Kezdőlap Agrár Az EU beismerte a gazemberséget, az is nagy dolog - reagált az...

Az EU beismerte a gazemberséget, az is nagy dolog – reagált az agrárminiszter

“Az EU elismerte: igen, gazemberség történt. Ez önmagában is óriási dolog” – mondta a magyar agrárminiszter, Nagy István Az Üzlet.hu-nak, amikor arról kérdeztük, mit gondol a hét éve, az EU tudtával folytatott minőségrontásról. Cikkünkben arról is olvashattak, egyelőre nem tudni milyen döntés születik. Felidézzük a múltat, értékeljük a jelent. Mit hoz a jövő?

Mint AzÜzletben olvashatták az Unió vizsgálja, milyen mértékben silányítják el egyes élelmiszer márkák a keleti tagországokba vitt áruikat. Mintegy hét év telt el azóta, hogy először kérték a visegrádi országok Brüsszelt: tegyen valamit ellene, akkor azt mondták jogukban áll, cinikusan úgy fogalmaztak, keleten és nyugaton mást részesítenek előnyben a vásárlók. Most valami megmozdult: „Nem szabad a fogyasztói preferenciákat ürügyként használva csökkenteni a minőséget és eltérő színvonalú termékeket kínálni a különböző piacokon” – fogalmaz az EU parlament Közleménye. Mindenki óvakodik a vétkesek megnevezésétől.

A hét évvel ezelőtti események visszaidézése nem minden tanulság nélküli.

Íme a múlt, cikk archívumunkból:

A multik megtehetik: Nyugatra és keletebbre szánt minőség

Kelet-Európába alacsonyabb minőséget szállíthatnak a márkázott élelmiszerekből is

2011-06-07

Szerző: m70.hu – EurActiv

Megvédte a multinacionális cégeket az Európai Bizottság, alaptalan vádnak nevezve azt az állítást, hogy alacsonyabb minőségű termékeket szállítanak Kelet-Európába, mint a fejlett országokba. A bizottság állásfoglalását azzal magyarázta: a vállalatoknak megengedett, hogy a különböző piaci igényekhez igazítsák a termékeiket.

A vállalatokat nem kötelezik arra, hogy ugyanolyan termékeket dobjanak piacra azonos márkanév alatt az EU országaiban – jelentette ki Frederic Vincent, John Dalli egészségügyért és fogyasztópolitikáért felelős európai biztos szóvivője az EurActivnak.

A szóvivő elmondta, a Bizottság állásfoglalása szerint amíg a vállalatok betartják az uniós szabályokat a címkézésről és az élelmiszer-biztonságról, a termékek akár különbözőek is lehetnek az egyes országokban. Ez azt jelenti, hogy akár különböző összetevőket is használhatnak és eltérő áron is kínálhatják őket.

A Szlovák Fogyasztók Szövetsége még áprilisban, egy vizsgálat során úgy találta, hogy egyes multinacionális élelmiszeripari vállalatok változó minőségű termékeket szállítanak a különböző EU-tagállamokba, az újonnan jött tagállamok pedig alacsonyabb minőségűeket kapnak. A szervezet azt kifogásolta, hogy ha a cégek garanciát vállalnak az ételek és italok minőségére, akkor ezeket minden célországban be kellene tartani.

A bolgár fogyasztóvédők megerősítették ezt, mezőgazdasági miniszterük, Miroszlav Najdenov még messzebb ment, ő ugyanis kijelentette, hogy „abnormális”, hogy az EU-n belül kettős mérce érvényesül az élelmiszeripari termékekre. Najdenov levélben kérte John Dalli biztost, hogy vizsgálja ki a helyzetet, illetve azzal fenyegette meg a Kelet-Európába alacsonyabb minőségű termékeket szállító vállalatokat, hogy saját országában, Bulgáriában jogi lépéseket foganatosít ellenük.

Dalli szóvivője elmondta, a levél megérkezett, a biztos pedig hamarosan válaszolni is fog rá. A szóvivő elmondta azt is, hogy több korábbi eset is azt mutatja, hogy a vállalatok szabadon igazíthatják az egyes nemzeti piacokhoz a termékeiket, erre pedig példának hozta azt, amikor egy ismert csokoládé márka Nagy-Britanniában és a kontinensen különböző termékeket kínál, hogy így szolgálja ki az eltérő ízléseket.

Azokkal a vádakkal kapcsolatban, hogy Kelet-Európába más minőségű termékeket adnak el, a szóvivő azt mondta, a tagállamok felelőssége, hogy biztosítsák, egészségre káros élelmiszerek ne kerüljenek a piacokra. „Vannak hatásos módszerek arra nézve, hogy ez így legyen, beleértve a gyors- és hatékony reagálási mechanizmust azokban a valószínűtlen esetekben, amikor egészségre ártalmas élelmiszereket találnak a piacokon” – mondta Dalli biztos szóvivője.

A bolgár Trud napilap szerint Najdenov mezőgazdasági minisztert megkérték, hogy mérsékelje a „kettős mércével” kapcsolatos indulatait, bár eredetileg úgy tervezte, hogy az EU agrárminisztereinek találkozóján, május 16-17-én napirendre veteti a kérdést. A bolgár külügyminiszter, Nyikolaj Mladenov azonban állítólag utasította kollégáját, hogy egyelőre függessze fel a hadakozást.

Najdenov a napilapnak azzal magyarázta a kérdés elnapolását, hogy a külügyminiszter attól fél, hogy a multinacionális vállalati lobbik viszonoznák a támadásokat. „A miniszteri fizetésemből képtelen lennék fizetni az ügyvédek költségeit” – mondta Najdenov arra utalva, hogy a vállalatok akár jogi lépéseket is tehetnének ellene.

Eddig a 2011-ben megjelent írás. De térjünk vissza a mához.

Reagált az agrárminiszter

Megkérdeztük Nagy István agrárminisztert, a magyar alma kampánynyitó rendezvényén, milyen fejleményekre számít az EU Parlament állásfoglalása után:

– Keletre rosszabbat hoznak, megegyező csomagolásban, mégis egész más összetételűt, olcsóbbat. Tehát az árdrágítás is fölmerül. Ennek ellenére most is ott tart az Európai Unió, hogy azt mondja, legfeljebb rakat majd ezekre az árukra egy címkét, talán ráírják (kis betűvel) az összetételét, de a megtévesztő csomagolás esetleg maradhatna. Ön erről mit gondol? – kérdeztük.

Nagy István agrárminiszter MTI Fotó: Soós Lajos

– Ez már óriási dolog, hogy elismerik, nagy előrelépés az, hogy belátják, igen, gazemberség történt, gazemberség történik. Magunk is tanulunk és okosodunk. Minden ilyen helyzet pontosan azt mutatja meg, hogy csak a magyar termékben lehet igazából bízni. Tehát, amin ott az szerepel, ez kiváló magyar minőség. Ha ezt látjuk, akkor az biztos úgy is van, és ebbe még nem csalódtunk.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy ha nem valósul meg az, hogy ugyanaz az áru lesz az egész európai piacon – marad a részben megtévesztő csomagolás, kis címkével?  Ha így lesz, akkor föllépünk a lengyelekkel karöltve bojkottal, vagy akár a V4-ekkel közösen a rosszabb minőségben érkező árukat szállító cégek ellen?

– Szerintem a vásárlót hagyni kell dönteni. Ha azt el tudjuk érni, hogy hamis marketinget nem lehet folytatni, hogy becsapni nem lehet a vásárlót, hogy a címkének valós adatot kell tartalmaznia, akkor már nyerünk. Mert nyilvánvaló, hogy azért hozzák hozzánk, mert nagyobb hasznot akarnak csinálni, és bővíteni a piacot. De az igazság kiderült, az lebuktatta őket, és innen kezdve a vásárló eldönti, hogy ő akar-e silányabb minőséget vásárolni, vagy dönt a kiváló minőség mellett. És nem féltem a magyar terméket, mert a miénk jó, és mindenki szépen vissza is fog térni ehhez.

– Jó-jó, csak nem kísért a múlt? A bolgár miniszter, amikor 2011-ben kiderültek ezek a visszásságok, megrémült, és hátat fordított az egésznek. Azt mondta, hogy nem meri megnevezni a cégeket, mert nem elég a fizetése ahhoz, hogy ha esetleg beperelik őt a gazemberkedő cégek, akkor ki tudja fizetni a kártérítést. Tehát van itt egy ilyen, olvasata annak, hogy miért aludt ilyen sokáig az ügy. Ez nem sok jóval kecsegtet minket.

– Az számomra is óriási tanulság volt, hogy amikor előálltunk ezekkel az információkkal, a magyar médiában is a minisztériumiak voltak beállítva olyanoknak, mint akik nem hozzáértők, akik tévednek, akik rosszak. Én mindig vigasztaltam a kollégákat, hogy ne csodálkozzatok, nem mi fizetjük a reklám költségét a különböző híradásoknak. Ez az, ami miatt tényleg nagyon kemény küzdelmet kellett folytatni az információ napvilágra kerülésért, hogy különböző minősége van a határ egyik vagy másik oldalán árult termékeknek.

Azt hiszem a magyar vásárlónak jogában áll minőségi élelmiszert vásárolni, de ahhoz is, hogy eldöntse milyen termékeket vesz, többet fizet a garantáltan kiváló minőségért, vagy a silányabbat akarja megvenni – mondta Nagy István.

Friss

Menedzserek Országos Szövetségének új elnöke: Az alkalmazkodás kulcskérdés

A magyar menedzserek, nemzetközi viszonylatban is top kategóriások, de a kapcsolati háló építésében még érdemes előbbre lépniük – állítja Kapitány István, a Menedzserek Országos Szövetsége új elnöke, a Shell globális kiskereskedelmi alelnöke. A szakember szerint a koronavírus helyzetben különösen fontos, hogy a menedzserek a lehetőségekhez mérten alkalmazkodni tudjanak a különleges helyzethez.

EU – Gigantikus mentőcsomagok hitelből. Mi is az a Kurzarbeit?

Szinte minden európai országban van mentőcsomag a korona-vírus gazdasági következményeinek enyhítésére. Sok a hasonlóság, de vannak unortodox megoldások is. Az Európai Bizottság a SURE alappal állt elő, miközben az euróövezeti tagállamok a korona-kötvényekről vitatkoznak. Európai körkép.

Tőzsde – Emelkedéssel nyitottak a New York-i indexek

Emelkedéssel nyitottak a New York-i tőzsde irányadó indexei csütörtökön, miután a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve ismertette masszív, 2300 milliárd dolláros programját, amely a koronavírus-járvány által sújtott helyi kormányzatok és vállalatok erősítését célozzák.

A Világbank rontotta a régió gazdasági kilátását

A koronavírus-járvány miatt a Világbank jelentősen rontotta Közép-Európa - benne Magyarország - és a balti államok gazdaságainak idei kilátásait, ugyanakkor úgy vélte, hogy jövőre jelentős javulás állhat be.

Hírek

Zala. Hónapokig ATM-eket dézsmált egy banki dolgozó

Sikkasztás miatt emelt vádat a Keszthelyi Járási Ügyészség egy nő ellen, aki banki alkalmazottként a munkaadója keszthelyi és zalaegerszegi fiókjának bankautomatáiból több mint hárommillió forintot tulajdonított el.

Csernobili erdőtűz. Átmenetileg emelkedett a sugárzás

Ötödik napja dolgoznak a tűzoltók a csernobili övezetben kitört erdőtűz oltásán. Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat szerint a radioaktív sugárzás szintje a megengedett határértéken belül van, csak az egyik tűzfészekben mértek átmenetileg megemelkedett sugárzást.

Hamis kézfertőtlenítőt gyártottak Kőbányán

Fertőtlenítőszert hamisító bandát lepleztek le a rendőrök a fővárosban. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szerint az okozott kár több mint 22 millió forint.

Szja-bevallás: SMS-eket is vár a NAV

Az ügyfélkapuval nem rendelkezők SMS-ben vagy egyéb módon is kérhetik a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) az szja-bevallási tervezetük postázását április 15-ig.

Olasz statisztikai intézet: lehetetlen a válság következményeit felmérni

Az új koronavírus-fertőzés miatt hozott intézkedések olyan gazdasági válságot okoznak Olaszországban, amelyek következményeit lehetetlen felmérni az Istat statisztikai intézet kedden közölt értékelése szerint.

Prága megakadályozná a kulcsfontosságú cégek külföldi felvásárlását

A cseh kormány megakadályozná, hogy a kulcsfontosságú cseh cégek kockázatosnak minősíthető külföldi befektetők tulajdonába kerüljenek, az erről szóló törvényjavaslatot már el is fogadta a kabinet.

Sosem látott csúcson a munkanélküliség Norvégiában

Történelmi csúcsra, 15,4 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta Norvégiában április első hetében - közölte a munkaügyi hivatal.

Erősödött a forint a jegybanki bejelentésekre

Kedvezően fogadta a piac a jegybank keddi bejelentéseit, és erősödni kezdett a forint a főbb devizákkal szemben.

Az idei volt az egyik legmelegebb március

Az idei volt a valaha mért egyik legmelegebb március a világon az európai Copernicus éghajlatváltozási szolgálat (C3S) szerint.

Koronavírus. Jóval szegényebb lett a száz leggazdagabb

A világ száz leggazdagabb emberének a vagyona 408 milliárd dollárral apadt február-márciusban a koronavírus hatásaként. A legvagyonosabb Jeff Bezos is több milliárd dollárt bukott.

Milliárdokat csaltak el – luxusban éltek a bűnbanda vezetői

Közvetített munkavállalók után fizetendő közterheket csalt el, közel kétmilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek egy Fejér megyéből irányított bűnbanda, amelynek két tagja letartóztatásban van. Ellenük bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt folyik nyomozás.

Boris Johnsont kórházban kezelik

Boris Johnson brit miniszterelnök közölte, hogy jó hangulatban van és folyamatosan dolgozik az új koronavírus okozta betegsége miatt szükségessé vált kórházi kezelése közepette is.

Gazdaság

Egyszeri adót vet ki a bankszektorra az állam

Az egyszeri adó kulcsa az adóalap 50 milliárd forint feletti részének 0,19 százaléka. A költségvetésbe befolyó összeg 55 milliárd forint lesz, amelyet három egyenlő részben kell befizetni - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter.

Az OTP az NHP Hajráról: ígéretes eszköz a cégeknek

Az újrainduló növekedési hitelprogram, az NHP Hajrá volumene és a széles felhasználhatósági kör miatt ígéretes eszköz lehet a hazai vállalkozások számára. A kamatszinteket tekintve erős verseny alakulhat ki a pénzintézetek között - közölte az OTP Bank.

Nagy Márton: árfolyamcél nincs, az új eszközök kezelik a kilengéseket

Az új eszköztárral a jegybank azonnali beavatkozási lehetőséget teremtett a gyorsan változó piaci körülmények között - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a jegybank telefonos háttérbeszélgetésén.

Biztosítás. Az Aegon veszi meg a CIG EMABIT üzletágait

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. leányvállalata, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (EMABIT) szavatolótőke helyreállítási tervének keretében több mint 100 ezer szerződéstől, közel 6 milliárd forint állománydíjú portfóliótól válik meg.

Erősödött a forint a jegybanki bejelentésekre

Kedvezően fogadta a piac a jegybank keddi bejelentéseit, és erősödni kezdett a forint a főbb devizákkal szemben.

MNB: a hitelkártyákra is vonatkozik a fizetési moratórium

Minden 2020. március 18-ig folyósított hitel-, kölcsön- és lízingszerződésre vonatkozik a fizetési moratórium, így a hitelkártyákra, és a munkáltatói kölcsönökre is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi felügyelete.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom