Németországba is eljutott a dübörgő magyar ingatlanpiac híre. „Budapest építési lázban” címmel közöl elemzést a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).
Épített örökségünk újrafelfedezése
A krízis hosszú évei után iroda-, hotel- és lakásépítési láz van a magyar fővárosban – adja meg az alaphangot a szerző. A cikk szerint a történelmi ingatlanokat különösen kedvelik a külföldi befektetők. A felújítást és az átépítést nehezítő műemlékvédelmi előírások sem riasztják el őket.
A német olvasó az Eiffel Palais neve hallatán nyilván Párizsra asszociál – feltételezi a cikkíró. Az épület azonban Budapesten áll. Tanúsítja, hogy a francia építész a magyar fővárosban is aktív volt. 1894-es átadása után a legendás napilap, a Pesti Hírlap otthona volt – ismeri meg az olvasó a Palais történetét. Az irodák az 5 éve eredetijében pompázó 14 ezer 500 m²-es épület belső udvarának lenyűgöző vasszerkezetű korfolyosóin keresztül érhetők el. Hamisítatlan Eiffel-alkotás. A palotához jó nevű bérlők párosulnak: a PricewaterhouseCoopers (PwC), a Brit-Magyar Kereskedelmi Kamara, a világ egyik legnagyobb ingatlanforgalmazója és -hasznosítója, az amerikai CBRE.
Egymást érik a fejlesztések
A gazdasági fókuszú a napilap szerint az Eiffel Palais csak egy példája a dübörgő ingatlanpiacnak. Budapest képét ingatlanfejlesztések határozzák meg a belvárosban és az agglomerációban egyaránt. Míg a központban történelmei palotákat újítanak fel szálloda és lakás célra, addig a külső részeken, így például a Váci úton, sorra épülnek a modern irodaházak. Dél-Budán és Pesten új városrészek nőnek ki a földből – utal a cikk a nem nevesített Közvágóhíd- és Kopaszi-gát-projektekre. Viszont külön megemlíti, hogy a főváros most elkészült, legnagyobb irodaépületébe a német T-Com költözött be.
Az FAZ beszámol arról, hogy a Lehman Brothers 2008-as összeomlását követő, hamar nemzetközivé vált amerikai ingatlanpiaci válság Magyarországot erősen és hosszan sújtotta. A krízis csak 2-3 éve fordult növekedésbe, ami viszont az újságnak nyilatkozó szakemberek szerint töretlen.
Növekedés minden területen
Magyarország nem csak az ingatlanszektorban zárkózik fel a korábban mellette elhúzó régiós vetélytársakhoz. A lap értékelését számokkal támasztja alá: a gazdasági növekedés 4,9 százalék, a lengyel után a legmagasabb, a munkanélküliség pedig 3,6 százalék, a negyedik legalacsonyabb az EU-ban; a fizetési mérleg ugyan romlik, de még mindig szufficites, a GDP 1,1 százaléka; a gazdasági szereplők hangulati barométere a legmagasabb értéket mutatja az egész EU-ban. Az építőipar Írország és Hollandia után nálunk növekszik a legdinamikusabban.
„2016 óta dübörög az ingatlanpiac, a kereslet meghaladja a kínálatot, az építőipar nem győzi a megrendeléseket” – nyilatkozza Furulyás Ferenc a Jones Lang LaSalle-tól, amely 7 milliárd dolláros éves forgalommal a világ egyik legnagyobb ingatlanforgalmazója és hasznosítója. Az eddigi építési csúcs 2017 volt. A hozamok már meghaladják a válság előtti szintet.
Furulyás szól az árnyoldalról is: „Most üt vissza, hogy Magyarországot a válság éveiben tömegével hagyták el a szakmunkások. Jelentős munkaerőhiány van.”
Jönnek a külföldiek
Az FAZ kiemeli, hogy a magyar piac kicsi, mégis sok nemzetközi befektető érdeklődését felkeltette. Jóval több a német is, mint 2008 előtt. Részesedésük 3-ról 20%-ra ugrott! Ez Borbély Gábor, a CBRE elemzője szerint a bizalom jele. „Erre rá is szolgált az ország.” Példaként a kiadatlan irodák minimális arányát hozza fel.
Gondban csak azok vannak, akik korábban, olcsón, bevásárlóközpont fejlesztésére vettek ingatlant. Magyarországon ugyanis néhány éve jogszabály tiltja a 3000 m²-nél nagyobb kereskedelmi egységek kialakítását – ismerteti a ’Plaza Stop” lényegét a cikk.
A lakások és irodák mellett számos hotel fejlesztése is zajlik. A turizmus nő, hiány van vendégágyakból. „Az átlagos szobaár magasabb, a kihasználtság jobb, a profit nagyobb, mint Prágában és Varsóban” – indokolja Borbély a szálloda építési bummot.
Hotelnek ideálisak a belváros műemléki palotái. Irodaépítésnél viszont kerülik őket a nemzetközi konszernek. Céljuk a profitmaximalizálás, viszont műemléket irodának felújítani drága és lassú, az eredmény pedig nem ideális. A homlokzat nem változhat, ezért nehéz a cégek által kedvelt 1000-1500 m²-es egylégterű irodák kialakítása. Ráadásul hiányoznak a szintén standardnak számító mélygarázsok.
Felszöktek az árak, de van még felfelé
Az FAZ idézi az MNB statisztikáját, amely száz százalékos árnövekedést mutat az elmúlt 5 évben. Az árszínvonal harmadával haladja meg a válság előttit. Az összképet tovább javítja, hogy a jegybank szerint a fővárosi ingatlanok továbbra is alul értékeltek.
Utóbbi állítást a Deloitte elemzése is igazolja. A tanácsadó cég számítása szerint egy 70 m²-es budapesti lakás 7,1 évi átlagjövedelembe kerül. Ez megfelel a lengyel számoknak, de jóval kevesebb, mint Csehországban vagy Szlovákiában.
A Raiffeisen cikkben idézett elemzése szerint az új építésű fővárosi lakások különösen kedveltek. Átlagosan 40%-al többe kerülnek, mint a használt otthonok. Szlovákiában hasonló, Csehországban még nagyobb az eltérés.
A német olvasó számára nem természetes, ezért a cikk felhívja a figyelmet arra, hogy nálunk a többség saját tulajdonú ingatlanban él, ami tovább növeli a keresletet és az árakat. A németek 54 százaléka bérlő. Nagyvárosokban még kisebb a tulajdonosok aránya. Münchenben például 25 százalék, Berlinben pedig 16. Európai összehasonlításban is kiugró számok. A kontinensen Németország mellett csak Svájcban van 50% felett a bérlők aránya.
Tovább növeli a vásárlási kedvet néhány kormányzati intézkedés – utal a cikk konkrétumok említése nélkül a CSOK-ra és, hogy a bankok ismét könnyebben hiteleznek.
Tartós lesz a az ingatlan bumm – Derülátó jóslatok
Az FAZ szakértői véleményekre alapozott konklúziója szerint a magyar ingatlan bumm tartós lesz. Sokkal stabilabbak a gazdasági alapjai, mint 2008 előtt. Buborékról nincs szó. Különösen fontos, hogy a vásárlók forintban és nem valutában adósodnak el.
„2019 kiváló év lesz, a befektetők jóval magasabb hozammal számolhatnak, mint a régió más országaiban – zárul a cikk Furulyás Ferencet, a Jones Lang LaSalle szakértőjét idézve.
