Az árnyékmentes aszfaltutak hőmérséklete már májusban 40 Celsius-fokos lehet délben a városok belső részein a hőszigethatás miatt. Ezért több zöldfelületre lenne szükség – állapították meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) meteorológiai tanszékének szakemberei.
A Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című oldalon jelent meg Pongrácz Rita és Dezső Zsuzsanna meteorológus írása. Kiemelték: a klímaváltozástól gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámos és száraz időszakok. Ezek kiegészülnek a hőszigethatással, tovább rontva a városlakók komfortérzetét és növelve az egészségi kockázatokat.
Azt írták: a hőszigethatásnak éves és napi menete van. Azonban a június-júliusi csúcsidőszakban délután akár 10 fokos hőmérsékletkülönbség is lehet a sűrűn beépített területek és az agglomeráció között. Az ELTE meteorológiai tanszékén már két évtizede követik műholdas megfigyelésekből szerzett adatokkal a városi hőszigethatást Budapesten.
A hőszigethatás – melegtároló anyagok
Ha a felszín hőmérsékletét nézik, akkor az ebből származtatható városi hőszigethatás a beérkező direkt napsugárzás hatására a nappali, delelés körüli időszakban a legnagyobb. Az útburkolatok és a betonépületek a napfelkeltétől folyamatosan nagyobb mértékben elnyelik a sugárzást, és így délre már nagyon felforrósodnak. Ráadásul ezek a mesterséges felszínek a legsűrűbben beépített területeken függőleges irányban is jelen vannak, így a napból érkező energia többször is visszaverődik, elnyelődik, illetve kisugárzódik a városi térben.
Ezzel ellentétben a természetes zöldterületek a mérsékeltebb sugárzáselnyelés miatt és a párologtatás révén jóval alacsonyabb hőmérsékletűek a nappali időszakban (általában 30 fok alatti) – írták.
Kiemelték, az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testülete (IPCC) által kiadott új értékelő jelentés világosan megmutatja, hogy a globális felmelegedés erősödésével a szélsőséges időjárási események, így a hőhullámos és száraz időszakok is gyakoribbak és intenzívebbek lesznek, a nagyvárosok pedig nemcsak okozói, de jelentős elszenvedői is a hatásoknak.
Új irányok az épített környezetben
“A műholdas mérések nemcsak a problémás területekre világítanak rá, de arra is, hogy hol van szükség beavatkozásra” – jegyezték meg. A meteorológusok szerint minőségileg és mennyiségileg is több zöldfelületre van szükség a városokban. A csapadékot “kék-zöld infrastrukturális elemekkel” kell helyben tartani. Át kell gondolni az építő- és burkolóanyagok felhasználását és színét, a városi közlekedést.
“Világszerte egyre több jó gyakorlat mutatja, hogy képesek vagyunk megváltoztatni városainkat, növelve ezzel azok klímaalkalmazkodási képességét és egyben csökkentve kibocsátásainkat” – fogalmazott cikkében Pongrácz Rita és Dezső Zsuzsanna.
