Hirdetés
Kezdőlap Francia kapcsolat Magyar–francia összefogás a rákellenes küzdelemben
No menu items!

Magyar–francia összefogás a rákellenes küzdelemben

Magyar szakemberek is részt vettek abban a nemzetközi kutatócsoportban, amely a francia Servier csoporthoz kötődően néhány éve jelentős áttörést ért el a rákellenes küzdelemben, és remélhetőleg rövidesen a gyógyszer is megszületik.

Kotschy András, a Servier budapesti Gyógyszerkutató Intézetének igazgatója, a tudományos kutatócsoport kémiai vezetője szerint az úgynevezett programozott sejthalál aktiválása, amit a daganatos sejtek elpusztítására vetnek be, fontos új elemmel gazdagíthatja az orvosok eszköztárát.

– A programozott sejthalál a sejtek olyan saját, belső mechanizmusa, amelynek az a lényege, hogy a meghibásodott vagy károsodott sejtek önmagukat elpusztítják, lebontják. A rákos sejtek azonban kikapcsolják ezt a folyamatot, ami odavezet, hogy a károsodott sejtek nem pusztulnak el – fejti ki Kotschy András. – Nem ez az egyetlen meghatározó tényező a túlélésükben, de ennek is kulcsfontosságú szerep jut.

Kotschy András

Bár az elv ismert volt, de korábban nem rendelkeztünk olyan molekulákkal, amelyek segítségével újra be lehetett volna indítani a programozott sejthalált egy célfehérje, az MCL–1 gátlásával. Kutatócsoportjuk nemcsak erre talált megoldást, hanem ahogy arról az egyik legtekintélyesebb tudományos folyóirat, a Nature is beszámolt, azt is sikerült elérniük, hogy a hatás szelektív legyen. Úgy, hogy kizárólag a daganatos sejtek pusztulnak el, miközben az egészségesek életben maradnak. A Nature beszámolója azért is volt különleges elismerés, mert egy ipari gyógyszerkutatási projektnek ritkán van akkora tudományos súlya, hogy arról egy ilyen jelentős szakmai folyóirat beszámoljon.

– Ebben az is szerepet játszott, hogy az általunk vizsgált úgynevezett MCL–1 fehérjét a biológusok egy része már több évtizede alkalmasnak tartotta a programozott sejthalál visszaállítására, míg a másik tábor azt vallotta, hogy ezzel a módszerrel a teljes szervezet el fog pusztulni, mert az egészséges sejteket is károsítjuk Ezért még örömtelibb eredmény, hogy kutatócsoportunknak sikerült egy erősen, de szelektíven kötődő, az állatmodellekben megfelelően működő molekulát létrehoznunk. Így elsőként tudtuk ily módon meggátolni a tumor növekedését az élő szervezetben.

Azt, hogy a gyógyszerkutatásban milyen időtávlatokban kell gondolkodni, jól mutatja, hogy miközben a kutatás 2007-ben kezdődött, a magyar gyógyszerkutató vegyészek a francia biológusokkal, a brit szerkezeti biológusokkal, valamint biofizikusokkal együttműködve tíz év alatt érték el az eredményt. Abban a folyamatban, amelyben az emberi testben megtalálható fehérjét vettek célba, a kutatás eredményeként kifejlesztett gyógyszerjelölt molekula az MCL–1 fehérjéhez kötődik.

– A sejtek párhuzamosan termelnek olyan fehérjéket, amelyek a sejt elpusztítását indítják be, de olyanokat is, amelyek a sejtet életben tartják. Igaz, a daganatos sejteknél elkezd növekedni a sejthalálhoz vezető fehérjék mennyisége, de a másik oldalon az életben tartó fehérjemolekulák termelése is beindul – elemez a kutatócsoport vezetője.

“Munkatársaimmal ezért arra kerestük a választ, hogy az ilyen daganatos sejtekben miként tudjuk megbontani ennek a két molekulának a kapcsolatát úgy, hogy a sejthalált okozó fehérjék felszabaduljanak és kifejthessék hatásukat. Tettük ezt úgy, hogy csak az MCL–1 fehérjéhez kapcsolódjon a molekulánk, hogy ezzel elkerüljük a káros mellékhatásokat.”

Mivel a remélt eredmény eléréséhez egy nagyon precízen megtervezett vegyületet kellett felfedezni, a kutatás egy kisebb, gyengébben kötődő molekulából indult ki. Első lépésben annak a szerkezetét változtatták meg a kémikusok, miközben a külföldi partnerek azt vizsgálták, miként működnek az új vegyületek. Ahogy egyre jobban megértették a változások okát, úgy kezdték el formálni a molekulát, vagy ahogy Kotschy András fogalmaz, lépésről lépésre ismerték fel, miként kell „szobrászkodni” a gyógyszerjelölt molekulával, megfigyelve, hogy az miként találja meg a célpontnak számító fehérjét, és hogyan tud kapcsolódni hozzá. A következő kihívás már az volt, hogy a vegyületek át tudjanak jutni a sejtfalon, és hogy ott is működjenek. Miután ebben is sikereket értek el a laboratóriumi körülmények között – in vitro –, megkezdődhettek az élő szervezetekben – in vivo – végzett vizsgálatok is, amelyek szintén sikeresnek bizonyultak.

– Az onkológiai kutatásokban gyakran alkalmazott és eredményesnek bizonyult egérkísérletek kapcsán a két fő kérdés az volt, hogy a gyógyszerjelölt az ember esetében is hatásos és biztonságos-e. Ezért is volt örömteli, hogy sikerült elpusztítanunk az emberi daganatokat, miközben az egér is életben maradt. Ezután egy, az egerekre vonatkozó rákmodellek terén nagy tapasztalatokkal rendelkező ausztrál kutatócsoport segítségét kértük. A kísérletek célja annak eldöntése volt, hogy várhatóan az embernél is biztonságosan működik-e majd a módszerünk, amire igen volt a válasz.

A sikeres preklinikai vizsgálatok után pedig elindulhatott az az engedélyeztetési folyamat, amelynek eredményeként a molekulákat egy rendkívül szigorú folyamat keretében már az emberekben is vizsgálhatták a hatások és az esetleges mellékhatások szempontjából.

– Az is rendkívül izgalmas kérdés, hogy a mi gyógyszerjelöltünket, a hatékonyság növelése érdekében, lehet-e más terápiákkal kombinálni, hogy növekedjen a gyógyulás esélye, illetve hogy ugyanazt a gyógyulást így lehet-e kisebb mennyiségű kemoterápiával elérni. Az új gyógyszerjelölt molekulát elsősorban a vérképzéssel kapcsolatos daganatok esetén vetnénk be, és bízunk benne, hogy másfajta ráktípusoknál is eredményes lehet a módszer alkalmazása. Az igazi áttörést, vagyis azt, hogy nagyobb számú beteg esetében is hatékony legyen a gyógyszer, a kombinációs megoldásoktól remélem, de ennek kapcsán még több idő kell az eredményességhez.

A gyógyszerkutató a Servier elkötelezettségét és tőkeerejét jellemezve fontosnak tartja kiemelni, hogy egy-egy gyógyszer kifejlesztése akár 1-2 milliárd dollárba is kerülhet, miközben minden sikeres molekulára tíz olyan jut, amely sikeresnek indult, de végül nem váltotta be a reményeket. Ezzel is tisztában volt az alapító dr. Jacques Servier, aki kezdő gyógyszerészként alapított patikát, majd ebből fejlesztette ki a világ egyik legnagyobb, a kutatásokra kiemelten fókuszáló gyógyszercégét. Ahol az egyik első munkatársa egy ’56-os magyar menekült, Beregi László vegyészmérnök volt, aki a Servier első kutatási igazgatója lett, amiért a magyar kémikusok iránt mindig nagy megbecsülést érzett az alapító.

Ennek is köszönhető, hogy a Servier 1995-ben az Egis gyógyszergyár 51 százalékos üzletrészét, 2013-ban pedig teljes tulajdonjogát megvásárolta, majd 13 éve megalapította az egyetlen, Franciaországon kívüli kutatóintézetét – Magyarországon. Ennek jelentőségét növeli, hogy hazánk az egyetlen hely Franciaországon kívül, ahol a 149 országban jelen lévő Servier csoport összes tevékenysége megtalálható.

Olivier Laureau – a Servier csoport elnöke

Ennek kapcsán említette legutóbbi budapesti látogatása alkalmából Olivier Laureau, a Servier csoport elnöke, hogy a francia központú Servier egy olyan, nonprofit alapítvány irányítása alatt álló nemzetközi gyógyszeripari vállalat, amely nemcsak hogy forgalmának 25 százalékát kutatás-fejlesztésbe fekteti, de összes nyereségét is a fejlesztésre használja fel.

A Servier a magyar–francia gazdasági együttműködés markáns szereplője, négy magyarországi vállalati egysége mintegy 3200 munkatársat foglalkoztat

A csoport elnöke kiemelte: a vállalati kutatások középpontjában a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri, valamint a neuropszichiátriai terület mellett az onkológia áll.

A Servier csoport folyamatosan fejleszti magyarországi tevékenységét – mondta, példaként említve, hogy a Budapesti Terápiás Kutatóközpont működését megerősítve a magyar fővárosból zajlik az ez irányú teljes délkelet-európai tevékenység irányítása.

Olivier Laureau kitért arra is, hogy a Servier 2014 óta a magyar kormány stratégiai partnere.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Takarékbank: a növekedés 6, az infláció 5,5 százalék lehet az idén

A Takarékbank makrogazdasági elemzői a 2021-es GDP-prognózisukat 6,9 százalékra mérsékelték a korábbi 8 százalékról, az idei évi növekedési előrejelzésüket pedig 6 százalékra a korábbi 7 százalékról, alapvetően az alkatrészhiányok miatt.

Eurostat: a hiány és az adósság is csökkent az EU-ban

A tavalyi harmadik negyedévben az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt csökkent az államháztartási hiány és az államadósság hazai össztermékhez (GDP) viszonyított aránya a második negyedévvel összevetve.

Jön az időalapú BKK-jegy – két változatban

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain használható időalapú jegyek bevezetéséről a jövő héten tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Kedvező határozat esetén tavasztól jöhetnek az ilyen menetjegyek - közölte a vállalat.

HR Covid után – A jövő már itt van! I. rész

A Covid-19 kivételes lehetőséget teremtett és teremt a humánerőforrás-menedzsment (HR) számára, hogy az eddigi feladatai megerősítése mellett hosszabb távra is új tevékenységekkel és folyamatokkal bővítse szerepét. A szervezetek HR részlegei egyrészről napi és stratégiai szinten vesznek részt a döntéshozatalban, másrészről mind több kezdeményezéssel állnak elő a pandémia alatti és utáni teendőkkel kapcsolatban. Dr. Gonda György írása AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.

Hírek

Jön az időalapú BKK-jegy – két változatban

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain használható időalapú jegyek bevezetéséről a jövő héten tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Kedvező határozat esetén tavasztól jöhetnek az ilyen menetjegyek - közölte a vállalat.

Csalók élnek vissza a NAV honlapjával

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új honlapjára hasonlító, minden bizonnyal adathalászatra létrehozott csaló portál jelent meg az interneten - figyelmeztetett az adóhivatal.

Brexit – Soha ennyi brit nem élt még Franciaországban

Közel 100 ezer brit állampolgár kapott tartózkodási engedélyt a Brexit miatt tavaly Franciaországban - közölte a francia belügyminiszter.

Megdőlt a közbeszerzési csúcs

Rekordév volt a közbeszerzésben tavaly: 2021-ben a közbeszerzési piac mérete meghaladta a 4221 milliárd forintot, ebből több mint 2500 milliárd forint jutott a kkv-knak - közölte a Közbeszerzési Hatóság.

Filmstúdió épül a világűrben

Sportarénát és filmstúdiót akar az űrbe küldeni a Space Entertainment Enterprise (SEE). A tervek szerint az űrkapszulát 2024 decemberére építené meg a Tom Cruise készülő űrmozijának készítésében közreműködő cég - írja a Variety.

Hollandia 175 millió eurót fizet egy Rembrandtért

A holland szenátus jóváhagyásával elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy Hollandia megvásárolja Rembrandt van Rijn (1606-1669) Zászlóvivő című festményét - közölte az NL Times című angol nyelvű holland hírportál.

Az állam beszáll a debreceni repülőtérbe

Kormánydöntés értelmében a magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban - jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és a város polgármestere.

Újra megjelent a madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Ismét megjelent a magas patogenitású madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vírust ezúttal Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nébih laboratóriuma.

Gazdaság

Magyar siker. Elindult Európa első blokklánc alapú neobankja

Pénzügyi szolgáltatói engedélyt kapott az Európai Unió területén a Benker. A Litván Nemzeti Bank által felügyelt, magyar szakemberek által létrehozott blokklánc alapú neobank 600 ezer euró (214 millió forint) jegyzett tőkével kezdi működését.

MNB: változatlan az egyhetes betét kamata

A Magyar Nemzeti Bank - ahogy az előző három héten is - az előző hetivel megegyező 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét. Ezzel negyedik hete tarja ezen a szinten az effektív rátát, miután az első idei aukción megszakította a kamat emelésének november közepétől hat héten át tartó sorozatát. A jövő heti tenderre a monetáris tanács keddi ülése után kerül majd sor.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

Fizetési mérleg. Csökkent a hiány novemberben

Tavaly novemberben 331 millió euróval 486 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya az októberi 817 millió euróról. Az ország külső finanszírozási helyzetének jellemzésére a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számolt mutató az októberi 326 millió finanszírozási igényből novemberre 218 millió euró aktívumba fordult - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom