Hirdetés
Kezdőlap Mozaik "Farkasszemet néztem a halállal" - A profit mindenek felett?
No menu items!

“Farkasszemet néztem a halállal” – A profit mindenek felett?

Fontosabb a profit, mint az utasok biztonsága? Teszi fel a kérdést a népszerű német lap. A tradicionális légitársaságok nagyrészt törölték járataikat a múlt héti, Európán végigsöprő orkán miatt. A fapados gépek többsége azonban felszállt. 

A felhők fölött mindig holdfényes az éjszaka

Farkasszemet néztem a halállal” – kezdődik Maike Lechmann a Frankfurter Allgemeine Zeitungban (FAZ) hétvégi számában olvasható megrázó történet. Sokáig fogja kísérteni, amit a Ryanair Berlin-Brüsszel járatán átélt. Lechmann asszony gyakran repül, de még sosem került orkánba. Nem érti, hogy a Ryanair a legitársaságok többségéhez hasonlóan, miért nem törölte a járatait.

A becsekkolásnál rossz érzése volt, de a fedélzeten megnyugtatták a kapitány szavai: „Az idő nem kedvez a repülésnek, remélem ennek ellenére kellemesen fognak utazni.” „Ha olyan rossz lenne a helyzet, biztosan nem szállnánk fel” – gondolta. A felszállás utáni nyugodt repülés és az ablakon keresztül beragyogó Hold megerősítette ebben.

A viharban repülés főleg a gyártó előírásaitól, a légiforgalmi irányítás parancsnoka és a pilóta döntésétől függ. Kép: dpa

Már a leszállásra készülve csökkentette magasságát a gép, amikor hirtelen egy légáramlat dobta meg. Néhány pillanat múlva újabbak, még erősebbek jöttek. „Úgy remegtek a gép szárnyai, hogy azt hittem leszakadnak.” A tomboló vihar lehetetlenné tette a leszállást. A gép 20 percig kőrözött a brüsszeli reptér felett az ítéletidőben. Voltak, akik sikítoztak, mások fal fehér arccal, kővé dermedten ültek a helyükön. „Biztosra vettem, hogy lezuhanunk” – mondja az 50-es éveiben járó asszony.

Közel fél óra után a pilóta sikertelen kísérletet tett a leszállással. Át kellett startolnia. A legveszélyesebb manőver a légiközlekedésben. „Felhőtlen ég, ragyogó Hold, de tomboló vihar. Síri csend a gépen. Szürreális volt.” A csendet a kapitány törte meg: „A landolást meg kellett szakítani, egy másik repülőtéren fogunk leszállni.” Egy örökké valóságnak tűnő órával később Kölnben szerencsésen földre tette a gépet. „Elképzelhetetlen megkönnyebbülés volt” – meséli Maike Lechmann.

Volt, aki nevetett, volt, aki sírt örömében. Tapsoltunk, éljeneztünk.

Lechmann asszony lány ezalatt a brüsszeli reptéren várta a gép érkezését. „Amikor a kijelző ‘delayde’-ről ’cancelled’-re váltott, a legrosszabbra gondoltam” – emlékszik vissza. Ő se fogja egyhamar elfelejteni ezt az estét.

Ki felel az utasok biztonságáért?

Miért szállt fel a Ryanair gépe, amikor a hagyományos légitársaságok többsége törölte a járatait? „Minden előírást betartottunk. Az utasok és a gép személyzete egyetlen pillanatig sem volt veszélyben” – nyilatkozta az ír fapados szóvivője az FAZ megkeresésére.

A Ryanair első állítása objektíven igazolható és helytálló. A brüsszeli irányítótorony 54 km/h-s szélről és 80 km/h körüli széllökésekről tájékoztatta a pilótát.

A légiközlekedési szabályok szerint ilyen körülmények között még megkísérelhető a felszállás.

Öt körülmény határozza meg, hogy a rossz időjárási viszonyok ellenére repülhet-e egy gép: a szélerősségre vonatkozó nemzetközi légiközlekedési előírások; a gép gyártó által megadott terhelhetőségi értékei; a földi kiszolgálók döntése arról, hogy elvégezhető-e a gép felkészítése, illetve az, hogy felszállásra alkalmas-e a repülőtér; a légiirányítás kiadja-e a felszállási engedélyt; a pilóta döntése.

Legtöbb esetben mégis a légitársaságok határoznak. A Brussels Airlines a vihar hírére törölte minden a 38 esti járatát Brüsszelből, holott a fent felsorolt 5 feltétel alapján felszállhattak volna.

A Brussels Airlines gépei a földön maradtak

Nem tudtuk, hogy lehetséges lesz-e repülni, és el az akartuk kerülni, hogy az utasainknak órákat kelljen várakozniuk, vagy akár egész éjszakára a reptéren ragadjanak” – nyilatkozta a társaság szóvivője.

Viharos időben nagyobb követési távolságot kell tartani fel és leszállásnál. Meg akartuk akadályozni, hogy a vihar ellenére menetrendszerűen, és a környező repterek lezárása miatt váratlanul érkező gépek landolásai miatt torlódás alakuljon ki” – magyarázta tovább a törlések okait.

A kapitány felel a gépéért!

Moritz Bürger

Bár a legtöbb esetben a légitársaság határoz a törlésről és a pilóta döntése csak egy az öt körülmény közül, amelyek meghatározzák, hogy rossz időben repül-e egy gép, mégis ő mondja ki a végső szót. ”Tapasztalatuk, mentalitásuk, bátorságuk alapján határoznak” – mondta az FAZ kérdésére a német pilótaszakszervezet, a Cockpit szóvivője, Moritz Bürger. Tapasztalata szerint viharban a kapitányok többség akkor is a felszállás ellen dönt, ha a másik négy körülmény alapján még lehetséges lenne a repülés.

A profit dönt?

A pilóták döntését a légitársaságok belső iránymutatásai is befolyásolják. Bürger azt mondja, a tradicionális cégek, mint a Lufthansa, a biztonságot állítják előtérbe. A költségekre nagyon ügyelő fapadosok viszont arra ösztönzik a pilótáikat, hogy menjenek el a gép és a saját limitjükig.

Minél bizonytalanabb a pilóta állása, például határozott idejű, rövidtávú munkaszerződése van, annál valószínűbb, hogy a légitársaság iránymutatását követve reszkíroz” – véli Bürger.

Feltételezhető, hogy a fapadosok többségénél a járattörlések okozta plusz kiadások nagy szerepet játszanak az iránymutatások elkészítésénél. Ez különösen igaz lehet, a még a low-cost cégek között is extrém költséghatékony hírében álló Ryanair-re. Maike Lehmann 30 eurót fizetett a jegyért. Ha időjárási körülmények hiúsítják meg a repülést, a társaságnak nem kell ugyan kártérítést fizetni, de a vételár visszajár. E mellett további költségek is felmerülhetnek, például a reptéren ragad utasok elszállásolása. Ráadásul az esetleges átfoglalások miatt túltelítődnek a gépek és a kiesések okán felborulnak a feszített menetrendek, a gépek és a személyzet percre kikalkulált beosztása.

Kérdés, hogy egy rémálommá vált utazással nem veszít-e többet a társaság, mint a törléssel. A kismama, aki úgy kikészült, hogy a kiszállásnál elsősegélyben kellett részesíteni, biztos nem fogja a társaság jó hírét kelteni. A Ryanair anyagilag is jobban járt volna, ha az ominózus gép a földön marad. A kölni kényszerleszállás, az utasok eljuttatása Brüsszelbe biztos, hogy veszteségessé tette a járatot.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

Tőzsde – Erős kezdés New Yorkban

Indexemelkedéssel indult a kereskedés pénteken az amerikai értékpapírpiacokon a héten kezdődött negyedéves eredménybeszámoló szezon első jelentéseiben szereplő várakozáson felüli adatokat nyugtázva.

Amerika hitelezői: Japán a legnagyobb, Írország a negyedik

Februárban már a huszonegyedik egymást követő hónapban volt japán tulajdonban a legtöbb amerikai állampapír.

Otthonteremtési és felújítási támogatások – egyszerűbb feltételekkel

Egyszerűbb feltételek mellett, még többen igényelhetik a január 1-jén bevezetett otthonteremtési és otthonfelújítási támogatásokat - jelentette be a családokért felelős tárca nélküli miniszter.

Befektetési alapok: átlépte a 7000 milliárdot a kezelt vagyon

Márciusban 2 százalékkal, vagyis 137 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapok vagyona, amely ezzel először lépte át a hétezer milliárd forintot. A hónap végén a Bamosz tagjai 7110 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége.

Hírek

Rabszolgaként tartottak több embert Zalában – egyikük belehalt

Vádat emeltek egy Pakodon élő család ellen Zalában, amelynek hét tagja éveken át rabszolgaként bánt több ismerősével. A sanyargatottak egyike az embertelen körülmények miatt meghalt - közölte a Zala Megyei Főügyészség szóvivője.

Csalók ígérnek gyors gyógyulást – figyelmeztet a GVH

Megsokasodtak a fogyasztói jelzések az egészségügyi termékeket hirdető csaló weboldalakról, ezért a Gazdasági Versenyhivatal figyelmeztetést adott ki.

Újra az államé a Hévíz-Balaton Airport

Újra állami tulajdonban működik a Hévíz-Balaton Airport, miután a területen lévő ingatlanok is a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vagyonkezelésébe kerültek.

Egymás fejét tépték az óriáspandák. Videó a vadon élő állatok harcáról

Két vadon élő óriáspanda vérre menő összecsapását sikerült lefilmezni a vadvédelmi hatóságoknak egy kínai természetvédelmi területen.

Vita közben. Gázfegyverrel lőttek Kispesten

Gázfegyverrel lőtt egy férfi Budapesten, a XIX. kerületi Kossuth téren, egy kispesti járőr a helyszínen elfogta - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság .

MÁV-Volán: áprilisban ingyen utazhatnak az alsósok

Az alsó tagozatos diákok áprilisban díjmentesen utazhatnak a MÁV és a Volán járatain - közölte a MÁV-Volán-csoport.

Szándékos vaklárma. Mégsem támadtak pénzszállítókra Kőbányán

Nem történt rablási kísérlet pénzszállítók ellen szerdán a X. kerületben, az esetet a pénzszállító cég munkatársa kitalálta - mondta a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Berlin. Alkotmányellenesnek minősítették a lakbérplafont

A német alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette és megsemmisítette a lakbérek befagyasztásáról szóló berlini helyi jogszabályt.

Új elnök a Nyomda- és Papíripari Szövetség élén

Orgován Katalint, a Pátria Nyomda vezérigazgatóját választották meg a Nyomda- és Papíripari Szövetség új elnökének a testület közgyűlésén - közölte a szövetség.

Újabb pert vesztett a Ryanair

A Ryanair ismét pert vesztett az Európai Bizottsággal szemben Luxemburgban. A fapados légitársaság azért perelt, mert szerinte az Air France és a svéd SAS jogtalanul kaptak állami támogatást.

Spániel világrekord Németországban

Világrekordnak számít, hogy 43-szor ugrott át egy karikán hatvan másodperc alatt egy amerikai cocker spániel Németországban.

Keresik az év magyar hídját – szavazás

Az idei Év Hídja versenyben tíz ívhídra lehet szavazni, többek között a Tisza-tónál lévő Eger patak feletti kerékpároshídra, a szolnoki Tiszavirág gyaloghídra vagy a Varasdi völgy 30 méteres mélysége felett átívelő hídra - közölte a Hidászokért Egyesület és a Közlekedéstudományi Egyesület.

Gazdaság

Amerika hitelezői: Japán a legnagyobb, Írország a negyedik

Februárban már a huszonegyedik egymást követő hónapban volt japán tulajdonban a legtöbb amerikai állampapír.

Befektetési alapok: átlépte a 7000 milliárdot a kezelt vagyon

Márciusban 2 százalékkal, vagyis 137 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapok vagyona, amely ezzel először lépte át a hétezer milliárd forintot. A hónap végén a Bamosz tagjai 7110 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége.

Statisztikai alapú értékbecslés – gyorsabb és olcsóbb hitelfolyósítás

Gyorsabb és olcsóbb lesz a hitelfolyósítás, hamarosan számos új jelzáloghitel-kihelyezéshez is alkalmazzák majd a bankok a statisztikai alapú értékbecslés módszerét - közölte a Magyar Bankszövetség.

MNB-mérleg. Több külföldi tartozás, kevesebb követelés

A Magyar Nemzeti Bank külföldi követelései márciusban 320 milliárd forinttal 12 353 milliárd forintra csökkentek, és 635 milliárd forinttal alacsonyabb voltak, mint a múlt év végén. A külföldi tartozások a múlt hónapban 1152 milliárd forinttal 2852 milliárd forintra emelkedtek, de ezzel együtt is 323 milliárd forinttal elmaradtak az év végén regisztrált összegtől - derül ki a jegybank statisztikai mérlegéből.

Az ÁSZ szabályosnak találta az MNB gazdálkodását

Szabályszerűen működött a Magyar Nemzeti Bank 2018-ban és 2019-ben: irányítási, döntéshozatali és ellenőrzési rendszere, valamint gazdálkodási keretei is megfeleltek a jogszabályi előírásoknak - állapította meg az Állami Számvevőszék.

Újabb mérföldkőhöz ért a szuperállampapír

Átlépte az 5500 milliárd forintot a Magyar Állampapír Pluszba (MÁP+) befektetett megtakarítások értéke  - jelentette be a pénzügyminiszter.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom