Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Keletről nyugatra, délről északra - orvosexodus Európában

Keletről nyugatra, délről északra – orvosexodus Európában

Van olyan német kórház, ahol az orvosok háromnegyede külföldi. A kamara elnöke etikátlannak tartja a külföldi doktorok toborzását. Magyarországot évente közel ezer orvos hagyja el. Ugyanennyi nyugdíjba megy, de csak hétszáz friss diplomással számolhatunk. Az egész kontinens orvoshiánnyal küzd. 2020-ig 230 ezer doktor elvesztésével kell számolnunk.   

Orvoshiány Németországban

Két évtizede még túlképzés volt, mára orvoshiánnyal küzdenek a németek. Több ok áll a háttérben: (1) kevés az egyetemi férőhely; (2) több a nyugdíjba menő, mint a pályakezdő; (3) a középkorúakat a magasabb bérek, kisebb munkateher és a jobb munkakörülmények – sorrendben – Svájcba, Ausztriába, az USA-ba és Nagy-Britanniába csábítják.

A 400 ezer német orvosból 20 ezer tartósan külföldön dolgozik. Számuk évente 2500-al nő.

Túl keveset képeznek

A DAV az alkotmánybíróság előtt is megtámadta a szigorú létszámstopot.

A német egészségügyi felsőoktatásban numerus clausus van. Négy-ötszörös a túljelentkezés. Kitűnő érettségivel is évekig tart bekerülni. A 90 milliós országban egyidejűleg mindössze 3 ezren tanulnak orvosnak. A Szövetségi Orvosi Kamara (DAV) szerint az ellátási színvonal fenntartásához legalább tízezer egyetemi férőhely kellene. A DAV az alkotmánybíróság előtt is megtámadta a szigorú létszámstopot.

Az orvosi egyetem a felsőoktatás legdrágább területe. Politikailag és közgazdaságilag “racionálisabb” a külföldön végzetteket magasabb bérekkel elcsábítani, mint drágán képezni.

Keletről jön az utánpótlás

A német kórházakba elsősorban Kelet-Közép-Európából érkezik a hiányzó munkaerő. Az egészségügyi intézmények komplett csomagot kínálnak. A munka mellett nyelvtanfolyamot, lakást, gyerekek beiskolázását, munkaközvetítést a házastársnak. Sorra alakulnak a lengyel, magyar vagy román egészségügyi dolgozókat toborzó és közvetítő vállalkozások.

2017-ben 4%-os növekedés mellett 60 ezer külföldi orvos dolgozott Németországban, 25 ezer az EU tagállamaiból érkeztek. A legtöbb román (4500), görög (3100) és lengyel (2100). A magyarok 1800-an vannak. Összehasonlításul: idehaza 40 ezren praktizálnak.

Kelet-német kórházak kelet-közép-európai kezekben

Az orvoshiány különösen az egykori NDK tartományait sújtja. A külföldiek nélkül összeomlott volna a rendszer. Össznémet átlagban az elmúlt tíz évben 30 százalékkal, a keleti tartományokban viszont 300 százalékkal-al (!) nőtt a külföldi orvosok száma. Szász-Anhalt tartományban például 5500 kórházi orvosból 1100 külföldi. A legtöbb román (140) és szír (120). Van olyan kisebb kórház, ahol 75% az arányuk.

Németországba az EU-n kívülről is csábítják az orvosokat.

Az orvosok száma a bevándorlás ellenére is csökken. Kelet-Közép-Európából már nem lehet az utánpótlást biztosítani. A kínálat egyre szűkebb, ráadásul sokan, ahogy a német orvosok egy része is, a magasabbak fizetést és jobb munkakörülményeket biztosító országokat választja.

A legvonzóbb jelenleg az USA. Obama egészségügyi reformja óta sok ezer új dolgozót szívtak fel az amerikai kórházak.

A németek egyre inkább a Balkán EU-n kívüli országaiban és más kontinenseken toboroznak. Háromezret a menekültek közül sikerült bevonniuk a rendszerbe. A fő nehézséget az EU-n kívüli diplomák bonyolult, lassú és bizonytalan elismerése jelenti.

Egész Európában rossz a helyzet

Franciaországban tíz év alatt 9 százalékkal csökkent az orvosok száma. Az olasz egészségügyi rendszernek 2028-ig 34 ezer doktor elvesztésével kell megbirkóznia. Az elvándorlás és az orvosi szakma elöregedése a két fő ok. Az 55 évesnél idősebb orvosok aránya Olaszországban 55, Franciaországban 47%.

Nagy-Britanniában, ahol az orvosok tíz százaléka már most is külföldi, 2027-ig 190 ezer új gyógyítóra lenne szükség. Ennyit az ország felsőoktatása jelentős kapacitásbővítés mellett se tudna kitermelni. Ezért szűk látókörűek a kormányzat külföldi orvosok letelepedését megnehezítő intézkedései. A következmény: 2014-ban ötezer, 2017-ben már csak 3 ezer 500 érkezett a szigetországba.

Főleg az elvándorlás és az elöregedés miatt kontinensünknek 2020-ig összesen 230 ezer orvos elvesztésével kell számolnia. A lakosság 13% orvosi ellátás nélkül maradhat. A többség vidéken. Tovább nyílik tehát az ellátottsági olló. A városokban ma még 6,8, a falvakban és kisvárosokban viszont már csak 2,7 orvos jut ezer lakosra.

Lengyelországban a pénz sem segít

Lengyelországban az orvosi státuszok 33, a nővér álláshelyek 29 százaléka tartósan betöltetlen. Negyedannyi orvos van, mint Németországban.

Az elvándorlás mellett az elöregedés itt is nagy gond. A praktizáló orvosok 25 százaléka elmúlt 70 éves. Leginkább aneszteziológusból, radiológusból és sebészből van hiány. Pedig a kormány már tett az egészségügyi dolgozók jobb anyagi megbecsüléséért. Az átlagbér háromszorosát keresik.

A hiány miatt a lengyelek is egyre inkább keletre tekintenek. Elsősorban fehérorosz és ukrán orvosokkal töltik be az üres álláshelyeket.

Villanyoltás Romániában és Bulgáriában

Romániát az uniós csatlakozás óta 14 ezer orvos, az összes doktor 15 százaléka és 50 ezer ápoló hagyta el. Ezért leginkább az alacsony bérek és az egész egészségügy alulfinanszírozottsága miatti rossz munkakörülmények a felelősek. Míg az európai középmezőnybe tartozó németek GDP-ük 12, addig a románok csak 3,5 százalékát fordítják egészségügyre.

Romániában több vidéki kórházat már be kellett zárni a szakember, elsősorban az aneszteziológus hiánya miatt.

Amit megspórolnak a réven, elveszítik a vámon. A Román Orvosi Kamara becslése szerint az elvándorlás miatt 160 millió euró veszteség érte az ország gazdaságát.

Több vidéki kórházat már be kellett zárni a szakember, elsősorban az aneszteziológus hiánya miatt. A háziorvosi szakmát vidéken a kihalás fenyegeti. Hét év alatt 25%-al lettek kevesebben. A 20 millió román nagyvárosokon kívül élő hatvan százalékot a családorvosok 38 százaléka látja el. Átlag életkoruk 58 év.

A hétmilliós Bulgáriát évente 450 orvos és ezer ápoló hagyja el. A legtöbben a diploma megszerzése után rögtön távoznak. Nem csoda, figyelembe véve a megalázóan alacsony béreket. Egy német rezidens havi 2500 eurót keres Egy bolgárnak 200-al kell beérnie!

Dráma Koszovóban

Koszovót negyedévente száz, tehát napi egy orvos hagyja el. Már csak 0,8 doktor jut ezer lakosra! A legrosszabb arány egész Európában. Még a szintén komoly orvoshiánnyal küzdő Romániában is 1,6. Nálunk 3,3. A pályakezdők mégsem találnak munkát. Az államnak nincs pénze alkalmazni őket. Pedig nincsenek túlfizetve. A doktorok átlag 620, a nővérek 370 eurót keresnek. Koszovó GDP-je mindössze 2,7 százalékát költi egészségügyre. Ebben is sereghajtó a kontinensen. Németország 11, Magyarország 5,2, Románia 3,5 százalékot. Pristina tehát nem kritizálhatja a nyugati agyelszívást.

Az egészségügyi dolgozókkal szemben nyelviskolából nincs hiány a koszóvói fővárosban. A német tanfolyamok tele vannak orvosokkal és ápolókkal. Mindegyikük kivándorlásra készül.

Mindenkit érint

A jó gazdasági helyzetben lévő kelet-közép-európai államok egészségügyi rendszere is nehéz helyzetben van. Csehországban  mintegy ezer, leginkább vidéki orvosstátusz betöltetlen. Észtországban a szakmai elöregedése a legnagyobb probléma. Az 55 év feletti orvosok aránya 48 százalék.

Orvoselvándorlás és röghöz kötés

A vidéki Magyarországon 2,2, a fővárosban és a megyeszékhelyeken 5,1 orvos kezel ezer beteget.

Nálunk is állandó téma az orvoshiány illetve elvándorlás. A célországok sorrendje: Nagy-Britannia, Németország, Ausztria. Az ellátottság azonban még megfelel az európai átlagnak. Nálunk 3,3, a németeknél 3,7 orvos jut ezer lakosra. Csakúgy, mint Európa-szerte, nagyok a különbségek. A vidéki Magyarországon 2,2, a fővárosban és a megyeszékhelyeken 5,1 orvos kezel ezer beteget.

Béremelések voltak az elmúlt években, de a kormány legalább ekkora hangsúlyt fektet az adminisztratív eszközökre a fiatal orvosok itthon tartására érdekében. Ezzel összefüggésben terjedt el a köznyelvben a 2013-as bevezetésekor nagy vihart kavart röghöz kötés. Emlékeztetőül: Aki államilag finanszírozott képzésben tanult az oklevél megszerzését követő 20 éven belül a tanulmányai hosszával megegyező ideig köteles Magyarországon praktizálni. Aki ezt nem teljesíti, annak vissza kell fizetnie a képzés költségeinek az éves inflációval növelt összegét.

Mindez lassíthatja a kivándorlást, de nem oldja meg a szakma elöregedésének problémáját.

Veszélyben az európai projekt

A kelet-nyugat illetve a dél-észak irányú exodus nem csak az orvosok és ápolók nélkül maradó régiók lakosságának egészségét, de az egyesült Európa eszméjét is veszélyezteti.

A német kamara elnöke, Frank Montgomery kényszermegoldásnak tartja a külföldi toborzást. „Etikátlan, ha elszívjuk a nálunk rosszabb gazdasági helyzetben lévő országokból a sok pénzért kiképzett fiatal orvosokat. Ezzel nem csak anyagi kárt okozunk ezeknek a társadalmaknak, de az egészségügyi rendszerük összeomlásáért is felelősek leszünk.” A DAV elnöke a képzési kapacitás növelésével tenne az orvoshiány ellen.

Keleten is tudják, hogy a tehetős országok polgárai megengedhetnék maguknak, hogy több pénz fordítsanak orvosok kinevelésére. Ők mégis inkább (vissza)élnek a személyek szabad áramlásának uniós elvével és magasabb fizetésekkel magukhoz csábítják a keleti és déli egészségügyi dolgozókat.

Ha a folyamatot nem sikerül megállítani, a Balkán már rövid-, Közép-Kelet-Európa pedig középtávon marad orvosok és ápolók nélkül.

Friss

Fehérje a felelős. Több a demens nő, mint a férfi

Megtalálták a kutatók az Alzheimer-kór kialakulásáért felelős fehérjét, a nők körében több a demens, mint a férfiaknál. Az okok között genetikai különbségeket sejtenek az angolszász tudósok.

Zöld utat kapott a Vodafone: felvásárolja a UPC-t

Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a Vodafone 18,4 milliárd euróért megvásárolja a Liberty Global német, cseh, román és magyar leányvállalatát, így a UPC Magyarországot is.

Ingolstadtból jön a győri Audi új elnöke

Ősztől Alfons Dintner, az Audi ingolstadti előszéria központjának vezetője váltja az Audi Hungaria igazgatóságának elnöki pozíciójában Achim Heinflinget, aki az vállalat legnagyobb gyárát vezeti majd.

A G7-ek a facebookos valutáról

A G7-ek pénzügyminiszterei szerint destabilizációs veszélyt jelent a nemzeti devizákra és több más kockázatot is rejt a Facebook tervezett kriptovalutája, a Libra.

Hírek

Németország: mindenkit be kell oltani

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot - jelentette az ARD német közszolgálati televízió.

Szeméthegyek Kambodzsában – tengerentúli feladók

Szeméteredet-vizsgáló bizottság alakult Kambodzsában, hogy kiderítse, honnan érkezhetett 83 konténernyi műanyaghulladék az egyik déli kikötőbe. Rögtön eredménnyel járt.

Helyszíni pótdíj. Terminált kaptak a BKK ellenőrei

Bankkártyás fizetéssel is kiegyenlíthető a BKK jegyellenőrei által kiszabott helyszíni pótdíj a fővárosban.

Kiderült, hogyan juthatott luxuskocsikhoz Kim Dzsong Un

Két páncélozott Mercedest szállítottak tavaly Kim Dzsong Unnak Hollandiából, noha nemzetközi szankciók tiltják a luxuscikkek exportját Észak-Koreába.

Óriásgyémánt – Európa legnagyobbját találták meg

A kontinens legnagyobb, 222,09 karátos gyémántjára Arhangelszk megye mezenszki járásában, a Grib-lelőhelyen találtak rá - közölte az AGD Diamonds vállalat.

Drog a lefolyóban. Metgátoroktól tartanak Amerikában

Egy tennessee-i város rendőrei arra kérik a lakosságot a Facebookon, hogy ne húzzanak le metamfetamint a vécén, mert az a csatornarendszeren át az élővizekbe jut, és megőrjíti az alligátorokat és a többi vízi állatot.

Bővül a Limo-flotta – könnyebb lesz a parkolás

Ötven elektromos meghajtású, a korábbi modelleknél kisebb autót állít forgalomba a Mol közösségi autómegosztó szolgáltatása.

Sziget. Százmillió forint talált pénz

Tavaly több mint 104 millió forint bevétele származott a Sziget Kulturális Menedzser Irodának a FestiPay-kártyákon maradt összegekből.

Turbó körforgalmat kap az M5-ös

Kezdődik az M5-ös autópálya és az 54-es főút csomópontjainak átépítése, turbó körforgalmak épülnek. A munkálatok idejére az autópálya fel- és lehajtó ágait lezárják.

James Watt helyére lép Alan Turing az 50 fontoson

Alan Turing matematikus portréja lesz a két év múlva forgalomba kerülő új brit 50 fontos bankjegyen, Sir Winston Churchill pedig az ötfontoson.

Parlagfű. Több allergiás fiatal

Tavalyhoz képest 20-30 ezerrel nőtt a parlagfűre allergiások száma és a gyomnövény virágzási időszakának még koránt sincs vége - mondta Nékám Kristóf allergológus.

New Yorkba költöztetné Hollywoodot Robert De Niro

Az Oscar-díjas színész újabb nagy filmstúdió létrehozásán fáradozik New Yorkban, ahol négy stúdió működik és háromszáznál is több filmet forgattak tavaly.
Hirdetés

Gazdaság

A G7-ek a facebookos valutáról

A G7-ek pénzügyminiszterei szerint destabilizációs veszélyt jelent a nemzeti devizákra és több más kockázatot is rejt a Facebook tervezett kriptovalutája, a Libra.

Szaúd-Arábia. Magyar segítséggel hajtanák be az áfát

Az áfacsalás elleni magyar találmányokat tanulmányozták a szaúd-arábiai adóhivatal vezetői Budapesten. A közel-keleti országban tavaly vezették be az általános forgalmi adót.

Brexit után a pénzvilág. Frankfurt-Párizs, vetélytársból partnerek

A Brexit felkavarta az európai pénzügyi világot. A Londonból menekülő bankokért, a pénzügyi központ szerepére törő két legnagyobb konkurens, Párizs és Frankfurt felhagyott a küzdelemmel, a további vetélkedés helyett az együttműködés mellett döntöttek.

Hatvanmillió eurórért vesz OTP-kötvényeket az EBRD

Az OTP 500 millió eurós kibocsátásából 60 millió euró értékben vásárol kötvényeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Újra felragyoghat az arany

Év eleje óta szűk sávban mozog az arany árfolyama, jelenleg unciája 1415 dollárt ér, de hónapokon belül egészen 1600 dollárig drágulhat.

Lemondott az IMF éléről Christine Lagarde

Benyújtotta lemondását Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, mert az Európai Unió tagállamainak állam-, és kormányfői őt jelölték az Európai Központi Bank élére.
Hirdetés
Hirdetés