Hirdetés
Kezdőlap Francia kapcsolat Magyar–francia összefogás a rákellenes küzdelemben
No menu items!

Magyar–francia összefogás a rákellenes küzdelemben

Magyar szakemberek is részt vettek abban a nemzetközi kutatócsoportban, amely a francia Servier csoporthoz kötődően néhány éve jelentős áttörést ért el a rákellenes küzdelemben, és remélhetőleg rövidesen a gyógyszer is megszületik.

Kotschy András, a Servier budapesti Gyógyszerkutató Intézetének igazgatója, a tudományos kutatócsoport kémiai vezetője szerint az úgynevezett programozott sejthalál aktiválása, amit a daganatos sejtek elpusztítására vetnek be, fontos új elemmel gazdagíthatja az orvosok eszköztárát.

– A programozott sejthalál a sejtek olyan saját, belső mechanizmusa, amelynek az a lényege, hogy a meghibásodott vagy károsodott sejtek önmagukat elpusztítják, lebontják. A rákos sejtek azonban kikapcsolják ezt a folyamatot, ami odavezet, hogy a károsodott sejtek nem pusztulnak el – fejti ki Kotschy András. – Nem ez az egyetlen meghatározó tényező a túlélésükben, de ennek is kulcsfontosságú szerep jut.

Kotschy András

Bár az elv ismert volt, de korábban nem rendelkeztünk olyan molekulákkal, amelyek segítségével újra be lehetett volna indítani a programozott sejthalált egy célfehérje, az MCL–1 gátlásával. Kutatócsoportjuk nemcsak erre talált megoldást, hanem ahogy arról az egyik legtekintélyesebb tudományos folyóirat, a Nature is beszámolt, azt is sikerült elérniük, hogy a hatás szelektív legyen. Úgy, hogy kizárólag a daganatos sejtek pusztulnak el, miközben az egészségesek életben maradnak. A Nature beszámolója azért is volt különleges elismerés, mert egy ipari gyógyszerkutatási projektnek ritkán van akkora tudományos súlya, hogy arról egy ilyen jelentős szakmai folyóirat beszámoljon.

– Ebben az is szerepet játszott, hogy az általunk vizsgált úgynevezett MCL–1 fehérjét a biológusok egy része már több évtizede alkalmasnak tartotta a programozott sejthalál visszaállítására, míg a másik tábor azt vallotta, hogy ezzel a módszerrel a teljes szervezet el fog pusztulni, mert az egészséges sejteket is károsítjuk Ezért még örömtelibb eredmény, hogy kutatócsoportunknak sikerült egy erősen, de szelektíven kötődő, az állatmodellekben megfelelően működő molekulát létrehoznunk. Így elsőként tudtuk ily módon meggátolni a tumor növekedését az élő szervezetben.

Azt, hogy a gyógyszerkutatásban milyen időtávlatokban kell gondolkodni, jól mutatja, hogy miközben a kutatás 2007-ben kezdődött, a magyar gyógyszerkutató vegyészek a francia biológusokkal, a brit szerkezeti biológusokkal, valamint biofizikusokkal együttműködve tíz év alatt érték el az eredményt. Abban a folyamatban, amelyben az emberi testben megtalálható fehérjét vettek célba, a kutatás eredményeként kifejlesztett gyógyszerjelölt molekula az MCL–1 fehérjéhez kötődik.

– A sejtek párhuzamosan termelnek olyan fehérjéket, amelyek a sejt elpusztítását indítják be, de olyanokat is, amelyek a sejtet életben tartják. Igaz, a daganatos sejteknél elkezd növekedni a sejthalálhoz vezető fehérjék mennyisége, de a másik oldalon az életben tartó fehérjemolekulák termelése is beindul – elemez a kutatócsoport vezetője.

“Munkatársaimmal ezért arra kerestük a választ, hogy az ilyen daganatos sejtekben miként tudjuk megbontani ennek a két molekulának a kapcsolatát úgy, hogy a sejthalált okozó fehérjék felszabaduljanak és kifejthessék hatásukat. Tettük ezt úgy, hogy csak az MCL–1 fehérjéhez kapcsolódjon a molekulánk, hogy ezzel elkerüljük a káros mellékhatásokat.”

Mivel a remélt eredmény eléréséhez egy nagyon precízen megtervezett vegyületet kellett felfedezni, a kutatás egy kisebb, gyengébben kötődő molekulából indult ki. Első lépésben annak a szerkezetét változtatták meg a kémikusok, miközben a külföldi partnerek azt vizsgálták, miként működnek az új vegyületek. Ahogy egyre jobban megértették a változások okát, úgy kezdték el formálni a molekulát, vagy ahogy Kotschy András fogalmaz, lépésről lépésre ismerték fel, miként kell „szobrászkodni” a gyógyszerjelölt molekulával, megfigyelve, hogy az miként találja meg a célpontnak számító fehérjét, és hogyan tud kapcsolódni hozzá. A következő kihívás már az volt, hogy a vegyületek át tudjanak jutni a sejtfalon, és hogy ott is működjenek. Miután ebben is sikereket értek el a laboratóriumi körülmények között – in vitro –, megkezdődhettek az élő szervezetekben – in vivo – végzett vizsgálatok is, amelyek szintén sikeresnek bizonyultak.

– Az onkológiai kutatásokban gyakran alkalmazott és eredményesnek bizonyult egérkísérletek kapcsán a két fő kérdés az volt, hogy a gyógyszerjelölt az ember esetében is hatásos és biztonságos-e. Ezért is volt örömteli, hogy sikerült elpusztítanunk az emberi daganatokat, miközben az egér is életben maradt. Ezután egy, az egerekre vonatkozó rákmodellek terén nagy tapasztalatokkal rendelkező ausztrál kutatócsoport segítségét kértük. A kísérletek célja annak eldöntése volt, hogy várhatóan az embernél is biztonságosan működik-e majd a módszerünk, amire igen volt a válasz.

A sikeres preklinikai vizsgálatok után pedig elindulhatott az az engedélyeztetési folyamat, amelynek eredményeként a molekulákat egy rendkívül szigorú folyamat keretében már az emberekben is vizsgálhatták a hatások és az esetleges mellékhatások szempontjából.

– Az is rendkívül izgalmas kérdés, hogy a mi gyógyszerjelöltünket, a hatékonyság növelése érdekében, lehet-e más terápiákkal kombinálni, hogy növekedjen a gyógyulás esélye, illetve hogy ugyanazt a gyógyulást így lehet-e kisebb mennyiségű kemoterápiával elérni. Az új gyógyszerjelölt molekulát elsősorban a vérképzéssel kapcsolatos daganatok esetén vetnénk be, és bízunk benne, hogy másfajta ráktípusoknál is eredményes lehet a módszer alkalmazása. Az igazi áttörést, vagyis azt, hogy nagyobb számú beteg esetében is hatékony legyen a gyógyszer, a kombinációs megoldásoktól remélem, de ennek kapcsán még több idő kell az eredményességhez.

A gyógyszerkutató a Servier elkötelezettségét és tőkeerejét jellemezve fontosnak tartja kiemelni, hogy egy-egy gyógyszer kifejlesztése akár 1-2 milliárd dollárba is kerülhet, miközben minden sikeres molekulára tíz olyan jut, amely sikeresnek indult, de végül nem váltotta be a reményeket. Ezzel is tisztában volt az alapító dr. Jacques Servier, aki kezdő gyógyszerészként alapított patikát, majd ebből fejlesztette ki a világ egyik legnagyobb, a kutatásokra kiemelten fókuszáló gyógyszercégét. Ahol az egyik első munkatársa egy ’56-os magyar menekült, Beregi László vegyészmérnök volt, aki a Servier első kutatási igazgatója lett, amiért a magyar kémikusok iránt mindig nagy megbecsülést érzett az alapító.

Ennek is köszönhető, hogy a Servier 1995-ben az Egis gyógyszergyár 51 százalékos üzletrészét, 2013-ban pedig teljes tulajdonjogát megvásárolta, majd 13 éve megalapította az egyetlen, Franciaországon kívüli kutatóintézetét – Magyarországon. Ennek jelentőségét növeli, hogy hazánk az egyetlen hely Franciaországon kívül, ahol a 149 országban jelen lévő Servier csoport összes tevékenysége megtalálható.

Olivier Laureau – a Servier csoport elnöke

Ennek kapcsán említette legutóbbi budapesti látogatása alkalmából Olivier Laureau, a Servier csoport elnöke, hogy a francia központú Servier egy olyan, nonprofit alapítvány irányítása alatt álló nemzetközi gyógyszeripari vállalat, amely nemcsak hogy forgalmának 25 százalékát kutatás-fejlesztésbe fekteti, de összes nyereségét is a fejlesztésre használja fel.

A Servier a magyar–francia gazdasági együttműködés markáns szereplője, négy magyarországi vállalati egysége mintegy 3200 munkatársat foglalkoztat

A csoport elnöke kiemelte: a vállalati kutatások középpontjában a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri, valamint a neuropszichiátriai terület mellett az onkológia áll.

A Servier csoport folyamatosan fejleszti magyarországi tevékenységét – mondta, példaként említve, hogy a Budapesti Terápiás Kutatóközpont működését megerősítve a magyar fővárosból zajlik az ez irányú teljes délkelet-európai tevékenység irányítása.

Olivier Laureau kitért arra is, hogy a Servier 2014 óta a magyar kormány stratégiai partnere.

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

Rekordszámú balkon napelemet telepítettek tavaly Bécsben

Az osztrák főváros villamosenergia-hálózatát üzemeltető Wiener Netze-nél 4.250 balkon napelemet jelentettek be tavaly.

Figyelmeztetést kaptak a bankok: elég volt az apró betűs díjemelésekből

Egyre drágább a bankolás, többe kerül a bankkártya, az sms, hirtelen fizetőssé vált a korábban díjmentes szolgáltatás - nagyon sok banki ügyfél szembesül ezzel.

Kiemelt segítség három vármegye zöld átállásához

Az igazságos átmenet feltétele, hogy az az érintettek lehető legnagyobb mértékű bevonásával történjen.
Hirdetés

Hírek

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.