Kezdőlap Francia kapcsolat Magyar–francia összefogás a rákellenes küzdelemben

Magyar–francia összefogás a rákellenes küzdelemben

Magyar szakemberek is részt vettek abban a nemzetközi kutatócsoportban, amely a francia Servier csoporthoz kötődően néhány éve jelentős áttörést ért el a rákellenes küzdelemben, és remélhetőleg rövidesen a gyógyszer is megszületik.

Kotschy András, a Servier budapesti Gyógyszerkutató Intézetének igazgatója, a tudományos kutatócsoport kémiai vezetője szerint az úgynevezett programozott sejthalál aktiválása, amit a daganatos sejtek elpusztítására vetnek be, fontos új elemmel gazdagíthatja az orvosok eszköztárát.

– A programozott sejthalál a sejtek olyan saját, belső mechanizmusa, amelynek az a lényege, hogy a meghibásodott vagy károsodott sejtek önmagukat elpusztítják, lebontják. A rákos sejtek azonban kikapcsolják ezt a folyamatot, ami odavezet, hogy a károsodott sejtek nem pusztulnak el – fejti ki Kotschy András. – Nem ez az egyetlen meghatározó tényező a túlélésükben, de ennek is kulcsfontosságú szerep jut.

Kotschy András

Bár az elv ismert volt, de korábban nem rendelkeztünk olyan molekulákkal, amelyek segítségével újra be lehetett volna indítani a programozott sejthalált egy célfehérje, az MCL–1 gátlásával. Kutatócsoportjuk nemcsak erre talált megoldást, hanem ahogy arról az egyik legtekintélyesebb tudományos folyóirat, a Nature is beszámolt, azt is sikerült elérniük, hogy a hatás szelektív legyen. Úgy, hogy kizárólag a daganatos sejtek pusztulnak el, miközben az egészségesek életben maradnak. A Nature beszámolója azért is volt különleges elismerés, mert egy ipari gyógyszerkutatási projektnek ritkán van akkora tudományos súlya, hogy arról egy ilyen jelentős szakmai folyóirat beszámoljon.

– Ebben az is szerepet játszott, hogy az általunk vizsgált úgynevezett MCL–1 fehérjét a biológusok egy része már több évtizede alkalmasnak tartotta a programozott sejthalál visszaállítására, míg a másik tábor azt vallotta, hogy ezzel a módszerrel a teljes szervezet el fog pusztulni, mert az egészséges sejteket is károsítjuk Ezért még örömtelibb eredmény, hogy kutatócsoportunknak sikerült egy erősen, de szelektíven kötődő, az állatmodellekben megfelelően működő molekulát létrehoznunk. Így elsőként tudtuk ily módon meggátolni a tumor növekedését az élő szervezetben.

Azt, hogy a gyógyszerkutatásban milyen időtávlatokban kell gondolkodni, jól mutatja, hogy miközben a kutatás 2007-ben kezdődött, a magyar gyógyszerkutató vegyészek a francia biológusokkal, a brit szerkezeti biológusokkal, valamint biofizikusokkal együttműködve tíz év alatt érték el az eredményt. Abban a folyamatban, amelyben az emberi testben megtalálható fehérjét vettek célba, a kutatás eredményeként kifejlesztett gyógyszerjelölt molekula az MCL–1 fehérjéhez kötődik.

– A sejtek párhuzamosan termelnek olyan fehérjéket, amelyek a sejt elpusztítását indítják be, de olyanokat is, amelyek a sejtet életben tartják. Igaz, a daganatos sejteknél elkezd növekedni a sejthalálhoz vezető fehérjék mennyisége, de a másik oldalon az életben tartó fehérjemolekulák termelése is beindul – elemez a kutatócsoport vezetője.

“Munkatársaimmal ezért arra kerestük a választ, hogy az ilyen daganatos sejtekben miként tudjuk megbontani ennek a két molekulának a kapcsolatát úgy, hogy a sejthalált okozó fehérjék felszabaduljanak és kifejthessék hatásukat. Tettük ezt úgy, hogy csak az MCL–1 fehérjéhez kapcsolódjon a molekulánk, hogy ezzel elkerüljük a káros mellékhatásokat.”

Mivel a remélt eredmény eléréséhez egy nagyon precízen megtervezett vegyületet kellett felfedezni, a kutatás egy kisebb, gyengébben kötődő molekulából indult ki. Első lépésben annak a szerkezetét változtatták meg a kémikusok, miközben a külföldi partnerek azt vizsgálták, miként működnek az új vegyületek. Ahogy egyre jobban megértették a változások okát, úgy kezdték el formálni a molekulát, vagy ahogy Kotschy András fogalmaz, lépésről lépésre ismerték fel, miként kell „szobrászkodni” a gyógyszerjelölt molekulával, megfigyelve, hogy az miként találja meg a célpontnak számító fehérjét, és hogyan tud kapcsolódni hozzá. A következő kihívás már az volt, hogy a vegyületek át tudjanak jutni a sejtfalon, és hogy ott is működjenek. Miután ebben is sikereket értek el a laboratóriumi körülmények között – in vitro –, megkezdődhettek az élő szervezetekben – in vivo – végzett vizsgálatok is, amelyek szintén sikeresnek bizonyultak.

– Az onkológiai kutatásokban gyakran alkalmazott és eredményesnek bizonyult egérkísérletek kapcsán a két fő kérdés az volt, hogy a gyógyszerjelölt az ember esetében is hatásos és biztonságos-e. Ezért is volt örömteli, hogy sikerült elpusztítanunk az emberi daganatokat, miközben az egér is életben maradt. Ezután egy, az egerekre vonatkozó rákmodellek terén nagy tapasztalatokkal rendelkező ausztrál kutatócsoport segítségét kértük. A kísérletek célja annak eldöntése volt, hogy várhatóan az embernél is biztonságosan működik-e majd a módszerünk, amire igen volt a válasz.

A sikeres preklinikai vizsgálatok után pedig elindulhatott az az engedélyeztetési folyamat, amelynek eredményeként a molekulákat egy rendkívül szigorú folyamat keretében már az emberekben is vizsgálhatták a hatások és az esetleges mellékhatások szempontjából.

– Az is rendkívül izgalmas kérdés, hogy a mi gyógyszerjelöltünket, a hatékonyság növelése érdekében, lehet-e más terápiákkal kombinálni, hogy növekedjen a gyógyulás esélye, illetve hogy ugyanazt a gyógyulást így lehet-e kisebb mennyiségű kemoterápiával elérni. Az új gyógyszerjelölt molekulát elsősorban a vérképzéssel kapcsolatos daganatok esetén vetnénk be, és bízunk benne, hogy másfajta ráktípusoknál is eredményes lehet a módszer alkalmazása. Az igazi áttörést, vagyis azt, hogy nagyobb számú beteg esetében is hatékony legyen a gyógyszer, a kombinációs megoldásoktól remélem, de ennek kapcsán még több idő kell az eredményességhez.

A gyógyszerkutató a Servier elkötelezettségét és tőkeerejét jellemezve fontosnak tartja kiemelni, hogy egy-egy gyógyszer kifejlesztése akár 1-2 milliárd dollárba is kerülhet, miközben minden sikeres molekulára tíz olyan jut, amely sikeresnek indult, de végül nem váltotta be a reményeket. Ezzel is tisztában volt az alapító dr. Jacques Servier, aki kezdő gyógyszerészként alapított patikát, majd ebből fejlesztette ki a világ egyik legnagyobb, a kutatásokra kiemelten fókuszáló gyógyszercégét. Ahol az egyik első munkatársa egy ’56-os magyar menekült, Beregi László vegyészmérnök volt, aki a Servier első kutatási igazgatója lett, amiért a magyar kémikusok iránt mindig nagy megbecsülést érzett az alapító.

Ennek is köszönhető, hogy a Servier 1995-ben az Egis gyógyszergyár 51 százalékos üzletrészét, 2013-ban pedig teljes tulajdonjogát megvásárolta, majd 13 éve megalapította az egyetlen, Franciaországon kívüli kutatóintézetét – Magyarországon. Ennek jelentőségét növeli, hogy hazánk az egyetlen hely Franciaországon kívül, ahol a 149 országban jelen lévő Servier csoport összes tevékenysége megtalálható.

Olivier Laureau – a Servier csoport elnöke

Ennek kapcsán említette legutóbbi budapesti látogatása alkalmából Olivier Laureau, a Servier csoport elnöke, hogy a francia központú Servier egy olyan, nonprofit alapítvány irányítása alatt álló nemzetközi gyógyszeripari vállalat, amely nemcsak hogy forgalmának 25 százalékát kutatás-fejlesztésbe fekteti, de összes nyereségét is a fejlesztésre használja fel.

A Servier a magyar–francia gazdasági együttműködés markáns szereplője, négy magyarországi vállalati egysége mintegy 3200 munkatársat foglalkoztat

A csoport elnöke kiemelte: a vállalati kutatások középpontjában a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri, valamint a neuropszichiátriai terület mellett az onkológia áll.

A Servier csoport folyamatosan fejleszti magyarországi tevékenységét – mondta, példaként említve, hogy a Budapesti Terápiás Kutatóközpont működését megerősítve a magyar fővárosból zajlik az ez irányú teljes délkelet-európai tevékenység irányítása.

Olivier Laureau kitért arra is, hogy a Servier 2014 óta a magyar kormány stratégiai partnere.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

Nyilvános kivégzést tartottak a jemeni fővárosban

Több százan gyűltek össze Szanaában, Jemen fővárosában, hogy végignézzék három, gyerekek elleni bűncselekmények miatt elítélt férfi nyilvános kivégzését.

Enyhe emelkedéssel nyitottak a New York-i indexek

Enyhe, pár pontos emelkedéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdemutatók szerdán.

Budapestre jönnek Madame Tussauds viaszfigurái

Madame Tussauds múzeuma nyitja meg kapuit 2022 elején, Budapest...

Megtévesztő reklám. Nem volt antivírus hatása a szernek – 100 milliós bírság

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 100 millió forintos bírságot szabott...

Hírek

Nyilvános kivégzést tartottak a jemeni fővárosban

Több százan gyűltek össze Szanaában, Jemen fővárosában, hogy végignézzék három, gyerekek elleni bűncselekmények miatt elítélt férfi nyilvános kivégzését.

Pénzbüntetés – Kutyatartóra támadtak az állatvédők

Pénzbüntetéssel sújtott két állatvédőt, tíz további vádlottat pedig próbára bocsátott a Veszprémi Járásbíróság, mert egy akció résztvevőiként éjjel rárontottak egy kutyatartóra, mivel úgy vélték, hogy a férfi bántalmazta az állatot.

4000 kilométert utazott az Atlanti-óceánon egy palackposta

Egy portugál tizenéves talált rá arra a palackpostára, amit egy vermonti tinédzser dobott az Atlanti-óceánba 3800 kilométer távolságban, a túlsó parton.

Oroszországban megbolydult az ingatlanpiac – Múlt és jövő határán

Oroszországban a fiatalok többsége saját otthon nélkül van. Egy...

Ausztriában újra elérhető a vitatott “iszlámtérkép”

A nagy vitát kiváltó osztrák "iszlámtérkép" másfél hét szünet után újra elérhető az interneten.

Újkőkori település a tenger alatt. Világritkaságnak számító felfedezés

Hat és fél ezer éves újkőkori település maradványaira bukkantak horvát búvárok az Adriai-tenger legdélibb részén, Korcula sziget partjainál, a tengerszint alatt 4,5 méter mélyen

Elárverezik a világháló eredeti forráskódját

Nem helyettesíthető tokenként (NFT) viszik árverésre a világháló eredeti forráskódját, amelyre június 23-tól licitálhatnak az érdeklődők a Sotheby's internetes aukcióján.

Novák Katalin vezeti a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzset

Civil szervezetek is tagjai lesznek, a most létrejött 'a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzsnek', amely Novák Katalin vezetésével hetente ülésezik. Az első megbeszélésnek a témája a gyerekek nyári táboroztatása volt - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter.

Izraelben zárt térben sem kell maszkot viselni

Izraelben már zárt térben sem kell maszkot viselni a koronavírus-járvány ellen, ezzel az utolsó jelentős korlátozást is megszüntették, köszönhetően annak, hogy továbbra is csökken az új megfertőződések száma.

Kamujegyeket árult a foci Eb-re – negyven embert verhetett át

Többeket becsaphatott egy budapesti férfi, aki a labdarúgó Európa-bajnokság budapesti meccseire árult nem létező belépőket a Facebookon. A zuglói rendőrök csalás miatt indítottak ellene eljárást - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Az egereknek a sugárzás sem árt a szaporodásban

Egészséges utódok jöttek a világra csaknem hat éven át nagy mennyiségű kozmikus sugárzásnak kitett egérspermából - számoltak be eredményeikről japán kutatók a Science Advances című folyóiratban publikált tanulmányukban.

Piaci gázrobbanás Kínában – halálos áldozatokkal

Huszonöt halálos áldozatot követelt a legfrisseb adatok szerint a közép-kínai Hupej tartomány Sijen városában történt gázrobbanás. Félő, hogy további áldozatokat találnak - közölte a Global Times című, angol nyelvű kínai lap.

Gazdaság

MNB: idén először áprilisban lett deficites a fizetési mérleg

Áprilisban 201 millió euró deficittel zárt a folyó fizetési mérleg, az első három hónap előzetes adatok szerint 446 millió euró aktívumát követően, amiből 330 millió euró márciusban képződött - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból.

A pénzpiaci alapokból egymilliárdnyi forint áramlott ki

Májusban 0,1 százalékkal, 11 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz).

MNB – 50 milliós bírság az Union Biztosítónak

Különböző jogsértések miatt a Magyar Nemzeti Bank 50 millió forintos felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az Union Biztosítóra. A feltárt hiányosságok nem veszélyeztetik a biztosító biztonságos működését - közölte a jegybank.

Tőzsde – Csúcsot döntöttek az elsődleges kibocsátások

Az elmúlt 20 év legjobb eredményét produkálta a tőzsdei bevezetések (IPO) nemzetközi piaca 2021 első negyedévében: 85 százalékkal 430-ra emelkedett az elsődleges tőzsdei részvénykibocsátások száma, összesített értékük pedig 271 százalékkal 105,6 milliárd dollárra nőtt - közölte az EY könyvvizsgáló.

EBRD: a járvány alatt is csökkentek a térségi bankrendszerek nem teljesítő kinnlevőségei

A koronavírus-járvány ellenére is csökkent tavaly a közép- és kelet-európai gazdaságokban a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege, elsősorban a masszív kormányzati beavatkozások miatt - közölte hétfőn Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A kimutatás szerint Magyarország azon térségi országok között van, amelyekben a legnagyobb mértékben csökkent a problémás követelésállomány.

A dupla sas érme a világ legdrágábbja lett – 19,5 millió dollárért cserélt gazdát

A világ legértékesebb numizmatikai ritkaságainak egyike, egy 1933-ban Amerikában vert "dupla sas" aranyérme 19,5 millió dolláros (5,58 milliárd forint) rekordáron kelt el egy keddi...
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom