A Duna-Dráva Nemzeti Park sokszínű élőhelyét az azt övező két nagy folyó víztömege határozza meg. A folyók által körülhatárolt terület változatos élővilága és egyedi természeti értékei mellett a nemzeti park igazgatóság munkatárasainak természetmegőrző és ismeretterjesztő munkásságát mutatja be a Mezőgazdasági Múzeum csütörtökön megnyílt kiállítása Budapesten.
A Dráva az egyik legjobb ökológiai állapotú folyónk, ennek köszönhetően jött létre itt a Duna-Dráva Nemzeti Park, 5 tájvédelmi körzet és 19 természetvédelmi terület, mely biztosítja ennek a kivételes és sokszínű élővilágnak a fennmaradását – fejtette ki Rácz András, természetvédelemért felelős államtitkár kiállításmegnyitó beszédében. E kiemelkedő terület megóvását és nemzetközi érdekérvényesítését segíti továbbá a Duna-Dráva-Mura bioszféra-rezervátum, amely a világon egyedülállóan 5 ország (Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia) részvételével alakult meg. A Vajdahunyadvárban megrendezett kiállítás annak a hagyományteremtő, nemzeti parkokat bemutató sorozatnak a része, ami a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság bemutatkozó tárlatával kezdődött meg tavaly – tette hozzá az államtitkár.
Magyarországon a nemzeti parkok természeti értékei iránti érdeklődést a közvélemény-kutatások is bizonyítják. A felmérések alapján az emberek 95 százaléka saját bevallása szerint szívesen tölti szabadidejét a természetben, 70 százalékuk pedig járt is már valamelyik nemzeti parkban. Emellett a megkérdezettek 98 százaléka fontosnak gondolja a természeti és táji értékek ismeretét – folytatta az államtitkár, kiemelve a nemzeti parkok természetvédelmi értékeket bemutató feladatainak szerepét. Egyre nő a hazai nemzeti parkok aktív kikapcsolódási lehetőségei iránti érdeklődés is, melyre a 21. századi látogatói igényeket is kielégítő infrastruktúra-hálózatot épült ki az elmúlt évtizedben a nemzeti park igazgatóságok működtetésében. Erre a tavaly decemberben zárult KEHOP program keretében a 10 nemzeti park igazgatóság területén 100 projekt valósult meg összesen 42 milliárd forint értékben. A Duna-Dráva nemzeti Park Igazgatóság a KEHOP program keretében több mint 2,5 milliárd forintból 8 projektet valósított meg: ezek között volt a Bezerédi-Duna ág rehabilitációja, valamint a Kikerics panoráma sétánnyal és egy fogadóépülettel bővült, a megújult Nagyharsányi szoborpark.
Az államtitkár kiemelte továbbá, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működtetésében 3 látogatóközpont, 23 tanösvény, 6 barlang, 1 arborétum, 4 tematikus bemutatóhely és 5 szálláshely található, melyeket tavaly több mint száznegyvenezer regisztrált látogató keresett fel. Példaként említette továbbá, hogy kifejezetten magas az érdeklődés a nemzeti park élettelen természeti értékei iránt is, hiszen az idelátogató kirándulók közel fele kifejezetten barlanglátogatási céllal érkezik a Duna-Dráva Nemzeti Parkba.
A természeti környezetünk és a jelen kihívásai mellett a múltunkra és kulturális értékeink megőrzésére is felhívta a figyelmet az államtitkár, hiszen a nemzeti Park vagyonkezelésében áll a Mohácsi Nemzeti Emlékhely is. Kiemelte, hogy a Mohács500 program keretében jelenleg is folynak a mohácsi csatával kapcsolatos tudományos kutatások, valamint a mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmából 2026-ig megvalósuló fejlesztések is. Ez a téma is külön figyelmet kap a Mezőgazdasági Múzeum kiállításán.
A mostani kiállítás célja komplex formában bemutatni a Duna-Dráva Nemzeti Park természeti értékeit, egyediségét, különleges élővilágát; valamint áttekinteni azt, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakemberi mit tesznek ezen értékek megőrzéséért és fennmaradásáért az állami természetvédelem vagyonkezelésében. Emellett kitért arra, hogy a kiállítás illeszkedik abba a szemléletbe, amit több, mint 100 évvel ezelőtt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum egykori munkatársai az alapításkor megfogalmaztak, hogy a vidéki környezetet, a vidék természeti értékeit és az ott élő emberek mindennapjait hozza közelebb a Budapesten élőknek – zárta beszédét.
