Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Jön az európai árfolyamnyereség-adó!
No menu items!

Jön az európai árfolyamnyereség-adó!

A tagállamok többsége régóta szerette volna, de kisebbségük blokkolta. A pénzügyminiszterek brüsszeli ülésén megszületett a kompromisszum. Még az idén jön az új adó. A digitális reklámok után fizetendő európai közteher nem kapott többséget a pénzügyminiszterek között.

Az árfolyamnyereség-adó évek óta a viták középpontjában áll. Az uniós tagállamok többsége is szorgalmazza a tőzsdén, illetve értékpapír-kereskedelemmel keletkező nyereség megadóztatását. A kisebbség eddig sikerrel akadályozta meg a bevezetését.

Bruno Le Maire

A német pénzügyminiszter, Olaf Scholz örömmel jelentette be az áttörést. Teljes megegyezés továbbra sincs, de az uniós alapszerződés ismeri a megerősített együttműködés intézményét. Ennek keretében legalább kilenc ország a többiek bevonása nélkül is cselekedhet egy uniós hatáskörbe tartozó területen. Az adót elviekben ennél eddig is több tagállam támogatta, a részletszabályokról viszont vita volt. Most Scholz és francia kollégája, Bruno Le Maire tucatnyi tagállam számára elfogadható javaslattal álltak elő.

Az úja adó

Az adót az a tagállam veti ki, ahol a részvényt kibocsájtották, illetve a befektetési alapot létrehozták. Fizetni csak akkor kell, ha a kibocsájtó pénzügyi vállalkozás saját tőkéje meghaladja az egymilliárd eurót. Az adó mértéke a tranzakció 0,1%-a lesz.

Brüsszel 50 milliárd eurós éves bevétellel számol. Az összeg egy közös alapba kerül, amelyből a tagállamok arányosan részesednek. Az elosztás további szabályai homályosak.

Hartwig Löger

Az osztrák pénzügyminiszter, Hartwig Löger szerint utóbbi még komoly vitához fog vezetni a javaslat mögött felsorakozott tagállamok között. Most mégis nagyobb esélyt lát a megegyezésre, mint 2013-ban, amikor Nagy-Britannia és Svédország kategorikus elutasítása megakadályozta az adót.

Újabb adóparadicsomok

Az árfolyamnyereség-adóval szorosan összefügg az adóparadicsomok kérdése. A közteher bevezetésével ellentétben valamennyi tagállam egyetértett a Panama-papírok 2017-es nyilvánosságra kerülése után életre hívott uniós feketelista kibővítésével. A lista lényege, hogy a tagállamok igyekeznek blokkolni az azon szereplő országok és a kontinens közötti pénzmozgást.

Kedd óta nem csak Guam, Szamoa, Trinidad és Tobago és a Virgin-szigetek, hanem Aruba, Barbados, Belize, a Bermuda-, a Fidzsi és a Marshall-szigetek, valamint Omán, az Egyesült Arab Emirátusok és a csendes-óceáni Vanuata is szerepel az EU listáján. Hosszabb, 34 államot sorol fel az úgynevezett szürke lista. Az ezen szereplő államok még nem számítanak adóparadicsomnak, de az EU szigorú megfigyelés alatt tartja praktikáikat. Brüsszel segítséget ajánl az érintett államoknak adórendszerének átláthatóvá tételéhez. A szépséghiba, hogy a másik oldalról erre nincs fogadókészség.

Egyelőre nem lesz digitális reklámadó

Olaf Scholz

Hiába állt elő a román elnökség kompromisszumos javaslattal, nem volt többség a pénzügyminiszterek között a digitális reklámok után fizetendő, a köznyelvben leginkább csak google-adóként ismert intézkedés 2022-es bevezetéséhez. Az új közteher legfőbb támogatója a francia-német tandem. Bevezetését az OECD is szorgalmazza. Írország, Dánia, Finnország és a svédek azonban hallani sem akarnak az új közteherről. A német pénzügyminiszter, Olaf Scholz ennek ellenére optimista. Hiszi, hogy még 2019-ben legegálabb megerősített együttműködés keretében ezt az adót is sikerül bevezetni.

Nem lesz könnyű. A támogatók között is ellentétek vannak. Több tagállam elfogadhatatlannak tartja, hogy csak a meghatározott, minimális árbevételt elérő cégek fizessenek. Az éritintett vállalkozások természetesen nem örülnének az új sarcnak, de még mindig jobbnak tartanának egy európai közterhet, mintha minden tagállam maga vetné ki. A digitális világba állandó vitákhoz vezetne, mely platformot mely tagállam jogosult adóztatni. Teljes káosz alakulna ki a kontinensen. A cégek számára felsejlik a kettős adóztatás rémképe.

A franciák és az osztrákok már döntöttek. Ha Brüsszel nem lép, nemzeti szinten fogják bevezetni az új adót. Az amerikaiak is eltökéltek. Minthogy az új teher elsősorban a kaliforniai internetes óriásokat érintené, bevezetése ellen Washington kifogással fog élni a Világkereskedelmi szervezetnél (WTO).

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Covid hatás: dübörög az e-recept és az online időpont kérése

Az internethasználó felnőtt lakosság körében a koronavírus-járvány után 91 százalékra nőtt azok aránya, akik egészséggel és betegséggel kapcsolatos kérdésekben használják a világhálót.

Hatalmasat nőtt a háztartások vagyona

Az első negyedévben 4 ezer milliárd forinttal, vagyis családonként átlagosan 1 millió forinttal nőtt a magyarországi háztartások vagyona. A legjobban a vagyonos vállalkozók, cégtulajdonosok járhattak, és sokat kerestek a befektetési alapokba, részvényekbe fektetők is.

Forinterősödés reggel

Erősödött a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben szerda reggel kedd kora estéhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.

Az ország tovább erősíti szerepét gazdasági találkozási pontként

Minden együttműködés újabb siker a magyar gazdaság számára, mert Magyarország szeretné tovább erősíteni szerepét gazdasági találkozási pontként, és szeretné elérni, hogy itt kapcsolódjon össze a keleti és nyugati tőke, illetve a hightech technológia.

Hírek

Forinterősödés reggel

Erősödött a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben szerda reggel kedd kora estéhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gazdaság

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...