Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Jön az európai árfolyamnyereség-adó!

Jön az európai árfolyamnyereség-adó!

A tagállamok többsége régóta szerette volna, de kisebbségük blokkolta. A pénzügyminiszterek brüsszeli ülésén megszületett a kompromisszum. Még az idén jön az új adó. A digitális reklámok után fizetendő európai közteher nem kapott többséget a pénzügyminiszterek között.

Az árfolyamnyereség-adó évek óta a viták középpontjában áll. Az uniós tagállamok többsége is szorgalmazza a tőzsdén, illetve értékpapír-kereskedelemmel keletkező nyereség megadóztatását. A kisebbség eddig sikerrel akadályozta meg a bevezetését.

Bruno Le Maire

A német pénzügyminiszter, Olaf Scholz örömmel jelentette be az áttörést. Teljes megegyezés továbbra sincs, de az uniós alapszerződés ismeri a megerősített együttműködés intézményét. Ennek keretében legalább kilenc ország a többiek bevonása nélkül is cselekedhet egy uniós hatáskörbe tartozó területen. Az adót elviekben ennél eddig is több tagállam támogatta, a részletszabályokról viszont vita volt. Most Scholz és francia kollégája, Bruno Le Maire tucatnyi tagállam számára elfogadható javaslattal álltak elő.

Az úja adó

Az adót az a tagállam veti ki, ahol a részvényt kibocsájtották, illetve a befektetési alapot létrehozták. Fizetni csak akkor kell, ha a kibocsájtó pénzügyi vállalkozás saját tőkéje meghaladja az egymilliárd eurót. Az adó mértéke a tranzakció 0,1%-a lesz.

Brüsszel 50 milliárd eurós éves bevétellel számol. Az összeg egy közös alapba kerül, amelyből a tagállamok arányosan részesednek. Az elosztás további szabályai homályosak.

Hartwig Löger

Az osztrák pénzügyminiszter, Hartwig Löger szerint utóbbi még komoly vitához fog vezetni a javaslat mögött felsorakozott tagállamok között. Most mégis nagyobb esélyt lát a megegyezésre, mint 2013-ban, amikor Nagy-Britannia és Svédország kategorikus elutasítása megakadályozta az adót.

Újabb adóparadicsomok

Az árfolyamnyereség-adóval szorosan összefügg az adóparadicsomok kérdése. A közteher bevezetésével ellentétben valamennyi tagállam egyetértett a Panama-papírok 2017-es nyilvánosságra kerülése után életre hívott uniós feketelista kibővítésével. A lista lényege, hogy a tagállamok igyekeznek blokkolni az azon szereplő országok és a kontinens közötti pénzmozgást.

Kedd óta nem csak Guam, Szamoa, Trinidad és Tobago és a Virgin-szigetek, hanem Aruba, Barbados, Belize, a Bermuda-, a Fidzsi és a Marshall-szigetek, valamint Omán, az Egyesült Arab Emirátusok és a csendes-óceáni Vanuata is szerepel az EU listáján. Hosszabb, 34 államot sorol fel az úgynevezett szürke lista. Az ezen szereplő államok még nem számítanak adóparadicsomnak, de az EU szigorú megfigyelés alatt tartja praktikáikat. Brüsszel segítséget ajánl az érintett államoknak adórendszerének átláthatóvá tételéhez. A szépséghiba, hogy a másik oldalról erre nincs fogadókészség.

Egyelőre nem lesz digitális reklámadó

Olaf Scholz

Hiába állt elő a román elnökség kompromisszumos javaslattal, nem volt többség a pénzügyminiszterek között a digitális reklámok után fizetendő, a köznyelvben leginkább csak google-adóként ismert intézkedés 2022-es bevezetéséhez. Az új közteher legfőbb támogatója a francia-német tandem. Bevezetését az OECD is szorgalmazza. Írország, Dánia, Finnország és a svédek azonban hallani sem akarnak az új közteherről. A német pénzügyminiszter, Olaf Scholz ennek ellenére optimista. Hiszi, hogy még 2019-ben legegálabb megerősített együttműködés keretében ezt az adót is sikerül bevezetni.

Nem lesz könnyű. A támogatók között is ellentétek vannak. Több tagállam elfogadhatatlannak tartja, hogy csak a meghatározott, minimális árbevételt elérő cégek fizessenek. Az éritintett vállalkozások természetesen nem örülnének az új sarcnak, de még mindig jobbnak tartanának egy európai közterhet, mintha minden tagállam maga vetné ki. A digitális világba állandó vitákhoz vezetne, mely platformot mely tagállam jogosult adóztatni. Teljes káosz alakulna ki a kontinensen. A cégek számára felsejlik a kettős adóztatás rémképe.

A franciák és az osztrákok már döntöttek. Ha Brüsszel nem lép, nemzeti szinten fogják bevezetni az új adót. Az amerikaiak is eltökéltek. Minthogy az új teher elsősorban a kaliforniai internetes óriásokat érintené, bevezetése ellen Washington kifogással fog élni a Világkereskedelmi szervezetnél (WTO).

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Tőzsde – Csökkenéssel nyitottak a New York-i indexek

Gyengüléssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdeindexek csütörtökön az előző napi jelentős emelkedés után.

Lagarde: mély recesszióval néz szembe az eurózóna

Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke az idei évre mély euróövezeti recesszióval számol és úgy véli, hogy az idei gazdasági visszaesést csak részben sikerül ledolgozni jövőre.

Világpiaci élelmiszerárak – csak a cukor drágult

Májusban már a negyedik egymást követő hónapban csökkentek a világpiaci élelmiszerárak, részben a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett keresletvisszaesés hatására.

Kamatdöntés. Az EKB nem nyúlt az eurókamathoz

Nem változtatott az irányadó kamaton csütörtöki ülésén az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa.

Hírek

Újra börtönbe kerülhet a Samsung vezetője

Részvényárfolyam-manipulációval és számviteli csalással gyanúsítják, ezért a szöuli központi kerületi ügyészség kezdeményezte a Samsung évekkel ezelőtt elítélt tényleges vezetője, Li Dzse Jong letartóztatását.

Júliusban jön az új 100 forintos

Július 1-től kerülnek forgalomba az új alapanyagú 100 forintos érmék. A jelenleg használt 100 forintosokkal továbbra is lehet majd fizetni - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Péntektől olcsóbb lesz a benzin

Pénteken bruttó két forinttal csökken a benzin ára, a gázolaj ára viszont a héten nem változik.

Fenyegető éhség – Amerika: „Az emberek félnek”

A koronavírus-krízis kezdete óta 30 millió amerikai veszítette el a munkahelyét! Szociális védőháló alig van. Az ingyenkonyhák nélkül sokan már éhenhaltak volna. A Spiegel riportere Atlantic Cityben térképezte fel a helyzetet. A kaszinóparadicsomot, a középosztályt különösen sújtják a járvány gazdasági következményei.

Online számlázás – immár mobilappal is

A NAV saját fejlesztésű applikációjával a számlák okostelefonon is kiállíthatók, letöltése és használata ingyenes. Az alkalmazás automatikusan teljesíti a kötelező adatszolgáltatást - közölte az adóhatóság.

Kiheverte a járványt a forint?

A hosszú hétvége meghozta az áttörést a magyar fizetőeszköznek: erősödő irányt vett, átjutott a 348 forint/euró szinten, és jó esély van arra, hogy ezek után az árfolyam visszatér a járvány előtti szintekre.

Koronavírus – Az izraeliek 2-3 százalékát fertőzte meg eddig a vírus

Az izraeliek 2-3 százalékát fertőzhette meg eddig a koronavírus a Tel-Aviv-i egyetem szerológiai kutatása alapján - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. Az utóbbi időben ismét egyre több beteget találtak, elsősorban az iskolákban elharapódzott fertőzések miatt.

Ingyenes wifi-pont az EU-tól – indul az utolsó kör

Szerdától elérhető az Európai Bizottság negyedik, egyben utolsó pályázati felhívása az ingyenes WiFi4EU hozzáférési pontok kiépítésére fordítható uniós finanszírozásról.

Jön az első magyar zöld kötvény

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megbízást adott az első euróban denominált zöld kötvény kibocsátására. A főszervezői feladatokat a Credit Agricole CIB, az ING Bank és a J.P. Morgan kapta.

Covid-19, Izrael. A Szentföldön vitáznak a csodaszámba menő lefolyásról

Izrael eredményesebben birkózott meg a korona-vírussal, mint a világ legtöbb országa. A fertőzöttek száma mindvégig alacsony volt. Forró klíma, szigorú karanténszabályok, genetika vagy mindezek együtt? – A tudósok a magyarázatról vitatkoznak, minközben újra iskolákat zártak be a lazítás után..  

Újra 40 dollár közelében a Brent olaj ára

A Brent ára kedden délelőtt lépte át először a hordónkénti 39 dollárt a március 11-i mélypont óta.

Nyugdíjat ígért a börtönből – 45 embert károsított meg

Negyvenöt ember bankkártyaadatait csalta ki egy büntetés-végrehajtási intézetben lévő férfi 2017 áprilisa és júniusa között - közölte a Győr-Moson-Sopron megyei főügyész.

Gazdaság

Bírság. Rendszerszintű problémák a MagNet Banknál

A Magyar Nemzeti Bank 19 millió forint bírságot szabott ki a MagNet Bankra, többek között a vállalatirányítással, az ügyfélcsoport képzéssel és az értékvesztés meghatározásával kapcsolatban feltárt hiányosságok miatt.

Júliusban jön az új 100 forintos

Július 1-től kerülnek forgalomba az új alapanyagú 100 forintos érmék. A jelenleg használt 100 forintosokkal továbbra is lehet majd fizetni - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Tarolt a zöld kötvény – ötszörös volt a túljegyzés

Több mint ötszörös volt az érdeklődés Magyarország első nemzetközi zöld kötvényei iránt, a befektetők közel 7,7 milliárd euró értékben adtak be ajánlatot. A befolyó források kizárólag zöld beruházásokra használhatók fel.

Kiheverte a járványt a forint?

A hosszú hétvége meghozta az áttörést a magyar fizetőeszköznek: erősödő irányt vett, átjutott a 348 forint/euró szinten, és jó esély van arra, hogy ezek után az árfolyam visszatér a járvány előtti szintekre.

Jön az első magyar zöld kötvény

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megbízást adott az első euróban denominált zöld kötvény kibocsátására. A főszervezői feladatokat a Credit Agricole CIB, az ING Bank és a J.P. Morgan kapta.

Lemondott az MNB alelnöke

A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnöke, Nagy Márton - más fontos vezetői megbízatása miatt - lemondott alelnöki tisztségéről.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom