A bérkiáramlás továbbra is magas, a jövő évi emelésekkel és juttatásokkal pedig további emelkedéssel számolnak az elemzők, akik arra is figyelmeztetnek, hogy mindez emelkedő inflációs kockázatokkal árnyalt.
A KSH jelentése szerint szeptemberben a bruttó és a nettó átlagkereset 9,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A növekedés tovább élénkült az augusztusi 8,9 százalék után. Az 5,5 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 3,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve, míg augusztusban 3,8 százalékos volt az éves emelkedés. A vállalkozások körében 8,0, a költségvetésben 9,4 százalékkal nőttek a keresetek.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte: továbbra is erőteljes a hazai bérdinamika, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók. A járványügyi korlátozások utáni nyitás miatt felfutott munkaerőigényt csak erőteljes bérajánlatokkal lehet kielégíteni, nem ritkák az egy év alatt 20-25 százalékot emelkedő bérajánlatok a válság előtti munkaerő-keresletet meghaladó piacon.
A januártól 200 ezer forintra emelkedő minimálbér és 260 ezer forintra emelkedő szakmai bérminimum miatt, illetve a 4 százalékkal csökkenő szociális hozzájárulási adó segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódhat, és
a jövő évben masszívan kétszámjegyű lehet az átlagbér emelkedése az idei 9 százalék körüli emelkedés után.
Ennek az erősödő alapfolyamatnak, az szja-visszatérítésnek, a hathavi fegyverpénznek és több egyszeri transzfernek köszönhetően jövőre a nettó jövedelmek érdemben el fognak szakadni a bruttó bérszinttől és még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 10 százalék feletti reálbér növekedés lehet 2022-ben, ami jelentős fogyasztásélénkítő erővel bír – jelezte előretekintve a Takarékbank vezető elemzője.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy szeptemberben ismét gyorsult a bérdinamika. A korábbiaknál némileg kiegyenlítettebbé vált a bérnövekedés szerkezete, vagyis valamelyest közelített egymáshoz az állami és az üzleti szféra keresetdinamikája. Az ütemezett bérrendezések hatására az állami szférában magasabb ütemű a bérkiáramlás, de az üzleti szférában is az előző havinál dinamikusabb növekedést mutatott ki a KSH, vagyis az átlagbér növekedési ütemének emelkedése szeptemberben egyértelműen a versenyszférára vezethető vissza. Egyértelműen azok a szektorok járnak élen, ahol a munkaerőhiány erős gazdasági teljesítménnyel párosul – fűzte hozzá.
A jövő évi kilátásokat elemezve az ING Bank szakértője felidézte, hogy a minimálbér és garantált bérminimum csaknem 20 százalékos emelése adókönnyítéssel párosul. Véleménye szerint azonban a vállalatok szinte minden területen (energia, szállítás, beszerzés) dinamikusan emelkedő költségekkel szembesülnek. Ráadásul a bértorlódás és a munkaerőhiány miatt akár a vártnál is nagyobb mértékben nőhetnek a munkaerőköltségek.
Összességében tehát továbbra is komoly kockázatot lát Virovácz Péter abban, hogy az év elején rendkívüli áremelések következhetnek be akár a termékek, akár a szolgáltatások tekintetében. Ez az idei évre várt 5 százalékos átlagos inflációt nem érinti, de az ING szakértői által jövőre várt átlagosan 4,8 százalékos inflációs mutató esetében erős felfelé mutató kockázatokat hordoz.
Nem zárható ki, hogy a magas bérnövekedésből a most vártnál és így akár az idei évben látottnál is jóval nagyobb szeletet hasít majd ki az infláció.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője kiemelte, hogy a keresetek növekedési üteme szeptemberben a korábbi hónapokhoz képest csak minimálisan élénkült meg, ugyanakkor a reálkeresetek növekedését az emelkedő infláció visszafogja. Továbbra is a költségvetési szféra béremelkedése a magasabb, melyen belül kiemelkedik az orvosi bérrendezés, így az egészségügyi ágazat béremelkedése.
Jelentős növekedés tapasztalható a non-profit szférában is, amit az alapítványi fenntartású egyetemek idesorolása magyaráz. Az ágazatok közül Regős Gábor kiemelte a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátást, ahol gyorsult a bérnövekedés üteme, ami a munkaerőhiánnyal magyarázható. Ugyanakkor az energiaiparban a bérek csak lassú ütemben emelkednek.
Az év további hónapjaiban a béradatokban érdemi változást nem vár a Századvég szakértője. Ami érdekes lesz, az az év végi jutalmak nagysága, illetve a jövő évi béremelések, amelyet felfelé hajt a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint az egyre több helyen megjelenő munkaerőhiány. Jövőre így az átlagbér növekedése ismét kétszámjegyű lehet – zárta kommentárját Regős Gábor.
