A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa nem változtatott sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások “tartós” megváltozása alakítja, amit a testület fokozott figyelemmel kísér – közölte a tanács keddi kamatdöntő ülése után.
Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg: az élénk belső kereslet emeli, míg a tartósan visszafogott külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét – mutat rá a testület. A monetáris tanács megítélése szerint az inflációs kockázatok szimmetrikusak.
Az infláció továbbra is változékonyan alakul, ezért a tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra. Monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére.
Világgazdasági kitekintésében a testület megjegyzi: a koronavírus megjelenése fokozta a bizonytalanságokat, elterjedése a globális növekedési kilátások újbóli romlását és a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödését okozhatja.
Decemberben az infláció 4, a maginfláció 3,9, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,5 százalék, az éves infláció 2019-ben 3,4 százalék volt. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció enyhén csökkent az előző hónapokhoz képest. Az infláció decemberi alakulása megfelelt az MNB várakozásainak.
A testület prognózisa szerint a fogyasztóiár-index – főként az üzemanyag- és az élelmiszerárak növekedésének következtében – átmenetileg tovább emelkedik, majd 2020 első negyedévének végére visszatér a toleranciasávba, és az előrejelzési horizont második felében a 3 százalékos inflációs célon stabilizálódik. Az inflációs várakozások továbbra is horgonyzottak. Az adószűrt maginfláció 2020 első negyedévében a jelenlegi szintje közelében alakul, majd ezt követően fokozatosan mérséklődik.
A hazai GDP a korábbi előrejelzésnél enyhén magasabb ütemben bővül a következő években – 2020-ban 3,7 százalékkal, míg 2021-ben és 2022-ben egyaránt 3,5 százalékkal -, miközben az eurózóna növekedési kilátásai tartósan visszafogottan alakulnak.
Az eurozónához történő felzárkózás továbbra is legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fennmaradása mellett folytatódik. A költségvetési politika a következő években is anticiklikus tartalékokat képez. A gazdaság versenyképességének fokozatos javítása hozzájárul ahhoz, hogy a gazdasági növekedés fenntartható pályán maradjon – írja közleményében a tanács.
A nemzetközi pénzügyi piaci hangulat nem változott számottevően az előző kamatdöntés óta. Az olajárak az év eleji átmeneti emelkedést követően csökkentek. A külső monetáris politikai környezet lazábbá vált az elmúlt negyedévben. A globálisan meghatározó jegybankok kommunikációja előretekintve már nem jelez további lazító lépéseket, ugyanakkor a laza monetáris politikai környezet tartós fennmaradása várható. A monetáris tanács e tényezők árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli.
