Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Európát és Kínát egyesíti a bizalmatlanság?
No menu items!

Európát és Kínát egyesíti a bizalmatlanság?

Európa és Kína egységet demonstráltak a párizsi csúcstalálkozón. Európa két vezető hatalmának első embere és a kínai államfő hitet tett az együttműködés mellett. Az európai gazdasági döntéshozók a tagállamok egységes fellépését sürgetik.  Mega üzletek köttetnek, ugyanakkor a gyakorlatban még sok a feszültség, ami okot adhat a vitára. 

Elméleti egység – demonstrálva

Az európai vezetők és a kínai elnök egyetértést demonstrált Párizsban. A házigazda, Emanuel Macron francia elnök, a hivatalos látogatáson Franciaországban tartózkodó kínai államfő, Hszi Csin-ping, valamint a találkozóra meghívott német kancellár, Angela Merkel és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Jucker hitet tettek a nemzetközi együttműködés mellett. A WTO szabályainak betartása és továbbfejlesztése, a cégek bejutásának kölcsönös biztosítása a nemzeti piacokra, a termékhamisítás elleni fellépés, a szabadalmi védelem tiszteletben tartása amiben – legalábbis szavakban – egyetértettek a vezetők.

Gyakorlati feszültségek – illúziók

Merkel beszélt a problémákról is. A legégetőbb, hogy az európai cégek nehezen jutnak be a kínai piacra. Említést tett a távollévő Donald Trumpról is. Szerinte „az Egyesült Államok nélkül a nemzetközi kooperáció csak illúzió.” Macron sem hallgatta el a nehézségeket. „Egy olyan hatalmas országtól is, mint Kína, elvárjuk, hogy tartsa tiszteletben az európai államok egységét és az EU értékeit” – mondta a francia elnök. Ezzel burkoltan az Új Selyemútra utalt, amely kiépítésénél Peking igyekszik egymás ellen kijátszani az EU-tagállamokat.

Európa megosztott

Nincs nehéz dolga, mert az európai országoknak eltérő elképzelései vannak a Kínával való kapcsolatról. Amíg a többség örül az invesztícióknak, addig a németek korlátoznák a kínai tőke bejutását Európába. Határozottabb fellépést sürgetnek Kínával szemben. Az ázsiai ország ugyanis jóval keményebb feltételekkel engedi be az európai vállalatok, mint kontinensünk országai a kínaiakat. Berlin már nem elégszik meg a Peking lazítási ígéreteivel, az április 9-ei EU-Kína csúcstalálkozón konkrétumokat vár az ázsiai féltől.

Az Új Selyemút Gazdasági Övezet geostratégiai és földrajzi dimenziói Forrás: unipub.lib.uni-corvinus.hu

Az európaiak megosztottságának aktuális példája az Új Selyemút. Ez Kína infrastrukturális megaprojektje, amely akár Oroszország megkerülésével kötné össze az ázsiai országot az öreg kontinenssel. 14 európai ország, Itáliától Portugálián és Görögországon át Magyarországig aktívan részt vesz az építésében. A németek viszont főleg a veszélyeit, a tovább erősödő kínai expanziót látják benne.

Kína: fenyegetés és példakép

Merkel régi meggyőződése, hogy a német és az európai gazdasági szereplők alábecsülik Kínát. Sok céget elkényelmesít jelenlegi sikere, nem látják a veszélyt – tartja Merkel. Már nem hiszi, hogy a jövőben állami segítség nélkül is helyt tudnának állni a nemzetközi porondon.

Párizs osztja a német kancellár nézeteit. Erősebb állami gazdaságirányításon gondolkoznak. Európai megakonszernek alapítását tervezik. A francia-német gazdasági paradigmaváltásról már írtunk Az Üzletben.

Brüsszel bizalmatlan

Az utóbbi időben Brüsszel is a berlini álláspontot látszik támogatni. A EU stratégiai elemzéseiben Kína, mint fenyegetés szerepel: autokratikus és protekcionista politikája élesen szemben áll az EU által vallott legfőbb értékekkel, a liberalizmussal és a szabad piacgazdasággal.

Ennek konkrét jeleként az Európai Bizottság súlyos biztonsági kockázatnak tartja a kínai telekommunikációs óriás, a Huawei részvételét az európai 5G-mobilhálózat kiépítésben. Az átlag magyar okostelefonjairól ismeri a cégét. Az igazi üzletet azonban a mobilhálózatok kiépítésével csinálja.

Nem vetették el teljesen az EU-ban a kínai óriás részvételét az 5g kiépítésében

Brüsszel Washington álláspontjához közeledik. Amerikában a Huawei nem vehet részt az 5G-fejlesztésben. Az EU nem ment ilyen messzire. Az éppen a párizsi találkozó napján nyilvánosságra hozott javaslat nem nevesíti a kínai cégét. A brüsszeli tervezet két fő rendelkezést tartalmaz: (1) európai szinten határozná meg, milyen biztonsági követelményeknek kellene eléget tenniük a tagállamok által megbízott cégeknek, amelyek az 5G-hálózat kiépítésében vesznek részt; (2) az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (Enisa) hatáskört kapna a követelmények betartásának ellenőrzésére. Az ügynökség elnöke, Andrus Ansip szerint „a hálózatbiztonság a működő demokrácia elengedhetetlen követelménye”.

 

Az egység lenne a legfontosabb

A német Szövetségi Iparkamara (DBI) elnöke, Joachim Lang szerint akár az 5G-hálózatról, akár a befektetésekről van szó, „a legfontosabb, hogy a tagállamok egységet demonstráljanak”. Üdvözölte, hogy Macron, Merkel és Juncker között Párizsban teljes volt az egyetértés abban, hogy az invesztíciós feltételeknek a kölcsönösségen kell alapulniuk. Ennek érdekében, ha szükséges, változtatni kell az európai szabályokon, szigorítani kell őket.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Válaszút: milyen adózási lehetőségei vannak a katából kiszorulóknak?

Magánszemélyként vállalkozói jövedelemadózás, átalányadózás, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egyszerűsített foglalkoztatás, önálló tevékenység és munkaviszony létesítése, cégként pedig kisvállalati, valamint társasági adózás. Távirati stílusban jelen pillanatban ezek a lehetséges alternatívák, amelyek a KATA szabályozás szigorodása miatt elérhetőek a tételes adózásból kiesők számára. De pontosan milyen szabályai vannak az egyes adónemeknek? Jelen áttekintésben a céges formában működő adózók előtt nyitva álló opciókat vizsgálja a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég. 

Óriási adócsökkentésre készül a német kormány

Tízmilliárd eurós adócsökkentést tervez a német pénzügyminisztérium az infláció hatásának ellensúlyozására. A javaslat a tárca szerint több tízmillió ember helyzetét javítaná.

Újabb magyar egyetemmel bővült az Európai Egyetemek Szövetsége

A Neumann János Egyetemmel bővült júliusban az Erasmus+ keretében támogatott Európai Egyetemek Szövetségében részt vevő, magyar felsőoktatási intézmények köre - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM).

Fizetett a Mol, újraindulhat a Barátság kőolajvezeték

A Mol egyeztetést folytatott az ukrán és az orosz féllel a Barátság vezeték újraindításáról, és átutalta az ukrajnai szakasz használatért fizetendő tranzitdíjat - közölte a társaság.

Hírek

Fizetett a Mol, újraindulhat a Barátság kőolajvezeték

A Mol egyeztetést folytatott az ukrán és az orosz féllel a Barátság vezeték újraindításáról, és átutalta az ukrajnai szakasz használatért fizetendő tranzitdíjat - közölte a társaság.

A hiány ellenére tovább csökken a benzin piaci ára

Pénteken tovább csökken a 95-ös benzin ára, ami különös jelenség üzemanyaghiányos helyzetben. A csökkenés mértéke bruttó 8 forint, ami várhatóan hatással lesz a piaci árak alakulására. A gázolaj ára a héten már nem változik.

Korlátozza a tűzifa exportját a kormány

Az energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is. Az energia-ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű tűzifa külföldre történő kivitelét a kormány kontroll alatt tartja, szükség esetén korlátozni is tudja és elővásárlási jogával is élhet - közölte Nagy István agrárminiszter a Magyar Közlönyben megjelent rendelettel összefüggésben.

Felelős tankolást kér a Mol – hetekre elegendő a tartalék

A jelenlegi üzemanyagpiaci helyzetben felelős fogyasztói magatartásra van szükség ahhoz, hogy mindenkinek jusson elegendő üzemanyag. A Barátság vezetéken néhány napja szünetel a kőolajszállítás, de ez a helyzet jelenleg közvetlenül nem okoz ellátási problémát, mert a Molnak több hétre elegendő tartaléka van - közölte a Mol.

Beleremegett a forint a Barátság kőolajvezeték leállásába

Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon arra a hírre, hogy leállt a szállítás a Barátság kőolajvezetéken.

1901 óta a legszárazabb hét hónapon vagyunk túl

1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik - közölte az Országos Vízügyi Felügyelőség (OVF).

Az oroszok is el akarják kerülni a zaporizzsjai atomkatasztrófát

Oroszország bejelentette, hogy kész nemzetközi megfigyelőket fogadni az ukrajnai Zaporizzsjai atomerőműben, amelynek biztonsága kétséges, miután a múlt héten támadás érte.

Jön a katatörvény finomhangolása?

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közti belső levelezésre hivatkozva múlt héten azt írta Facebook-oldalán, hogy a kata szabályainak módosítását már „kész tényként kezelik”. Azóta kiszivárgott egy levél is, amely alapján az új katatörvény finomhangolása körvonalazódik.

Gazdaság

Az MNB zöld átállást vár el a bankoktól – határidőre

A jegybank megújította zöld ajánlását, amelyben elvárják, hogy a hazai hitelintézetek 2025-ig álljanak át a zöld működésre.

Újra összeért az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

A várakozásoknak megfelelően az előző hetinél 100 bázisponttal magasabb, 10,75 százalékkos kamattal hirdette meg az egyhetes jegybanki betétet csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: a rezsicsökkentés módosítása tovább emeli az inflációt

A 100 bázispontos kamatemeléssel a monetáris politika célja továbbra is az, hogy fellépjen a másodkörös inflációs hatások elkerülése érdekében, illetve elősegítse az inflációs cél elérését - jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.

Újabb 1 százalékponttal emelte az alapkamatot az MNB

Keddi ülésén 100 bázisponttal 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom