A Germania ma reggel beszüntette tevékenységét. Véget ért a német fapados légitársaság 30 éves története. Több ezer károsult utas van. Sokan külföldön rekedt. Maguknak kell gondoskodniuk a hazajutásukról.
A jóslat hamar beigazolódott
A Ryanair elnöke, Michael O’Laery kedden a társaság átszervezéséről tartott sajtótájékoztatót. Valószínűleg maga sem gondolta, hogy a csődökről szóló prognózisa már másnap beigazolódik.
A Germania bedőlésével az utolsó közepes méretű légitársaság is eltűnt a német piacról. 32 gépből álló flottájával kisebb részt különlegesebb desztinációkra specializálódott, mint Bejrut és Teherán, nagyobb részt utazási irodák számára üzemeltetett charter járatokat. Ezért leginkább nyaralók jártak pórul. A két berlini repülőtérről, a Tegelről és Schönefeldről szerda reggel is elsősorban ilyen desztinációkat repült volna a Germania: Fuertaventura, Lanzarote, Antalya.
Mi történik az utasokkal?
Jogilag a járatok törléséről van szó. A foglalással rendelkezők ilyen esetben kérhetik az átfoglalást alternatív járatra, illetve a jegyár megtérítését. Előbbi a csőddel lehetetlenné vált. Utóbbira sincs sok esély. A társaság tartozása jóval meghaladja pénzé tehető vagyontárgyainak értékét. Ráadásul a felszámolásban az utasok követeléseit megelőzi az 1200 alkalmazott elmaradt bére és a banki hiteltartozás is. Tehát, aki közvetlenül a légitársaságnál foglalt és utazni szeretne, jó, ha nem vár a pénzére és mihamarabb új jegyet vesz.
Jobban jártak, akik utazási irodánál foglaltak komplett nyaralást, amiben a repülést a Germania bonyolította volna. Számukra az utazási irodának kell gondoskodnia másik légitársaság járatáról. Ha ez mégsem sikerül, vagy az utazás időpontja változna, az utazók az irodától jogosultak kártérítésre.
Aki külföldön rekedt, maga kell, hogy megszervezze a hazajutását.
Németországban ugyanis az idegenforgalmi vállalkozások számára nincs a magyarországihoz hasonló kötelező vagyonbiztosítás és pénzalap se a szükséghelyzetek esetére.
Az állam nem segít
A gazdasági miniszter alig néhány órával a csőd bejelentése után közölte, hogy a társaság, illetve az utasok nem szíthatnak állami segítségre. „Nem csak a jó üzlet, hanem a bukás is része a piacgazdaságnak.
– Ezt tudniuk kell a fogyasztóknak is – mondta Peter Altmaier.
Más a helyzet, mint a 2017-ben bedőlt Air Berlin esetében. Akkor az állam gyorssegélyt adott és így a társaság mindenkit hazahozott és a béreket is kifizette. Akkor azonban nagyságrendekkel több, 100.000 utas és 8.000 munkavállaló volt érintett.
Átvétel sem lesz
A Germania az Air Berlinnel szemben ahhoz is kicsi, hogy más légitársaságok fantáziát lássanak flottája, leszállási jogai és utasai átvételében. Ezért a három németországi repülőtér, ahol a forgalom 10%-át a Germania adta, nem számíthat arra, hogy más társaságok rögtön átveszik a kiesett kapacitást. Komoly érvágás ez a viszonylag kis forgalmú brémai, münsteri és erfurti légikikötőknek.
A nagy német társaságok csak kedvezményes jegyeket kínálnak a hoppon maradt utasoknak. A Lufthansánál 50 euróért vehetnek Európán belüli, 200-ért pedig a közel-keleti desztinációkra szóló jegyeket. A Germanwings 50%-os kedvezményt ad.
Nem volt meglepetés
Szakmai körökben ismertek voltak a Germania nehézségei. Hónapok óta hiába próbálta likviditási gondjait újabb bankhitellel vagy befektető bevonásával megoldani. A működéshez rövid távon is legalább 15 millió euróra lett volna szüksége.
Szakértők több okot látnak a csőd hátterében:
- Kevés társaság kínálatában szereplő desztinációkat repülni, mint Bejrut és Teherán jó ötlet. Az üzletpolitika többi része azonban elhibázott volt. A Germania már 59 eurótól, tehát fapados áron kínált jegyeket. Viszont a Rayanair & Co.-nál jóval több szolgáltatást nyújtott. A jegyárban benne volt egy 20 kilós poggyász feladása. A fedélzeten pedig snacket és alkoholmentes italokat is felszolgáltak.
- A cég még a fapados piacon megszokottnál is alacsonyabb árréssel dolgozott, ezért nem tudta finanszírozni az olajár emelkedés miatt dráguló kerozint, amelynek a dollár euróhoz képesti erősödése tovább emelte az árát.
- Az Air Berlin csődjében a Germania is esélyt látott. Túl gyorsan, túl nagyra akart nőni: egyik hónapról a másikra 60-ra emelve megduplázta desztináció számát; 40%-al bővítette kapacitását; Bulgáriában és Svájcban leányvállalatot alapított.
- A Germania gyors expanzióját nem bírta a 34 többségében elöregedett gépből álló flotta. A megrendelt 15 új gép szállítását pedig csak 2020-ra vállalta az Airbus. Ezért mindennapossá váltak a járatkésések, ami sok utast elriasztott.
Csődhullám jöhet
Az utóbbi problémával az egész európai légipiac küzd. Az utasok és a desztinációk száma jelentősen nő. Egyre több gépre lenne szükség. A világ repülőgépgyártás viszont a doupoliumot alkotó Airbus és Boeing ellenőrzi. Teljes kapacitással gyártanak, de így is csak több éves szállítási határidővel tudják az új megrendeléseket teljesíteni.
A légitársaságok kénytelenek a csődbe ment konkurencia idős, rossz állapotú, sokat fogyasztó és magas fenntartási költségű gépeit átvenni. A megugró kiadásokat viszont az éles versenyben nem tudják jegyáremeléssel fedezni. Az egyre csökkenő árrést a kisebb, tartalék nélküli cégek egy része már nem bírja feldolgozni. Különösen, ha a légtér zsúfoltsága és a rossz állapotú gépek meghibásodása miatt állandóvá válnak a késések, ami tetemes kártérítések megfizetésére kényszeríti a légitársaságokat, ráadásul az utazókat is leriasztja.
Németországban tovább nehezíti a légitársaságok helyzetét a magas légiközlekedési adó, a 22 óra és 6 óra közötti le- és felszállási tilalom, valamint, hogy a legtöbb európai országgal ellentétben a légi irányítás fenntartását nem az állam, hanem a társaságok finanszírozzák.
Mindezek okán – a szakértői prognózisok szerint – nem ez volt az év utolsó csődje se az európai, se pedig a német légipiacnak.
