Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Edukáció Megatakarításokat is kezelnek a biztosítók, akár a bankok

Megatakarításokat is kezelnek a biztosítók, akár a bankok

Csak kevesen gondolnak így rájuk, pedig a biztosítóknál is jó kezekben lehet a megtakarítás, olykor még jobban, mint a bankoknál. A leginkább ismert autó- és lakásbiztosítások mellett a biztosítók a befektetett összegek értékállóságát, gyarapodását garantálják többféle konstrukciójukkal, akár biztosítással vagy kockázati elemmel kombinálva. Milyen egyezés és különbözés mutatkozik?

Olyan szakembert kértük az összehasonlításra, aki testközelből ismeri mindkét rendszert – Zatykó Pétert, az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatóját.

– Ön korábban a bankszektorban, a lakossági üzletágban tevékenykedett. Mit tart a legnagyobb különbségnek aközött, ahogyan egy bank és ahogyan egy biztosítói tekint az ügyfelekre?

– Alapvetően nem ebben látok eltérést: az összes vállalkozás „kenyéradó gazdájának” tekinti az ügyfeleit, hiszen nélkülük nincs oka a létezésüknek. A legnagyobb különbségek szerintem a más-más működési sajátosságokban és az eltérő időhorizontban keresendők. A bank tranzakciógazdag környezet: naponta akár többször is igénybe veszünk különféle szolgáltatásokat, miközben a biztosítói szolgáltatásoknál egészen más az intenzitás. Gyakran egy termékhez éveken keresztül hozzá sem nyúlunk, miközben a kondíciói is változatlanok maradnak. Ha eltekintünk a jelzáloghitelektől, a bank időhorizontja lényegesen rövidebb. Akadnak persze kivételek – mint például a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), lehetnek hosszabb távú vállalati kötvények-, azonban többnyire éven, sokszor hónapon, a devizakereskedésben pedig akár perceken belüli időtávokról beszélünk. Ehhez képest a „legrövidebb” biztosítás, az utazáshoz kapcsolódó is legalább néhány napra szól, míg a vagyonbiztosítások többségében éves, sőt a gyakorlat szerint inkább 3-8 éves jellemző időtartamról beszélhetünk. Az életbiztosítások pedig nem ritka az sem, hogy 20-25 évre kötik meg őket.

– Ezek szerint az ügyfelek szempontjából nincs is különbség bank és biztosító között?

– Ezt azért nem mondanám, mivel más a viselkedésük. A banki termékek többsége „vett” termék: az ügyfélnek világos igénye van, a hitelt maga keresi, kártyára, számlára szüksége van, devizát vásárol az utazásaihoz, hozamot, kamatot keres, befektet. Ezért cselekszik: bankfiókba megy, hívja a bankot, online bankol, miközben az ezekkel járó kockázatot maga viseli.

Zatykó Péter, az Aegon elnök-vezérigazgatója

A biztosítások esetében vegyes a kép. A kockázatot – eltekintve a színtiszta megtakarítási unit-linked termékektől – a biztosító vállalja át. A kötelező biztosítások, a kgfb, a szakmai felelősségbiztosítások „vett” biztosítások: az ügyfél tudatában van a szükségességükről, keres, szolgáltatást, díjat mérlegel. Ha kicsit tájékozottabb, figyelembe veszi a szolgáltató pénzügyi erejét, elkerülendő az olyan eseteket, mint a MÁV-ÁBE vagy az Astra Biztosító. De ugyanígy „vett” termék többnyire a lakásbiztosítás, a casco, az utasbiztosítás, hiszen az ügyfél tudatában van a védendő értéknek.

Ugyanakkor az életbiztosítások, különösen a kockázati biztosítások, azaz a „humán casco” az esetek legtöbb részében „eladott” termékek. Miközben a beázás, tűz, rablás, karambol, törés kockázata valahogy benne van a mindennapi gondolkodásban, a keringési betegségeket, a rákot, a mozgásszervi nyavalyákat kevésbé féljük. Mire ez a kockázat jelentkezik, jellemzően idősebbé válunk, megtörténnek azok a balesetek, megjelennek azok a betegségek, amelyekre úgy gondolunk: ez velünk (hozzátartozónkkal, barátunkkal) nem történhet meg. Ekkorra a biztosítás – ha egyáltalán köthető, hiszen meglévő betegségre már nem lehet biztosítást kötni – már sokkal drágább, mintha fiatalabban vettük volna meg.

– A betegségektől, balesetektől tehát ugyanúgy kéne félnünk, mint attól, hogy kigyullad a lakásunk?

– Ezektől nem félni kell, hanem gondolni rájuk, felkészülni. Érdemes átgondolni, melyek a kezelendő rizikóink. Naponta számos balesettel találkozunk az utakon, igenis számolni kell azzal, hogyan nőnek fel a kicsik, ha mondjuk, egy részeg ámokfutó áttér a szemközti sávba és a családfenntartó apuka nem ér haza egyik este. Ha már gondoskodunk a lakásunkról, az autónkról és havi 10 ezer forintot fizetünk cascóra egy 1-3 milliós kártérítés reményében – akkor lépjünk tovább és gondoljunk családunkra is, akik egy esetleges tragédiája esetén ennek az összegnek a sokszorosát kapnák, ha lenne biztosításunk.

Ezeket a dolgokat még helyre kell tenni a fejekben. Hasonló a helyzet a hosszútávú, nyugdíjra szánt megtakarításokkal: az akár 20 évre szóló elköteleződés többnyire nem jön magától. Ezek a termékek ráébresztést, a sokszor látens igények kibontását, tanácsot igényelnek. Ezeket el kell adni, és itt jön a képbe a biztosítási tanácsadó, akinek a fő szerepe nem más, mint a banki és biztosítási termékek közötti disztribúciós különbséget áthidalni.

– Ebből nagyjából már a biztosítói és a banki megtakarítási termékek közötti különbség is kiderült. Mit tart a legfontosabbnak ezzel kapcsolatban?

– A tartambéli eltéréseket. A banki befektetések többsége éven belüli, a biztosítások tíz év(ek)re szólnak. A klasszikus biztosítási megtakarítási termék hozam- vagy tőkegarantált. Ez egy technikai kamat, amelyet akkor is fizet a biztosító, ha a befektetések hozama a piacok miatt negatív. A garantált kamat feletti többlethozamot pedig visszaosztják, 90-100 százalékban. A színtiszta befektetési egységekhez kötött, más néven unit-linked biztosítások technikailag úgy működnek, mint a befektetési alapok: ha egy ilyen konstrukció díjait fizetjük rendszeresen, az olyan, mintha alapok jegyeit vásároljuk és adjuk el újra és újra. Mindkettő az adott befektetést gyarapítja, tehát az eltérés inkább a költségekben jelentkezik. A biztosítás „fejnehéz”: bizonyos költségek, jutalékok a tartam elején jelentkeznek, mások folyamatosan. Ellenben a szerződésen belül a más alapra történő átváltás sokszor költségmentes. Azaz egy aktívan portfoliót kezelő, gyakran tranzaktáló ügyfél kedvezőbb költségszintet érhet el egy unit-linked konstrukcióban, mintha ugyanazon az alapokat bankban adná-venné rendszeresen, még akkor is, ha az elején a szerződés többe kerül.

– A bank és biztosító közötti választásnál a költségérzékenység dominál?

– Ennyire nem egyszerű a helyzet. Bankár koromban piacra dobtunk egy „banki unit-linked” terméket: havi rendszeres befizetéssel, akár forintonként lehetett felosztani az összeget az alapok között. Az ügyfeleknek egész egyszerűen nem jött be a termék, miközben a hagyományos, tehát biztosítós unit-linked konstrukcióknál komoly vonzerőt gyakorol egy ezzel praktikusan azonos struktúra.

– Ha unit-linked fronton nem is igazi kihívói a biztosítóknak, hosszabb távon azonban a bankoknak is vannak versenyképes ajánlataik.

– Ez így is van jól, hiszen az alapcél, hogy mindenki megtalálja a leginkább testre szabott pénzügyi megoldást. Igen, léteznek a tartós befektetési és megtakarítási számlák, a beszélgetésben pedig már korábban említettük a nyeszt, amely az adómentes kifizetésen felül adótámogatást is élvez. Ez a nyugdíjbiztosításokra is igaz, hasonló mértékben. Itt viszont bejön egy kérdés, mégpedig a kockázati elemé, hiszen mi történik, ha a „gyűjtögetés” harmadik évében az ügyfél megrokkan? Erre a biztosító jó választ ad: kifizeti a biztosítási összeget vagy folytatja a díj fizetését az ügyfél helyett. A banki és a pénztári megtakarítás esetén viszont annyit kap, amennyit ennyi idő alatt befizetett, kiegészítve három év hozamával – pozitív befektetési eredményeket feltételezve.

– Az számít, hogy mennyire önjáróak az ügyfelek a pénzügyeikben?

– Jogos a kérdés, de ezen a téren nem érzékelek nagy eltéréseket. A banki oldal is máshogy viszonyul a szofisztikáltabb ügyfelekhez, és a biztosítóknak is vannak olyan megtakarítási termékei, amelyeknél – felismerve az ügyfelek igényeit – a biztosító segít kezelni a befektetéseket (managed unit-linked), és van olyan is, ahol ez teljes mértékben az ügyfélre van bízva. A nagyon hozzáértők és nagyon fegyelmezettek a banki, befektetési és biztosítási alaptermékekből saját ízlésük szerint rakhatják össze az igényeiknek megfelelő konstrukciót, amelybe fegyelmezetten és rendszeresen befizetnek, és ha elég komoly összegben, mondjuk, tízmilliós nagyságrendben művelik mindezt, valóban rettentően alacsony díjakon tehetik meg.

 

– A magyar lakosság híresen és tradicionálisan alulbiztosított. Ennek csak a rossz anyagi körülmények az okai, vagy lehet más is? Mitől változhatna meg mindez?

– Nyilván nem elhanyagolható az elkölthető szabad jövedelem szintjének szerepe, ugyanakkor az alulbiztosítottság a megfelelő jövedelemmel rendelkezőkre is igaz, leginkább az életbiztosítások területén. Szokásos érv még a pénzügyi ismeretek hiánya. Az iskolákban csapnivaló módon oktatják ezekre a gyerekeket, sokszor inkább elrettentve őket. Ráadásul a képzés önmagában nem segít, amíg a meghatározó viselkedésminta az „elköltjük hónap végéig”, „nyaraljunk jobb helyen”, „minek tegyünk félre”, és ha hiányzik az alapvető „kockás papír meg józan ész” kombináció. Ismétlem: olyanokról beszélek, akiknek megfelelő a jövedelemszintjük, nem pedig azokról a családokról, ahol a mindennapi megélhetés okoz gondot. Ott a társadalom szövete, a szolidaritás segíthet, mivel ők nem képesek öngondoskodásra. Személy szerint nagyon jelentős akadályt látok az egyre rövidebb távú gondolkodásban, a „fogyasszunk most” viselkedésben, a felelőtlenségben, a majd lesz valahogy mentalitásban. Nem tartom helyes hozzáállásnak sem az egyén, sem a társadalom szempontjából, hogy „nem gond, ha kevés lesz a nyugdíjam, úgysem hagynak egyedül: ha elég sokan vagyunk, nincs épeszű politikus, aki egy ilyen széles szavazóréteget magára hagyna”.

– Hogyan lehetne ezen változtatni a pénzügyi edukáció mellett?

– Nincs jó és gyors megoldás. Nehéz megváltoztatni az évtizedek során sulykolt fogyasztói mentalitást, viselkedést. Szemrebbenés nélkül éljük fel a környezetünket. A világ egyik vezető gazdasági hatalmának az elnöke tagadja a klímaváltozást, azt, hogy tehetünk ellene vagy legalábbis meg kellene próbálni, mi több, támogatja a szénalapú gazdaságot. Eközben Görögországban emberek égnek el az erdőtűzben, Portugáliában 50 fokos hőségeket mérnek, emelkedik a tengerszint, egymást érik a viharok. Mit várunk, ha a világ egyik leghatalmasabb embere ennyire felelőtlen, ennyire nem érdekli, hogy az unokáink élhető világot örököljenek tőlünk? Miért várunk el tömeges változást a gondolkodásban és a kultúrában? Ugyanakkor muszáj megpróbálni, oktatással, tájékoztatással, információval, rábeszéléssel. A gyermekeinkről és az ő gyermekeikről van szó, hátha ők fogékonyabbak és nyitottabbak lesznek…

– Egészen mást szeretnék most kérdezni: a felvázolt körülmények közt milyennek ítéli a hazai biztosítási piacot?

– Jól szabályozott piacot látok, megfelelő számú, többségében nagy, tőkeerős vagy tőkeerős tulajdonosi csoporthoz tartozó szereplővel. Sokan mondják, hogy több biztosító nagyobb versenyt és alacsonyabb díjakat jelentene. Ők megfeledkeznek a méretgazdaságosságról és a tőkeerőről. A nagyobb méret költséghatékonyabb: olcsóbban és valószínűleg szívesebben kötünk évtizedekre szóló szerződést házunkra, életünkre, megtakarításainkra, ha a tőkeerő, működési folyamatok biztosítják, hogy a szerződő partnerünk húsz év múlva is itt lesz és teljesít…

– Melyek jelenleg a legnépszerűbb biztosítói termékek a piacon?

– A nyugdíjbiztosítás a bizonytalan nyugdíjkilátások és az adóvisszatérítés miatt, illetve a lakás- és gépjárműbiztosítások: itt a vagyoni veszteségtől való félelem a döntő.

– Mennyire követi a hazai biztosítási piac a nyugat-európai trendeket?

– A GDP-arányos biztosítási díj még jelentősen elmarad a nyugat-európaitól, miközben ott is elég nagy a szóródás. A növekedés biztató, bár 2008 után majdnem tíz évnek kellett eltelnie, hogy a biztosítási díjbevétel meghaladja a tíz évvel korábbi szinteket. Sokkal kevesebb a nyugdíjcélú megtakarítás és az életbiztosítás, mint tőlünk nyugatra.

– Ez a jövedelmi különbségekre vezethető vissza?

– Részben igen, de továbbra is érvényes, amit az imént mondtam: azok is alulbiztosítottak, akiknek a jövedelmi szintje lehetővé tenné, hogy ilyen formában is gondoskodjanak magukról és a családjukról. Nem minden az ár, amire tökéletes példa a gfb: az a gyanúm, hogy akik a leghangosabban szidják a magyar biztosítókat a járműbiztosítások tarifái miatt, még életükben nem láttak angol, olasz vagy német gfb-díjat – és ez az eltérő jövedelemszintek mellett is igaz…

– Ebben a közegben mivel tudja magát megkülönböztetni az Aegon?

– Életre szóló anyagi biztonságot szeretnénk nyújtani az ügyfeleknek. Minél szélesebb termékpalettával minél szélesebb körűen kiszolgálni a családokat, kimagasló színvonalon rendezni a károkat. Meg akarjuk találni az egyensúlyt a digitalizáció és a személyes kiszolgálás között, mindenkinek az igényei szerint a legmegfelelőbbet nyújtva. Költséghatékonyan és nyereségesen szeretnénk működni. Mielőtt valaki a nyereséget ördögtől valónak tekintené, megkérdezném, hogy szívesen bízná-e az értékeit, megtakarításait egy alig nyereséges vagy veszteséges partnerre. És azt is, vajon elhinné-e róla, hogy egy rosszul gazdálkodó biztosító évtizedek múlva is rendelkezésére áll. Ugyanakkor azt vallom, az egyedi arculatot nem a termék adja. A pénzügyi termék nem fogyasztási cikk, ahol egy új modell tarolhat a versenytársak előtt. A pénzügyi termékek vagy nagyon hasonlók, vagy nagyon gyorsan másolhatók. Így előnyt kovácsolni a szolgáltatás színvonalával, a kárrendezés kényelmével lehet – én legalábbis ezekben hiszek.

Friss

Évi másfél millió font – így keresnek a legnagyobbak

Több mint 10 százalékkal csökkent tavaly a Londoni Értéktőzsde FTSE-100-as irányadó indexét alkotó száz legnagyobb vállalat vezetőinek keresete, de még így is 117-szer többet keresnek, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott brit munkavállalók.

Horvát privatizáció – az euró mielőbbi bevezetése érdekében

A horvát állam az euró mielőbbi bevezetése érdekében újabb privatizációs hullámot indít, és eladja részesedését azokban a vállalatokban, amelyekben mindössze néhány százalék tulajdonjoggal rendelkezik - írta a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap szerdán.

MNB: többletet hozott a második negyedév

A második negyedévben a központi kormányzat nettó pénzügyi megtakarítása 179 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapoké 18 milliárd forint volt. A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 77 milliárd forint volt az idei második negyedévben.

Rendezetlen Brexit. Fennakadásokra – tüntetésekre számíthat a brit kormány

Rendkívül súlyos fennakadásokra számít a brit kormány, de tüntetések és várhatók a zavarok miatt, ha október 31-én megállapodás nélkül szűnik meg a brit európai uniós tagság - brit lapértesülések szerint.

Hírek

Bölcsődei támogatást. Ha nincs hely – ötszáznál több igényelő

A következő három évben mintegy tízezer bölcsődei férőhelyet támogathat a rendelkezésre álló uniós forrásból az EMMI.

Készül a Mátrix 4

Keanu Reeves és Lana Wachowski visszatér a Mátrix világába - közölte kedden Toby Emmerich, a Warner Bros. Picture csoport igazgatója, bejelentve, hogy készül a népszerű sci-fi negyedik filmje.

Norvégia is megvonta a segélyt a brazil esőerdőktől

Németország után Norvégia, az Amazonas Alap fő finanszírozója is felfüggesztette az esőerdők védelmét szolgáló projektek támogatását Brazíliában. A norvég kormány szerint a brazil vezetés semmit sem tesz a világ tüdejének megóvásáért.

Trump szemet vetett Grönlandra – a dánok szerint tréfa

Donald Trump amerikai elnök többször felvetette Grönland megvásárlását Dániától - értesült a The Wall Street Journal. A hírt Lars Lokke Rasmussen korábbi dán kormányfő áprilisi tréfának nevezte.

E-cigit szívtak – súlyos állapotban kerültek kórházba

Az orvosok szerint az e-cigarettázás juttathatta kórházba azt a mintegy ötven amerikait, akiket súlyos légúti megbetegedéssel diagnosztizáltak a napokban. A betegek többsége tizenéves.

Prehisztorikus Vénusz – újabb termékenységi istennőszobor-lelet

Újkőkori termékenységistennő 6000 éves "monumentális" szobrát fedezték fel a közép-szerbiai Aleksandrovac Zupski mellett, az úgynevezett vitkovói mezőn, ahol fél évszázada négy másik "prehisztorikus Vénusz" került elő.

Német KRESZ-reform. Hatszoros büntetési tételek, új táblák

Drágább lesz a szabálytalan közlekedés Németországban, a szabályok átalakítás is tervezi a tárca. A KRESZ tervezett új elemei között szerepel például, hogy lesz gyorsforgalmi út kerékpárosoknak, lépésben kanyrodhatnak a teherautók és  három személy már autózhat a buszsávban is.

Korrupció ígéretével üzletelt – Borítékolta lebukását

Egy tévesen megcímzett boríték buktatta le a csalót, aki bírók, ügyészek, nyomozók befolyásolását ígérve több millió forintot kért "ügyfeleitől". A tettes és társa ellen egyebek mellett befolyással üzérkedés és hivatali vesztegetés miatt vádat emelt a Fővárosi Nyomozó Ügyészség.

Hamis luxusillatokat rejtett a budapesti raktár

Egymilliárd forint értékben foglalt le hamis márkajelzésű parfümöket, napszemüvegeket, kozmetikai termékeket és hangszórókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Budapesten.

Veszélyes az ünnepi tűzijáték a házi kedvencekre

A tűzijáték miatti óvintézkedésekre figyelmezteti a kutyatartókat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A legfontosabb, hogy az ebekbe ültetett mikrochip regisztrált legyen.

Parlagfű. Kötelező az irtás, nincs türelmi idő

Fontos a korai védekezés, ezért idén megszűnt a földtulajdonosok és földbérlők kötelező parlagfűirtására vonatkozó türelmi idő - közölte a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója.

Kényszerleszállás. Krími járat gyulladt ki Moszkva fölött

Kényszerleszállást hajtott végre Moszkva közelében csütörtök hajnalban az Ural Airlines légitársaság egyik utasszállító repülőgépe, miután mindkét hajtóműve madarat szippantott be.
Hirdetés

Gazdaság

Horvát privatizáció – az euró mielőbbi bevezetése érdekében

A horvát állam az euró mielőbbi bevezetése érdekében újabb privatizációs hullámot indít, és eladja részesedését azokban a vállalatokban, amelyekben mindössze néhány százalék tulajdonjoggal rendelkezik - írta a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap szerdán.

Trump: a kereskedelmi vita Kínával árthat az amerikai gazdaságnak

A kereskedelmi vita Kínával árthat is az amerikai gazdaságnak, de a viszály hosszú távon előnyöket hoz majd az Egyesült Államoknak - mondta Donald Trump amerikai elnök kedden újságíróknak.

Nőtt a befektetési alapok vagyona

Júliusban 0,2 százalékkal, 12 milliárd forinttal emelkedett a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6225 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).

Többet fizettek be a munkáltatók – nőtt a nyugdíjpénztárak vagyona

Fokozták befizetéseiket a munkáltatók, kiemelkedő vagyongyarapodást értek el a második negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztárak, éves összevetésben az állami adóvisszatérítéssel támogatott befizetések csökkentek. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (ÖPOSZ) együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona június végére 1398 milliárd forintra nőtt.

Lakástakarék. Az Aegon átadja ügyfeleit, az Erste fogadja

A Magyar Nemzeti Bank jóváhagyta, hogy az Erste Lakástakarék október 25-ével átvegye az Aegon Lakástakarék portfólióját. A tranzakció mintegy ötvenezer ügyfelet érint.

Több mint 68 milliárd kamatozik babakötvényben

Idén eddig közel 20 ezer kincstári Start-értékpapírszámlát nyitottak, így már 190 ezer gyermek pénze van babakötvényben - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára.
Hirdetés
Hirdetés