Hirdetés
Kezdőlap Francia kapcsolat Magyar–francia összefogás a rákellenes küzdelemben

Magyar–francia összefogás a rákellenes küzdelemben

Magyar szakemberek is részt vettek abban a nemzetközi kutatócsoportban, amely a francia Servier csoporthoz kötődően néhány éve jelentős áttörést ért el a rákellenes küzdelemben, és remélhetőleg rövidesen a gyógyszer is megszületik.

Kotschy András, a Servier budapesti Gyógyszerkutató Intézetének igazgatója, a tudományos kutatócsoport kémiai vezetője szerint az úgynevezett programozott sejthalál aktiválása, amit a daganatos sejtek elpusztítására vetnek be, fontos új elemmel gazdagíthatja az orvosok eszköztárát.

– A programozott sejthalál a sejtek olyan saját, belső mechanizmusa, amelynek az a lényege, hogy a meghibásodott vagy károsodott sejtek önmagukat elpusztítják, lebontják. A rákos sejtek azonban kikapcsolják ezt a folyamatot, ami odavezet, hogy a károsodott sejtek nem pusztulnak el – fejti ki Kotschy András. – Nem ez az egyetlen meghatározó tényező a túlélésükben, de ennek is kulcsfontosságú szerep jut.

Kotschy András

Bár az elv ismert volt, de korábban nem rendelkeztünk olyan molekulákkal, amelyek segítségével újra be lehetett volna indítani a programozott sejthalált egy célfehérje, az MCL–1 gátlásával. Kutatócsoportjuk nemcsak erre talált megoldást, hanem ahogy arról az egyik legtekintélyesebb tudományos folyóirat, a Nature is beszámolt, azt is sikerült elérniük, hogy a hatás szelektív legyen. Úgy, hogy kizárólag a daganatos sejtek pusztulnak el, miközben az egészségesek életben maradnak. A Nature beszámolója azért is volt különleges elismerés, mert egy ipari gyógyszerkutatási projektnek ritkán van akkora tudományos súlya, hogy arról egy ilyen jelentős szakmai folyóirat beszámoljon.

– Ebben az is szerepet játszott, hogy az általunk vizsgált úgynevezett MCL–1 fehérjét a biológusok egy része már több évtizede alkalmasnak tartotta a programozott sejthalál visszaállítására, míg a másik tábor azt vallotta, hogy ezzel a módszerrel a teljes szervezet el fog pusztulni, mert az egészséges sejteket is károsítjuk Ezért még örömtelibb eredmény, hogy kutatócsoportunknak sikerült egy erősen, de szelektíven kötődő, az állatmodellekben megfelelően működő molekulát létrehoznunk. Így elsőként tudtuk ily módon meggátolni a tumor növekedését az élő szervezetben.

Azt, hogy a gyógyszerkutatásban milyen időtávlatokban kell gondolkodni, jól mutatja, hogy miközben a kutatás 2007-ben kezdődött, a magyar gyógyszerkutató vegyészek a francia biológusokkal, a brit szerkezeti biológusokkal, valamint biofizikusokkal együttműködve tíz év alatt érték el az eredményt. Abban a folyamatban, amelyben az emberi testben megtalálható fehérjét vettek célba, a kutatás eredményeként kifejlesztett gyógyszerjelölt molekula az MCL–1 fehérjéhez kötődik.

– A sejtek párhuzamosan termelnek olyan fehérjéket, amelyek a sejt elpusztítását indítják be, de olyanokat is, amelyek a sejtet életben tartják. Igaz, a daganatos sejteknél elkezd növekedni a sejthalálhoz vezető fehérjék mennyisége, de a másik oldalon az életben tartó fehérjemolekulák termelése is beindul – elemez a kutatócsoport vezetője.

“Munkatársaimmal ezért arra kerestük a választ, hogy az ilyen daganatos sejtekben miként tudjuk megbontani ennek a két molekulának a kapcsolatát úgy, hogy a sejthalált okozó fehérjék felszabaduljanak és kifejthessék hatásukat. Tettük ezt úgy, hogy csak az MCL–1 fehérjéhez kapcsolódjon a molekulánk, hogy ezzel elkerüljük a káros mellékhatásokat.”

Mivel a remélt eredmény eléréséhez egy nagyon precízen megtervezett vegyületet kellett felfedezni, a kutatás egy kisebb, gyengébben kötődő molekulából indult ki. Első lépésben annak a szerkezetét változtatták meg a kémikusok, miközben a külföldi partnerek azt vizsgálták, miként működnek az új vegyületek. Ahogy egyre jobban megértették a változások okát, úgy kezdték el formálni a molekulát, vagy ahogy Kotschy András fogalmaz, lépésről lépésre ismerték fel, miként kell „szobrászkodni” a gyógyszerjelölt molekulával, megfigyelve, hogy az miként találja meg a célpontnak számító fehérjét, és hogyan tud kapcsolódni hozzá. A következő kihívás már az volt, hogy a vegyületek át tudjanak jutni a sejtfalon, és hogy ott is működjenek. Miután ebben is sikereket értek el a laboratóriumi körülmények között – in vitro –, megkezdődhettek az élő szervezetekben – in vivo – végzett vizsgálatok is, amelyek szintén sikeresnek bizonyultak.

– Az onkológiai kutatásokban gyakran alkalmazott és eredményesnek bizonyult egérkísérletek kapcsán a két fő kérdés az volt, hogy a gyógyszerjelölt az ember esetében is hatásos és biztonságos-e. Ezért is volt örömteli, hogy sikerült elpusztítanunk az emberi daganatokat, miközben az egér is életben maradt. Ezután egy, az egerekre vonatkozó rákmodellek terén nagy tapasztalatokkal rendelkező ausztrál kutatócsoport segítségét kértük. A kísérletek célja annak eldöntése volt, hogy várhatóan az embernél is biztonságosan működik-e majd a módszerünk, amire igen volt a válasz.

A sikeres preklinikai vizsgálatok után pedig elindulhatott az az engedélyeztetési folyamat, amelynek eredményeként a molekulákat egy rendkívül szigorú folyamat keretében már az emberekben is vizsgálhatták a hatások és az esetleges mellékhatások szempontjából.

– Az is rendkívül izgalmas kérdés, hogy a mi gyógyszerjelöltünket, a hatékonyság növelése érdekében, lehet-e más terápiákkal kombinálni, hogy növekedjen a gyógyulás esélye, illetve hogy ugyanazt a gyógyulást így lehet-e kisebb mennyiségű kemoterápiával elérni. Az új gyógyszerjelölt molekulát elsősorban a vérképzéssel kapcsolatos daganatok esetén vetnénk be, és bízunk benne, hogy másfajta ráktípusoknál is eredményes lehet a módszer alkalmazása. Az igazi áttörést, vagyis azt, hogy nagyobb számú beteg esetében is hatékony legyen a gyógyszer, a kombinációs megoldásoktól remélem, de ennek kapcsán még több idő kell az eredményességhez.

A gyógyszerkutató a Servier elkötelezettségét és tőkeerejét jellemezve fontosnak tartja kiemelni, hogy egy-egy gyógyszer kifejlesztése akár 1-2 milliárd dollárba is kerülhet, miközben minden sikeres molekulára tíz olyan jut, amely sikeresnek indult, de végül nem váltotta be a reményeket. Ezzel is tisztában volt az alapító dr. Jacques Servier, aki kezdő gyógyszerészként alapított patikát, majd ebből fejlesztette ki a világ egyik legnagyobb, a kutatásokra kiemelten fókuszáló gyógyszercégét. Ahol az egyik első munkatársa egy ’56-os magyar menekült, Beregi László vegyészmérnök volt, aki a Servier első kutatási igazgatója lett, amiért a magyar kémikusok iránt mindig nagy megbecsülést érzett az alapító.

Ennek is köszönhető, hogy a Servier 1995-ben az Egis gyógyszergyár 51 százalékos üzletrészét, 2013-ban pedig teljes tulajdonjogát megvásárolta, majd 13 éve megalapította az egyetlen, Franciaországon kívüli kutatóintézetét – Magyarországon. Ennek jelentőségét növeli, hogy hazánk az egyetlen hely Franciaországon kívül, ahol a 149 országban jelen lévő Servier csoport összes tevékenysége megtalálható.

Olivier Laureau – a Servier csoport elnöke

Ennek kapcsán említette legutóbbi budapesti látogatása alkalmából Olivier Laureau, a Servier csoport elnöke, hogy a francia központú Servier egy olyan, nonprofit alapítvány irányítása alatt álló nemzetközi gyógyszeripari vállalat, amely nemcsak hogy forgalmának 25 százalékát kutatás-fejlesztésbe fekteti, de összes nyereségét is a fejlesztésre használja fel.

A Servier a magyar–francia gazdasági együttműködés markáns szereplője, négy magyarországi vállalati egysége mintegy 3200 munkatársat foglalkoztat

A csoport elnöke kiemelte: a vállalati kutatások középpontjában a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri, valamint a neuropszichiátriai terület mellett az onkológia áll.

A Servier csoport folyamatosan fejleszti magyarországi tevékenységét – mondta, példaként említve, hogy a Budapesti Terápiás Kutatóközpont működését megerősítve a magyar fővárosból zajlik az ez irányú teljes délkelet-európai tevékenység irányítása.

Olivier Laureau kitért arra is, hogy a Servier 2014 óta a magyar kormány stratégiai partnere.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Vas megye. Halálos baleset a kalandparkban

Egy diák meghalt, egy pedig megsérült, amikor kidőlt egy fa a Vas megyei Gyöngyösfalu kalandparkjában - beszámolók szerint. A baleset hírét az MTI érdeklődésére a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője  megerősítette.

Tőzsde – Erősödés nyitáskor New Yorkban

Pluszban indítottak az irányadó New York-i tőzsdeindexek csütörtökön. A kőolaj ára nőtt.

Megugrott az uniós adósság – középmezőnyben a magyar

A koronavírus-járvány miatt az államháztartási hiány és az államadósság GDP-hez viszonyított aránya is megugrott az Európai Unióban és az euróövezetben - jelentette az Eurostat.

Államháztartás. 2270 milliárd fölé nőtt a hiány

Szeptemberben 9 milliárd forinttal nőtt a költségvetés hiánya, így az év első kilenc hónapjában az államháztartás központi alrendszere 2270,3 milliárd forintos hiánnyal zárt - közölte részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).

Hírek

Vas megye. Halálos baleset a kalandparkban

Egy diák meghalt, egy pedig megsérült, amikor kidőlt egy fa a Vas megyei Gyöngyösfalu kalandparkjában - beszámolók szerint. A baleset hírét az MTI érdeklődésére a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője  megerősítette.

Dél-koreai igen-nem. Vita az oltási kampányról

A dél-koreai orvosi kamara azt javasolta, hogy a szöuli kormány egy hétre függessze fel az influenza elleni oltási kampányt, miután a napokban legalább tizenheten meghaltak azt követően, hogy megkapták a vakcinát.

Brit aggodalom: idénymunkások nélkül veszélyben a karácsonyi ebéd

Sürgősen mentesíteni kell a koronavírus-járvány miatti karanténkötelezettség alól a közép- és kelet-európai EU-országokból érkező idénymunkásokat, mert nélkülük veszélybe kerülhet a hagyományos karácsonyi pulykaebéd - közölte a brit baromfitenyésztők üzleti szervezete.

Légszennyezés. A magyarok több havi fizetést költenek rá

A légszennyezés miatt bekövetkezett betegségek kezelésével és az elhalálozással járó kiadások az európaiak számára évente átlagosan 1250 euróba (mintegy 450 ezer forint) kerülnek fejenként. A budapestiek számára a légszennyezettség miatti kiadás évente mintegy 677 ezer forint - derült ki a brüsszeli központú Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) jelentéséből.

Ausztrál kutatók – Ilyen a gyerekek ideális napirendje

A gyerekeknek 11 óra alvás, 8 óra ülés és különböző intenzitású, több órás mozgás lenne az ideális napi időbeosztásuk. Máskülönben rossz lesz a csonttömegük felnőtt korukra, vélekednek egy ausztrál tanulmány szerzői. Részletek.

Emlékérmék az Állami Számvevőszék kettős jubileumára

Két emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank az Állami Számvevőszék megalakulásának 150. és a független számvevőszéki ellenőrzés újraindulásának 30. évfordulója alkalmából.

Túlszámlázás – vádemelés OLAF-ajánlásra

Vádat emeltek két férfi ellen, akik 272 millió forintos kárt okoztak öntvénygyártáshoz és öntvények megmunkáláshoz szükséges szerszámgépek beszerzését szolgáló uniós támogatások felhasználásánál - közölte a fővárosi főügyész.

Covid-vakcina – az oroszokat hamarosan beoltják

November végén tömegesen alkalmazhatják a Covid-19 elleni vakcinát Oroszországban - jelentette be Vaszilij Ignatyjev, a Szputnyik V elnevezésű első orosz vakcinát gyártó R-Pharm gyógyszergyár vezérigazgatója

Kamatdöntés – erősödött a forint

Erősödött a forint a nemzetközi bankközi devizapiacon kedd délután, miután kihirdették a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntését.

Wifi a Holdon. A Nokia 4G hálózatot telepít

Negyedik generációs mobilhálózatot épít ki a Hold felszínén a Nokia az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) megbízásából - jelentette be a finn telekommunikációs vállalat.

Harmincéves az Alkotmánybíróság – az MNB emlékérmével tiszteleg

Az Alkotmánybíróság megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére tízezer forint névértékű ezüst és kétezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank.

Miskolc. Újra látták a városban kóborló medvét

A vasárnap hajnali észlelés után hétfőn, a kora reggeli órákban is látták a Miskolcra bekóborló medvét a lyukóvölgyi térségben - közölte az önkormányzat sajtóosztálya.

Gazdaság

Maradt az egyhetes betéti kamat 0,75 százalék

Ötödik alkalommal is a 0,6 százalékos alapkamatnál 15 bázisponttal magasabb kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön.

Koronavírus – Már forog az EU-s SURE kötvény, nagy a túljegyzés

Az Európai Bizottság közel 17 milliárd euró (mintegy 6200 milliárd forint) értékben kibocsátotta a koronavírus-járványból adódó munkanélküliség kockázatait mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó szociális kötvények (SURE) első sorozatát - közölte az uniós bizottság.

Bankszövetség – Moratórium és/vagy adósságrendező program

A törlesztési moratórium meghosszabbítása jó megoldás. Aki egy kedvezményezetti kategóriába sem fér bele, részt vehet bankja adósságrendező programjában - véli a Magyar Bankszövetség elnöke.

Marad az alapkamat 0,60 százalék

Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, és a kamatfolyosó sem változott.

Törlesztési moratórium: megszavazták a hosszabbítást

Az Országgyűlés 2021. június 30-ig meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt bevezetett törlesztési moratóriumot egyes kiemelt társadalmi csoportoknak és pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásoknak.

Újabb amerikai bank ment csődbe

Háromra nőtt az idén csődbe jutott amerikai bankok száma. Tavaly négy bank húzta le a rolót, tavalyelőtt egy sem.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom