Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág Kereskedelmi háború - az autóipar került a célkeresztbe

Kereskedelmi háború – az autóipar került a célkeresztbe

Amerika kereskedelmi háborúja világméretűvé vált. Az érintett áruk kiválasztásában kezdetben a politika és a szimbolika játszott szerepet, azonban az acélt és alumíniumot terhelő büntetővám az amerikai kontinens országaira, majd Kínára is kiterjedt. Trump elnök következő célpontja az autóipar lehet.

A modern közgazdaság atyja, Adam Smith már a XVIII. században felismerte, hogy a szabadkereskedelem win-win, a kereskedelmi háború lose-lose meccs. Donald Trump mégis harcolni akar. Július eleje óta az USA-ba érkező európai acéltermékeket 25, az alumíniumokat 10%-os büntetővám terheli. Látványos állomása a pénzügyi válság reálgazdasági átgyűrűződése óta tartó folyamatnak. A G20-ak között 1200 új korlátozás nehezíti a kereskedelmet. Az amerikai elnök tehát csak egy a sok politikus közül, akik országuk külkereskedelmi deficitjét védővámokkal és importkorlátozással remélik csökkenteni.

Az acél-, és alumíniumipar jelentősége ugyan évtizedek óta csökken Európában, mégis egy 320 ezer embert foglalkoztató és 170 milliárd euró termelő szektorról van szó. Ráadásul a döntés hatásai máris elérték a gazdaság egyik motorját, az autóipart.

Mérleghiány, vagy valami más

A büntetővámok három valódi célja: (1) csökkenteni az USA külkereskedelmi mérlegének hiányát (teljes: 566, EU-val szemben: 151, Kínával szemben 375 milliárd USD); (2) segíteni az amerikai acél-, és alumíniumtermelést; (3) megtorolni a bujtatott piacvédelmének tartott uniós intézkedéséket. Utóbbiak alatt az egyre szigorodó adatvédelmi előírásokat és az ezek megszegése miatt kiszabott magas bírságokat értik Washingtonban, amelyek elsősorban a Google-t, a Facebook-ot és a Microsoft-ot, tehát amerikai cégeket sújtanak.

A World Trade Organization (WTO) szigorúan külkereskedelmi szabályait sértenék a kivetett vámok. Az import magas aránya az acél-, és alumíniumszektorban nemzetbiztosági kockázatot jelent – hangzik a hivatalos, nem túl meggyőző, de WTO-konform amerikai indokolás.

Az európai válasz

Egy kereskedelmi korlátozás bevezetése mindig egy öngerjesztő folyamat nyitánya. Az EU is reagált. Június vége óta 25-50%-os vámok terhelnek több, Amerikából érkező terméket összesen 2,8 milliárd euró értékben. Nagyvonalú viszonzás. Az USA döntésének összevolumene ugyanis évi 6,4 milliárd euró. Ezt az összeget az válaszintézkedések csak ’21-ben érnék el. Az EU ekkor bővítené a büntetővámmal sújtott termékek listáját.

Az érintett terméke kiválasztásában a politika és a szimbolika játszotta a fő szerepet. Büntetővám terheli többek között a Kentuckyban és Tennesseeben, tehát republikánus többségű államokban készülő bourbont és whiskeyt, valamint a Philip Morris dohánytermékeit, a farmernadrágokat és a mogyoróvajat is – termékek, amelyekkel a többség Amerikára asszociál.

Harley-Davidson, a protekcionizmus állatorvosi lova

Júliustól 6-ról 31%-ra emelkedett az amerikai motorkerékpárok európai importja utáni vám. Minthogy az USA után az EU a legendás Harley legfontosabb piaca, az átlagosan 2000 eurós árnövekedés komoly gondot jelent a wisconsini gyártónak. A székhely sem elhanyagolható körülmény. Innen származik az amerikai Képviselőház republikánus frakciójának vezetője. A versenyhátrány csak a kontinensre szánt termékek gyártásának Európába helyezésével küszöbölhető ki. „Egy Harley soha nem készülhet külföldön – SOHA!” – csiripelte, vagy inkább ordította Trump kedvenc kommunikációs platformján, a Twitteren. A Harleynál el kell dönteni, hogy a csökkenő európai eladásoktól, vagy Trumptól tartank-e jobban. Nehézségeik az amerikai piacon is lesznek. A motorok acélból készülnek, ami a büntetővámok miatt drágulni fog. Így az olcsóbb alapanyaggal dolgozó japán gyártók termékei olcsóbbak lesznek (Kawaski, Honda stb.).

A nagyrészt importált alumínium drágulása összességében 10%-os, 350 millió dolláros plusz költséget jelent az amerikai cégeknek. Az e miatt emelkedő árak és csökkenő kereslet a legnagyobb ipari érdekképviseleti szövetség, a Beer Insitute szerint már rövid távon 20 ezer munkahely megszűnését fogja okozni. És ez csak a kezdet. Gazdasági racionalitás, mi szerint a gyártás már középtávon oda vándorol, ahol alacsonyabbak a költségek (olcsóbb az alapanyag és a munkaerő, nincsenek vámok). Ráadásul leginkább az elnök által különösen védeni szándékozott autógyártás lesz érintett.

Nemzetközivé lett a világ

Amerika kereskedelmi háborúja hamar világméretűvé vált. Az acélt és alumíniumot terhelő büntetővámot – az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA) megszegve – az amerikai kontinens országaira, majd Kínára is kiterjesztették. Természetesen minden érintett ország ellenvámokkal reagált.

Európai szemszögből Kínának van kulcsszerepe. Az államkapitalista ország kormánya évek óta olcsó hitelekkel támogatja az acél-, és alumíniumipart. Az amerikai korlátozások nem érintenék olyan érzékenyen az uniós ipart, mert a termelésnek csak a 16%-a irányul az USA-ba. Az igazi veszély Kínából jön. Az Egyesült Államok a világ legnagyobb acél-, és alumínium importőre. Ha ez a piac bezárul, a legnagyobb exportőr, Kína új piacok után néz. Várhatóan növeli az európai exportot és elhódítja az európai gyártók külföldi piacait. Az európaiak aligha tudnak majd versenyezni az államilag szubvencionált kínai konkurenciával. Az EU már jelezte a WTO felé, hogy korlátozásokat fog bevezetni be a kínai importtal szemben. A válaszintézkedés biztos nem fog elmaradni. Így mérgezi meg Amerika kereskedelmi háborúja az európai-kínai gazdasági kapcsolatokat is.

Az autóipar került a célkeresztbe

Forrás: www.carmagazine.co.uk

Trump következő célpontja az autóipar lehet. Németország áll az elnöki harag középpontjában.

A jelenlegi 10%-os vám 25%-ra emelése, és mennyiségi korlátozások szerepelnek a tervek között. Sőt, hírek röppentek fel a Daimlert (Mercedes) teljesen kitiltásáról!

A német gyártók ’17-ben fél millió autót exportáltak az USA-ba. Egyidejűleg ott gyártottak 800 ezret, amivel 36 ezer embernek közvetlenül, további 45 ezernek pedig a beszállítókon keresztül adtak munkát. De így is csak 8% a németek részesedése a világ legnagyobb autópiacán (luxuskategóriában 40%).

A VW, Mercedes & co. vezetői a berlini amerikai nagykövettel is tárgyaltak. Új korlátozások helyett az EU-USA autókereskedelem vámmentessé tételét vetették fel. Ebből az amerikai gyártók is profitálhatnának, akiknek piaci részesedése az EU-ban, igaz elsősorban az Európában gyártó Fordnak köszönhetően, szintén 8% körül mozog. Trump elutasította a javaslatot. A jószándék jeleként a német gyártók még az importvám egyoldalú, német eltörlését is támogatnák. Ez azonban brüsszeli hatáskör, és más európai gyártók nem ilyen nagyvonalúak. Ráadásul – a legnagyobb kedvezmények elve okán – a WTO ezt csak akkor engedné, ha a teljes, így például a Japánból érkező autóimportra is vonatkozna.

Az eddig amerikai intézkedések közvetve már most is sújtja az európai autógyártókat. A szálak ismét Kínába vezetnek. Az ázsiai ország az amerikai büntetővámokra reagálva emelte az USA-ból érkező járműveket terhelő vámot. Több európai gyártó részben az USA-ban építi a Kínában értékesített autóit, amelyeket most drágábban kell beszállítania. A következmények világosak: a termelést Kínába fogják áthelyezni; az USA-ban munkahelyek fognak megszűnni. A munkaerőpiacon túlkínálat lesz; a bérszínvonal csökkenéséhez fog.

A kereskedelmi háborúknak csak vesztesei vannak – nem csak lózung, példák igazolják. A folyamat öngerjesztő. A viszony már most is olyan elmérgesedett, hogy tárgyalások sem folynak Brüsszel és Washington között. Az újabb büntetővámok bevezetése aligha lesz elkerülhető.

Nem ez a harc az első

 Az USA ’97-ben 30%-os büntetővámot vezetett be, hogy gátat szabjon az akkoriban felpörgő kínai acél-, és alumíniumipar amerikai piacnyerésének. A szintén büntővámokkal sújtott EU a WTO-hoz fordul. A szervezet döntőbírósága megállapította, hogy az USA megsértette a legnagyobb kedvezmények elvét, amikor több országoggal szemben (pl.: Izrael, Kanada, Mexikó) nem növelte a vámokat. Ugyanis tiltják az elvek a vámok egyoldalú, diszkriminatív emelését. Kivéve, ha az érintett ország hasonló ellenintézkedést hoz. Ezt akkor az EU nem tette meg. Most azért döntött a jogi lépések helyett a viszonosság mellett, mert a Brüsszelben azt gyanítják, hogy a Trump-adminisztráció ignorálná a döntőbíróság elmarasztaló ítéletét.

Friss

Karácsony évi kétmilliárdból megszüntetné a CT- és MR-várólistákat

Évente nagyjából kétmilliárd forintból szüntetnék meg a CT- és MR-várólistákat Budapesten a daganatgyanús megbetegedések esetében - mondta a főpolgármester pénteken Budapesten.

Ingatalközvetítés. A kizárólagos megbízás korlátai – bírósági döntés

Sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét, ha az ingatlanközvetítő "kizárólagos" megbízása esetén nem teszi lehetővé, hogy a fogyasztó az ingatlanát maga is értékesíthesse - mondta ki bíróság, 

Tőzsde – Erős kezdés New Yorkban

Az előző naphoz hasonlóan pénteken is a főbb tőzsdeindexek történelmi csúcsával kezdődött a kereskedés New Yorkban.

Tömegesen nyaraltak a magyarok a horvát tengerparton

Rekordot döntött tavaly a magyar turisták száma Horvátországban, a legtöbben a Kvarner-öböl környékén vakációztak - közölte a Horvát Turisztikai Közösség budapesti képviseletének igazgatója.

Hírek

Rendőrség – gázolás: szélvédőjébe szorult áldozatával menekült egy autós

Egy zebrán elütött és az autó szélvédőjébe szorult emberrel együtt hagyta el a helyszínt egy gázoló a fővárosban - közölte a rendőrség.

12 milliárd lopott jelszó a netről – Hollandiában csapott le az FBI

Hollandiában őrizetbe vettek egy 22 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy 12 milliárd lopott jelszót árusított az interneten.

Elhunyt a mesterszakács – elveszett egy Michelin-csillag

Két évvel az alapító halála után elveszített egy csillagot Paul Bocuse francia mesterszakács legendás étterme. A Lyon közelében lévő L'Auberge du Pont de Collonges 55 évig viselte a Michelin étteremkalauz által maximálisan adható három csillagot.

Két embert megölt az új koronavírus Kínában

Két ember halt meg az eddig ismeretlen koronavírus okozta tüdőgyulladásban a kínai Vuhan városában - közölték a helyi közegészségügyi hatóságok.

Pornográf gyerekképeket töltött le – börtönt kapott

Egy év börtönre ítélte a Debreceni Járásbíróság első fokon azt a férfit, aki a számítógépén gyermekpornográfiát ábrázoló képeket tárolt. A vádlott számítógépét lefoglalták és elkobozták a merevlemezt - közölte a Debreceni Törvényszék szóvivője.

A leselejtezett nyugati autók temetője Magyarország

Tovább özönlenek az öreg importautók Magyarországra - írja a Világgazdaság a Vezess összeállítására hivatkozva.

Szlovák újságíró-gyilkosság. Fenyegető példának szánták

Egy volt szlovák titkosszolgálati vezető tanúvallomása szerint a Kuciak-gyilkosság megrendelésével vádolt szlovák nagyvállalkozó példát akart statuálni az utána szaglászó újságírók egyikének halálával - jelentette szerdán a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.

Ronaldo vonzza a bevételt, a Juventus mégis veszteséges

A KPMG könyvvizsgáló cég elemzése szerint Európa nyolc legnagyobb labdarúgó-bajnokságának győztese kivétel nélkül növelni tudta bevételeit az előző szezonban. Csillagászati számok.

Borús hétvége. Párás idő hószállingózással

Országos Meteorológiai Szolgálat: folytatódik a borús, párás idő. Emellett többfelé előfordulhat ónos szitálás, és néhol hószállingózás is lehet.

Uruguay. Disznót dobtak egy üzletember medencéjébe

Élettelen sertést dobtak helikopterrel egy vállalkozó medencéjébe Uruguayban. A légierő és az ügyészség is vizsgálódik.

Kutyáknak készített unaloműzőt a Spotify

Az egyedül otthon hagyott kutyák számára állított össze lejátszási listákat és készített podcastot a Spotify zenei streamingszolgáltató, mert egy felmérésből kiderült, hogy a nagy-britanniai kisállat-tulajdonosok csaknem 74 százaléka játszik le zenét házi kedvencének.

Hat hektárral növelik Monaco területét – a tenger kárára

Egy ingatlanprojekt keretében hat hektárral növelik a Monacói Hercegség területét: lecsapolnak a Földközi-tengerből, hogy luxuslakásokat és butikokat építsenek.

Gazdaság

Nemzetközi Beruházási Bank: Tőkét emelt Magyarország

Tízmillió euróval 17,2 százalékra növelte tőkerészesedését Magyarország a Nemzetközi Beruházási Bankban (NBB) január 15-én - közölte az NBB.

Digitális és hagyományos szolgáltatásait is fejleszti az OTP

 Az OTP nem csak a digitális szolgáltatásait fejleszti, a személyes ügyfélkiszolgálást is fontosnak tartja.

EBRD: rekordot döntött a térségnek nyújtott finanszírozás

Rekordösszegű, fennállása óta először 10 milliárd eurót meghaladó finanszírozást nyújtott a működési térségéhez tartozó felzárkózó gazdaságoknak tavaly az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank.

Új 20 éves államkötvényt bocsátott ki az ÁKK

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) új, 3 százalékos fix kamatozású 20 éves benchmark államkötvényt bocsátott ki. Az első aukción a felkínált mennyiség kétszeresére volt kereslet.

Gion Gábor: folytatjuk – Gazdaságvédelmi akcióterv 2.0

A Pénzügyminisztérium államtitkára találkozott az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank első elnökhelyettesével Bécsben Euromoney fórumán. Elhangzott: Közép-Kelet-Európa a kontinens egyik legintenzívebben fejlődő régiója, ezért a beruházások növelése mindkét fél érdeke.

Túl sok készpénzt tartunk magunknál

Rekordot döntött a készpénzállomány 2019 végén - írja a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataira hivatkozva.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom