Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Jön az európai árfolyamnyereség-adó!
No menu items!

Jön az európai árfolyamnyereség-adó!

A tagállamok többsége régóta szerette volna, de kisebbségük blokkolta. A pénzügyminiszterek brüsszeli ülésén megszületett a kompromisszum. Még az idén jön az új adó. A digitális reklámok után fizetendő európai közteher nem kapott többséget a pénzügyminiszterek között.

Az árfolyamnyereség-adó évek óta a viták középpontjában áll. Az uniós tagállamok többsége is szorgalmazza a tőzsdén, illetve értékpapír-kereskedelemmel keletkező nyereség megadóztatását. A kisebbség eddig sikerrel akadályozta meg a bevezetését.

Bruno Le Maire

A német pénzügyminiszter, Olaf Scholz örömmel jelentette be az áttörést. Teljes megegyezés továbbra sincs, de az uniós alapszerződés ismeri a megerősített együttműködés intézményét. Ennek keretében legalább kilenc ország a többiek bevonása nélkül is cselekedhet egy uniós hatáskörbe tartozó területen. Az adót elviekben ennél eddig is több tagállam támogatta, a részletszabályokról viszont vita volt. Most Scholz és francia kollégája, Bruno Le Maire tucatnyi tagállam számára elfogadható javaslattal álltak elő.

Az úja adó

Az adót az a tagállam veti ki, ahol a részvényt kibocsájtották, illetve a befektetési alapot létrehozták. Fizetni csak akkor kell, ha a kibocsájtó pénzügyi vállalkozás saját tőkéje meghaladja az egymilliárd eurót. Az adó mértéke a tranzakció 0,1%-a lesz.

Brüsszel 50 milliárd eurós éves bevétellel számol. Az összeg egy közös alapba kerül, amelyből a tagállamok arányosan részesednek. Az elosztás további szabályai homályosak.

Hartwig Löger

Az osztrák pénzügyminiszter, Hartwig Löger szerint utóbbi még komoly vitához fog vezetni a javaslat mögött felsorakozott tagállamok között. Most mégis nagyobb esélyt lát a megegyezésre, mint 2013-ban, amikor Nagy-Britannia és Svédország kategorikus elutasítása megakadályozta az adót.

Újabb adóparadicsomok

Az árfolyamnyereség-adóval szorosan összefügg az adóparadicsomok kérdése. A közteher bevezetésével ellentétben valamennyi tagállam egyetértett a Panama-papírok 2017-es nyilvánosságra kerülése után életre hívott uniós feketelista kibővítésével. A lista lényege, hogy a tagállamok igyekeznek blokkolni az azon szereplő országok és a kontinens közötti pénzmozgást.

Kedd óta nem csak Guam, Szamoa, Trinidad és Tobago és a Virgin-szigetek, hanem Aruba, Barbados, Belize, a Bermuda-, a Fidzsi és a Marshall-szigetek, valamint Omán, az Egyesült Arab Emirátusok és a csendes-óceáni Vanuata is szerepel az EU listáján. Hosszabb, 34 államot sorol fel az úgynevezett szürke lista. Az ezen szereplő államok még nem számítanak adóparadicsomnak, de az EU szigorú megfigyelés alatt tartja praktikáikat. Brüsszel segítséget ajánl az érintett államoknak adórendszerének átláthatóvá tételéhez. A szépséghiba, hogy a másik oldalról erre nincs fogadókészség.

Egyelőre nem lesz digitális reklámadó

Olaf Scholz

Hiába állt elő a román elnökség kompromisszumos javaslattal, nem volt többség a pénzügyminiszterek között a digitális reklámok után fizetendő, a köznyelvben leginkább csak google-adóként ismert intézkedés 2022-es bevezetéséhez. Az új közteher legfőbb támogatója a francia-német tandem. Bevezetését az OECD is szorgalmazza. Írország, Dánia, Finnország és a svédek azonban hallani sem akarnak az új közteherről. A német pénzügyminiszter, Olaf Scholz ennek ellenére optimista. Hiszi, hogy még 2019-ben legegálabb megerősített együttműködés keretében ezt az adót is sikerül bevezetni.

Nem lesz könnyű. A támogatók között is ellentétek vannak. Több tagállam elfogadhatatlannak tartja, hogy csak a meghatározott, minimális árbevételt elérő cégek fizessenek. Az éritintett vállalkozások természetesen nem örülnének az új sarcnak, de még mindig jobbnak tartanának egy európai közterhet, mintha minden tagállam maga vetné ki. A digitális világba állandó vitákhoz vezetne, mely platformot mely tagállam jogosult adóztatni. Teljes káosz alakulna ki a kontinensen. A cégek számára felsejlik a kettős adóztatás rémképe.

A franciák és az osztrákok már döntöttek. Ha Brüsszel nem lép, nemzeti szinten fogják bevezetni az új adót. Az amerikaiak is eltökéltek. Minthogy az új teher elsősorban a kaliforniai internetes óriásokat érintené, bevezetése ellen Washington kifogással fog élni a Világkereskedelmi szervezetnél (WTO).

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Oroszországot összehozta az ukrajnai invázió Észak-Koreával

Vlagyimir Putyin orosz elnök baráti üzenetet küldött Kim Dzsongun észak-koreai vezetőnek, amelyben kifejezte, hogy szeretné, ha Oroszország és Észak-Korea elmélyítené kapcsolatait.

70 éves korunkig dolgozni fogunk?

Átlagosan 69 évre teszik a rájuk váró nyugdíjkorhatárt a 30-59 évesek - derül ki a K&H a legfrissebb felméréséből.

Újabb amerikai delegáció utazott Tajvanra

Újabb amerikai kongresszusi delegáció utazott Tajvan fővárosába vasárnap, ami bő egy héten belül a második hivatalos és előre be nem jelentett amerikai látogatás a szigetre. Az előző, amelyet Nancy Pelosi házelnök vezetett, komoly diplomáciai konfliktust okozott az Egyesült Államok és a Tajvant egyik saját tartományának tartó Kína között.

Még mindig törött a női karrier lépcsőfoka – Hiába az ESG, lassan halad a munkahelyi női egyenjogúság

Habár a pandémia hatására elterjedt home office a szellemi munkát vállaló nők régi vágya volt, a családi összezártsággal rájuk szakadt otthoni együttlét inkább nehezítette, mint könnyítette a munkavégzést és a szakmai előbbre lépés lehetőségét. Az amerikai kutatók ráadásul nemcsak a kiégést, hanem az ebből fakadó munkaerőpiaci kilépést is nagy veszélynek tartják.

Hírek

Oroszországot összehozta az ukrajnai invázió Észak-Koreával

Vlagyimir Putyin orosz elnök baráti üzenetet küldött Kim Dzsongun észak-koreai vezetőnek, amelyben kifejezte, hogy szeretné, ha Oroszország és Észak-Korea elmélyítené kapcsolatait.

70 éves korunkig dolgozni fogunk?

Átlagosan 69 évre teszik a rájuk váró nyugdíjkorhatárt a 30-59 évesek - derül ki a K&H a legfrissebb felméréséből.

Újabb amerikai delegáció utazott Tajvanra

Újabb amerikai kongresszusi delegáció utazott Tajvan fővárosába vasárnap, ami bő egy héten belül a második hivatalos és előre be nem jelentett amerikai látogatás a szigetre. Az előző, amelyet Nancy Pelosi házelnök vezetett, komoly diplomáciai konfliktust okozott az Egyesült Államok és a Tajvant egyik saját tartományának tartó Kína között.

Vízen a világ legkörnyezetbarátabb kompja

A finn Wasaline égisze alatt kezdte meg üzemelését az Aurora Botnia, a világ legkörnyezetbarátabb RoPax, vagyis autó- és utasszállító kompja, amely a finn Vaasa és a svéd Umeå közötti útvonalon közlekedik. A 150 méter hosszú és 26 méter széles hajó bruttó űrtartalma 24 300 tonna. Közel 800 utas szállítására alkalmas, és 20 csomós sebességgel hajózik.

Vegyesen alakult a forint árfolyama péntek reggelre

Vegyesen alakult, kevéssé változott a forint árfolyama péntek reggelre a főbb devizákkal a nemzetközi devizakereskedelemben.

Újra madárinfluenzától mentes Magyarország

Magyarország újra madárinfluenzától mentes, és nem kötelező a baromfikat zártan tartani - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Újra jön orosz olaj Magyarországra a Barátság vezetéken

Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka óta folyamatosan érkezik kőolaj Magyarországra is a Barátság kőolajvezetéken, miután a Mol átvállalta az orosz fél által fizetendő tranzitdíjat. A belföldi ellátás a néhány napos szünet ellenére nem volt veszélyben, hiszen Magyarország több hétre elegendő tartalékkal rendelkezik - közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).

Kim Dzsongun halálosan bekeményít a Covid kapcsán

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető csütörtökön győzelmet hirdetett a Covid elleni harcban, majd "halálos megtorlást" ígért Dél-Korea ellen, amelyet a járvány kitörésének okozásával vádol.

Gazdaság

OTP: stabil a teljesítmény, bizonytalan az orosz leánybank sorsa

Az egyedi tételeket nem számítva, a háború hatásaival együtt a tavalyihoz hasonló lett az OTP csoport teljesítménye a második negyedévben, ami a bank stabilitását és erejét mutatja - mondta Bencsik László, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese a bank eredményeit értékelő sajtótájékoztatón. Azt is közölte: vizsgálják az orosz leánybank értékesítésének lehetőségét.

Az MNB zöld átállást vár el a bankoktól – határidőre

A jegybank megújította zöld ajánlását, amelyben elvárják, hogy a hazai hitelintézetek 2025-ig álljanak át a zöld működésre.

Újra összeért az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

A várakozásoknak megfelelően az előző hetinél 100 bázisponttal magasabb, 10,75 százalékkos kamattal hirdette meg az egyhetes jegybanki betétet csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: a rezsicsökkentés módosítása tovább emeli az inflációt

A 100 bázispontos kamatemeléssel a monetáris politika célja továbbra is az, hogy fellépjen a másodkörös inflációs hatások elkerülése érdekében, illetve elősegítse az inflációs cél elérését - jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom