Elektromos autóké a jövő? Vagy a hibrideké? Esetleg a hidrogén meghajtásé? Az autógyárak és a szakemberek között eldöntetlen a kérdés, az már biztosnak látszik, hogy egyelőre a hibrid és a tisztán elektromos autók gyártására koncentrálnak a nagy autógyárak. Az áttörés a hidrogén cellás technológiában még várat magára.
Miközben a kommunikációt tekintve a világ az elektromos autózás felé robog, nem árt megjegyezni, hogy a Nissan úttörő szerepe, a Tesla popsztár szerű sikere ellenére sem több, mint hárommillió elektromos autó rója a világ útjait, Európában ebből úgy egymillió közlekedik. Soknak semmikép sem nevezhető az számuk, mert ez az újautó-eladásoknak mindössze 2,2 százaléka.
Az arány persze évről évre növekszik,növekedni is fog, a hatótávolsággal talán arányos mértékben: a kezdeti 50 kilométert egyre jobban meghaladják az új akkumulátorokkal szerelt járművek, megjelentek a több száz kilométer megtételére képes autók.
Ahogy nő a villanyautók népszerűsége és főként az értékesítés mennyisége, a nagy példányszámnak köszönhetően úgy csökkennek a ma még mellbevágóan magas árak. A lelkesedést növeli, hogy nemcsak az elektromos hajtáslánc tökéletesedik, hanem a külcsin is változik és a belbecs egyre felhasználóbarátabb megoldások felé haladnak.
Jelen és múlt
Persze, ha az elektromos autózás jövőjéről beszélünk, a múltjára is érdemes emlékezni, Természetesen itt is minden a magyar leleménnyel kezdődött, az elektromos motort Jedlik Ányos találta fel 1828-ban.
Több mint száz évvel később, a nagy olajválság idején Amerikában láttak fordult a figyelem az elektromos meghajtás felé, kísérletek kezdődtek az elektromos autózás felélesztésére. Az első komolyabb eredményt a General Motors érte el, azonban amikor 1996-ban piacra dobták az EV1-et, a mutatós forma ellenére alig több, mint ezer darabot adtak el.
Az igazi áttörést az Elon Musk féle villanymotoros sportautó, a 248 lóerős, 201 km/h végsebességű Tesla Roadster 2006-os megjelenése hozta el. Talán ez a legfontosabb: 394 km-t tudott megtenni egyetlen töltéssel. Ezután egymás után sorjáztak a különféle gyártók e-autói, a Tesla újabb modelljeitől kezdve a Nissan e-autózásban meghatározó Leafjén át a BMW i3-on át a Volkswagen e-UP-jáig.
Kína is rástartolt az e-kocsikra
Nem véletlen, hogy már a 2018-as év számadatai is biztatóan alakultak. A világ legnagyobb autópiacának számító kínain ma már havonta több mint százezer plug-in hibrid (PEV) és tisztán elektromos (BEV) személygépkocsit értékesítenek. Az Egyesült Államokban tavaly 361 ezer e-, illetve plug-in hibrid autót adtak el, ami 81 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest, ami az Inside EVs szakmai weboldal szerint nagyban köszönhető a Teslának.
A Model 3-ból 139 ezer talált gazdára, a Model X-ből 26 ezer, a Model S-ből 25 ezer kelt el, ami azt jelenti, hogy a piac több mint felét birtokba vette. Elon Musk komoly küzdelmek árán, de megvalósította e-álmát. A Tesla részesedese a BEV- és PEV-járművek eladásából 12 százalék, megelőzve ezzel a kínai gyártmányú BYD-et (11 százalék) és a BMW-t (9 százalék).
Norvégiában a Tesla arat
Az elektromos autózás mintaországa Norvégia, ahol az új értékesítésű autók fele már részben vagy teljesen elektromos. A szakértők ezzel kapcsolatban azt emelik ki, hogy a norvégok minden más országnál előbbre járnak, és ami az ottani jelen, az más országokban a közelebbi-távolabbi jövő. Norvégiában 2018-ban negyven százalékkal nőtt az e-autók eladása az előző évhez képest, és a 148 ezer új személygépjármű harmada BEV volt. Ha pedig ehhez hozzáadjuk a plug-inokat is, elmondhatjuk, hogy – nem mellesleg a jelentős állami támogatásnak is köszönhetően, – minden második Norvégiában megvásárolt személygépkocsi valamilyen formában elektromos volt.
Jellemző, hogy az országban 30 ezer Tesla Model 3 előrendelést regisztráltak, és kétezer e-töltőállomáson lehet energiát felvenni, miközben csaknem ugyanennyi épül országszerte, 2025-től pedig új autót, kizárólag elektromos meghajtással lehet Norvégiában megvásárolni.
Az öreg kontinensnél maradva: az elektromos csata még csak most kezdődik igazán. Egyrészt azért, mert a gyártókat – és a velük kapcsolatban lévő márkakereskedőket – az EU jövő évtől egyre szigorodó károsanyag-kibocsátási szabályai is ezt kényszerítik ki, hanem azért is, mert a most felnövő generáció nem lelkesedik a saját autó vásárlásáért, aki közülük mégis ezen töri a fejét, az már többségében környezettudatos szemléletű és leginkább az elektromos autózást részesíti előnyben.
Ahogy a céges flottáknál is terjed az elektromos autózás, nem beszélve a közösségi megosztásos autózásról az egyre népszerűbb car sharingről. Más kérdés, hogy a környezettudatosság mellett meddig tart a többi járulékos öröm: ahogy ingyen ebéd nincs, lassan az ingyen áram is egyre inkább veszélybe kerül a köztereken, és az ingyen parkolás is csak addig lesz tartható, ameddig az elektromos autók el nem lepik az utakat. (Az tiszta ügy, hogy a kormány a nagytestű, elektromos üzemmódban általában csak 50 kilométer megtételére képes terepjárók ingyenes parkolását már a közeljövőben meg akarja szüntetni.)
Egy biztos: a gyártók sorra jelentik be elektromos modelljeiket, kiemelve, hogy a közeljövőben minden modelljükből megjelenik az elektromos, vagy hibrid változat is.
A VW-csoport 2025-ig ötven(!) új e-modellel jelentkezik. Tavaly került piacra az Audi első sorozatgyártású elektromos autója a 400 km megtételére képes SUV, az Audi e-tron.
A márka tavaly nyáron fogott elektromos motorok sorozatgyártásába az Audi Hungaria Zrt. győri járműgyárában. A magyar városból szállítják Belgiumba a brüsszeli gyárukban készülő, teljesen elektromos SUV-modell motorját is, 2025-ig pedig az Audi valamennyi modellje elektromos változatban is elérhetővé válik, Az Audi e-tront követi a VW első, nagy szériás elektromos autója, a három verzióban is elérhető I.D. NEO.
A Volkswagen vadonatúj e-autógenerációja első tagjának hatótávolsága elérheti az 500 kilométert, de a kínálatban idővel kaphatók lesznek egyetlen töltéssel 600–700 kilométert megtenni képes járművek is.
A Volkswagen AG 2023 végéig 30 milliárd eurót kíván fordítani az elektromobilitás fejlesztésére, e-autók készítésére.
Ennek részeként három németországi üzemüket elektromos autók gyártására állítanak át. Emellett a cég 800 millió dolláros fejlesztést hajt végre az amerikai Tennessee-ben, hogy 2022-ben kizárólag e-autókat állítsanak ott elő.
A csoport 2019. január közepén jelentette be, hogy globális szövetségre lépett a Ford Motor Companyval. Ennek részeként feltárják az együttműködési lehetőségeket az elektromos járművek és az önvezető járművek fejlesztésére.
A BMW-csoport tavaly 142 617 BMW i/Performance és MINI Countryman PHEV típusú autót értékesített, ami 38,4 százalékos e-növekedés 2017-hez képest. Kínálatukban idén megjelenik a teljesen elektromos MINI Electric. 2020-ban pedig jön a Kínában gyártott, 400 kilométer hatótávú BMW iX3 SAV (Sports Activity Vehicle) modell, amit egy évvel később a BMW iNext SAV, illetve az i4 4 ajtós Gran Coupe követ – mindkettő 600 kilométeres hatótávolsággal.
Hosszas várakoztatás után tavaly a Mercedes is megjelent az első, elektromosnak tervezett modelljével: a Mercedes EQC 400 négy elektromotort és hozzá 450 km-es hatótávot ígér.
Az Opel is bejelentette a tisztán elektromos Corsa-t, ami után folyamatosan jelennek meg az Opel modellek elektromos, illetve hibrid változatai is, aminek eredményeként 2023-ra az Opel minden modellje elektronos és/vagy hibrid változatban is elérhető lesz
Akárhogy is fest a közeljövő, a távolabbi szempontjából meghatározó, hogy van már olyan felmérés, amely szerint az a vevő, aki egyszer elektromos járgányt választottak magának, többé már nem akar visszaülni a benzines vagy dízelautóba.
Szabad kezet ad a dizájnnak
Miközben az elektromos autózásról több kérdés tisztázatlan, a biztonság miatt nem kell aggódni, a kocsik felépítésének szabadsága ugyanis drasztikusan javítja az ütközésbiztonságot. Ahogy a tavalyi budapesti Volkswagen Crash Festen kiderült: technológiai és közlekedésbiztonsági szempontból egyaránt óriási előrelépést jelent a hidegen és melegen hengerelt, változó falvastagságú acélok alkalmazása, valamint az acél-alumínium komponensek széleskörű használata.
A korábbinál sokkal biztonságosabb karosszériaplatformok megjelenése a tervezők szabadságfokát jelentősen megnöveli, ami például a jármű konstrukciók kialakítása során, a méret-tengelytáv megváltoztatásában is megmutatkozik. Az elektromos autóknál mindössze a négy kerék helye adott, minden más alkatrész elhelyezése szabadon választható. Nincsen üzemanyag-tartály és üzemanyag-vezeték, nincs bonyolult, nagy helyigényű hajtáslánc. Sokkal szabadabban és logikusabban tervezhető az ilyen autó, ezáltal optimális a helykihasználás és az új szerkezeti elemek alkalmazásával a passzív és aktív biztonság is tovább javítható.
Ami pedig minden kételyt eloszlat: a nagyfeszültségű akkumulátor fenéklemezre helyezésével ugyan az autó nehezebbé válik, de a jármű stabilitása ugyanolyan marad, mint a belső égésű motoros változatoké. Sőt a jármű ugyanazokat a törésteszti eredményeket is produkálja.
