A kilábalás szempontjából biztatónak ítélik az ipar augusztusi teljesítményét az elemzők, bár kérdésesnek tartják, hogy a folytatást mennyire akadályozza majd a járvány második hulláma.
A Központi Statisztikai Hivatal első becslése szerint augusztusban az ipari termelés 2,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól a júliusi 8,1 százalékos visszaesés után. A munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 0,2 százalékkal csökkent. Az előző hónaphoz viszonyítva 6,8 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás augusztusban, az áprilisi termelés volumenét pedig 56 százalékkal haladta meg.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője üdvözölte, hogy az ipari termelés adatai megmentik az augusztusi gazdasági teljesítményt a negatív meglepetést okozó kiskereskedelem után. Ami különösen érdekes, hogy a nyári leállásokkal terhelt időszak sem vetette vissza a kilábalás dinamikáját. A helyreállás tehát nagyobb ütemben és egyenletesebben zajlik az iparban, mint a kiskereskedelemben, ami mindenképp jó jel a második félév gazdasági teljesítményét illetően.
A legnagyobb kérdés, vajon a koronavírus második hulláma milyen mértékben érezteti majd hatását a termelési láncokban és a gyártási folyamatban. A legújabb bizalmi indikátorok ugyanis azt sugallják, hogy a dinamikus kilábalást megtörheti a járvány újbóli felerősödése. Amennyiben sikerül elkerülni a komolyabb zavarokat, úgy könnyen elképzelhető, hogy már az őszi hónapokban visszatér az ipari termelés szintje az előző évben megfigyelthez – vélekedett Virovácz Péter.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a válság mélypontján tapasztalthoz képest már jelentős javulást mutatott augusztusban az ipar teljesítménye, ám úgy véli, kérdés, hogy ez mennyire lesz tartós folyamat és mennyire egyedi hatások – például a tavalyitól eltérő ütemű nyári leállások – eredménye.
Jó hír, hogy a jelentős súlyú járműgyártás magára talált, azaz az új járművek iránti kereslet fokozatosan helyreáll. Ezt támasztja alá az is, hogy Németországban, a legfontosabb felvevőpiacon szeptemberben már nőtt a forgalomba helyezett új autók száma.
A jövőt illetően az a kérdés, vajon a járvány második hulláma mennyire érinti majd az iparcikkek keresletét – ha a külső kereslet nem csökken jelentősen, az segítheti az ipar teljesítményének gyors helyreállását, amit hosszabb távon a beruházások is támogathatnak.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra emlékeztetett, hogy májusban már újraindultak a magyarországi autógyárak, júniusban és július végén pedig már a harmadik műszakok is elindultak és augusztusban nem volt nyári leállás – ennek köszönhetően az autógyárak termelése augusztusra elérte a járvány előtti szintet.
Már látszik az elhalasztott kereslet megjelenése, valamint a készletek feltöltése is, így az év hátralevő részében a Takarékbank elemzői további fokozatos élénkülésre számítanak az ipari termelésben, amit új kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat.
A koronavírus esetleges újabb hulláma ugyanakkor hátráltatná a kilábalást, Suppan Gergely azonban már nem számít a tavaszi hónapokhoz hasonló szigorú lezárásokra. A harmadik negyedévben a visszaesés mértéke 4-5 százalékra mérséklődhet a második negyedévi mintegy 25 százalékosról, ami érdemben hozzájárul a GDP meredek felpattanásához. Az év egészében 7 százalék körül csökkenhet az ipari termelés, jövőre bázishatások miatt azonban 13-14 százalékos növekedés is jöhet.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a járvány miatt több hónapon keresztül negatív teljesítményt mutató járműgyártás augusztusban már a tavalyit meghaladó termelést ért el.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ipari kilábalás üteme lassult: az előző hónaphoz viszonyított adatok szerint ugyanis májusban és júniusban kiemelkedő, 16-17 százalékos volt a növekedés, júliusban és augusztusban viszont ez – még mindig tempósnak számító – 7 százalék körülire mérséklődött. Valószínűsíthetően most zajlik az iparban az elmaradt termelés pótlása. A jövő szempontjából pedig a leglényegesebb kérdés, hogy a kereslet mennyire tud tartósan megrendeléseket biztosítani az ipar számára az őszi hónapokban – vetette fel a K&H vezető elemzője.
Ha nem lesz leállás az iparban, akkor az év első nyolc hónapjában még 11 százalékos hanyatlást elkönyvelő ágazat akár egyszámjegyű csökkenéssel fejezheti be a 2020-as évet – fogalmazott Németh Dávid. Jövőre javulás várható, de a növekedés mértékét a bizonytalan kilátások miatt még korainak tartja megbecsülni.
