Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág Kereskedelmi háború - az autóipar került a célkeresztbe
No menu items!

Kereskedelmi háború – az autóipar került a célkeresztbe

Amerika kereskedelmi háborúja világméretűvé vált. Az érintett áruk kiválasztásában kezdetben a politika és a szimbolika játszott szerepet, azonban az acélt és alumíniumot terhelő büntetővám az amerikai kontinens országaira, majd Kínára is kiterjedt. Trump elnök következő célpontja az autóipar lehet.

A modern közgazdaság atyja, Adam Smith már a XVIII. században felismerte, hogy a szabadkereskedelem win-win, a kereskedelmi háború lose-lose meccs. Donald Trump mégis harcolni akar. Július eleje óta az USA-ba érkező európai acéltermékeket 25, az alumíniumokat 10%-os büntetővám terheli. Látványos állomása a pénzügyi válság reálgazdasági átgyűrűződése óta tartó folyamatnak. A G20-ak között 1200 új korlátozás nehezíti a kereskedelmet. Az amerikai elnök tehát csak egy a sok politikus közül, akik országuk külkereskedelmi deficitjét védővámokkal és importkorlátozással remélik csökkenteni.

Az acél-, és alumíniumipar jelentősége ugyan évtizedek óta csökken Európában, mégis egy 320 ezer embert foglalkoztató és 170 milliárd euró termelő szektorról van szó. Ráadásul a döntés hatásai máris elérték a gazdaság egyik motorját, az autóipart.

Mérleghiány, vagy valami más

A büntetővámok három valódi célja: (1) csökkenteni az USA külkereskedelmi mérlegének hiányát (teljes: 566, EU-val szemben: 151, Kínával szemben 375 milliárd USD); (2) segíteni az amerikai acél-, és alumíniumtermelést; (3) megtorolni a bujtatott piacvédelmének tartott uniós intézkedéséket. Utóbbiak alatt az egyre szigorodó adatvédelmi előírásokat és az ezek megszegése miatt kiszabott magas bírságokat értik Washingtonban, amelyek elsősorban a Google-t, a Facebook-ot és a Microsoft-ot, tehát amerikai cégeket sújtanak.

A World Trade Organization (WTO) szigorúan külkereskedelmi szabályait sértenék a kivetett vámok. Az import magas aránya az acél-, és alumíniumszektorban nemzetbiztosági kockázatot jelent – hangzik a hivatalos, nem túl meggyőző, de WTO-konform amerikai indokolás.

Az európai válasz

Egy kereskedelmi korlátozás bevezetése mindig egy öngerjesztő folyamat nyitánya. Az EU is reagált. Június vége óta 25-50%-os vámok terhelnek több, Amerikából érkező terméket összesen 2,8 milliárd euró értékben. Nagyvonalú viszonzás. Az USA döntésének összevolumene ugyanis évi 6,4 milliárd euró. Ezt az összeget az válaszintézkedések csak ’21-ben érnék el. Az EU ekkor bővítené a büntetővámmal sújtott termékek listáját.

Az érintett terméke kiválasztásában a politika és a szimbolika játszotta a fő szerepet. Büntetővám terheli többek között a Kentuckyban és Tennesseeben, tehát republikánus többségű államokban készülő bourbont és whiskeyt, valamint a Philip Morris dohánytermékeit, a farmernadrágokat és a mogyoróvajat is – termékek, amelyekkel a többség Amerikára asszociál.

Harley-Davidson, a protekcionizmus állatorvosi lova

Júliustól 6-ról 31%-ra emelkedett az amerikai motorkerékpárok európai importja utáni vám. Minthogy az USA után az EU a legendás Harley legfontosabb piaca, az átlagosan 2000 eurós árnövekedés komoly gondot jelent a wisconsini gyártónak. A székhely sem elhanyagolható körülmény. Innen származik az amerikai Képviselőház republikánus frakciójának vezetője. A versenyhátrány csak a kontinensre szánt termékek gyártásának Európába helyezésével küszöbölhető ki. „Egy Harley soha nem készülhet külföldön – SOHA!” – csiripelte, vagy inkább ordította Trump kedvenc kommunikációs platformján, a Twitteren. A Harleynál el kell dönteni, hogy a csökkenő európai eladásoktól, vagy Trumptól tartank-e jobban. Nehézségeik az amerikai piacon is lesznek. A motorok acélból készülnek, ami a büntetővámok miatt drágulni fog. Így az olcsóbb alapanyaggal dolgozó japán gyártók termékei olcsóbbak lesznek (Kawaski, Honda stb.).

A nagyrészt importált alumínium drágulása összességében 10%-os, 350 millió dolláros plusz költséget jelent az amerikai cégeknek. Az e miatt emelkedő árak és csökkenő kereslet a legnagyobb ipari érdekképviseleti szövetség, a Beer Insitute szerint már rövid távon 20 ezer munkahely megszűnését fogja okozni. És ez csak a kezdet. Gazdasági racionalitás, mi szerint a gyártás már középtávon oda vándorol, ahol alacsonyabbak a költségek (olcsóbb az alapanyag és a munkaerő, nincsenek vámok). Ráadásul leginkább az elnök által különösen védeni szándékozott autógyártás lesz érintett.

Nemzetközivé lett a világ

Amerika kereskedelmi háborúja hamar világméretűvé vált. Az acélt és alumíniumot terhelő büntetővámot – az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA) megszegve – az amerikai kontinens országaira, majd Kínára is kiterjesztették. Természetesen minden érintett ország ellenvámokkal reagált.

Európai szemszögből Kínának van kulcsszerepe. Az államkapitalista ország kormánya évek óta olcsó hitelekkel támogatja az acél-, és alumíniumipart. Az amerikai korlátozások nem érintenék olyan érzékenyen az uniós ipart, mert a termelésnek csak a 16%-a irányul az USA-ba. Az igazi veszély Kínából jön. Az Egyesült Államok a világ legnagyobb acél-, és alumínium importőre. Ha ez a piac bezárul, a legnagyobb exportőr, Kína új piacok után néz. Várhatóan növeli az európai exportot és elhódítja az európai gyártók külföldi piacait. Az európaiak aligha tudnak majd versenyezni az államilag szubvencionált kínai konkurenciával. Az EU már jelezte a WTO felé, hogy korlátozásokat fog bevezetni be a kínai importtal szemben. A válaszintézkedés biztos nem fog elmaradni. Így mérgezi meg Amerika kereskedelmi háborúja az európai-kínai gazdasági kapcsolatokat is.

Az autóipar került a célkeresztbe

Forrás: www.carmagazine.co.uk

Trump következő célpontja az autóipar lehet. Németország áll az elnöki harag középpontjában.

A jelenlegi 10%-os vám 25%-ra emelése, és mennyiségi korlátozások szerepelnek a tervek között. Sőt, hírek röppentek fel a Daimlert (Mercedes) teljesen kitiltásáról!

A német gyártók ’17-ben fél millió autót exportáltak az USA-ba. Egyidejűleg ott gyártottak 800 ezret, amivel 36 ezer embernek közvetlenül, további 45 ezernek pedig a beszállítókon keresztül adtak munkát. De így is csak 8% a németek részesedése a világ legnagyobb autópiacán (luxuskategóriában 40%).

A VW, Mercedes & co. vezetői a berlini amerikai nagykövettel is tárgyaltak. Új korlátozások helyett az EU-USA autókereskedelem vámmentessé tételét vetették fel. Ebből az amerikai gyártók is profitálhatnának, akiknek piaci részesedése az EU-ban, igaz elsősorban az Európában gyártó Fordnak köszönhetően, szintén 8% körül mozog. Trump elutasította a javaslatot. A jószándék jeleként a német gyártók még az importvám egyoldalú, német eltörlését is támogatnák. Ez azonban brüsszeli hatáskör, és más európai gyártók nem ilyen nagyvonalúak. Ráadásul – a legnagyobb kedvezmények elve okán – a WTO ezt csak akkor engedné, ha a teljes, így például a Japánból érkező autóimportra is vonatkozna.

Az eddig amerikai intézkedések közvetve már most is sújtja az európai autógyártókat. A szálak ismét Kínába vezetnek. Az ázsiai ország az amerikai büntetővámokra reagálva emelte az USA-ból érkező járműveket terhelő vámot. Több európai gyártó részben az USA-ban építi a Kínában értékesített autóit, amelyeket most drágábban kell beszállítania. A következmények világosak: a termelést Kínába fogják áthelyezni; az USA-ban munkahelyek fognak megszűnni. A munkaerőpiacon túlkínálat lesz; a bérszínvonal csökkenéséhez fog.

A kereskedelmi háborúknak csak vesztesei vannak – nem csak lózung, példák igazolják. A folyamat öngerjesztő. A viszony már most is olyan elmérgesedett, hogy tárgyalások sem folynak Brüsszel és Washington között. Az újabb büntetővámok bevezetése aligha lesz elkerülhető.

Nem ez a harc az első

 Az USA ’97-ben 30%-os büntetővámot vezetett be, hogy gátat szabjon az akkoriban felpörgő kínai acél-, és alumíniumipar amerikai piacnyerésének. A szintén büntővámokkal sújtott EU a WTO-hoz fordul. A szervezet döntőbírósága megállapította, hogy az USA megsértette a legnagyobb kedvezmények elvét, amikor több országoggal szemben (pl.: Izrael, Kanada, Mexikó) nem növelte a vámokat. Ugyanis tiltják az elvek a vámok egyoldalú, diszkriminatív emelését. Kivéve, ha az érintett ország hasonló ellenintézkedést hoz. Ezt akkor az EU nem tette meg. Most azért döntött a jogi lépések helyett a viszonosság mellett, mert a Brüsszelben azt gyanítják, hogy a Trump-adminisztráció ignorálná a döntőbíróság elmarasztaló ítéletét.
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Takarékbank: a növekedés 6, az infláció 5,5 százalék lehet az idén

A Takarékbank makrogazdasági elemzői a 2021-es GDP-prognózisukat 6,9 százalékra mérsékelték a korábbi 8 százalékról, az idei évi növekedési előrejelzésüket pedig 6 százalékra a korábbi 7 százalékról, alapvetően az alkatrészhiányok miatt.

Eurostat: a hiány és az adósság is csökkent az EU-ban

A tavalyi harmadik negyedévben az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt csökkent az államháztartási hiány és az államadósság hazai össztermékhez (GDP) viszonyított aránya a második negyedévvel összevetve.

Jön az időalapú BKK-jegy – két változatban

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain használható időalapú jegyek bevezetéséről a jövő héten tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Kedvező határozat esetén tavasztól jöhetnek az ilyen menetjegyek - közölte a vállalat.

HR Covid után – A jövő már itt van! I. rész

A Covid-19 kivételes lehetőséget teremtett és teremt a humánerőforrás-menedzsment (HR) számára, hogy az eddigi feladatai megerősítése mellett hosszabb távra is új tevékenységekkel és folyamatokkal bővítse szerepét. A szervezetek HR részlegei egyrészről napi és stratégiai szinten vesznek részt a döntéshozatalban, másrészről mind több kezdeményezéssel állnak elő a pandémia alatti és utáni teendőkkel kapcsolatban. Dr. Gonda György írása AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.

Hírek

Jön az időalapú BKK-jegy – két változatban

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain használható időalapú jegyek bevezetéséről a jövő héten tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Kedvező határozat esetén tavasztól jöhetnek az ilyen menetjegyek - közölte a vállalat.

Csalók élnek vissza a NAV honlapjával

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új honlapjára hasonlító, minden bizonnyal adathalászatra létrehozott csaló portál jelent meg az interneten - figyelmeztetett az adóhivatal.

Brexit – Soha ennyi brit nem élt még Franciaországban

Közel 100 ezer brit állampolgár kapott tartózkodási engedélyt a Brexit miatt tavaly Franciaországban - közölte a francia belügyminiszter.

Megdőlt a közbeszerzési csúcs

Rekordév volt a közbeszerzésben tavaly: 2021-ben a közbeszerzési piac mérete meghaladta a 4221 milliárd forintot, ebből több mint 2500 milliárd forint jutott a kkv-knak - közölte a Közbeszerzési Hatóság.

Filmstúdió épül a világűrben

Sportarénát és filmstúdiót akar az űrbe küldeni a Space Entertainment Enterprise (SEE). A tervek szerint az űrkapszulát 2024 decemberére építené meg a Tom Cruise készülő űrmozijának készítésében közreműködő cég - írja a Variety.

Hollandia 175 millió eurót fizet egy Rembrandtért

A holland szenátus jóváhagyásával elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy Hollandia megvásárolja Rembrandt van Rijn (1606-1669) Zászlóvivő című festményét - közölte az NL Times című angol nyelvű holland hírportál.

Az állam beszáll a debreceni repülőtérbe

Kormánydöntés értelmében a magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban - jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és a város polgármestere.

Újra megjelent a madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Ismét megjelent a magas patogenitású madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vírust ezúttal Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nébih laboratóriuma.

Gazdaság

Magyar siker. Elindult Európa első blokklánc alapú neobankja

Pénzügyi szolgáltatói engedélyt kapott az Európai Unió területén a Benker. A Litván Nemzeti Bank által felügyelt, magyar szakemberek által létrehozott blokklánc alapú neobank 600 ezer euró (214 millió forint) jegyzett tőkével kezdi működését.

MNB: változatlan az egyhetes betét kamata

A Magyar Nemzeti Bank - ahogy az előző három héten is - az előző hetivel megegyező 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét. Ezzel negyedik hete tarja ezen a szinten az effektív rátát, miután az első idei aukción megszakította a kamat emelésének november közepétől hat héten át tartó sorozatát. A jövő heti tenderre a monetáris tanács keddi ülése után kerül majd sor.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

Fizetési mérleg. Csökkent a hiány novemberben

Tavaly novemberben 331 millió euróval 486 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya az októberi 817 millió euróról. Az ország külső finanszírozási helyzetének jellemzésére a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számolt mutató az októberi 326 millió finanszírozási igényből novemberre 218 millió euró aktívumba fordult - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom