Magyarországon 2025 a lakáspiaci fordulat éve lett; az ingatlanbefektetési piac a tavalyi stabilizálódás után újra erősödik, a forgalom várhatóan eléri a 800 millió eurót, a tavalyi kétszeresét, az ipari és lakóingatlan-befektetések felpörgése pedig új korszakot nyit a hazai piacon – ismertette Takács Ernő, a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke a szervezet november 20-ai, a XIII. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából készített csütörtöki közleményében.
Az ágazati elemzésben az IFK elnöke a világ vezető ingatlan-tanácsadó vállalata, a CBRE adatai alapján hozzátette, ha ilyen ütemben bővül tovább a piac, akkor 2026 végére újra 1 milliárd euró felett lehet a magyarországi befektetési piac, ahol a magyar tőke dominál, miközben a nyugat-európai befektetők (német, francia) kevésbé, míg a kínai befektetők egyre aktívabbak.
Rámutatott, hogy Magyarországra 2023-2025 között több mint 23 milliárd eurónyi működőtőke érkezett, ami európai összehasonlításban is az egyik legdinamikusabb növekedés. Az ipar és lakhatás összefonódása, az Otthon Start keresletélénkítő szerepe, valamint a kapacitások bővítése egy komplex, egymásra épülő rendszert alkot, amely a következő évtized egyik legnagyobb gazdasági sikertörténete lehet Magyarországon – fogalmazott.
Takács Ernő hangsúlyozta, a jövő évi optimista kilátásokat a bővülő GDP mellett a régiós tőke erősödése és a globálisan laza monetáris politika alapozza meg, amelyek a további növekedés motorjai lehetnek.
Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy a kínálat és kereslet összehangolt fejlesztése nélkül a piac kiegyensúlyozatlan maradhat, ezért fontos az állami, önkormányzati és magánszféra együttműködése.
Takács Ernő a közleményben arról is beszámolt, hogy az ipariingatlan-piac építési volumene és kereslete jelentősen nőtt, a vidéki piacon a kereslet megduplázódott az előző évhez képest. A teljes modern állomány már meghaladja a 17 millió négyzetmétert, ebből csaknem 6 millió négyzetméter bérlemény, míg bő 11 millió négyzetméter saját tulajdonú raktár vagy gyártócsarnok. További 2,5 millió négyzetméternyi fejlesztés van folyamatban, főként saját használatra, de 520 ezer négyzetméter új csarnok is épül bérlői igényeket célozva.
Az IFK elnöke hozzátette, Budapesten a nemzetközi turizmus nagyon erős, “a magyar főváros egy ligában van Béccsel vagy Prágával“. Fontos azonban tudni, hogy a budapesti piacon 27 ezer szállodai szoba és 16 ezer Airbnb- vagy Booking-szolgáltató van, miközben Bécsben 43 ezer szállodai szoba, Prágában pedig 37 ezer van, ami azt mutatja, hogy bőven van fejlesztési potenciál a hotelpiacon. A következő két évben várhatóan 2200 új hotelszoba nyílik Budapesten.
Arra is kitért, hogy az állami irodaépületek beruházása még most zajlik Zuglóban és Újbudán, és csak 2026-ra fejeződik be. Ekkor több százezer négyzetméterre fognak beköltözni az állami intézmények, így a kiköltözés miatt az üresedési ráta – ami már most is a 14 százalék körüli értékével magasnak számít – emelkedni fog.
“2024-ben számítottunk rá, hogy növekedés jön az újlakás-piacon, de az idei év lendülete még minket is meglepett. Egyértelműen egy új ciklus kezdődött: nő az újépítésű lakások darabszáma, nő a tranzakciók száma, és ezzel párhuzamosan emelkednek az árak is” – jelentette ki Takács Ernő az IFK közleménye szerint.
Mindez az év első felében részben a PMÁP kötvények lejáratával és az azokból felszabaduló megtakarításokkal volt magyarázható. A nyáron bejelentett Otthon Start Program azonban új lendületet adott a piacnak, ami most egy felívelő szakaszban van, ennek motorja pedig az Otthon Start Program és az abból származó, kedvező kamatozású lakáshitel lehetősége.
Kiemelte, legalább évi 25 ezer lakás megépítésére lenne szükség ahhoz, hogy a lakásállomány megújulása érdemben elinduljon, azonban 2023-ban 18 ezer, 2024-ben 13 ezer lakás épült és 2025-ben is csak 16 ezer új lakás épül.
Takács Ernő a közleményben arra is felhívta a figyelmet, hogy a “jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel. Hosszú távú, következetes szabályozásra van szükség, nem kampányszerű beavatkozásokra. Ha nem bővítjük a kínálatot, a kereslet csak az árakat tolja tovább felfelé“.
A lakófejlesztők számára komoly könnyítést jelenthet a kiemelt beruházási státusz, amit a 250 lakásosnál nagyobb és legalább 70 százalékban az Otthon Start Programba illeszthető projektek kapnak meg. Az IFK elnöke azt is kedvezőnek nevezte, hogy egy frissen benyújtott törvényjavaslat szerint 2026-tól a társasházi-építményi jog bevezetésével jogilag védett pozíciót kapnak azok is, akik még csak a tervezőasztalról vásárolnak új lakást.
A hazai ingatlanfejlesztők szerint csak akkor lehet tartósan növelni az új lakások számát, ha a fejlesztésekhez szükséges pénzügyi, jogi és szabályozási garanciák kiszámíthatóan és hosszú távon rendelkezésre állnak. A 25 ezres új lakás megépítése csak a beruházások előfeltételeinek javításával valósulhat meg – jegyezte meg.
“Bízunk benne, hogy az Otthon Start Program hosszú távon is fennmarad, hasonlóan a csokhoz és a babaváró hitelhez, mert csak így tud valóban tervezhető támogatást nyújtani a családoknak és kiszámítható alapot adni a lakásfejlesztéseknek” – fogalmazott Takács Ernő. Emellett fontos, hogy az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfakulcsot véglegesítsék, ne csak kétévente hosszabbítsák meg. A jelenlegi időszakos rendszer bizonytalanságot jelent a fejlesztőknek, ami visszafogja az új projektek elindítását – mondta az IFK elnöke, hozzátéve, hogy “a lakáspiac hosszú távú kiszámíthatósága mindannyiunk érdeke“.
