Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínűleg a továbbiakban sem kerül napirendre a Magyar Nemzeti Bank alapkamatának csökkentése, mivel a jegybankot a gazdasági visszaesés ellenére érezhetően aggasztja a forintgyengülés és a magas infláció.
Keddi kamatdöntő ülésén az MNB monetáris tanácsa nem módosította a 0,60 százalékos alapkamatot, és a kamatfolyosó sem változott.
Liam Peach, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közép- és kelet-európai ügyekkel foglalkozó közgazdásza a kamatdöntés és a monetáris tanács közleménye utáni helyzetértékelésében kiemelte: jóllehet az MNB kommunikációjában ez nem szerepel kifejezetten, a Capital Economics véleménye az, hogy a forint gyengeségével kapcsolatos aggodalmak a magyar jegybank reagálási funkciójának meghatározó elemévé váltak.
Az elemző szerint az MNB dilemmával kénytelen szembenézni:
egyrészről a magyar hazai össztermék (GDP) a vártnál nagyobb mértékben zuhant a második negyedévben, másrészről az infláció makacsul magas szinten tartja magát, emellett a forint ismét nyomás alá került.
Liam Peach szerint az MNB ebben a helyzetben igyekszik a rövid távú kamatokat elég magasan tartani ahhoz, hogy a forint stabilizálódhasson, ugyanakkor más csatornákon keresztül, mindenekelőtt a kötvényprogram kiterjesztésével törekszik a monetáris politika enyhítésére.
A Capital Economics londoni elemzője szerint a keddi kamatdöntő ülés ezt az üzenetet erősítette meg a piaci szereplők számára.
Liam Peach közölte: a cég várakozása az, hogy az alapszintű inflációs nyomás jövőre enyhül, de a forint gyengesége továbbra is korlátok között tartja a rövid távú kamatok csökkentésének mozgásterét.
A Capital Economics mindezek alapján azzal számol, hogy az MNB alapkamata legalább a jövő év végéig a jelenlegi 0,60 százalékon marad, és a három hónapos BUBOR ráta 0,60-0,70 százalék környékén stabilizálódik.
A ház londoni szakelemzője szerint azonban ennek egyik kulcsfontosságú folyománya az, hogy valószínűleg a költségvetési politika részéről lesz majd szükség még több gazdasági ösztönzésre, különös tekintettel arra, hogy a koronavírus-fertőzések számának emelkedésével növekednek a kilátásokat terhelő kockázatok.
Az MNB belátható időn belüli kamatcsökkentésével más nagy londoni házak sem számolnak.
A Bank of America pénzügyi szolgáltató csoport londoni kutatási részlegének (BofA Global Research) feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői a közép-európai EU-gazdaságok, köztük Magyarország szakpolitikai döntéshozóival tartottak tájékozódó megbeszéléseket.
Erről összeállított beszámolójukban közölték: benyomásaik szerint az országcsoport költségvetési és monetáris döntéshozóira nem nehezedik különösebb nyomás annak érdekében, hogy vészintézkedésekkel reagáljanak a koronavírus-járvány potenciális második hullámára.
A BofA Global Research londoni elemzői is kiemelték, hogy megbeszéléseik tapasztalatai alapján a magyar döntéshozók a korábbinál sokkal érzékenyebbek a forint gyengeségére.
A ház szerint az MNB emellett – a forint szilárd védelme végett – különös óvatosságot tanúsít a hozamgörbe rövid végével szemben.
A BofA Global Research közgazdászai közölték: mindezt egybevetve – a járványhelyzet miatt romló makrokilátások ellenére is – kivették a magyar monetáris politika pályájára adott előrejelzésükből azt a prognózist, amely az idei negyedik negyedévre 15 bázispontos MNB-kamatcsökkentést valószínűsített, és most már azzal számolnak, hogy az irányadó jegybanki ráta a jelenlegi 0,60 százalékon marad.
A ház londoni elemzői szerint a 4 százalék feletti infláció környezetében az MNB-nek elővigyázatosan kell eljárnia. A legnépszerűbb lakossági kötvény, a MÁP+ átlagos kamata 5 százalék közelében jár, így pozitív reálhozamot kínál a háztartásoknak, de a marzs szűk, tekintettel különösen arra, hogy a forint hozzávetőleg 8 százalékot gyengült az euróval szemben az év eleje óta – hangsúlyozzák a BofA Global Research londoni elemzői.
A cég szerint az, hogy a jegybank kifejezetten érzékennyé vált a forintgyengülésre és a reálhozamok eróziójára, valószínűleg abból ered, hogy a közfinanszírozás – különösen a koronavírus-járvány okozta válság környezetében – jelentősen és növekvő mértékben támaszkodik a háztartási szektorra.
