Kezdőlap Hírek Fogynak az uniós csatlakozás pártolói Szerbiában
No menu items!

Fogynak az uniós csatlakozás pártolói Szerbiában

Csupán a szerbek 35 százaléka támogatja az ország európai uniós csatlakozását. Ez az arány három éve 47 százalékos, hat évvel ezelőtt pedig 51 százalékos volt – derült ki a Faktor Plus közvélemény-kutató felméréséből, amit a Danas című szerb napilap közölt.

A 2019 decemberében készült felmérésből az is kiderült, hogy a lakosság 38 százaléka kifejezetten ellenzi Szerbia EU-csatlakozását. Nőtt viszont a bizonytalan válaszadók száma: ezúttal a megkérdezettek 27 százaléka mondta, hogy nem tudja eldönteni, támogassa-e az ország uniós törekvéseit. A korábbi években ez az arány 15-20 százalékos volt.

A legtöbben Koszovó és a függetlenség elvesztésétől tartanak

A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek 59 százaléka szerint az uniós csatlakozás egyben Koszovó elvesztését is jelenti, míg 38 százalékuk szerint elvész Szerbia függetlensége.

Az elmúlt évtizedekben ebben rohamos csökkenés tapasztalható – közölte a Blic című napilappal Vladimir Pejic, a Faktor Plus igazgatója. Mint mondta, az EU támogatottsága 2000 és 2005 között volt a legmagasabb, amikor a lakosok többsége úgy vélte, az uniós csatlakozás növelné az életszínvonalat, és segítene a korrupció, valamint a szervezett bűnözés visszaszorításában.

Az EU iránti bizalom először 2006-ban csökkent, akkor, amikor Montenegró különvált Szerbiától – emlékeztetett Vladimir Pejic. Másodszor akkor csappant meg a csatlakozási kedv, amikor 2008-ban Koszovó kikiáltotta a függetlenségét, és az Európai Unió országai ezt elfogadták.

A legtöbben mégis 2009 végén vélekedtek pozitívan az uniós csatlakozásról. Akkor törölték el a Szerbiával szembeni uniós vízumkényszert, így a lakosság 73 százaléka támogatta, míg csupán 12 százaléka ellenezte az EU-tagságot.

Szerbia 2012-ben vált az Európai Unió tagjelölt országává, a csatlakozási tárgyalások 2014-ben kezdődtek meg. A 35 csatlakozási fejezetből eddig 18-at nyitottak meg, és kettőt ideiglenesen le is zártak.

Az Európai Bizottság becslése szerint a nyugat-balkáni ország leghamarabb 2025-ben válhat az Európai Unió teljes jogú tagjává.

Elemzők szerint ez túl optimista kilátás, a tárgyalási fejezetek megnyitásának eddigi üteme alapján ugyanis ennél későbbi csatlakozási időpont prognosztizálható.

A közvélemény-kutatásban részt vevők egyharmada szerint nem valószínű, hogy Szerbia 2030 előtt az EU teljes jogú tagjává válna, szintén egyharmaduk vélekedik úgy, hogy az ország soha nem csatlakozik az unióhoz.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Több mint 26 millió utas, 12 ezer járat, brutális pontosságjavulás a Wizz Airnál a nyáron

Minden fontos pontossági mérőszámán javított idén nyáron,...

NIS2: A magyar cégek többsége lemaradt a felkészülésben

Lesújtó képet fest a hazai vállalkozások felkészültsége a NIS2 irányelv teljes körű alkalmazására nézve.

Az utasbiztonságot és az átláthatóságot növelő módosítások a taxirendeletben

Módosította a taxirendeletet szerdán a Fővárosi Közgyűlés, amely az átláthatóságot és az utasbiztonságot növelő szabályozást is elfogadott.

A melanóma okozta áttétek hatékonyabb kezelésének lehetőségét vizsgálták a HCEMM kutatói

A bőr pigmentet termelő sejtjeiből kiinduló rosszindulatú bőrdaganat, a melanóma okozta áttétek hatékonyabb kezelésének lehetőségét vizsgálták a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) kutatói.
Hirdetés

Hírek

NIS2: A magyar cégek többsége lemaradt a felkészülésben

Lesújtó képet fest a hazai vállalkozások felkészültsége a NIS2 irányelv teljes körű alkalmazására nézve.

Az utasbiztonságot és az átláthatóságot növelő módosítások a taxirendeletben

Módosította a taxirendeletet szerdán a Fővárosi Közgyűlés, amely az átláthatóságot és az utasbiztonságot növelő szabályozást is elfogadott.

A melanóma okozta áttétek hatékonyabb kezelésének lehetőségét vizsgálták a HCEMM kutatói

A bőr pigmentet termelő sejtjeiből kiinduló rosszindulatú bőrdaganat, a melanóma okozta áttétek hatékonyabb kezelésének lehetőségét vizsgálták a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) kutatói.

0,1 százalékkal kevesebb új autót adtak el az első nyolc hónapban

Az Európai Unióban éves összevetésben 0,1 százalékkal, 7 millió 169 ezerre csökkent az eladott új autók száma az első nyolc hónapban, a kizárólag akkumulátorról üzemelő elektromos autók (BEV) piaci részesedése 12,6 százalékról 15,8 százalékra nőtt.

Szeptember 30-ig kérhető vissza a 2024-es, külföldön megfizetett áfa

A jogosult hazai vállalkozások szeptember 30-ig igényelhetik vissza a külföldön megfizetett áfát; a határidő jogvesztő, a kérelmeknek eddig az időpontig be kell érkezniük a NAV-hoz. Aki elmulasztja, az már nem kaphatja vissza az áfát 2024-es számlái után, késedelmét pedig igazolási kérelemmel sem mentheti ki.

Devizapiac – Gyengült a forint csütörtök reggelre

Gyengült kissé a forint csütörtök reggelre az előző délutáni jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.

Kétmilliárd forintos támogatási program indul a vállalkozói környezet fejlesztése érdekében

Támogatási program indul a hazai vállalkozói környezet fejlesztése, a vállalkozói tudás bővítése érdekében,

A Jane Goodall Intézet Idén ősszel is gyűjti a használt mobiltelefonokat

Gyűjtőpontot bárki létrehozhat a munkahelyén, ahol dolgozik, az iskolában, ahol tanul. Ehhez csak fel kell venni a kapcsolatot a Jane Goodall Intézettel.
Hirdetés

Gazdaság

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását.

Devizapiac – Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Nézzük a jó oldalát – Van, amiben Mészáros Lőrinc rávert Elon Muskra

Elon Musk vagyona ma már kontinensek leggazdagabbjainak elitjét utasítja maga mögé – mutat rá Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója. Musk 342 milliárd dollárja több, mint Afrika és Óceánia 10 országának leggazdagabb vállalkozójának együttes vagyona. Ám egy dologban meg kell hajolnia Mészáros Lőrinc előtt: a magyar top-milliárdos vagyona 10 év alatt 150-szeresére ugrott, miközben Musk, csak 38-szorosára növelte pénzét. Igaz, Mészáros vagyona európai viszonylatban még így is a középmezőnyben marad.

Az Otthon Start indulása miatt is új MNB szabályok az ingatlan- és jelzáloghitelpiacon

A Magyar Nemzeti Bank a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan átfogóan áttekintette a hazai ingatlan- és jelzáloghitelezést érintő makroprudenciális eszközeit (vagyis azokat a szabályokat, amelyek...