januárjától, a Képzési hitelt és a Diákhitel2-t pedig továbbra is kamatmentesen vehetik fel a felsőoktatásban tanulók - jelentette be a gazdaságfejlesztési miniszter.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom