Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág Kereskedelmi háború - az autóipar került a célkeresztbe
No menu items!

Kereskedelmi háború – az autóipar került a célkeresztbe

Amerika kereskedelmi háborúja világméretűvé vált. Az érintett áruk kiválasztásában kezdetben a politika és a szimbolika játszott szerepet, azonban az acélt és alumíniumot terhelő büntetővám az amerikai kontinens országaira, majd Kínára is kiterjedt. Trump elnök következő célpontja az autóipar lehet.

A modern közgazdaság atyja, Adam Smith már a XVIII. században felismerte, hogy a szabadkereskedelem win-win, a kereskedelmi háború lose-lose meccs. Donald Trump mégis harcolni akar. Július eleje óta az USA-ba érkező európai acéltermékeket 25, az alumíniumokat 10%-os büntetővám terheli. Látványos állomása a pénzügyi válság reálgazdasági átgyűrűződése óta tartó folyamatnak. A G20-ak között 1200 új korlátozás nehezíti a kereskedelmet. Az amerikai elnök tehát csak egy a sok politikus közül, akik országuk külkereskedelmi deficitjét védővámokkal és importkorlátozással remélik csökkenteni.

Az acél-, és alumíniumipar jelentősége ugyan évtizedek óta csökken Európában, mégis egy 320 ezer embert foglalkoztató és 170 milliárd euró termelő szektorról van szó. Ráadásul a döntés hatásai máris elérték a gazdaság egyik motorját, az autóipart.

Mérleghiány, vagy valami más

A büntetővámok három valódi célja: (1) csökkenteni az USA külkereskedelmi mérlegének hiányát (teljes: 566, EU-val szemben: 151, Kínával szemben 375 milliárd USD); (2) segíteni az amerikai acél-, és alumíniumtermelést; (3) megtorolni a bujtatott piacvédelmének tartott uniós intézkedéséket. Utóbbiak alatt az egyre szigorodó adatvédelmi előírásokat és az ezek megszegése miatt kiszabott magas bírságokat értik Washingtonban, amelyek elsősorban a Google-t, a Facebook-ot és a Microsoft-ot, tehát amerikai cégeket sújtanak.

A World Trade Organization (WTO) szigorúan külkereskedelmi szabályait sértenék a kivetett vámok. Az import magas aránya az acél-, és alumíniumszektorban nemzetbiztosági kockázatot jelent – hangzik a hivatalos, nem túl meggyőző, de WTO-konform amerikai indokolás.

Az európai válasz

Egy kereskedelmi korlátozás bevezetése mindig egy öngerjesztő folyamat nyitánya. Az EU is reagált. Június vége óta 25-50%-os vámok terhelnek több, Amerikából érkező terméket összesen 2,8 milliárd euró értékben. Nagyvonalú viszonzás. Az USA döntésének összevolumene ugyanis évi 6,4 milliárd euró. Ezt az összeget az válaszintézkedések csak ’21-ben érnék el. Az EU ekkor bővítené a büntetővámmal sújtott termékek listáját.

Az érintett terméke kiválasztásában a politika és a szimbolika játszotta a fő szerepet. Büntetővám terheli többek között a Kentuckyban és Tennesseeben, tehát republikánus többségű államokban készülő bourbont és whiskeyt, valamint a Philip Morris dohánytermékeit, a farmernadrágokat és a mogyoróvajat is – termékek, amelyekkel a többség Amerikára asszociál.

Harley-Davidson, a protekcionizmus állatorvosi lova

Júliustól 6-ról 31%-ra emelkedett az amerikai motorkerékpárok európai importja utáni vám. Minthogy az USA után az EU a legendás Harley legfontosabb piaca, az átlagosan 2000 eurós árnövekedés komoly gondot jelent a wisconsini gyártónak. A székhely sem elhanyagolható körülmény. Innen származik az amerikai Képviselőház republikánus frakciójának vezetője. A versenyhátrány csak a kontinensre szánt termékek gyártásának Európába helyezésével küszöbölhető ki. „Egy Harley soha nem készülhet külföldön – SOHA!” – csiripelte, vagy inkább ordította Trump kedvenc kommunikációs platformján, a Twitteren. A Harleynál el kell dönteni, hogy a csökkenő európai eladásoktól, vagy Trumptól tartank-e jobban. Nehézségeik az amerikai piacon is lesznek. A motorok acélból készülnek, ami a büntetővámok miatt drágulni fog. Így az olcsóbb alapanyaggal dolgozó japán gyártók termékei olcsóbbak lesznek (Kawaski, Honda stb.).

A nagyrészt importált alumínium drágulása összességében 10%-os, 350 millió dolláros plusz költséget jelent az amerikai cégeknek. Az e miatt emelkedő árak és csökkenő kereslet a legnagyobb ipari érdekképviseleti szövetség, a Beer Insitute szerint már rövid távon 20 ezer munkahely megszűnését fogja okozni. És ez csak a kezdet. Gazdasági racionalitás, mi szerint a gyártás már középtávon oda vándorol, ahol alacsonyabbak a költségek (olcsóbb az alapanyag és a munkaerő, nincsenek vámok). Ráadásul leginkább az elnök által különösen védeni szándékozott autógyártás lesz érintett.

Nemzetközivé lett a világ

Amerika kereskedelmi háborúja hamar világméretűvé vált. Az acélt és alumíniumot terhelő büntetővámot – az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA) megszegve – az amerikai kontinens országaira, majd Kínára is kiterjesztették. Természetesen minden érintett ország ellenvámokkal reagált.

Európai szemszögből Kínának van kulcsszerepe. Az államkapitalista ország kormánya évek óta olcsó hitelekkel támogatja az acél-, és alumíniumipart. Az amerikai korlátozások nem érintenék olyan érzékenyen az uniós ipart, mert a termelésnek csak a 16%-a irányul az USA-ba. Az igazi veszély Kínából jön. Az Egyesült Államok a világ legnagyobb acél-, és alumínium importőre. Ha ez a piac bezárul, a legnagyobb exportőr, Kína új piacok után néz. Várhatóan növeli az európai exportot és elhódítja az európai gyártók külföldi piacait. Az európaiak aligha tudnak majd versenyezni az államilag szubvencionált kínai konkurenciával. Az EU már jelezte a WTO felé, hogy korlátozásokat fog bevezetni be a kínai importtal szemben. A válaszintézkedés biztos nem fog elmaradni. Így mérgezi meg Amerika kereskedelmi háborúja az európai-kínai gazdasági kapcsolatokat is.

Az autóipar került a célkeresztbe

Forrás: www.carmagazine.co.uk

Trump következő célpontja az autóipar lehet. Németország áll az elnöki harag középpontjában.

A jelenlegi 10%-os vám 25%-ra emelése, és mennyiségi korlátozások szerepelnek a tervek között. Sőt, hírek röppentek fel a Daimlert (Mercedes) teljesen kitiltásáról!

A német gyártók ’17-ben fél millió autót exportáltak az USA-ba. Egyidejűleg ott gyártottak 800 ezret, amivel 36 ezer embernek közvetlenül, további 45 ezernek pedig a beszállítókon keresztül adtak munkát. De így is csak 8% a németek részesedése a világ legnagyobb autópiacán (luxuskategóriában 40%).

A VW, Mercedes & co. vezetői a berlini amerikai nagykövettel is tárgyaltak. Új korlátozások helyett az EU-USA autókereskedelem vámmentessé tételét vetették fel. Ebből az amerikai gyártók is profitálhatnának, akiknek piaci részesedése az EU-ban, igaz elsősorban az Európában gyártó Fordnak köszönhetően, szintén 8% körül mozog. Trump elutasította a javaslatot. A jószándék jeleként a német gyártók még az importvám egyoldalú, német eltörlését is támogatnák. Ez azonban brüsszeli hatáskör, és más európai gyártók nem ilyen nagyvonalúak. Ráadásul – a legnagyobb kedvezmények elve okán – a WTO ezt csak akkor engedné, ha a teljes, így például a Japánból érkező autóimportra is vonatkozna.

Az eddig amerikai intézkedések közvetve már most is sújtja az európai autógyártókat. A szálak ismét Kínába vezetnek. Az ázsiai ország az amerikai büntetővámokra reagálva emelte az USA-ból érkező járműveket terhelő vámot. Több európai gyártó részben az USA-ban építi a Kínában értékesített autóit, amelyeket most drágábban kell beszállítania. A következmények világosak: a termelést Kínába fogják áthelyezni; az USA-ban munkahelyek fognak megszűnni. A munkaerőpiacon túlkínálat lesz; a bérszínvonal csökkenéséhez fog.

A kereskedelmi háborúknak csak vesztesei vannak – nem csak lózung, példák igazolják. A folyamat öngerjesztő. A viszony már most is olyan elmérgesedett, hogy tárgyalások sem folynak Brüsszel és Washington között. Az újabb büntetővámok bevezetése aligha lesz elkerülhető.

Nem ez a harc az első

 Az USA ’97-ben 30%-os büntetővámot vezetett be, hogy gátat szabjon az akkoriban felpörgő kínai acél-, és alumíniumipar amerikai piacnyerésének. A szintén büntővámokkal sújtott EU a WTO-hoz fordul. A szervezet döntőbírósága megállapította, hogy az USA megsértette a legnagyobb kedvezmények elvét, amikor több országoggal szemben (pl.: Izrael, Kanada, Mexikó) nem növelte a vámokat. Ugyanis tiltják az elvek a vámok egyoldalú, diszkriminatív emelését. Kivéve, ha az érintett ország hasonló ellenintézkedést hoz. Ezt akkor az EU nem tette meg. Most azért döntött a jogi lépések helyett a viszonosság mellett, mert a Brüsszelben azt gyanítják, hogy a Trump-adminisztráció ignorálná a döntőbíróság elmarasztaló ítéletét.
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Lassan közlekedünk – De miért kellene gyorsabban?

Lassú a közlekedés. „De miért kellen gyorsabban?” – kérdezi egy német menedzser. Az autógyártóknak nem prioritása a sebesség növelése. Nincs rá piaci igény. A szupergyors közösségi közlekedési eszközökre talán lenne, de gazdaságtalanok. Az amerikai, csőben mozgó kapszulavonat, a ’Hyperloop’ áttörést hozhat. A fuvarozás pedig az önjáró teherautókkal lesz gyorsabb és értékelhetőbb. Ebben a sofőrökön kívül mindenki érdekelt. Petrus Szabolcs írása.

Családtámogatási botrány – lemondott a holland kormány

A hónapok óta tartó családtámogatási botrány miatt bejelentette lemondását a Mark Rutte vezette holland koalíciós kormány. Rutte és miniszterei március 17-ig, a parlamenti választások napjáig ügyvivői minőségben látják el feladataikat.

Elemzők a turizmusról – nyárra várható az újraindulás

A járványügyi korlátozások megszüntetése után gyorsan élénkülhet a belföldi turizmus, de ez várhatóan csak a harmadik negyedévben történik majd meg - vélik elemzők.

Galvani híd – Vitézy: alagút épülhet a Határ út alatt

Lezárult az új Duna-híd úthálózatának pesti nyomvonalára vonatkozó társadalmi egyeztetés és hatásvizsgálat - közölte a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója a Facebookon.

Hírek

Családtámogatási botrány – lemondott a holland kormány

A hónapok óta tartó családtámogatási botrány miatt bejelentette lemondását a Mark Rutte vezette holland koalíciós kormány. Rutte és miniszterei március 17-ig, a parlamenti választások napjáig ügyvivői minőségben látják el feladataikat.

Májkárosodást okozhat a Richter egyik gyógyszere – korlátozás

Korlátozzák az Esmya nevű gyógyszer használatát az Európai Unióban: a Richter készítménye ezután csak olyan, menopauzát el nem ért nők méhmiómájának kezelésére használható, akik esetében a műtéti kezelés nem alkalmazható, vagy az nem volt sikeres - közölte a gyógyszergyártó.

Mexikóból a fegyházba. Húsz év után ítélték el a budai késelőt

Jogerősen tíz év szabadságvesztésre ítélték azt a férfit, aki 2001-ben megkéselte egy budai szálloda recepciósát, majd tizenhét évig Mexikóban bujkált - közölte a Fővárosi Ítélőtábla.

Koronavírus – A magyarok harmada biztosan beoltatná magát

A decemberi 24 százalékról 34 százalékra nőtt azoknak a száma, akik biztosan élnek majd az oltás lehetőségével - közölte felmérése adatait a Századvég.

Orbán: szja-mentességet kapnak a 25 év alattiak

Legkésőbb 2022. január 1-jétől teljes jövedelemadó-mentességet kapnak a 25 év alatti fiatalok - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban.

Kevesebb üzemanyagot tankoltunk tavaly

Tavaly 6,9 százalékkal kevesebb motorbenzin és 8,3 százalékkal kevesebb gázolaj fogyott, mint egy évvel korábban. Az üzemanyag-fogyasztás átlagosan 7,8 százalékkal csökkent 2020-ban - derül ki a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) adataiból.

Az űrből érkezik bor a Földre

Kedden mondott búcsút a Nemzetközi Űrállomás annak a 12 palack francia bordeaux-i bornak és több száz szőlővesszőnek, amelyek egy tudományos kísérletben egy évet töltöttek a Föld körül keringve.

ORFK: senki ne vásároljon vakcinát az interneten!

Senki ne dőljön be az internetes bűnözők vakcinahirdetéseinek, mert azok biztosan hamisak - figyelmeztetett az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kiemelt főreferense.

HungaroControl: 2023 előtt nem áll talpra a légi közlekedés

Legkorábban három év múlva érheti el a magyar légi közlekedés a 2019-es szintet, miután a járvány miatt tavaly csaknem 60 százalékkal esett vissza a légtérben átrepülő, valamint a Budapestre érkező és az onnan induló járatok száma - közölte a HungaroControl.

Duplájára drágultak az építési telkek

Hiánycikké váltak a telkek az ingatlanpiacon, a folyamatosan szűkülő kínálat pedig az árakra is komoly hatást gyakorolt.

Péntektől tovább nő a benzin és a gázolaj ára

Péntektől a 95-ös benzin literenkénti átlagára bruttó 6 forinttal, a gázolajé bruttó 3 forinttal emelkedik a hazai töltőállomásokon.

Fiatalkorú lányok prostitúcióra kényszerítették gyermekkorú társukat

Gyermekprostitúció, emberkereskedelem és más bűncselekmények miatt felfüggesztett börtön-, illetve fogházbüntetésre ítélt három embert, köztük két fiatalkorú lányt a Székesfehérvári Törvényszék.

Gazdaság

Az MNB megbüntette a Groupama Biztosítót

Egyebek mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) állománykezelését, illetve az ügyféltájékoztatást és a panaszkezelést érintő jogsértések miatt közel 50 millió forint bírságot szabott ki a Groupama Biztosítóra a jegybank.

Alapkamat. Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács

Egyhangúlag döntött a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa az alapkamat 0,60 százalékon tartásáról - derül ki a 2020. december 15-i ülés rövidített jegyzőkönyvéből.

Fogyasztóbarát személyi hitel – az OTP már folyósít

Nem sokkal a január 1-jei indulás után az OTP Bank már több ügyfelének is folyósította az új, szabadon felhasználható minősített fogyasztóbarát személyi hitelt (MSZH) - közölte a pénzintézet.

Bitcoin. Tíz hónap, 800 százalékos drágulás – visszaeséssel

Bár a bitcoin jegyzése hétfőn reggel visszacsúszott a vasárnapi rekordszintről, március közepe óta mintegy 800 százalékkal drágult.

Kovács Levente marad az AFCA alelnöke

Az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) immár második periódusára, a következő három évre is Kovács Leventét, a Magyar Bankszövetség főtitkárát választotta igazgatósági tagjának, továbbá alelnökének.

Fizetési mérleg. Hiányból többletbe fordult az egyenleg

A harmadik negyedévben 752 millió euró aktívummal zárt folyó fizetési mérleg, amivel kiegyenlítette a második negyedévi 698 millió euró deficitet. Így az első három negyedévben 366 millió euró többletet ért el a folyó mérleg - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom