Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Kereskedelmi szövetség Japán és az EU között - Trump lehet a vesztes?
No menu items!

Kereskedelmi szövetség Japán és az EU között – Trump lehet a vesztes?

Aláírták az átfogó szabadkereskedelmi megállapodást az Európai Unió és Japán vezetői kedden Tokióban, ami a felek reményei szerint ellensúlyozza a Donald Trump amerikai elnök kereskedelempolitikája által szabadjára engedett protekcionista erőket. Ugyanakkor a londoni alsóház elvetette azt a módosítási indítványt, amelynek alapján a brit kormánynak a vámuniós megállapodásról kellett volna tárgyalásokat kezdenie az Európai Unióval, ha a brit EU-tagság megszűnése előtt nem tud szabadkereskedelmi egyezményre jutni az EU-val.

Az unió és a Japán között 25. csúcstalálkozó keretében Jean-Claude Juncker, a brüsszeli bizottság vezetője és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Japán részéről pedig Abe Sindzó kormányfő látta el kézjegyével a megállapodást.  Japánban és az EU 28 tagállamában csaknem 640 millió ember él, a felek együttesen a világgazdaság közel 30 százalékát teszik ki, részesedésük a világkereskedelem teljes forgalmából megközelíti a 40 százalékot. Japán az Európai Unió hatodik legnagyobb exportpiaca, a japán kivitelnek pedig a harmadik legfontosabb célpontja az EU.

A szerződés, melyről 2013 tavaszán kezdődtek az egyeztetések, szélesebbre nyitja a japán piacot az uniós mezőgazdasági export előtt, ahogy számos más ágazatban is bővíti a kiviteli lehetőségeket.

Európa részéről az agrártermelők a megállapodás fő nyertesei, mivel a termékek 85 százaléka juthat majd be vámmentesen a japán piacra, a többi esetében fokozatosan csökkentik a vámokat. Japán pedig néhány éves átmenet után ugyancsak vámmentesen szállíthat autókat az unióba.

Az aláírási ceremónia után tartott közös sajtótájékoztatón a japán és az európai vezetők egybehangzóan kiálltak a szabadkereskedelem mellett.

“Világos üzenetet küldtünk, hogy kiállunk közösen a protekcionizmus ellen” – fogalmazott Tusk, míg Juncker azt hangoztatta, hogy az együttműködés erősebbé teszi és jobb helyzetbe hozza a feleket.

A japán miniszterelnök szintén azt hangsúlyozta, a megállapodás aláírásával kinyilvánították Japán és az Európai Unió rendíthetetlen politikai akaratát, hogy a szabadkereskedelem zászlóvivőiként lépjenek fel és ebbe az irányba tereljék a világot.

Az Európai Unió és a Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodással ellentétben ezúttal nem lesz szükség a nemzeti parlamentek jóváhagyására, miután az Európai Bíróság egy ítélete szerint az uniós kereskedelmi szerződések rendelkezéseinek túlnyomó többsége az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, és ezekhez elég a tagállamok kormányait tömörítői tanács és az Európai Parlament jóváhagyása. A Japánnal kötött egyezményt az év végén terjesztik az Európai Parlament elé ratifikálásra.

Az uniós vezetők a japán látogatás előtt, hétfőn Pekingben tettek látogatást. Az Európai Unió és Kína 20. alkalommal megtartott csúcstalálkozójának egyik célja ugyancsak az volt, hogy erősebb egységet alakítsanak ki az amerikai elnökkel szemben. Jean-Claude Juncker azt hangoztatta, hogy a második világháború óta nem tapasztalt erejű támadás érte a multilateralizmust. Donald Tusk azonban azt is jelezte, hogy “még van idő a konfliktus és a káosz elkerülésére”.

A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb, hétfőn kiadott előrejelzésében arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi kereskedelmi feszültségek rövid távon visszavethetik a világgazdaság növekedését.

A brit parlament a vámuniós megállapodás-tervre nemet mondott


Csekély többséggel elvetette a londoni alsóház kedd este azt a módosítási indítványt, amelynek alapján a brit kormánynak vámuniós megállapodásról kellett volna tárgyalásokat kezdenie az Európai Unióval, ha a brit EU-tagság megszűnése előtt nem tud szabadkereskedelmi egyezményre jutni az EU-val.

A módosítást a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának EU-párti tábora terjesztette be a brit EU-tagság megszűnése utáni brit kereskedelmi politika vámszabályozási fejezetéről szóló törvényjavaslathoz.

A BBC értesülései szerint a kormány olyan sarkalatos jelentőségűnek ítélte e módosítás elvetését, hogy ha ez nem sikerült volna, a tory frakcióvezetés szerdára bizalmi szavazást kezdeményezett volna a kormánnyal szemben az alsóházban.

Az indítványt végül a kedd esti végszavazásban 307-301 arányban elutasították a képviselők.

A vita hátterében az áll, hogy a konzervatív párti brit kormány az EU-tagság megszűnésével egy időben ki akar lépni az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is, mégpedig azzal az érvvel, hogy egyrészt a Brexit után csak így tud önálló kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni más országokkal, másrészt a további tagság e két integrációs szerveződésben olyan feltételek teljesítésére kötelezné Londont – mindenekelőtt az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlás kérdésében -, mintha Nagy-Britannia ki sem lépne az EU-ból.

London ugyanakkor átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val. Az erről a minap közzétett 104 oldalas javaslatcsomag szerint a majdani új kereskedelmi kapcsolatrendszert az Európai Unióval úgy kell megtervezni, hogy biztosítható legyen a “súrlódásmentes” további kétoldalú áruforgalom. Ennek érdekében a felek a brit indítvány szerint – amelyet még az EU-nak is véleményeznie kell – fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió “kombinált vámtérséget” alkotna.

A Konzervatív Párt frakciójának EU-párti “lázadói” a vámuniós tárgyalások megkezdését célzó, kedd este elvetett módosító indítványukat arra az esetre terjesztették elő, ha minderről Londonnak nem sikerül megállapodnia az EU-val.

A brit kormány javaslatcsomagja ugyanakkor jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoz az EU-val, mint amilyet a megosztott alsóházi tory frakció keményvonalas Brexit-csoportja látni szeretett volna. Boris Johnson, ennek az erőteljesen EU-szkeptikus konzervatív pártcsoportnak a frontembere a múlt héten le is mondott külügyminiszteri tisztségéről, és távozott a Brexit-ügyi tárca vezetője, David Davis is.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

MNB: a háború megbolygatta a magyar bankrendszert, de az egyelőre stabil

Az orosz-ukrán báború átírta a makrogazdaság és a bankrendszer kilátásait, rövid és középtávon is új kockázatok jelentek meg, érdemben megváltozott a működési környezet - mondta Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője a Stabilitási jelentést ismertetve.

Orosz oligarchától amerikai mágnáshoz kerül a Chelsea

A brit kormány jóváhagyta a Chelsea 4,25 milliárd fontos felvásárlását. A nagy múltú londoni klub Roman Abramovics orosz oligarchától az amerikai mágnás, Todd Boehly vezette konzorcium tulajdonába kerül.

Pénzt kapnak vissza a CIB Bank ügyfelei

A Magyar Nemzeti Bank 10 millió forint fogyasztóvédelmi bírság kiszabása mellett arra kötelezte a CIB Bankot, hogy csaknem 58 millió forint jogtalanul felszámított díjat fizessen vissza ügyfelei számára.

Így érhet véget az ukrajnai háború Henry Kissinger szerint

Ukrajnának területet kellene átengednie Oroszországnak a háború befejezéséhez - jelentette ki Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter a davosi Világgazdasági Fórumon.

Hírek

Orosz oligarchától amerikai mágnáshoz kerül a Chelsea

A brit kormány jóváhagyta a Chelsea 4,25 milliárd fontos felvásárlását. A nagy múltú londoni klub Roman Abramovics orosz oligarchától az amerikai mágnás, Todd Boehly vezette konzorcium tulajdonába kerül.

Így érhet véget az ukrajnai háború Henry Kissinger szerint

Ukrajnának területet kellene átengednie Oroszországnak a háború befejezéséhez - jelentette ki Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter a davosi Világgazdasági Fórumon.

Majomhimlő elleni védőoltást tesztel a Moderna

A Moderna preklinikai vizsgálatokban teszteli a majomhimlő elleni potenciális vakcinákat, mivel a betegség egyre terjed az Egyesült Államokban és Európában.

Háborús veszélyhelyzetet rendelt el a kormány

A kormány az alaptörvényben biztosított jogával élve ma éjféltől kihirdeti a háborús veszélyhelyzetet - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebookon.

Bővít a magyar Aldi: háromszáz informatikus kerestetik

Megduplázza létszámát Magyarországon az Aldi informatikai szolgáltatásokat végző leányvállalata, az Aldi International IT Services Kft. (AIIS). A vállalat 300 olyan informatikai munkahelyet hoz létre, amelyek jó része otthonról is ellátható feladatokból áll.

Új elnök a Magyar Gépjárműipari Egyesület élén

Krisztián Róbertet, a Magyar Suzuki Zrt. operatív igazgatóját választotta a Magyar Gépjárműipari Egyesület (Mage) elnökévé a szervezet tisztújító közgyűlése. A felügyelő bizottság elnöke Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese maradt.

Az Európai Bizottság a nemzetközileg bizonytalan helyzetben is a fenntarthatóságra biztatja Magyarországot

Az Európai Bizottság közreadta a 2022. évi európai szemeszter tavaszi csomagját, amely támogatást és iránymutatást nyújt a tagállamoknak. A csomag közzététele előtt két évvel kezdte éreztetni hatását a koronavírus-világjárvány, jelenleg pedig teljes erővel folyik az Ukrajna elleni orosz invázió.

Nyolc év börtön. Több mint 300 céget csapott be egy nő

Az Esztergomi Járásbíróság első fokon nyolc év börtönbüntetésre ítélt egy nőt, aki férfitestvérével együttműködve ügyvédnek, illetve közjegyzőnek adta ki magát, és országszerte 310 vállalkozást károsított meg.

Gazdaság

MNB: a háború megbolygatta a magyar bankrendszert, de az egyelőre stabil

Az orosz-ukrán báború átírta a makrogazdaság és a bankrendszer kilátásait, rövid és középtávon is új kockázatok jelentek meg, érdemben megváltozott a működési környezet - mondta Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője a Stabilitási jelentést ismertetve.

Pénzt kapnak vissza a CIB Bank ügyfelei

A Magyar Nemzeti Bank 10 millió forint fogyasztóvédelmi bírság kiszabása mellett arra kötelezte a CIB Bankot, hogy csaknem 58 millió forint jogtalanul felszámított díjat fizessen vissza ügyfelei számára.

Bankszövetség: ideje kivezetni a kamatstopot

A változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre korábban kamatbefagyasztást rendelt el a kormány, a Magyar Bankszövetség szerint azonban a reális gazdasági növekedés és a versenyképesség érdekében kívánatos a piaci viszonyok visszaállítása - közölte a szervezet.

Megugrottak a SZÉP-kártyás költések – rekordot várnak a kibocsátók

Áprilisban megugrott a SZÉP-kártya költések értéke, az idén rekordot várnak a kártyakibocsátók, amihez a juttatások élelmiszerüzletekben történő felhasználásának július elsejéig történt meghosszabbítása is hozzájárul - közölték a kártyakibocsátók.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom