Hitelkockázati, informatikai, tőkeszámítási, adatszolgáltatási és vállalatirányítási hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 32,5 millió forint bírságot szabott ki a Takarék Bankcsoport tagjaira, és kötelezte az intézményeket azok kijavítására.
Az MNB helyszíni ellenőrzést is magában foglaló csoportszintű célvizsgálatot folytatott a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-nél (MTB Zrt.), és az irányítása alatt álló Takarékbank Zrt.-nél (Takarékbank), valamint a Takarék Központi Követeléskezelő Zrt.-nél (Takarék Követeléskezelő). Az ellenőrzés 2019. november 1-jétől a célvizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át.
A jogsértések miatt az MNB az MTB Zrt. esetében 15,5 millió, a Takarékbankra 14 millió, míg a Takarék Követeléskezelőre 3 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki.
Egyúttal kötelezte az intézményeket, hogy október 31-ig, illetve december 31-ig számoljanak be a problémák megszüntetésére tett intézkedéseikről.
Az MNB megállapította, hogy a Magyar Takarékszövetkezeti Bank több ponton hibásan és hiányosan kezeli a hitelkockázatokat. Adatbiztonsági, nyilvántartási hiányosságok merültek fel az informatikai (IT) védelmi rendszer kapcsán, valamint a tőkekövetelmény számítása során az MTB Zrt. nem tartotta be teljeskörűen a jogszabályi előírásokat. A felügyeleti adatszolgáltatásban egyes jelentés táblák szintén hibásnak bizonyultak, a vállalatirányítás terén pedig az MTB Zrt. belső ellenőrzési területe a vizsgált időszakban nem rendelkezett elegendő erőforrással feladatainak teljes körű ellátásához.
A Takarékbanknál az MNB a hitelkockázatok terén a követelésminősítés, értékvesztési modell, illetve az átstrukturálás szabályozása, nyilvántartása esetében tárt fel hiányosságokat. A Takarékbank egyebek közt helytelenül határozta meg az IFRS9 szerinti céltartalékai, értékvesztése mértékét, és egyes ügyleteket nem sorolt át a megfelelő kockázati kategóriákba. A Takarékbank tőkeszámítása az ingatlanfinanszírozási kockázati súlyozás nem megfelelő megállapítása miatt bizonyult helytelennek. Pontatlan volt emellett a konszolidált biztosított betétállományának nyilvántartása is, míg az IT rendszernél a határvédelem, valamint a külső támadások elleni infrastruktúra esetében szükséges a célvizsgálat által feltárt hiányosságok megszüntetése.
A célvizsgálat a Takarék Követeléskezelőnél a vállalati követelések kezelése, az ügyletek adatai, dokumentumai, és a követeléskezelés során szerzett egyéb információk rögzítése, valamint a várható megtérülések vizsgálata és dokumentálása kapcsán tárt fel hiányosságokat.
A bírságösszeg meghatározásakor súlyosító körülménynek számított egyes hiányosságok kockázati súlya, besorolása, illetve a Takarék Bankcsoport pénzpiaci súlya is.
A bírság kiszabása során enyhítő körülmény volt ugyanakkor a vizsgált intézmények együttműködő magatartása, és hogy azok már a célvizsgálat alatt megkezdték a hiányosságok egy részének kiküszöbölését, illetőleg a célvizsgálat által feltárt egyes hibákat meg is szüntettek.