Kezdőlap Autó Hidrogén, vagy hibrid meghajtás? Elektromos dömping várható

Hidrogén, vagy hibrid meghajtás? Elektromos dömping várható

Elektromos autóké a jövő? Vagy a hibrideké? Esetleg a hidrogén meghajtásé?  Az autógyárak és a szakemberek között eldöntetlen a kérdés, az már biztosnak látszik, hogy egyelőre a hibrid és a tisztán elektromos autók gyártására koncentrálnak a nagy autógyárak. Az áttörés a hidrogén cellás technológiában még várat magára.

Miközben a kommunikációt tekintve a világ az elektromos autózás felé robog, nem árt megjegyezni, hogy a Nissan úttörő szerepe, a Tesla popsztár szerű sikere ellenére sem több, mint hárommillió elektromos autó rója a világ útjait, Európában ebből úgy egymillió közlekedik. Soknak semmikép sem nevezhető az számuk, mert ez az újautó-eladásoknak mindössze 2,2 százaléka.

A Lexus RX 450-es – belső nézet

Az arány persze évről évre növekszik,növekedni is fog, a hatótávolsággal talán arányos mértékben: a kezdeti 50 kilométert egyre jobban meghaladják az új akkumulátorokkal szerelt járművek, megjelentek a több száz kilométer megtételére képes autók.

Ahogy nő a villanyautók népszerűsége és főként az értékesítés mennyisége, a nagy példányszámnak köszönhetően úgy csökkennek a ma még mellbevágóan magas árak. A lelkesedést növeli, hogy nemcsak az elektromos hajtáslánc tökéletesedik, hanem a külcsin is változik és a belbecs egyre felhasználóbarátabb megoldások felé haladnak.

Jelen és múlt

Persze, ha az elektromos autózás jövőjéről beszélünk, a múltjára is érdemes emlékezni, Természetesen itt is minden a magyar leleménnyel kezdődött, az elektromos motort Jedlik Ányos találta fel 1828-ban.

A General Motors 1996-os elektromos modellje az EV 1

Több mint száz évvel később, a nagy olajválság idején Amerikában láttak fordult a figyelem az elektromos meghajtás felé, kísérletek kezdődtek az elektromos autózás felélesztésére. Az első komolyabb eredményt a General Motors érte el, azonban amikor 1996-ban piacra dobták az EV1-et, a mutatós forma ellenére alig több, mint ezer darabot adtak el.

Az igazi áttörést az Elon Musk féle villanymotoros sportautó, a 248 lóerős, 201 km/h végsebességű Tesla Roadster 2006-os megjelenése hozta el. Talán ez a legfontosabb: 394 km-t tudott megtenni egyetlen töltéssel. Ezután egymás után sorjáztak a különféle gyártók e-autói, a Tesla újabb modelljeitől kezdve a Nissan e-autózásban meghatározó Leafjén át a BMW i3-on át a Volkswagen e-UP-jáig.

Kína is rástartolt az e-kocsikra

Nem véletlen, hogy már a 2018-as év számadatai is biztatóan alakultak. A világ legnagyobb autópiacának számító kínain ma már havonta több mint százezer plug-in hibrid (PEV) és tisztán elektromos (BEV) személygépkocsit értékesítenek. Az Egyesült Államokban tavaly 361 ezer e-, illetve plug-in hibrid autót adtak el, ami 81 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest, ami az Inside EVs  szakmai weboldal szerint nagyban köszönhető a Teslának.

A Model 3-ból 139 ezer talált gazdára, a Model X-ből 26 ezer, a Model S-ből 25 ezer kelt el, ami azt jelenti, hogy a piac több mint felét birtokba vette. Elon Musk komoly küzdelmek árán, de megvalósította e-álmát. A Tesla részesedese a BEV- és PEV-járművek eladásából 12 százalék, megelőzve ezzel a kínai gyártmányú BYD-et (11 százalék) és a BMW-t (9 százalék).

Norvégiában a Tesla arat

Az elektromos autózás mintaországa Norvégia, ahol az új értékesítésű autók fele már részben vagy teljesen elektromos. A szakértők ezzel kapcsolatban azt emelik ki, hogy a norvégok minden más országnál előbbre járnak, és ami az ottani jelen, az más országokban a közelebbi-távolabbi jövő. Norvégiában 2018-ban negyven százalékkal nőtt az e-autók eladása az előző évhez képest, és a 148 ezer új személygépjármű harmada BEV volt. Ha pedig ehhez hozzáadjuk a plug-inokat is, elmondhatjuk, hogy – nem mellesleg a jelentős állami támogatásnak is köszönhetően, – minden második Norvégiában megvásárolt személygépkocsi valamilyen formában elektromos volt.

A norvégok a Teslára tettek

Jellemző, hogy az országban 30 ezer Tesla Model 3 előrendelést regisztráltak, és kétezer e-töltőállomáson lehet energiát felvenni, miközben  csaknem ugyanennyi épül országszerte, 2025-től pedig új autót, kizárólag elektromos meghajtással lehet Norvégiában megvásárolni.

Az öreg kontinensnél maradva: az elektromos csata még csak most kezdődik igazán. Egyrészt azért, mert a gyártókat – és a velük kapcsolatban lévő márkakereskedőket – az EU jövő évtől egyre szigorodó károsanyag-kibocsátási szabályai is ezt kényszerítik ki, hanem azért is, mert a most felnövő generáció nem lelkesedik a saját autó vásárlásáért, aki közülük mégis ezen töri a fejét, az már többségében környezettudatos szemléletű és leginkább az elektromos autózást részesíti előnyben.

A VW is beszállt az “elektromos ringbe”

Ahogy a céges flottáknál is terjed az elektromos autózás, nem beszélve a közösségi megosztásos autózásról az egyre népszerűbb car sharingről. Más kérdés, hogy a környezettudatosság mellett meddig tart a többi járulékos öröm: ahogy ingyen ebéd nincs, lassan az ingyen áram is egyre inkább veszélybe kerül a köztereken, és az ingyen parkolás is csak addig lesz tartható, ameddig az elektromos autók el nem lepik az utakat. (Az tiszta ügy, hogy a kormány a nagytestű, elektromos üzemmódban általában csak 50 kilométer megtételére képes terepjárók ingyenes parkolását már a közeljövőben meg akarja szüntetni.)

Egy biztos: a gyártók sorra jelentik be elektromos modelljeiket, kiemelve, hogy a közeljövőben minden modelljükből megjelenik az elektromos, vagy hibrid változat is.

A VW-csoport 2025-ig ötven(!) új e-modellel jelentkezik. Tavaly került piacra az Audi első sorozatgyártású elektromos autója a 400 km megtételére képes SUV, az Audi e-tron.

A márka tavaly nyáron fogott elektromos motorok sorozatgyártásába az Audi Hungaria Zrt. győri járműgyárában. A magyar városból szállítják Belgiumba a brüsszeli gyárukban készülő, teljesen elektromos SUV-modell motorját is, 2025-ig pedig az Audi valamennyi modellje elektromos változatban is elérhetővé válik, Az Audi e-tront követi a VW első, nagy szériás elektromos autója, a három verzióban is elérhető I.D. NEO.

A Volkswagen vadonatúj e-autógenerációja első tagjának hatótávolsága elérheti az 500 kilométert, de a kínálatban idővel kaphatók lesznek egyetlen töltéssel 600–700 kilométert megtenni képes járművek is.

A Volkswagen AG 2023 végéig 30 milliárd eurót kíván fordítani az elektromobilitás fejlesztésére, e-autók készítésére.

Ennek részeként három németországi üzemüket elektromos autók gyártására állítanak át. Emellett a cég 800 millió dolláros fejlesztést hajt végre az amerikai Tennessee-ben, hogy 2022-ben kizárólag e-autókat állítsanak ott elő.

A csoport 2019. január közepén jelentette be, hogy globális szövetségre lépett a Ford Motor Companyval. Ennek részeként feltárják az együttműködési lehetőségeket az elektromos járművek és az önvezető járművek fejlesztésére.

A GM kínában gyártott e-autója

A BMW-csoport tavaly 142 617 BMW i/Performance és MINI Countryman PHEV típusú autót értékesített, ami 38,4 százalékos e-növekedés 2017-hez képest. Kínálatukban idén megjelenik a teljesen elektromos MINI Electric. 2020-ban pedig jön a Kínában gyártott, 400 kilométer hatótávú BMW iX3 SAV (Sports Activity Vehicle) modell, amit egy évvel később a BMW iNext SAV, illetve az i4 4 ajtós Gran Coupe követ – mindkettő 600 kilométeres hatótávolsággal.

BMW-MY19

Hosszas várakoztatás után tavaly a Mercedes is megjelent az első, elektromosnak tervezett modelljével: a Mercedes EQC 400 négy elektromotort és hozzá 450 km-es hatótávot ígér.

Az Opel is bejelentette a tisztán elektromos Corsa-t, ami után folyamatosan jelennek meg az Opel modellek elektromos, illetve hibrid változatai is, aminek eredményeként 2023-ra az Opel minden modellje elektronos és/vagy hibrid változatban is elérhető lesz

Akárhogy is fest a közeljövő, a távolabbi szempontjából meghatározó, hogy van már olyan felmérés, amely szerint az a vevő, aki egyszer elektromos járgányt választottak magának, többé már nem akar visszaülni a benzines vagy dízelautóba.

Szabad kezet ad a dizájnnak

Miközben az elektromos autózásról több kérdés tisztázatlan, a biztonság miatt nem kell aggódni, a kocsik felépítésének szabadsága ugyanis drasztikusan javítja az ütközésbiztonságot. Ahogy a tavalyi budapesti Volkswagen Crash Festen kiderült: technológiai és közlekedésbiztonsági szempontból egyaránt óriási előrelépést jelent a hidegen és melegen hengerelt, változó falvastagságú acélok alkalmazása, valamint az acél-alumínium komponensek széleskörű használata.

A korábbinál sokkal biztonságosabb karosszériaplatformok megjelenése a tervezők szabadságfokát jelentősen megnöveli, ami például a jármű konstrukciók kialakítása során, a méret-tengelytáv megváltoztatásában is megmutatkozik. Az elektromos autóknál mindössze a négy kerék helye adott, minden más alkatrész elhelyezése szabadon választható. Nincsen üzemanyag-tartály és üzemanyag-vezeték, nincs bonyolult, nagy helyigényű hajtáslánc. Sokkal szabadabban és logikusabban tervezhető az ilyen autó, ezáltal optimális a helykihasználás és az új szerkezeti elemek alkalmazásával a passzív és aktív biztonság is tovább javítható.

Ami pedig minden kételyt eloszlat: a nagyfeszültségű akkumulátor fenéklemezre helyezésével ugyan az autó nehezebbé válik, de a jármű stabilitása ugyanolyan marad, mint a belső égésű motoros változatoké. Sőt a jármű ugyanazokat a törésteszti eredményeket is produkálja.

Friss

Kínára épít az olasz csokigyáros. „Aki innovatív, a válságból is profitál”

Itália sosem látott népegészségügyi és gazdasági krízisben van. A nagy múltú csokoládégyártó, a Venchi elnöke mégis optimista. A kínai piacra és a találékonyságra épít Daniele Ferrero.

Rigó Csaba Balázs a GVH új elnöke

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága támogatta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság (KH) eddigi vezetőjének kinevezését a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) élére.

Baltikum. Kölyökfókák százai haldokolnak az enyhe télben

Százszám pusztulnak a púpos fókakölykök a Balti-tenger észtországi és lettországi partvidékén a szokatlanul meleg, jégmentes tél miatt.

Az autókereskedésekben is megállt az élet – elkel az állami segítség

Állami segítséget kérnek, és az új autók  számára előírt EU-s károsanyag kibocsájtási szigorítás elhalasztásának hathatós támogatását szeretnék elérni a magyar kormánynál a hazai autókereskedők.  

Hírek

Rigó Csaba Balázs a GVH új elnöke

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága támogatta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság (KH) eddigi vezetőjének kinevezését a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) élére.

Baltikum. Kölyökfókák százai haldokolnak az enyhe télben

Százszám pusztulnak a púpos fókakölykök a Balti-tenger észtországi és lettországi partvidékén a szokatlanul meleg, jégmentes tél miatt.

Szerdán tovább zuhan a benzin ára

Április 1-től a benzin 8 forinttal kerül majd kevesebbe: a literenkénti ára 290 forintra csökken, amire 2010 óta nem volt példa. A gázolaj ára változatlan marad.

Porfelhő érte el az országot – romlott a levegőminőség

Az Aral-tó vidékéről indult porfelhő miatt emelkedett a szálló por koncentrációja Magyarországon - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Varga: eddig 245 milliárdot költöttünk védekezésre

Mostanáig 245 milliárd forintot költött a kormány a költségvetésből a járvány elleni védekezése - mondta a Facebookra eltöltött videójában a pénzügyminiszter.

Boris Johnson is elkapta a koronavírust

Boris Johnson brit miniszterelnök szervezetében is kimutatták a Covid-19 megbetegedést okozó új koronavírust - jelentette be pénteken a Downing Street.

Prága. Bordélyházban szállásolnák el a hajléktalanokat

Prága egyik legismertebb bordélyházában, a holesovicei Showparkban akar ideiglenes szállást biztosítani a cseh főváros hajléktalanjainak Zdenek Hrib főpolgármester. Az intézkedés célja, hogy a hajléktalanok is betarthassák az állam által elrendelt vesztegzárat.

A biztonsági őrök is járulékmentességet kérnek

A vagyonőri tevékenységre is járulékmentességet kér a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK), amely levélben fordult a Pénzügyminisztériumhoz.

Orbán: kijárási korlátozás lép életbe szombattól

Kijárási korlátozást vezetnek be Magyarország egész területére március 28. és április 11. között. Két héten keresztül az otthonokat, a lakóhelyeket csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából lehet elhagyni - jelentette be Orbán Viktor.

Az állam 17,44 milliárdot fizetett a Mátrai Erőműért

A kormány lezárta a Mátrai Erőmű megvásárlásával kapcsolatos tranzakciót, a vételár 17,44 milliárd forint volt - közölte a Miniszterelnökség vezetője.

Otthonról dolgozik? Kapcsolja ki a mikrót!

A mikrohullámú sütő lelassíthatja a wifijeleket, ezért az Ofcom azt javasolja, hogy videohívás vagy más fontos online tevékenység közben ne használjuk ezt a konyhai eszközt.

Vámmentességet kér a kormány a szájmaszkokra

A kormány kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelyben a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetre tekintettel vám- és áfamentességet kért a külföldről behozott szájmaszkokra, lélegeztetőgépekre és egyéb egészségügyi védőfelszerelésre - közölte Izer Norbert.

Gazdaság

A Bankszövetség szerint a magyar bankrendszer stabil

A magyar bankrendszernek magas a tőkeellátottsága, stabilan működik, a lakosság részéről jelentkező nagyobb készpénzigényt is tudta kezelni - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

Az MNB az infláció lassulására számít

Idén 3 százalék alá eshet, hosszabb távon pedig 3 százalék körül stabilizálódhat az infláció - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) online sajtótájékoztatóján a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője.

Emelt érintéses limit: a Fizetési Pont már bevezette

A POS-terminál piac harmadik legnagyobb szereplője, a Fizetési Pont egy nap alatt bevezette a 15 ezer forint alatti kártyás vásárlásokra a PIN-kód mentességet termináljain.

A Lánchíd lábához költözik a Nemzetközi Beruházási Bank

A Lánchíd Palota műemlék épületét veszi meg székhelyének a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB), ahova a tervek szerint még az idei év végéig átköltözik.

Monetáris tanács: marad az alapkamat 0,9 százalék

A monetáris tanács fokozott figyelemmel kíséri és folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, valamint a koronavírus-járvány makrogazdasági és pénzpiaci hatásait. A hatékony monetáris politikai transzmisszió megőrzése érdekében a testület kész további likviditásbővítő intézkedéseket hozni - írta a tanács a kamatdöntő ülését követően.

Érintés. Tizenötezer forintig nem kell PIN-kód

Ötezerről tizenötezer forintra emelkedik a PIN-kód nélküli, érintőkártyás vásárlások összeghatára április közepétől - közölte a Pénzügyminisztérium, emlékeztetve, hogy az intézkedés a járvány lassítását szolgálja.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom