Jelentős változás előtt áll a hazai víziközműszektor: idén február 1-jén hatályba lép egy, a napokban megjelent rendelet, amely alapjaiban írja át a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap működését. Az új szabályozás célja a nemzeti vagyon védelme és a hálózati veszteségek radikális csökkentése. Azonban a szakértő arra figyelmeztet: a pénzügyi keretek mellett a kivitelezés minőségének szigorítása is elengedhetetlen.
A Magyar közlönyben frissen megjelent EM rendelet a víziközmű-működtető eszközök fenntartására és karbantartására vonatkozó szabályokat pontosítja. A legfontosabb változás, hogy a szolgáltatóknak elkülönített számviteli nyilvántartást kell vezetniük az erre a célra fordított összegekről, biztosítva, hogy a források kizárólag az engedélyes tevékenység ellátását, azaz a hálózat üzembiztonságát szolgálják.
A pénz mellett a minőség is kulcsfontosságú
A Magyar Víziközmű Szövetség (MAVÍZ) korábbi adatai szerint 2024-ben a hálózati veszteség elérte a 138,8 millió m³-t, ami azt jelenti, hogy a kitermelt víz csaknem negyede sosem jut el a fogyasztókhoz. Az ECORPS Kft. tulajdonos-ügyvezetője szerint ez nem csupán az ivóvíz biztonságát érintő, hanem súlyos gazdasági kérdés is.
„Az elfolyó vagy le nem számlázható víz egyetlen év alatt mintegy 20 milliárd forintnyi közpénzt emészt fel – ez az összeg ugyanennyi idő alatt több kisebb hálózat korszerűsítésére lenne elegendő. Jó hír, hogy a most megjelent rendelet célja a hálózati veszteségek és a pazarlás csökkentése, ami közvetlen hatással lehet a lakosság életszínvonalára és a rezsiköltségekre” – hangsúlyozta Illés Gábor.
Szakmailag előnyös lehet a jogszabályban rögzített szemléletváltás, amely a tervszerű megelőző karbantartást helyezi előtérbe.
„Jelentős előrelépés, hogy a jogalkotó a megelőzésre fókuszál az ad-hoc jellegű javítások helyett, mert korábban sokszor csak akkor avatkoztak be, amikor bekövetkezett a csőtörés. Ugyanakkor látni kell a kockázatokat is: hiába határozza meg a rendelet a pénzügyi kereteket, ha nem ír elő szigorú minőségi követelményrendszert a kivitelezésre. Jelenleg nem egységes és nem kellően eredményes a gyakorlat a szakszerűtlenségek megelőző kiszűrésére, ami veszélyezteti a beruházások megtérülését, értékállóságát és tervezett élettartamát” – mutatott rá az ECORPS ügyvezetője.
Anyaghasználat és minőségbiztosítás
A szakértő szerint a megoldás a modern technológiák és a szakszerű kivitelezés ötvözésében rejlik. A tökéletesen megépített hegesztett műanyag csőrendszer szinte beavatkozás nélkül képes még 50 évnél is hosszabb élettartamon keresztül hibátlanul üzemelni.
„A polietilén csőrendszerek – a szerelt, tömítéses technológiákhoz képest – az eggyé vált szerkezetükkel kedvezőbben viselkednek a talajviszonyokkal szemben, továbbá sima belső felületük és korrózióállóságuk is összhangban áll az alacsony karbantartási igényű üzemeltetési szemlélettel” – magyarázta Illés Gábor. Kiemelte, hogy a szektort érintő reklamációk elsősorban a szakszerűtlen kivitelezésből adódnak.
„Láttunk már olyan esetet, ahol a hanyag munkavégzés miatt majdnem egy kiváló minőségű márkát zártak ki a piacról, pedig csak a technológiai fegyelem hiányzott: a hegesztési jegyzőkönyvek beazonosíthatatlanok voltak, és alapvető hibákat vétettek a kivitelezők. Elengedhetetlen, hogy a meglévő szakemberállomány szakértelmét az európai uniós szabványok és a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés (MHtE) követelményeinek szintjére emeljük” – tette hozzá a szakember.
Valódi segítség a szakmának
A minőségorientált szemlélet jegyében az ECORPS Kft. egy 10 oldalas ellenőrző listát dolgozott ki a műanyagcső-hegesztés területére, melyről a MAVÍZ már tájékoztatta a tagvállalatait. Emellett 2026 első negyedévében speciális képzéssorozatot is indít, amely bizonyos stratégiai partnereknek – köztük a vízművek munkatársainak – ingyenesen is elérhető lesz.
„A megoldás már ma is rendelkezésre áll, ingyenesen – a szakma döntése, hogy egységesíti-e a gyakorlatát, és garantálja-e a korszerű rendszerek hosszú élettartamát” – fogalmazott az ügyvezető.
Illés Gábor szerint az energiaügyi miniszter új rendeletének februári életbe lépése a víziközmű-ágazat fenntarthatóbbá tételét célozza. A valódi eredményhez ugyanakkor a pontosabb elszámolás mellett szigorú, számonként szakmai követelményekre és folyamatos képzésre van szükség, hogy a lakosság rezsiköltségeit és ellátásbiztonságát ne veszélyeztesse a jövőben a szakszerűtlen munkavégzés.
