Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Kriptovaluta. Ugrás az ismeretlenbe?

Kriptovaluta. Ugrás az ismeretlenbe?

A kriptovaluta sokaknak a pénzügyi demokrácia netovábbja. Nincsenek se nemzeti, se kereskedelmi bankok, se pedig felügyelet. Az ellenőrzés a felhasználóké. De valóban minden ilyen rózsás? A szakemberek a kriptopénzek veszélyeit sorolják.

A kriptovaluták működését mélyreható matematikai ismeretek nélkül nehéz megérteni. A felhasználóknak legtöbbször fogalmuk sincs milyen szisztéma és ki áll a rendszer mögött. Az Üzlet korábbi cikkében tárgyaltuk az kripto-alapfogalmakat, most ezekre nem térünk ki.

A bűnözés, az adócsalás melegágya

A kriptopénzek önellentmondása, hogy egyszerre átláthatóak és átláthatatlanok. Egyrészt minden felhasználó tudja, ki, hol, mikor, milyen tranzakciót hajtott végre. De mindenki csak felhasználó neveket lát, nem tudja, kik rejtőznek ezek mögött. Ezt használja ki az alvilág. Pénzt mosni és anonim módon, például terrorizmus finanszírozására pénzt mozgatni még sosem volt ilyen egyszerű. Egy felhasználó azonosítása csak a megvásárolt árun, illetve igénybe vett szolgáltatáson keresztül lehetséges.

A kriptopénzzel lebonyolított tranzakciókat a blokklánc rendszer ugyan pontosan nyilvántartja, de miután nem derül ki a felhasználók személyazonossága paradicsom az adókerülők számára. Sokáig a jogi helyzet is tisztázatlan volt. Például az amerikai adóhatóság csak 2014 óta kezeli a Bitcoint adózási szempontból vagyonként és követeli meg az árfolyam-nyereségadó megfizetését.

A keretek. Vissza a jövőbe

A blokklánc-technológiát ismertető írásunk elérhető a képre klikkelve

A blokklánc rendszeren alapuló kriptópénzek létrehozásakor az algoritmus működéséhez szükségszerűen meg kell határoznia az egységek maximális számát. Ez a Bitcoinnál 21 milliárd. Ma körülbelül 17 milliónál tartunk. Azáltal, hogy a felhasználók hagyományos pénzüket Bitcoinra váltják, 10 percenként 12,5 új egységet hoznak létre. Ha marad a sebesség, a rendszer 2100-ra eléri a felső határt. Tovább nem bővíthető, mert az alapalgoritmus megváltoztatásával összeomlana az egész.

Az egységek végessége miatt a szisztéma tulajdonképpen a már magunk mögött hagyott arany-standard rendszerhez hasonlít. Ebben a nemzeti bankok kötelezettséget vállaltak, hogy az általuk kibocsájtott bankjegyeket és érméket bármikor aranyra váltják. Nem lehetett tehát a jegybank aranytartalékánál több pénz a forgalomban. Az olajválság a hetvenes évek elején megmutatkozott, hogy a rendszer nem biztosít elég mozgásteret a monetáris politikának. A jegybankok csak korlátozottan tudták friss pénzzel élénkíteni a gazdaságot. Az USA kormánya felfüggesztette „ a világpénz”, a dollár aranyra válthatóságát. Ezzel véget ért a II. világháború utáni Bretton Woods-i, és létrejött a ma is működő nemzetközi pénzügyi rendszer.

A monetáris politika vége

A központi bankok a monetáris politika eszközeivel – bizonyos határok között – képesek a kedvezőtlen gazdasági folyamatok ellen hatni, válságokat megakadályozni, vagy legalábbis hatásukat tompítani és a kilábalást elősegíteni.

Így történt ez a legutóbbi pénzügyi krach idején is. Ha euró helyett Bitcoin lett volna, nem lett volna, Európai Központi Bank (EKB) se, amely egyrészt az alapkamat csökkentésével olcsóbbá tette a hiteleket, így indítva újra a gazdaságot. Másrészt friss pénzt nyomva felvásárolta az általános elbizonytalanodás miatt eladhatatlanná vált állampapírokat. E nélkül tucatnyi európai ország is államcsődöt jelenthetett volna.

A nemzeti bankok sem irányítanak mindent

A bankjegyeket a virtuális pénz váltja fel

Az aranystandard megszűnésével a nemzeti bankok elveszítették irányítási lehetőségüket a pénzügyi rendszer felett. Csak befolyásolni tudják azt. A gazdaságban keringő pénz jó rész ugyanis csak virtuálisan létezik, és nem is a jegybank, hanem kereskedelmi pénzintézetek hozzák létre hitelek kihelyezéssel.

Mindezt jól példázza egy ingatlanügylet: Valaki venne egy 50 millió forintos lakást. Van 25 millió megtakarítása a bankban, amit a havonta, a számlájára érkező fizetéséből spórolt meg. Felvesz 25 millió hitelt, majd az egészet átutalja az eladónak. Utóbbi maga is felvesz 25 millió hitelt és vásárol egy 75 milliós ingatlant. A kereskedelmi bank hitelkihelyezésével 50 millió forint friss pénz került a gazdaságba. A pénz számláról-számlára áramlik, anélkül, hogy bárki a kezébe fogná, illetve a nemzeti bank a megfelelő értékű bankjegyeket kinyomtatta volna.

A gazdaságpolitika mozgástere

A kriptovalutákat, különösen a Bitcoint egyre több helyen fogadják el. Ezzel nő a népszerűségük is. Tőkepiaci értékük 2017-ben már több mint 100 milliárd dollár volt. Térnyerésük lassan érezhető lesz a monetáris, majd a kormányok gazdaságpolitikája számára is. Minél kevesebben használnak hagyományos pénzt, annál kisebb a jegybaki monetáris- és árfolyampolitikai intézkedések hatása, ami a kormányzati gazdaságpolitikai elképzelések megvalósítását is nehezíti. Ha például egy ország a nemzeti valuta leértékelésével akarná élénkíteni az exportot, a jegybank pedig a cél elérése érdekében alapkamat csökkentéssel és eladással rontaná az árfolyamot, elmaradna a várt hatás, ha a kereskedelem jó része kripto fizetőeszközben bonyolódna.

Megnehezítené a gazdaságpolitikai célok elérését, illetve a kormányzati intézkedések hatásának felmérését, ha a kormányzat számára átláthatatlan kripto-kereskedelemmel ellehetetlenülne a statisztikai adatgyűjtés.

A bankok a kriptovilág felé nyitnak

A digitalizáció a fizetési rendszer iránti társadalmi igényt kielégítené, mégsem jelentene teljes ellenőrizetlenséget, ha a központi bankok maguk állnának elő digitális fizetőeszközzel. Az ötlet nem utópisztikus. Az elektronikus pénzügyek terén jóval európai társai előtt járó Svédországban már a részletek kidolgozásánál tartanak.

Hasonló terveket sző a kriptovaluták használatát egyébként akadályozni próbáló orosz jegybank, pénzügyi kormányzat is.

Vannak olyan országok is, mint például Észtország, Japán és Svájc, ahol a már létező, kormányoktól független kriptovaluták élvezik az ország és a kormányzat támogatását.

A kriptovilág a hagyományos műveletekbe kezd

Olasz Bitcoin ATM Forrás: roma.corriere.it

A trendeket és fogyasztói igényeket mindenki kénytelen figyelembe venni. Ezért nem csak a jegybankok nyitnak a kriptovaluták felé. Utóbbiak fejlesztői népszerűségük növelése érdekében egyre több hagyományos banki szolgáltatást kínálnak. Így megjelentek a kriptopénz alapú bankkártyák és ATM-ek is. Utóbbiaknál a kripto-számláról hagyományos pénz vehető fel. 2017-ben világszerte már közel 1200 Bitcoin-alapú ATM volt.

A legnagyobb bizonytalansági tényező az árfolyam

A gazdaságilag bizonytalan időszakokból tudható, hogy a valuták közötti kisebb árfolyamingadozás is kihatással van a mindennapokra. Gondoljunk a forint svájci frankhoz viszonyított gyengülése miatt bedőlt lakáshitelek tízezreire!

A kriptopénz szintén ki van téve az árfolyamváltozásoknak. Felhasználási köre egyelőre korlátozott, ezért a többség a kriptopénzben keletkezett jövedelmét rögtön hagyományos fizetőeszközre, dollárra, euróra váltja.

A bitcoin, az arany és a dollár árfolyammozgása 2010 és 2017 között Forrás: zerohedge.com

2010-ban egy Bitcoinért egy eurót kellett adni. Ma 3166-ot! Ilyen mértékű változás a nemzeti valuták között elképzelhetetlen, megakadályoznák a nemzeti bankok. Az erősödés mögött sokan egy szűk kört sejtenek, akik sok egységet halmoztak fel, így csökkentették a forgalomban lévő Bitcoin mennyiséget. Ha a folyamat elindulna az ellenkező irányba, egyik napról a másikra semmit sem érne a Bitcoin. A kriptopénzek tehát legalább annyi kockázatot, mint lehetőséget rejtenek.

Persze a lelkes felhasználók ezzel is tisztában lehetnek.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

BÉT – Május: alacsonyabb forgalom mellett áremelkedés

Az előző hónapokhoz képest nyugodtabb kereskedést hozott a május a Budapesti Értéktőzsdén. Alapvetően pozitív tendenciák érvényesültek, az áremelkedést az OTP és a 4iG vezette. A BUX 35 181 pontról 35 876 pontig emelkedett.

Eurózóna. Enyhült a recesszió, de messze a növekedés

Májusban is meredeken csökkent a gazdaság teljesítménye az euróövezetben, és bár vannak arra utaló jelek, hogy a nehezén már túljutott a régió, még hosszú hónapok telhetnek el a növekedés újraindulásáig - állapította meg a londoni IHS Markit.

Logisztikai szövetség: javaslatcsomag az ágazat megmentéséért

Tíz pontból álló javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) a logisztikai ágazat egyre súlyosbodó problémáinak megoldása érdekében.

Agrárcenzus 2020. A KSH adatokat kér a gazdáktól

Online kitöltési szakasszal kezdődik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mezőgazdasági összeírása, az Agrárcenzus 2020.

Hírek

Péntektől olcsóbb lesz a benzin

Pénteken bruttó két forinttal csökken a benzin ára, a gázolaj ára viszont a héten nem változik.

Fenyegető éhség – Amerika: „Az emberek félnek”

A koronavírus-krízis kezdete óta 30 millió amerikai veszítette el a munkahelyét! Szociális védőháló alig van. Az ingyenkonyhák nélkül sokan már éhenhaltak volna. A Spiegel riportere Atlantic Cityben térképezte fel a helyzetet. A kaszinóparadicsomot, a középosztályt különösen sújtják a járvány gazdasági következményei.

Online számlázás – immár mobilappal is

A NAV saját fejlesztésű applikációjával a számlák okostelefonon is kiállíthatók, letöltése és használata ingyenes. Az alkalmazás automatikusan teljesíti a kötelező adatszolgáltatást - közölte az adóhatóság.

Kiheverte a járványt a forint?

A hosszú hétvége meghozta az áttörést a magyar fizetőeszköznek: erősödő irányt vett, átjutott a 348 forint/euró szinten, és jó esély van arra, hogy ezek után az árfolyam visszatér a járvány előtti szintekre.

Koronavírus – Az izraeliek 2-3 százalékát fertőzte meg eddig a vírus

Az izraeliek 2-3 százalékát fertőzhette meg eddig a koronavírus a Tel-Aviv-i egyetem szerológiai kutatása alapján - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. Az utóbbi időben ismét egyre több beteget találtak, elsősorban az iskolákban elharapódzott fertőzések miatt.

Ingyenes wifi-pont az EU-tól – indul az utolsó kör

Szerdától elérhető az Európai Bizottság negyedik, egyben utolsó pályázati felhívása az ingyenes WiFi4EU hozzáférési pontok kiépítésére fordítható uniós finanszírozásról.

Jön az első magyar zöld kötvény

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megbízást adott az első euróban denominált zöld kötvény kibocsátására. A főszervezői feladatokat a Credit Agricole CIB, az ING Bank és a J.P. Morgan kapta.

Covid-19, Izrael. A Szentföldön vitáznak a csodaszámba menő lefolyásról

Izrael eredményesebben birkózott meg a korona-vírussal, mint a világ legtöbb országa. A fertőzöttek száma mindvégig alacsony volt. Forró klíma, szigorú karanténszabályok, genetika vagy mindezek együtt? – A tudósok a magyarázatról vitatkoznak, minközben újra iskolákat zártak be a lazítás után..  

Újra 40 dollár közelében a Brent olaj ára

A Brent ára kedden délelőtt lépte át először a hordónkénti 39 dollárt a március 11-i mélypont óta.

Nyugdíjat ígért a börtönből – 45 embert károsított meg

Negyvenöt ember bankkártyaadatait csalta ki egy büntetés-végrehajtási intézetben lévő férfi 2017 áprilisa és júniusa között - közölte a Győr-Moson-Sopron megyei főügyész.

Balaton. Több tucatnyi gyógyszer maradványát mutatták ki

Hatvankilenc gyógyszermaradványt mutattak ki vizsgálatok a Balatonban. Mivel csekély mennyiségben vannak jelen a vízben, nem jelentenek egészségügyi kockázatot - közölte Maász Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa.

Jövő júliustól tilos az egyszer használatos műanyag

2021. július 1-jével tiltják be Magyarországon az egyszer használatos műanyagokat - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gazdaság

Tarolt a zöld kötvény – ötszörös volt a túljegyzés

Több mint ötszörös volt az érdeklődés Magyarország első nemzetközi zöld kötvényei iránt, a befektetők közel 7,7 milliárd euró értékben adtak be ajánlatot. A befolyó források kizárólag zöld beruházásokra használhatók fel.

Kiheverte a járványt a forint?

A hosszú hétvége meghozta az áttörést a magyar fizetőeszköznek: erősödő irányt vett, átjutott a 348 forint/euró szinten, és jó esély van arra, hogy ezek után az árfolyam visszatér a járvány előtti szintekre.

Jön az első magyar zöld kötvény

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megbízást adott az első euróban denominált zöld kötvény kibocsátására. A főszervezői feladatokat a Credit Agricole CIB, az ING Bank és a J.P. Morgan kapta.

Lemondott az MNB alelnöke

A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnöke, Nagy Márton - más fontos vezetői megbízatása miatt - lemondott alelnöki tisztségéről.

Szuperbank alakul: a Budapest Bank is csatlakozik

A Budapest Bank Zrt. (BB) csatlakozik az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (MTB) és az MKB Bank Nyrt. (MKB) stratégiai együttműködéséhez, amelyben egy hazai tulajdonú bankcsoport létrehozásának keretrendszerét vizsgálják meg és készítik elő.

Monetáris tanács: marad az alapkamat és a kamatfolyosó

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülésén.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom