Kezdőlap Edukáció Jelentősen megváltozik a felsőoktatási felvételi
No menu items!

Jelentősen megváltozik a felsőoktatási felvételi

Hankó Balázs beszél a végzős diákok számára tartott pályaorientációs órán. Fotó: MTI/Illyés Tibor

Jelentős módosítások lépnek életbe a felsőoktatási felvételi szabályozásában 2023-ban és 2024-ben – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumban.

Hankó Balázs a végzős diákok számára tartott pályaorientációs órán elmondta: az idei felvételin már nem központi előírás az emelt szintű érettségi, ennek megköveteléséről az egyetemek, főiskolák saját hatáskörben döntenek. Nem lesznek központilag meghatározott minimumpontszámok sem, újdonság továbbá, hogy a felvételi eljárás teljes egészében elektronikus formában zajlik, a jelentkezés akár mobiltelefonról is elvégezhető.

Komolyabb változások is várhatók a felvételin 2024-től – folytatta, rámutatva: a jövő évtől még több szabadságot kapnak a felsőoktatási intézmények a leendő hallgatóik kiválasztásában. Hankó Balázs jelezte: 2024-től az egyetemek határozhatják meg a tanulmányi pontok és az érettségi pontok számításánál figyelembe vehető tantárgyak körét, valamint azt is, hogy milyen tevékenységekért, eredményekért jár többletpont a felvételin.

Többletpontok továbbra is széles körben lesznek adhatók, egyebek mellett nyelvismeretért, tanulmányi és sportversenyeken elért eredményekért, munkaerőpiaci tapasztalatért – tudatta az államtitkár.

Hankó Balázs rögzítette: megéri emelt szintű érettségit tenni, mert 2024-től magasabb pontszám gyűjthető vele. Mint mondta, ha valaki száz százalékos teljesítményt nyújt az emelt szintű érettségi vizsgán, akkor száz pontot kap érte, ha viszont ugyanilyen eredménnyel a középszintű vizsgát teszi le, akkor ennek csak a kétharmada, 67 pont jár a diáknak.

Hangsúlyozta: a szakképzésben tett szakmai vizsga emelt szintű érettséginek számít.

A felvételi átalakításának célja, hogy a központilag irányított rendszert rugalmasabbá tegyék, a felsőoktatás pedig ennek köszönhetően versenyképesebb legyen. Annál jobb a képzés, minél közelebb visz a mindennapi élethez, a gyakorlathoz, a gazdasági, társadalmi szereplőkhöz – fogalmazott az államtitkár, aki kitért arra is, hogy aki ma a magyar felsőoktatásban diplomát szerez, átlagosan 36 nap alatt helyezkedik el, a diplomások bérelőnye pedig 80 százalékos.

Elmondta továbbá, hogy a magyar egyetemek jól szerepelnek a nemzetközi rangsorokban: ma 11 egyetem van, amely “elit ligás”, vagyis amely a világ 28 ezer felsőoktatási intézményének legjobb öt százalékába tartozik.

A továbbtanulási lehetőségek kapcsán Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár arról beszélt a diákoknak, hogy szakirányú továbbtanulás esetén a felsőoktatásban beszámítják a szakképzésben megszerzett tapasztalatot, így lerövidülhet a képzési idő.

Közölte azt is, hogy a szakképzésben a rendszeres tanulói juttatásokon túl, a képzést lezáró szakmai vizsga sikeres teljesítésekor egyszeri pályakezdési támogatást is kapnak a diákok, amelynek összege az elért eredménytől függően 133 ezer és 302 ezer forint között mozog. Az elmúlt tanévekben átlagosan 240 ezer forintot fizettek a fiataloknak ilyen juttatás formájában – jegyezte meg.

Az interaktív pályaorientációs órán a diákok külföldi tanulmányi lehetőségeket firtató kérdéseire Hankó Balázs elmondta, hogy a hallgatók jelentős része el tud menni fél évre külföldre az egyetemi évei alatt, sőt a külföldön megszerzett tudást úgynevezett kreditelismeréssel be is tudják számítani.

Felidézte, hogy a koronavírus-járvány előtt több mint nyolcezren, tavaly több mint tízezren vettek részt féléves nemzetközi mobilitási programban, idén pedig már 13 ezer hallgató számára van hely. Megjegyezte, a felsőoktatás “nemzetköziesítése” az előttünk álló időszakban egyre erősebb lesz.

Kérdésre válaszolva Hankó Balázs leszögezte: ha emelkedik a felvételizők és a hallgatók létszáma, azzal nem felhígulni, hanem erősödni fog a felsőoktatás. A magyar gazdaságnak számos területen több diplomás szakemberre van szüksége ahhoz, hogy “versenyképesek legyünk” – húzta alá.

A tanulók kérdeztek az ösztöndíjlehetőségekről és a felvételi pontok számításának részleteiről is.

A felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire február 15-ig lehet jelentkezni.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Lesznek még nádtetős házak? Visszatérhet a magyar vidék kedvence

Újra feltűnhetnek a klasszikus nádtetős épületek a magyar vidéken, miután a tradicionális építőanyag egy forradalmi technológiával párosítva már biztonságosan alkalmazható. Évtizedeken át a rendkívüli tűzveszély jelentette a legnagyobb visszatartó erőt a nádtetők felhasználásában.

Kevesebb a macera, egyszerűbb a 14 év alatti gyermekek díjmentes utazása

2025. június 21-től egyszerűbbé vált a 14 év alatti gyermekek díjmentes utazásának igazolása a MÁV-csoport járatain

Itt a foglalkoztatási jogviszonyt tisztázó eljárás – a munkavállalót védi az új eljárás

ha a munkáltató a felhívástól számított 15 napon belül nem rendezi jogszerűen munkavállalói jogviszonyát, vagy nem teljesíti járulékbevallását, a NAV alkalmazottanként 100 ezer forint mulasztási bírsággal sújtja a foglalkoztatót.

Késnek az MVM Next elszámoló számlái – Informatikai átállás az oka

Az E.ON Hungária Csoport informatikai átállása miatt az MVM Next elszámoló számlái akár 3 hetet is késhetnek - közölte az E.ON és az MVM Next pénteken az MTI-vel.
Hirdetés

Hírek

Lesznek még nádtetős házak? Visszatérhet a magyar vidék kedvence

Újra feltűnhetnek a klasszikus nádtetős épületek a magyar vidéken, miután a tradicionális építőanyag egy forradalmi technológiával párosítva már biztonságosan alkalmazható. Évtizedeken át a rendkívüli tűzveszély jelentette a legnagyobb visszatartó erőt a nádtetők felhasználásában.

Kevesebb a macera, egyszerűbb a 14 év alatti gyermekek díjmentes utazása

2025. június 21-től egyszerűbbé vált a 14 év alatti gyermekek díjmentes utazásának igazolása a MÁV-csoport járatain

Késnek az MVM Next elszámoló számlái – Informatikai átállás az oka

Az E.ON Hungária Csoport informatikai átállása miatt az MVM Next elszámoló számlái akár 3 hetet is késhetnek - közölte az E.ON és az MVM Next pénteken az MTI-vel.

Nyitnak a porták – Közelebb kerülnek egymáshoz a termelők és a fogyasztók

A rövid ellátási lánc megerősítésével közelebb kell hozni egymáshoz a termelőket és a fogyasztókat, hogy az élelmiszer előállító kistermelők versenyképesebbek lehessenek

A Magyar Termék védjegy a cégeknek közösséget, a vevőknek megbízható minőséget ad

 A kölcsönös előnyökön alapuló szakmai együttműködések képessé teszik a vállalkozásokat arra, hogy leküzdjék az időről időre megjelenő gazdasági és egyéb kihívásokat.

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

A szülők is használhatják a KRÉTA idegen nyelvi felkészítő modulját

A lehetőség a webes felületen már csütörtökön elérhető, míg a mobilalkalmazásban egy frissítés után hétfőtől.

Bécs is versenyben az európai MI-Gigagyárért

Bécs hivatalosan is pályázik az Európai Unió által tervezett öt MI-Gigagyár egyikének otthont adni, hogy a kontinens mesterséges intelligencia-központjává váljon az adatvédelem, fenntarthatóság és digitális humanizmus elvei mentén.
Hirdetés

Gazdaság

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.

4,5 milliárd forint gyermektartásdíjat előlegezett meg az állam az elmúlt években

Az elmúlt három évben több mint 20 ezer gyermek részére összesen 4,5 milliárd forint értékben előlegezte meg az állam azokat a tartásdíjakat, amelyeket a különélő szülő nem fizetett meg