Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Kriptovaluta. Ugrás az ismeretlenbe?
No menu items!

Kriptovaluta. Ugrás az ismeretlenbe?

A kriptovaluta sokaknak a pénzügyi demokrácia netovábbja. Nincsenek se nemzeti, se kereskedelmi bankok, se pedig felügyelet. Az ellenőrzés a felhasználóké. De valóban minden ilyen rózsás? A szakemberek a kriptopénzek veszélyeit sorolják.

A kriptovaluták működését mélyreható matematikai ismeretek nélkül nehéz megérteni. A felhasználóknak legtöbbször fogalmuk sincs milyen szisztéma és ki áll a rendszer mögött. Az Üzlet korábbi cikkében tárgyaltuk az kripto-alapfogalmakat, most ezekre nem térünk ki.

A bűnözés, az adócsalás melegágya

A kriptopénzek önellentmondása, hogy egyszerre átláthatóak és átláthatatlanok. Egyrészt minden felhasználó tudja, ki, hol, mikor, milyen tranzakciót hajtott végre. De mindenki csak felhasználó neveket lát, nem tudja, kik rejtőznek ezek mögött. Ezt használja ki az alvilág. Pénzt mosni és anonim módon, például terrorizmus finanszírozására pénzt mozgatni még sosem volt ilyen egyszerű. Egy felhasználó azonosítása csak a megvásárolt árun, illetve igénybe vett szolgáltatáson keresztül lehetséges.

A kriptopénzzel lebonyolított tranzakciókat a blokklánc rendszer ugyan pontosan nyilvántartja, de miután nem derül ki a felhasználók személyazonossága paradicsom az adókerülők számára. Sokáig a jogi helyzet is tisztázatlan volt. Például az amerikai adóhatóság csak 2014 óta kezeli a Bitcoint adózási szempontból vagyonként és követeli meg az árfolyam-nyereségadó megfizetését.

A keretek. Vissza a jövőbe

A blokklánc-technológiát ismertető írásunk elérhető a képre klikkelve

A blokklánc rendszeren alapuló kriptópénzek létrehozásakor az algoritmus működéséhez szükségszerűen meg kell határoznia az egységek maximális számát. Ez a Bitcoinnál 21 milliárd. Ma körülbelül 17 milliónál tartunk. Azáltal, hogy a felhasználók hagyományos pénzüket Bitcoinra váltják, 10 percenként 12,5 új egységet hoznak létre. Ha marad a sebesség, a rendszer 2100-ra eléri a felső határt. Tovább nem bővíthető, mert az alapalgoritmus megváltoztatásával összeomlana az egész.

Az egységek végessége miatt a szisztéma tulajdonképpen a már magunk mögött hagyott arany-standard rendszerhez hasonlít. Ebben a nemzeti bankok kötelezettséget vállaltak, hogy az általuk kibocsájtott bankjegyeket és érméket bármikor aranyra váltják. Nem lehetett tehát a jegybank aranytartalékánál több pénz a forgalomban. Az olajválság a hetvenes évek elején megmutatkozott, hogy a rendszer nem biztosít elég mozgásteret a monetáris politikának. A jegybankok csak korlátozottan tudták friss pénzzel élénkíteni a gazdaságot. Az USA kormánya felfüggesztette „ a világpénz”, a dollár aranyra válthatóságát. Ezzel véget ért a II. világháború utáni Bretton Woods-i, és létrejött a ma is működő nemzetközi pénzügyi rendszer.

A monetáris politika vége

A központi bankok a monetáris politika eszközeivel – bizonyos határok között – képesek a kedvezőtlen gazdasági folyamatok ellen hatni, válságokat megakadályozni, vagy legalábbis hatásukat tompítani és a kilábalást elősegíteni.

Így történt ez a legutóbbi pénzügyi krach idején is. Ha euró helyett Bitcoin lett volna, nem lett volna, Európai Központi Bank (EKB) se, amely egyrészt az alapkamat csökkentésével olcsóbbá tette a hiteleket, így indítva újra a gazdaságot. Másrészt friss pénzt nyomva felvásárolta az általános elbizonytalanodás miatt eladhatatlanná vált állampapírokat. E nélkül tucatnyi európai ország is államcsődöt jelenthetett volna.

A nemzeti bankok sem irányítanak mindent

A bankjegyeket a virtuális pénz váltja fel

Az aranystandard megszűnésével a nemzeti bankok elveszítették irányítási lehetőségüket a pénzügyi rendszer felett. Csak befolyásolni tudják azt. A gazdaságban keringő pénz jó rész ugyanis csak virtuálisan létezik, és nem is a jegybank, hanem kereskedelmi pénzintézetek hozzák létre hitelek kihelyezéssel.

Mindezt jól példázza egy ingatlanügylet: Valaki venne egy 50 millió forintos lakást. Van 25 millió megtakarítása a bankban, amit a havonta, a számlájára érkező fizetéséből spórolt meg. Felvesz 25 millió hitelt, majd az egészet átutalja az eladónak. Utóbbi maga is felvesz 25 millió hitelt és vásárol egy 75 milliós ingatlant. A kereskedelmi bank hitelkihelyezésével 50 millió forint friss pénz került a gazdaságba. A pénz számláról-számlára áramlik, anélkül, hogy bárki a kezébe fogná, illetve a nemzeti bank a megfelelő értékű bankjegyeket kinyomtatta volna.

A gazdaságpolitika mozgástere

A kriptovalutákat, különösen a Bitcoint egyre több helyen fogadják el. Ezzel nő a népszerűségük is. Tőkepiaci értékük 2017-ben már több mint 100 milliárd dollár volt. Térnyerésük lassan érezhető lesz a monetáris, majd a kormányok gazdaságpolitikája számára is. Minél kevesebben használnak hagyományos pénzt, annál kisebb a jegybaki monetáris- és árfolyampolitikai intézkedések hatása, ami a kormányzati gazdaságpolitikai elképzelések megvalósítását is nehezíti. Ha például egy ország a nemzeti valuta leértékelésével akarná élénkíteni az exportot, a jegybank pedig a cél elérése érdekében alapkamat csökkentéssel és eladással rontaná az árfolyamot, elmaradna a várt hatás, ha a kereskedelem jó része kripto fizetőeszközben bonyolódna.

Megnehezítené a gazdaságpolitikai célok elérését, illetve a kormányzati intézkedések hatásának felmérését, ha a kormányzat számára átláthatatlan kripto-kereskedelemmel ellehetetlenülne a statisztikai adatgyűjtés.

A bankok a kriptovilág felé nyitnak

A digitalizáció a fizetési rendszer iránti társadalmi igényt kielégítené, mégsem jelentene teljes ellenőrizetlenséget, ha a központi bankok maguk állnának elő digitális fizetőeszközzel. Az ötlet nem utópisztikus. Az elektronikus pénzügyek terén jóval európai társai előtt járó Svédországban már a részletek kidolgozásánál tartanak.

Hasonló terveket sző a kriptovaluták használatát egyébként akadályozni próbáló orosz jegybank, pénzügyi kormányzat is.

Vannak olyan országok is, mint például Észtország, Japán és Svájc, ahol a már létező, kormányoktól független kriptovaluták élvezik az ország és a kormányzat támogatását.

A kriptovilág a hagyományos műveletekbe kezd

Olasz Bitcoin ATM Forrás: roma.corriere.it

A trendeket és fogyasztói igényeket mindenki kénytelen figyelembe venni. Ezért nem csak a jegybankok nyitnak a kriptovaluták felé. Utóbbiak fejlesztői népszerűségük növelése érdekében egyre több hagyományos banki szolgáltatást kínálnak. Így megjelentek a kriptopénz alapú bankkártyák és ATM-ek is. Utóbbiaknál a kripto-számláról hagyományos pénz vehető fel. 2017-ben világszerte már közel 1200 Bitcoin-alapú ATM volt.

A legnagyobb bizonytalansági tényező az árfolyam

A gazdaságilag bizonytalan időszakokból tudható, hogy a valuták közötti kisebb árfolyamingadozás is kihatással van a mindennapokra. Gondoljunk a forint svájci frankhoz viszonyított gyengülése miatt bedőlt lakáshitelek tízezreire!

A kriptopénz szintén ki van téve az árfolyamváltozásoknak. Felhasználási köre egyelőre korlátozott, ezért a többség a kriptopénzben keletkezett jövedelmét rögtön hagyományos fizetőeszközre, dollárra, euróra váltja.

A bitcoin, az arany és a dollár árfolyammozgása 2010 és 2017 között Forrás: zerohedge.com

2010-ban egy Bitcoinért egy eurót kellett adni. Ma 3166-ot! Ilyen mértékű változás a nemzeti valuták között elképzelhetetlen, megakadályoznák a nemzeti bankok. Az erősödés mögött sokan egy szűk kört sejtenek, akik sok egységet halmoztak fel, így csökkentették a forgalomban lévő Bitcoin mennyiséget. Ha a folyamat elindulna az ellenkező irányba, egyik napról a másikra semmit sem érne a Bitcoin. A kriptopénzek tehát legalább annyi kockázatot, mint lehetőséget rejtenek.

Persze a lelkes felhasználók ezzel is tisztában lehetnek.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Szerdától csökken az üzemanyagok ára

Szerdától olcsóbban tankolhatunk: a benzin literenkénti átlagára bruttó 4 forinttal, a gázolajé pedig 3 forinttal csökken a hét közepén.

Magyar falu program. Új pályázatok – falugondnoki buszra is

A kormány négy újabb pályázatot ír ki kisléptékű falusi fejlesztések támogatására: egyebek mellett járdaépítésre, orvosi eszközök beszerzésére, kommunális eszközökre, valamint tanyai és falugondnoki buszok beszerzésére lehet majd pályázni - jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

BÉT – Iránykeresés várható a tőzsdén

Iránykeresés várható a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) hétfőn az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint.

Kínai falon túl. Jack Ma és teremtménye, a netes óriás, az Alibaba átalakítja a pénzvilágot?

Az Alibaba gyökeresen átalakítaná a kínai pénzügyi szektort. Jack Ma konszernje a Kínai nagy falon túl is példátlan terjeszkedésbe fogna. A megakonszernnel ugyan együttműködik a kommunista vezetés, de Pekingnek nem tetszik, hogy az Alibaba a hagyományos bankrendszer temetésére készül. Fékezni próbálja a magakonszern eddig megállíthatatlan növekedését.    

Hírek

Szerdától csökken az üzemanyagok ára

Szerdától olcsóbban tankolhatunk: a benzin literenkénti átlagára bruttó 4 forinttal, a gázolajé pedig 3 forinttal csökken a hét közepén.

Eredményesen zárta az első negyedévet a Pallas Athéné Alapítvány

Eredményesen zárta 2021 első negyedévét a Pallas Athéné Alapítvány:...

“Félre kell tenni a pártpolitikát és le kell zárni Németországot”

Félre kell tenni a pártpolitikai vitákat Németországban, és meg kell törni az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) járványának harmadik hullámát, amihez két-három hétre le kell zárni az egész országot - mondta a német szövetségi egészségügyi miniszter

Koronavírus – A járványügyi szabályok megsértéséért megbüntették a norvég kormányfőt

Hétszázezer forintnak megfelelő pénzbüntetést kapott Erna Solberg norvég miniszterelnök a koronavírus-járvány miatti korlátozó szabályok megsértése miatt - közölte pénteken a norvég rendőrség.

Kutatás. A vörös hajú embereknek ‘nem fáj annyira’

A vörös hajú emberek eltérő fájdalomérzékelését vizsgálták magyar kutatók...

A gorillák melldöngetési hangja egyedi. A nőstények máskor döngetnek

Kutatók mérték a gorillák mellkasdöngetésének hosszát, az ütések számát és hangfrekvenciáját, a döngetés erőteljessége jelzi a barátok és az ellenségek számára a hatalmasságukat. Egy új kutatás a gorillák kommunikációját vizsgálta.

Szja-bevallás. A NAV a tervezetek átnézésére figyelmeztet

Az szja-bevallási tervezet már csaknem egy hónapja elérhető a weben keresztül, a tervezetet mindenképpen érdemes átnézni, szükség esetén módosítani és beküldeni - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Vasárnap már 20 fok meleg lesz

Csütörtök estére fokozatosan megszűnnek a hózáporok, a hétvégén pedig már szárazabb és melegebb lesz az idő.

Hackertámadások bénítják a francia távoktatási rendszert

 Újabb hackertámadások érték egymás után a harmadik nap a...

Koronavírus – 3 millió beoltott után újabb lazítás várható

Az újraindítás következő lépéseiről a kormány akkor dönt, ha...

Operatív Törzs. Április 19-ig maradnak a szabályok, sok a maszknélküli

A kormány április 19-éig meghosszabbította a védelmi intézkedéseket az operatív törzs javaslatára.

Koronavírus – Az üzletek döntő többsége kinyitott a szakmai szervezet szerint

Az üzletek döntő többsége kinyitott szerdán, mert a jogszabály szerinti nyitáshoz szükséges feladatok egy részét előre el tudták végezni a boltosok - mondta Vámos György,  az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Gazdaság

Költségvetés – PM: 1144 milliárd forint az államháztartás első negyedévi hiánya

A járványügyi védekezés, a vakcinabeszerzések és a gazdaság újraindítását szolgáló intézkedések következtében 1144,1 milliárd forintos hiánnyal zárt március végén az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere - közölte gyorstájékoztatójában a Pénzügyminisztérium.

Szja-bevallás. A NAV a tervezetek átnézésére figyelmeztet

Az szja-bevallási tervezet már csaknem egy hónapja elérhető a weben keresztül, a tervezetet mindenképpen érdemes átnézni, szükség esetén módosítani és beküldeni - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

MNB – 36 milliós bírság a CIG biztosító korábbi vezetőinek

Személyi felelősségük is volt abban, hogy a cég az olaszországi határon átnyúló tiltott tevékenységet végzett, ezért a Magyar Nemzeti Bank összesen 36 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a CIG EMABIT korábbi felsővezetőire, illetve szakmai vezetőire - közölte a jegybank.

Okostelefonos fizetés. A K&H bevezeti a Google Pay-t

Elsőként vezeti be a Google Pay okostelefonos fizetési megoldást a K&H Magyarországon. Ez újabb lendületet adhat a bankkártyás, azon belül is az okostelefonos fizetéseknek - közölte a pénzintézet.

Aranytartalék. Aranyat vett az MNB – megháromszorozta a készletet

A Magyar Nemzeti Bank 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte Magyarország aranytartalékát, aminek következtében az aranykészletek nagysága szerint Magyarország a nemzetközi rangsor középmezőnyéből a felső harmadába lépett elő.

Bővítés után – a kamatmentes gyorskölcsön áprilisban tovább változhat

Hatalmas az érdeklődés a leginkább Covid-sújtott szektorokban az újraindítási gyorskölcsön iránt. A program indításától számított nagyjából három hétben mintegy 2200 hitelkérelmet fogadtak be a bankok, az igényelt átlagos hitelösszeg 9,2 millió forint. Az igénylők nagyobbrészt a vendéglátás, a turizmus, a kiskereskedelem területén, illetve a kulturális ágazatban működő vállalkozások közül kerülnek ki.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom