Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág Kereskedelmi háború - az autóipar került a célkeresztbe

Kereskedelmi háború – az autóipar került a célkeresztbe

Amerika kereskedelmi háborúja világméretűvé vált. Az érintett áruk kiválasztásában kezdetben a politika és a szimbolika játszott szerepet, azonban az acélt és alumíniumot terhelő büntetővám az amerikai kontinens országaira, majd Kínára is kiterjedt. Trump elnök következő célpontja az autóipar lehet.

A modern közgazdaság atyja, Adam Smith már a XVIII. században felismerte, hogy a szabadkereskedelem win-win, a kereskedelmi háború lose-lose meccs. Donald Trump mégis harcolni akar. Július eleje óta az USA-ba érkező európai acéltermékeket 25, az alumíniumokat 10%-os büntetővám terheli. Látványos állomása a pénzügyi válság reálgazdasági átgyűrűződése óta tartó folyamatnak. A G20-ak között 1200 új korlátozás nehezíti a kereskedelmet. Az amerikai elnök tehát csak egy a sok politikus közül, akik országuk külkereskedelmi deficitjét védővámokkal és importkorlátozással remélik csökkenteni.

Az acél-, és alumíniumipar jelentősége ugyan évtizedek óta csökken Európában, mégis egy 320 ezer embert foglalkoztató és 170 milliárd euró termelő szektorról van szó. Ráadásul a döntés hatásai máris elérték a gazdaság egyik motorját, az autóipart.

Mérleghiány, vagy valami más

A büntetővámok három valódi célja: (1) csökkenteni az USA külkereskedelmi mérlegének hiányát (teljes: 566, EU-val szemben: 151, Kínával szemben 375 milliárd USD); (2) segíteni az amerikai acél-, és alumíniumtermelést; (3) megtorolni a bujtatott piacvédelmének tartott uniós intézkedéséket. Utóbbiak alatt az egyre szigorodó adatvédelmi előírásokat és az ezek megszegése miatt kiszabott magas bírságokat értik Washingtonban, amelyek elsősorban a Google-t, a Facebook-ot és a Microsoft-ot, tehát amerikai cégeket sújtanak.

A World Trade Organization (WTO) szigorúan külkereskedelmi szabályait sértenék a kivetett vámok. Az import magas aránya az acél-, és alumíniumszektorban nemzetbiztosági kockázatot jelent – hangzik a hivatalos, nem túl meggyőző, de WTO-konform amerikai indokolás.

Az európai válasz

Egy kereskedelmi korlátozás bevezetése mindig egy öngerjesztő folyamat nyitánya. Az EU is reagált. Június vége óta 25-50%-os vámok terhelnek több, Amerikából érkező terméket összesen 2,8 milliárd euró értékben. Nagyvonalú viszonzás. Az USA döntésének összevolumene ugyanis évi 6,4 milliárd euró. Ezt az összeget az válaszintézkedések csak ’21-ben érnék el. Az EU ekkor bővítené a büntetővámmal sújtott termékek listáját.

Az érintett terméke kiválasztásában a politika és a szimbolika játszotta a fő szerepet. Büntetővám terheli többek között a Kentuckyban és Tennesseeben, tehát republikánus többségű államokban készülő bourbont és whiskeyt, valamint a Philip Morris dohánytermékeit, a farmernadrágokat és a mogyoróvajat is – termékek, amelyekkel a többség Amerikára asszociál.

Harley-Davidson, a protekcionizmus állatorvosi lova

Júliustól 6-ról 31%-ra emelkedett az amerikai motorkerékpárok európai importja utáni vám. Minthogy az USA után az EU a legendás Harley legfontosabb piaca, az átlagosan 2000 eurós árnövekedés komoly gondot jelent a wisconsini gyártónak. A székhely sem elhanyagolható körülmény. Innen származik az amerikai Képviselőház republikánus frakciójának vezetője. A versenyhátrány csak a kontinensre szánt termékek gyártásának Európába helyezésével küszöbölhető ki. „Egy Harley soha nem készülhet külföldön – SOHA!” – csiripelte, vagy inkább ordította Trump kedvenc kommunikációs platformján, a Twitteren. A Harleynál el kell dönteni, hogy a csökkenő európai eladásoktól, vagy Trumptól tartank-e jobban. Nehézségeik az amerikai piacon is lesznek. A motorok acélból készülnek, ami a büntetővámok miatt drágulni fog. Így az olcsóbb alapanyaggal dolgozó japán gyártók termékei olcsóbbak lesznek (Kawaski, Honda stb.).

A nagyrészt importált alumínium drágulása összességében 10%-os, 350 millió dolláros plusz költséget jelent az amerikai cégeknek. Az e miatt emelkedő árak és csökkenő kereslet a legnagyobb ipari érdekképviseleti szövetség, a Beer Insitute szerint már rövid távon 20 ezer munkahely megszűnését fogja okozni. És ez csak a kezdet. Gazdasági racionalitás, mi szerint a gyártás már középtávon oda vándorol, ahol alacsonyabbak a költségek (olcsóbb az alapanyag és a munkaerő, nincsenek vámok). Ráadásul leginkább az elnök által különösen védeni szándékozott autógyártás lesz érintett.

Nemzetközivé lett a világ

Amerika kereskedelmi háborúja hamar világméretűvé vált. Az acélt és alumíniumot terhelő büntetővámot – az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA) megszegve – az amerikai kontinens országaira, majd Kínára is kiterjesztették. Természetesen minden érintett ország ellenvámokkal reagált.

Európai szemszögből Kínának van kulcsszerepe. Az államkapitalista ország kormánya évek óta olcsó hitelekkel támogatja az acél-, és alumíniumipart. Az amerikai korlátozások nem érintenék olyan érzékenyen az uniós ipart, mert a termelésnek csak a 16%-a irányul az USA-ba. Az igazi veszély Kínából jön. Az Egyesült Államok a világ legnagyobb acél-, és alumínium importőre. Ha ez a piac bezárul, a legnagyobb exportőr, Kína új piacok után néz. Várhatóan növeli az európai exportot és elhódítja az európai gyártók külföldi piacait. Az európaiak aligha tudnak majd versenyezni az államilag szubvencionált kínai konkurenciával. Az EU már jelezte a WTO felé, hogy korlátozásokat fog bevezetni be a kínai importtal szemben. A válaszintézkedés biztos nem fog elmaradni. Így mérgezi meg Amerika kereskedelmi háborúja az európai-kínai gazdasági kapcsolatokat is.

Az autóipar került a célkeresztbe

Forrás: www.carmagazine.co.uk

Trump következő célpontja az autóipar lehet. Németország áll az elnöki harag középpontjában.

A jelenlegi 10%-os vám 25%-ra emelése, és mennyiségi korlátozások szerepelnek a tervek között. Sőt, hírek röppentek fel a Daimlert (Mercedes) teljesen kitiltásáról!

A német gyártók ’17-ben fél millió autót exportáltak az USA-ba. Egyidejűleg ott gyártottak 800 ezret, amivel 36 ezer embernek közvetlenül, további 45 ezernek pedig a beszállítókon keresztül adtak munkát. De így is csak 8% a németek részesedése a világ legnagyobb autópiacán (luxuskategóriában 40%).

A VW, Mercedes & co. vezetői a berlini amerikai nagykövettel is tárgyaltak. Új korlátozások helyett az EU-USA autókereskedelem vámmentessé tételét vetették fel. Ebből az amerikai gyártók is profitálhatnának, akiknek piaci részesedése az EU-ban, igaz elsősorban az Európában gyártó Fordnak köszönhetően, szintén 8% körül mozog. Trump elutasította a javaslatot. A jószándék jeleként a német gyártók még az importvám egyoldalú, német eltörlését is támogatnák. Ez azonban brüsszeli hatáskör, és más európai gyártók nem ilyen nagyvonalúak. Ráadásul – a legnagyobb kedvezmények elve okán – a WTO ezt csak akkor engedné, ha a teljes, így például a Japánból érkező autóimportra is vonatkozna.

Az eddig amerikai intézkedések közvetve már most is sújtja az európai autógyártókat. A szálak ismét Kínába vezetnek. Az ázsiai ország az amerikai büntetővámokra reagálva emelte az USA-ból érkező járműveket terhelő vámot. Több európai gyártó részben az USA-ban építi a Kínában értékesített autóit, amelyeket most drágábban kell beszállítania. A következmények világosak: a termelést Kínába fogják áthelyezni; az USA-ban munkahelyek fognak megszűnni. A munkaerőpiacon túlkínálat lesz; a bérszínvonal csökkenéséhez fog.

A kereskedelmi háborúknak csak vesztesei vannak – nem csak lózung, példák igazolják. A folyamat öngerjesztő. A viszony már most is olyan elmérgesedett, hogy tárgyalások sem folynak Brüsszel és Washington között. Az újabb büntetővámok bevezetése aligha lesz elkerülhető.

Nem ez a harc az első

 Az USA ’97-ben 30%-os büntetővámot vezetett be, hogy gátat szabjon az akkoriban felpörgő kínai acél-, és alumíniumipar amerikai piacnyerésének. A szintén büntővámokkal sújtott EU a WTO-hoz fordul. A szervezet döntőbírósága megállapította, hogy az USA megsértette a legnagyobb kedvezmények elvét, amikor több országoggal szemben (pl.: Izrael, Kanada, Mexikó) nem növelte a vámokat. Ugyanis tiltják az elvek a vámok egyoldalú, diszkriminatív emelését. Kivéve, ha az érintett ország hasonló ellenintézkedést hoz. Ezt akkor az EU nem tette meg. Most azért döntött a jogi lépések helyett a viszonosság mellett, mert a Brüsszelben azt gyanítják, hogy a Trump-adminisztráció ignorálná a döntőbíróság elmarasztaló ítéletét.

Friss

Olajfüggés e-autókkal – Csendes csoda Északon 2.

Egy olajbevételektől függő országban különös, hogy rengeteg elektromos autót látni az utakon. Az értékesítési statisztikák szerint az eladott kocsik harmada elektromos meghajtású volt tavaly, az idei előrejelzések már 50 százalékról szólnak. Gonda György vezetési tanácsadónk beszámolója Norvégiáról. Második rész.

Brexit után a pénzvilág. Frankfurt-Párizs, vetélytársból partnerek

A Brexit felkavarta az európai pénzügyi világot. A Londonból menekülő bankokért, a pénzügyi központ szerepére törő két legnagyobb konkurens, Párizs és Frankfurt felhagyott a küzdelemmel, a további vetélkedés helyett az együttműködés mellett döntöttek. Közben az is kiderült, hogy egy bírósági ítélet rontja a francia esélyeket.

Brit kamara, rendezetlen kilépésnél – óriási infláció

A font meredek gyengülését és az infláció jelentős gyorsulását okozhatja, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül, rendezetlenül lép ki az Európai Unióból - figyelmeztet a Brit Kereskedelmi Kamarák szövetsége (BCC).

Németország: mindenkit be kell oltani

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot - jelentette az ARD német közszolgálati televízió.

Hírek

Németország: mindenkit be kell oltani

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot - jelentette az ARD német közszolgálati televízió.

Szeméthegyek Kambodzsában – tengerentúli feladók

Szeméteredet-vizsgáló bizottság alakult Kambodzsában, hogy kiderítse, honnan érkezhetett 83 konténernyi műanyaghulladék az egyik déli kikötőbe. Rögtön eredménnyel járt.

Helyszíni pótdíj. Terminált kaptak a BKK ellenőrei

Bankkártyás fizetéssel is kiegyenlíthető a BKK jegyellenőrei által kiszabott helyszíni pótdíj a fővárosban.

Kiderült, hogyan juthatott luxuskocsikhoz Kim Dzsong Un

Két páncélozott Mercedest szállítottak tavaly Kim Dzsong Unnak Hollandiából, noha nemzetközi szankciók tiltják a luxuscikkek exportját Észak-Koreába.

Óriásgyémánt – Európa legnagyobbját találták meg

A kontinens legnagyobb, 222,09 karátos gyémántjára Arhangelszk megye mezenszki járásában, a Grib-lelőhelyen találtak rá - közölte az AGD Diamonds vállalat.

Drog a lefolyóban. Metgátoroktól tartanak Amerikában

Egy tennessee-i város rendőrei arra kérik a lakosságot a Facebookon, hogy ne húzzanak le metamfetamint a vécén, mert az a csatornarendszeren át az élővizekbe jut, és megőrjíti az alligátorokat és a többi vízi állatot.

Bővül a Limo-flotta – könnyebb lesz a parkolás

Ötven elektromos meghajtású, a korábbi modelleknél kisebb autót állít forgalomba a Mol közösségi autómegosztó szolgáltatása.

Sziget. Százmillió forint talált pénz

Tavaly több mint 104 millió forint bevétele származott a Sziget Kulturális Menedzser Irodának a FestiPay-kártyákon maradt összegekből.

Turbó körforgalmat kap az M5-ös

Kezdődik az M5-ös autópálya és az 54-es főút csomópontjainak átépítése, turbó körforgalmak épülnek. A munkálatok idejére az autópálya fel- és lehajtó ágait lezárják.

James Watt helyére lép Alan Turing az 50 fontoson

Alan Turing matematikus portréja lesz a két év múlva forgalomba kerülő új brit 50 fontos bankjegyen, Sir Winston Churchill pedig az ötfontoson.

Parlagfű. Több allergiás fiatal

Tavalyhoz képest 20-30 ezerrel nőtt a parlagfűre allergiások száma és a gyomnövény virágzási időszakának még koránt sincs vége - mondta Nékám Kristóf allergológus.

New Yorkba költöztetné Hollywoodot Robert De Niro

Az Oscar-díjas színész újabb nagy filmstúdió létrehozásán fáradozik New Yorkban, ahol négy stúdió működik és háromszáznál is több filmet forgattak tavaly.
Hirdetés

Gazdaság

Brexit után a pénzvilág. Frankfurt-Párizs, vetélytársból partnerek

A Brexit felkavarta az európai pénzügyi világot. A Londonból menekülő bankokért, a pénzügyi központ szerepére törő két legnagyobb konkurens, Párizs és Frankfurt felhagyott a küzdelemmel, a további vetélkedés helyett az együttműködés mellett döntöttek. Közben az is kiderült, hogy egy bírósági ítélet rontja a francia esélyeket.

Hatvanmillió eurórért vesz OTP-kötvényeket az EBRD

Az OTP 500 millió eurós kibocsátásából 60 millió euró értékben vásárol kötvényeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Újra felragyoghat az arany

Év eleje óta szűk sávban mozog az arany árfolyama, jelenleg unciája 1415 dollárt ér, de hónapokon belül egészen 1600 dollárig drágulhat.

Lemondott az IMF éléről Christine Lagarde

Benyújtotta lemondását Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, mert az Európai Unió tagállamainak állam-, és kormányfői őt jelölték az Európai Központi Bank élére.

Tovább apadt a befektetési alapok vagyona

Júniusban 2,2 százalékkal, 137 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6213 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).

Kockázatos a Facebook kriptovalutája?

Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter szerint a Facebook tervezett kriptopénze, a Libra alkalmas lehet az adóhivatal kijátszására vagy akár pénzmosásra is.  
Hirdetés
Hirdetés