Az átlagos bruttó fizetések alapján a leghosszabb időszakot, 15,2 évet a szerbeknek kell dolgozniuk ahhoz, hogy új, 70 négyzetméteres lakást vehessenek. Ehhez Magyarországon 8,4 évnyi bruttó átlagkereset kell – írta a Deloitte európai lakóingatlan-piaci (Deloitte Property Index) tanulmányában.
A felmérés 10. kiadásának adatai szerint a vizsgált 24 európai ország közül tavaly első alkalommal lett Ausztria a legdrágább a 4457 eurós négyzetméterenkénti átlagárral, a második helyezést 4421 eurós átlagárral Franciaország érte el. Magyarországon a lakások átlagos négyzetméterára 2020-ban 1657 euró volt.
A legdrágább európai város 2020-ban továbbra is Párizs volt, ahol csaknem 13 ezer eurót kellett fizetni egy négyzetméterért új lakás vásárlásánál. A lista második helyezettje Tel-Aviv, míg a harmadik helyen München szerepel, ahol átlagosan 8700 eurót kellet fizetni egy négyzetméterért. Budapesten 2020-ban az új lakások átlagos négyzetméterára 2207 euró volt.
Kohári Gábor, a Deloitte Magyarország Pénzügyi tanácsadás üzletágának igazgatóhelyettese elmondta: a fővárosok közül csak Rómában csökkentek a lakásárak. Tavaly új jelenségként már több európai nagyvárosban 10 százalékot meghaladó árcsökkenést is mértek. Összességében a pandémia és annak gazdasági hatásai igen eltérő mértékben érintette Európa nagyvárosait – tette hozzá.
Kiderült, hogy 2020-ban a bérelt ingatlanoknál is Párizsban kellett a legtöbbet fizetni Európában, négyzetméterenként átlagosan 28,6 eurót. Budapesten az átlagos bérleti díj négyzetméterenként 9,76 euró volt, ami a vizsgált 62 európai város közül a 39. legmagasabb.
Ugyanakkor megjegyezték, hogy Budapesten a bérleti díjak jelentősen csökkentek 2019-hez képest.
Ámann Róbert, a Deloitte Pénzügyi tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója elmondta: a bérleti díjak csökkenése vélhetően azzal magyarázható, hogy a járványügyi korlátozások hatására a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadások lehetősége jelentősen korlátozódott, illetve a vidéki diákok és munkavállalók száma is csökkent a fővárosban, így a hosszú távú bérleti piacon megjelent kínálat jelentősen javította a bérlők alkupozícióját.
Az új építési engedélyek számát nézve Magyarország ezer lakosra vetített 2,31-es mutatója elmarad a környező országok mutatójától. Példaként említették, hogy az ezer emberre jutó építési engedélyek száma Lengyelországban 5,85, Csehországban 3,29, Szlovákiában 3,62 volt, míg Ausztriában meghaladta a 10-et. Ez utóbbi pedig azt jelenti, hogy a vizsgált országok közül Ausztriában bővült a legdinamikusabban a lakásállomány.
