Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Keletről nyugatra, délről északra - orvosexodus Európában

Keletről nyugatra, délről északra – orvosexodus Európában

Van olyan német kórház, ahol az orvosok háromnegyede külföldi. A kamara elnöke etikátlannak tartja a külföldi doktorok toborzását. Magyarországot évente közel ezer orvos hagyja el. Ugyanennyi nyugdíjba megy, de csak hétszáz friss diplomással számolhatunk. Az egész kontinens orvoshiánnyal küzd. 2020-ig 230 ezer doktor elvesztésével kell számolnunk.   

Orvoshiány Németországban

Két évtizede még túlképzés volt, mára orvoshiánnyal küzdenek a németek. Több ok áll a háttérben: (1) kevés az egyetemi férőhely; (2) több a nyugdíjba menő, mint a pályakezdő; (3) a középkorúakat a magasabb bérek, kisebb munkateher és a jobb munkakörülmények – sorrendben – Svájcba, Ausztriába, az USA-ba és Nagy-Britanniába csábítják.

A 400 ezer német orvosból 20 ezer tartósan külföldön dolgozik. Számuk évente 2500-al nő.

Túl keveset képeznek

A DAV az alkotmánybíróság előtt is megtámadta a szigorú létszámstopot.

A német egészségügyi felsőoktatásban numerus clausus van. Négy-ötszörös a túljelentkezés. Kitűnő érettségivel is évekig tart bekerülni. A 90 milliós országban egyidejűleg mindössze 3 ezren tanulnak orvosnak. A Szövetségi Orvosi Kamara (DAV) szerint az ellátási színvonal fenntartásához legalább tízezer egyetemi férőhely kellene. A DAV az alkotmánybíróság előtt is megtámadta a szigorú létszámstopot.

Az orvosi egyetem a felsőoktatás legdrágább területe. Politikailag és közgazdaságilag “racionálisabb” a külföldön végzetteket magasabb bérekkel elcsábítani, mint drágán képezni.

Keletről jön az utánpótlás

A német kórházakba elsősorban Kelet-Közép-Európából érkezik a hiányzó munkaerő. Az egészségügyi intézmények komplett csomagot kínálnak. A munka mellett nyelvtanfolyamot, lakást, gyerekek beiskolázását, munkaközvetítést a házastársnak. Sorra alakulnak a lengyel, magyar vagy román egészségügyi dolgozókat toborzó és közvetítő vállalkozások.

2017-ben 4%-os növekedés mellett 60 ezer külföldi orvos dolgozott Németországban, 25 ezer az EU tagállamaiból érkeztek. A legtöbb román (4500), görög (3100) és lengyel (2100). A magyarok 1800-an vannak. Összehasonlításul: idehaza 40 ezren praktizálnak.

Kelet-német kórházak kelet-közép-európai kezekben

Az orvoshiány különösen az egykori NDK tartományait sújtja. A külföldiek nélkül összeomlott volna a rendszer. Össznémet átlagban az elmúlt tíz évben 30 százalékkal, a keleti tartományokban viszont 300 százalékkal-al (!) nőtt a külföldi orvosok száma. Szász-Anhalt tartományban például 5500 kórházi orvosból 1100 külföldi. A legtöbb román (140) és szír (120). Van olyan kisebb kórház, ahol 75% az arányuk.

Németországba az EU-n kívülről is csábítják az orvosokat.

Az orvosok száma a bevándorlás ellenére is csökken. Kelet-Közép-Európából már nem lehet az utánpótlást biztosítani. A kínálat egyre szűkebb, ráadásul sokan, ahogy a német orvosok egy része is, a magasabbak fizetést és jobb munkakörülményeket biztosító országokat választja.

A legvonzóbb jelenleg az USA. Obama egészségügyi reformja óta sok ezer új dolgozót szívtak fel az amerikai kórházak.

A németek egyre inkább a Balkán EU-n kívüli országaiban és más kontinenseken toboroznak. Háromezret a menekültek közül sikerült bevonniuk a rendszerbe. A fő nehézséget az EU-n kívüli diplomák bonyolult, lassú és bizonytalan elismerése jelenti.

Egész Európában rossz a helyzet

Franciaországban tíz év alatt 9 százalékkal csökkent az orvosok száma. Az olasz egészségügyi rendszernek 2028-ig 34 ezer doktor elvesztésével kell megbirkóznia. Az elvándorlás és az orvosi szakma elöregedése a két fő ok. Az 55 évesnél idősebb orvosok aránya Olaszországban 55, Franciaországban 47%.

Nagy-Britanniában, ahol az orvosok tíz százaléka már most is külföldi, 2027-ig 190 ezer új gyógyítóra lenne szükség. Ennyit az ország felsőoktatása jelentős kapacitásbővítés mellett se tudna kitermelni. Ezért szűk látókörűek a kormányzat külföldi orvosok letelepedését megnehezítő intézkedései. A következmény: 2014-ban ötezer, 2017-ben már csak 3 ezer 500 érkezett a szigetországba.

Főleg az elvándorlás és az elöregedés miatt kontinensünknek 2020-ig összesen 230 ezer orvos elvesztésével kell számolnia. A lakosság 13% orvosi ellátás nélkül maradhat. A többség vidéken. Tovább nyílik tehát az ellátottsági olló. A városokban ma még 6,8, a falvakban és kisvárosokban viszont már csak 2,7 orvos jut ezer lakosra.

Lengyelországban a pénz sem segít

Lengyelországban az orvosi státuszok 33, a nővér álláshelyek 29 százaléka tartósan betöltetlen. Negyedannyi orvos van, mint Németországban.

Az elvándorlás mellett az elöregedés itt is nagy gond. A praktizáló orvosok 25 százaléka elmúlt 70 éves. Leginkább aneszteziológusból, radiológusból és sebészből van hiány. Pedig a kormány már tett az egészségügyi dolgozók jobb anyagi megbecsüléséért. Az átlagbér háromszorosát keresik.

A hiány miatt a lengyelek is egyre inkább keletre tekintenek. Elsősorban fehérorosz és ukrán orvosokkal töltik be az üres álláshelyeket.

Villanyoltás Romániában és Bulgáriában

Romániát az uniós csatlakozás óta 14 ezer orvos, az összes doktor 15 százaléka és 50 ezer ápoló hagyta el. Ezért leginkább az alacsony bérek és az egész egészségügy alulfinanszírozottsága miatti rossz munkakörülmények a felelősek. Míg az európai középmezőnybe tartozó németek GDP-ük 12, addig a románok csak 3,5 százalékát fordítják egészségügyre.

Romániában több vidéki kórházat már be kellett zárni a szakember, elsősorban az aneszteziológus hiánya miatt.

Amit megspórolnak a réven, elveszítik a vámon. A Román Orvosi Kamara becslése szerint az elvándorlás miatt 160 millió euró veszteség érte az ország gazdaságát.

Több vidéki kórházat már be kellett zárni a szakember, elsősorban az aneszteziológus hiánya miatt. A háziorvosi szakmát vidéken a kihalás fenyegeti. Hét év alatt 25%-al lettek kevesebben. A 20 millió román nagyvárosokon kívül élő hatvan százalékot a családorvosok 38 százaléka látja el. Átlag életkoruk 58 év.

A hétmilliós Bulgáriát évente 450 orvos és ezer ápoló hagyja el. A legtöbben a diploma megszerzése után rögtön távoznak. Nem csoda, figyelembe véve a megalázóan alacsony béreket. Egy német rezidens havi 2500 eurót keres Egy bolgárnak 200-al kell beérnie!

Dráma Koszovóban

Koszovót negyedévente száz, tehát napi egy orvos hagyja el. Már csak 0,8 doktor jut ezer lakosra! A legrosszabb arány egész Európában. Még a szintén komoly orvoshiánnyal küzdő Romániában is 1,6. Nálunk 3,3. A pályakezdők mégsem találnak munkát. Az államnak nincs pénze alkalmazni őket. Pedig nincsenek túlfizetve. A doktorok átlag 620, a nővérek 370 eurót keresnek. Koszovó GDP-je mindössze 2,7 százalékát költi egészségügyre. Ebben is sereghajtó a kontinensen. Németország 11, Magyarország 5,2, Románia 3,5 százalékot. Pristina tehát nem kritizálhatja a nyugati agyelszívást.

Az egészségügyi dolgozókkal szemben nyelviskolából nincs hiány a koszóvói fővárosban. A német tanfolyamok tele vannak orvosokkal és ápolókkal. Mindegyikük kivándorlásra készül.

Mindenkit érint

A jó gazdasági helyzetben lévő kelet-közép-európai államok egészségügyi rendszere is nehéz helyzetben van. Csehországban  mintegy ezer, leginkább vidéki orvosstátusz betöltetlen. Észtországban a szakmai elöregedése a legnagyobb probléma. Az 55 év feletti orvosok aránya 48 százalék.

Orvoselvándorlás és röghöz kötés

A vidéki Magyarországon 2,2, a fővárosban és a megyeszékhelyeken 5,1 orvos kezel ezer beteget.

Nálunk is állandó téma az orvoshiány illetve elvándorlás. A célországok sorrendje: Nagy-Britannia, Németország, Ausztria. Az ellátottság azonban még megfelel az európai átlagnak. Nálunk 3,3, a németeknél 3,7 orvos jut ezer lakosra. Csakúgy, mint Európa-szerte, nagyok a különbségek. A vidéki Magyarországon 2,2, a fővárosban és a megyeszékhelyeken 5,1 orvos kezel ezer beteget.

Béremelések voltak az elmúlt években, de a kormány legalább ekkora hangsúlyt fektet az adminisztratív eszközökre a fiatal orvosok itthon tartására érdekében. Ezzel összefüggésben terjedt el a köznyelvben a 2013-as bevezetésekor nagy vihart kavart röghöz kötés. Emlékeztetőül: Aki államilag finanszírozott képzésben tanult az oklevél megszerzését követő 20 éven belül a tanulmányai hosszával megegyező ideig köteles Magyarországon praktizálni. Aki ezt nem teljesíti, annak vissza kell fizetnie a képzés költségeinek az éves inflációval növelt összegét.

Mindez lassíthatja a kivándorlást, de nem oldja meg a szakma elöregedésének problémáját.

Veszélyben az európai projekt

A kelet-nyugat illetve a dél-észak irányú exodus nem csak az orvosok és ápolók nélkül maradó régiók lakosságának egészségét, de az egyesült Európa eszméjét is veszélyezteti.

A német kamara elnöke, Frank Montgomery kényszermegoldásnak tartja a külföldi toborzást. „Etikátlan, ha elszívjuk a nálunk rosszabb gazdasági helyzetben lévő országokból a sok pénzért kiképzett fiatal orvosokat. Ezzel nem csak anyagi kárt okozunk ezeknek a társadalmaknak, de az egészségügyi rendszerük összeomlásáért is felelősek leszünk.” A DAV elnöke a képzési kapacitás növelésével tenne az orvoshiány ellen.

Keleten is tudják, hogy a tehetős országok polgárai megengedhetnék maguknak, hogy több pénz fordítsanak orvosok kinevelésére. Ők mégis inkább (vissza)élnek a személyek szabad áramlásának uniós elvével és magasabb fizetésekkel magukhoz csábítják a keleti és déli egészségügyi dolgozókat.

Ha a folyamatot nem sikerül megállítani, a Balkán már rövid-, Közép-Kelet-Európa pedig középtávon marad orvosok és ápolók nélkül.

Friss

Oroszok az olajpaktumról. Az amerikai szankcióktól is függ az ár

A július 1-jén kezdődő bécsi ülésen döntenek az olajpaktum meghosszabbításáról a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamai és szövetségeseik, élükön Oroszországgal. Az orosz energetikai miniszter, Alekszandr Novak szerint több tényező is nehezíti a döntést.

Élelmiszeripar, agrárexport – nem csökken a támogatás

Az élelmiszeripar stratégiai ágazatnak minősül, ezért az a 2014-2020-as támogatási időszakban 300 milliárd forint támogatásban részesül - fejtette ki Nagy István agrárminiszter a külgazdasági attasék éves értekezletén.

Kassán egy évben ezren halnak meg a légszennyezettség miatt

Évente több mint 4000 ember hal meg a szlovákiai megyeszékhelyek légszennyezettsége miatt. Csak Kassán például 990-en esnek áldozatul a rossz levegőnek.

Nagyra nő Esztergomban a Suzuki

Idén az eredeti tervekben foglaltaknál hatezerrel több, 185 ezer autó gyártását tervezi Esztergomban a Suzuki. Az autógyártó magyarországi zászlóshajója a Vitara, amelyből tavaly 122 ezer készült.

Hírek

Kassán egy évben ezren halnak meg a légszennyezettség miatt

Évente több mint 4000 ember hal meg a szlovákiai megyeszékhelyek légszennyezettsége miatt. Csak Kassán például 990-en esnek áldozatul a rossz levegőnek.

Rendkívüli hőhullám a németeknél, itthon is kánikula

Rendkívül erős és tartós hőhullámra figyelmeztet a német szövetségi meteorológiai szolgálat (DWD), előrejelzése szerint akár a több mint 70 éve felállított meleg rekord is megdőlhet a következő napokban. Plusz 40 Celsius fokra is felmelegedhet a levegő. Magyarországon 35 fok körüli meleget várnak a meteorológusok.

Újraindult a Boyan Slat-féle óceán-nagytakarítás

Másodszor is elindult a nagy szemételtakarítás, hogy a Kalifornia és Hawaii között a Csendes-óceánon úszó hatalmas szemétszigetet felszámolják.

Internetes aukción az eladósodott Boris Becker trófeái

Online árverésen kerül kalapács alá az anyagi gondokkal küzdő Boris Becker több mint nyolcvan érme, kupája és személyes emléktárgya. A német teniszcsillag adósságai egy részét rendezi majd a befolyt összegből.

Huawei-telefon miatt lehet feketelistás a FedEx

Nem szállított le egy Huawei okostelefont tartalmazó csomagot, ezért felkerülhet a megbízhatatlan vállalatok kínai listájára a FedEx.

Time – Freddie Mercury eddig nem hallott felvétele

Freddie Mercury eddig nem hallott felvétele, a Time című dal egyetlen zongorával előadott változata jelent meg.

Iráni konfliktuszóna – európai légitársaságok is elkerülik

Az Egyesült Államok és Irán kiéleződő konfliktusa miatt több európai légitársaság is úgy döntött, elkerüli a Hormuzi-szoros és az Ománi-öböl feletti légteret.

Tilos az állatszállítás légkondicionálás nélkül

Megtiltotta az Agrárminisztérium az állatok szállítását a klímaberendezéssel nem rendelkező járművekben. Az előrejelzett rendkívüli hőség miatt ismét tilos a hosszú távú, Magyarországról Törökországba tartó kérődzőállat-szállítmányok indítása.

Hibrid a tengerben: 54 százalékban beluga és 46 százalékban narvál

Egy dániai múzeumban őrzött szokatlan alakú cetkoponyán végzett DNS-elemzésnek köszönhetően először találtak bizonyítékot kutatók az arktiszi vizek két fenséges teremtménye, a narvál és a beluga kereszteződésére.

Nincs kegyelem: nyakunkon az újabb felhőszakadás

Több keleti megyében másodfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat felhőszakadás veszélye miatt. 

Esztergom. Fegyverarzenál a számlagyárosnál – videó

Strómanok és könyvelők segítettek egy esztergomi vállalkozót, akinek céghálózata fiktív számlákkal több mint 600 millió forint kárt okozott a költségvetésnek. A házkutatás során több tucat világháborús fegyvert is találtak.

Űrkutatás. Nincs jele idegen civilizációnak a Föld közelében

Több ezer különös jelet észleltek, ám intelligens földönkívüli életre nem bukkantak a kutatók, akik ezidáig 1327 szomszédos csillagrendszert vizsgáltak meg.
Hirdetés

Gazdaság

Libra, a Facebook kriptovalutája. Bízhatunk benne?

A Facebook 2020-ra tervezi saját digitális pénzének, a Librának világhódító útjára indítását. Legalábbis egyes lapokban megjelent írások azt sugallják, hogy új globális világpénzről van szó, amely tulajdonosa pedig mint értékőr átveheti a világbanjának szerepét.

Devizahitelek – Kúria: értelmezés a pert nyert devizahiteleseknek

A devizahitelekről a Kúria konzultációs testületének legutóbbi állásfoglalása a kúria szóvivője szerint könnyíthet a devizahitelesek terhein. Igaz Simonné Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának szóvivője, kúriai bíró egy háttérbeszélgetésen a károsultak megnyert pereiről beszélt.

Maradt a brit alapkamat – a Brexittől függ a drágítás

A Bank of England igazgatósága egyhangúlag úgy döntött, hogy nem emeli a 0,75 százalékos alapkamatot, de rendezett Brexit esetén megkezdi a hitel fokozatos és korlátozott drágítását.

Mégsem zárolják számláikat – hosszabbítást kér a Bankszövetség

A bankszámlák azonosítására előírt június 26-ai határidő meghosszabbítását kéri a bankszövetség szeptember 30-ig.

PM: drága a készpénz

Nagyon magas, több mint 6000 milliárd forint a Magyarországon forgalomban lévő készpénz mennyisége, ami mintegy 400-450 milliárd forintba kerül évente az országnak - mondta Balogh László, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára Budapesten egy szakmai konferencián.

Váltani kell! Készpénz? Átutalás? Kriptopénz?

A készpénzhasználat visszaszorítását hozhatja az azonnali átutalások rendszere, de a jövőben több megoldás is kiválhatja a most ismert fizetési módokat.
Hirdetés
Hirdetés