Kezdőlap Menedzser Akadémia Mélyrepülésben az üzleti etika - mi lehet a megoldás?     
No menu items!

Mélyrepülésben az üzleti etika – mi lehet a megoldás?     

Századunk a gyilkos piaci versenyt, és az üzleti életben következményként  a vezetők, a dolgozók, a vállalatok jelentős részénél az etikus magatartás mélyrepülését hozott. Ezt az üzleti etika elméleti, és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó szakértők is így látják. Mi lehet a megoldás?

Van-e értelme üzleti etikáról beszélni, amikor a világ nyomtatott és elektronikus sajtója tele van korrupcióról, szerződésszegésekről, ki nem fizetett munkabérekről és jutalékokról, előre „lejátszott” közbeszerzésekről szóló hírekkel. És itt vannak a tőzsdei manipulációk, meghamisított vállalati mérlegek, felülszámlázások, adóelkerülések, hamis számlák, becsapott vevők, beosztottak által átrázott cégtulajdonosok, gyermekmunka alkalmazások, tisztességtelen verseny, üzleti kémkedés (…és a sort lehetne még).

Országok fent és lent

Mi is az üzleti etika általánosságban? A sok megfogalmazásból most emeljünk ki egyet: az üzleti helyzetek, tevékenységek és döntések megítélése abból a szempontból, hogy azok helyesek vagy nem helyesek. A magatartás megítélése írott és íratlan szabályok, törvények, cégkultúrák, elfogadott értékek és társadalmi normák, munkaszerződések, vállalati etikai kódexek, stb. alapján történik. Az etika szervezeti, vállalati menedzselésének letéteményesei az etikus vezetők, de ezekből világszertenövekvő hiány mutatkozik.

A Transparency International 1995. óta minden évben összeállítja és megjelenteti a világ országainak Korrupciós Érzékelési Indexét (CPI).

Ez a mutató, illetve rangsor mintegy tíz forrásból áll össze jól megalapozott módszertan alapján. A vizsgált 183 ország közül a világranglista első helyein (a legkevésbé korrupt államok) évek óta nagyjából ugyanazok az országok találhatóak.

Tavaly az élmezőnyt Új-Zéland, Norvégia, Dánia, Finnország, Svájc, Svédország, Szingapúr, Kanada. Luxemburg és Nagy-britannia alkották. 2017-ben a lista alján Szudán, Jemen, Afganisztán, Szíria, és Szomália állt. Az Európai Unió 28 tagállama közül Magyarország az utolsó előtti helyre került az elmúlt évben a CPI alapján.

Érdemes megjegyezni, hogy az üzleti etika, a korrupció elleni küzdelem fontos „olvasmánya” a Globális Korrupciós Barométer, a Vesztegetési Index, a Globális Korrupciós Jelentés.

Üzleti etika vállalati szinten

Az „országos” szintről térjünk vissza az üzleti etika szervezeti, vállalati szférájába. Gyakorta fordul elő etikai probléma a munkáltatók és a munkavállalók között, mindkét irányban. Elég itt olyan „apróságokra” utalni, mint a kifizetetlen túlórák, a bizalmas adatok kiszolgáltatása a versenytársaknak, a személyiségi jogok megsértése, a megkülönböztetések, az esélyegyenlőség figyelmen kívül hagyása, a céges nyomtatók, másológépek magáncélra való használata, bejelentetlen munkaerők alkalmazása, adó- és járulékelkerülő „zsebbe-fizetés”.

Nem kevés a cégek közötti etikai vétség, többek között az üzleti szerződések be nem tartása, a munkaerő elcsábítása, a versenytársak lejáratása, a tisztességtelen árképzés, a számlák késői kifizetése, illetve ki nem fizetése, a megvesztegetés, stb.

Az üzleti etika megsértésének igen gyakori kárvallottja a fogyasztó, a vásárló (ennek egyik közelmúltbeli példája a Volkswagen széndioxid kibocsátási méréshamisítási botránya), nemkülönben a környezetünk. Ez utóbbi vállalati szennyezése, rongálása nem csak környezetvédelmi, hanem etikai kérdés is. A környezeti károkozásra sajnos nagyon sok példa van, igencsak emlékezetes ezek közül az az eset, amikor a BP egyik tengeri kőolaj kitermelő fúrótornyának robbanása jelentős szennyezést okozott a Mexikói-öbölben. (A tragédia etikai vonatkozásai elhanyagolhatóak.) Az illegális vállalati szemét lerakóhelyek szaporodása etikai kérdés is.)

Sokan emlékeznek az ezredforduló körüli évek az Egyesült Államokon és Európán végigsöprő vállalati botrányaira, amelyek többnyire mérleghamisítási, megrendelésért csúszópénzt, valamint megvesztegetési bűn- és üzleti etikai ügyek voltak. Az USA-ban többek között az Enron és a Tyco óriáscégek, kontinensünkön pedig többek között a Siemens és a Parmalat körül csaptak magasra a botrány hullámai. Ezek és a még sok más céget érintő hullámok annak idején tovagyűrűztek több afrikai és kelet-európai ország irányába is.

Nem könnyű a feladat

dr. Gonda György

E sorok írója üzleti etikát tanít az egyik hazai felsőoktatási intézményben, ahol 50 százalék körüli a külföldi hallgatók aránya, elsősorban a fejlődő és a feltörekvő országokból érkeznek ezek a diákok. Enyhén szólva mosolyognak arra a kérdésre, hogy melyikük országában nem sértik meg nagyon az üzleti etikát, hol nincsen korrupció.

A félév végén mindig elmondják, nagyon hasznos, érdekes volt az üzleti etika tantárgy, csak éppen nehezen tudják érvényesíteni az elveket és a gyakorlatot miután majd visszatérnek hazájukba. A fejlődő és a feltörekvő országokban egyre nehezebb „tiszta” körülmények között megrendeléshez, megbízáshoz jutni. Nem ritka az üzlet értékének 20-50 százalékos kifizetése csúszópénzként a közvetítőnek, a döntéshozónak felülárazás vagy más formában.

Hogyan lehet betartani az üzleti etika normáit ilyen és még ennél is cifrább korrupciós környezetben? – kérdezik gyakorta a hallgatók. A válasz erre csak az lehet, hogy nem csak törekedni kell az etikus magatartásra egyéni, szervezeti és vállalati szinten, hanem a hallgatók generációjának kell élen járnia az üzleti etika erősítésében, a korrupció leleplezésében, visszaszorításában. Nem könnyű feladat.

Fény az alagút végén

Mind erősebb fényt jelent az alagút végén, hogy ma már egyre több vállalat fordít megkülönböztetett figyelmet saját maga és üzleti partnerei (beleértve a vevőket, a beszállítókat is) etikus magatartására. Egyre több cég honlapján található üzleti etikai „fül”, ahol a rákattintással elolvasható a vállalat etikai kódexe, éves üzleti etikai jelentése, az etikus vállalatvezetés és –irányítás gyakorlati intézkedései, az etikus üzleti magatartással kapcsolatos tanfolyamok, tréningek anyagai, stb.

A nemzetközi szervezetek – például az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO, valamint a Global Compact – ajánlásokat, sztenderdeket, mérési módszereket dolgoztak ki az üzleti etika erősítésére. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az üzleti etika gyakorlatának a jövője elsősorban a vállalatoktól, a szakmai szövetségektől, a dolgozóktól, a fogyasztóvédelemtől, a versenyhivataloktól, a közbeszerzési ügynökségektől és más állami intézményektől függ.

Az etikai kódex „cégbiblia”

A cégek átfogó, igen részletes üzletvezetési, etikai kódexe a vállalat értékrendszerének, erkölcseinek, belső és külső üzleti kapcsolatainak „bibliája”, útmutatása. Ezek a kódexek egyszerűek, érthetőek, az adott vállalatra „szabottak” és eligazítást jelentenek a helyes, etikus viselkedésre. Időnként kiegészítik, újraértékelik az üzleti etikai útmutatásokat.

A Hewlett Packard (HP) csaknem 30 oldalas etikai kódexének fejezetei meglehetősen sok és bonyolult üzletvezetési, etikai kérdést szabályoznak, tesznek egyértelművé. (Érdemes megjegyezni, hogy az etikai kódex- szel rendelkező vállalatok ilyen szabályozása, a kérdéskörök tárgyalása meglehetősen hasonló.)

A HP etikai kódexe egyértelművé teszi a cég etikai alapértékeit, krédóját. Az üzleti etika szemszögéből kitér többek között:

  • a szerződéses gyakorlat etikai kérdéseire
  • a korrupcióellenes szabályokra, szabályozásra
  • a vásárlókkal kapcsolatos magatartás szabályozására
  • a hirdetési, a marketing és értékesítési tevékenységre
  • az árképzésre
  • a versenytársakkal, alvállalkozókkal, beszállítókkal kapcsolatos magatartásra
  • a bizalmas információk kezelésére
  • az üzleti ajándékok és meghívások szabályozására
  • a személyes adatok és a dolgozók privát szférájának védelmére
  • munkatársak és a vállalati közösség tiszteletben tartására
  • a cég eszmei és fizikai értékeinek védelmére

Szinte minden etikai kódex a fenti kérdések egyértelmű etikai szabályozása mellett részletesen foglalkozik az érdekütközésekkel, illetve ezek elkerülésével. Ebbe a körbe tartozik többek között a házastársak, rokonok cégen belüli foglalkoztatásának és az alkalmazottak más vállalatokban meglévő vagy megszerzendő üzleti érdekeltségeinek szabályozása, a lehetséges konfliktusok időbeni feltárása, a személyes haszonszerzés a cég üzleteiből, az esetleges munkavégzés vagy tisztségviselés más vállalatoknál.

A világ egyik legnagyobb dohányipari vállalatbirodalma, a British-American Tobacco (BAT) etikai kódexe a már fentebb bemutatott témakörök mellett még kitér a vesztegetésre, a pénzmosásra, a jótékonysági tevékenységre, a versenyjogra, a politikai szerepvállalásra, valamint a vezetőkre és a dolgozókra vonatkozó etikus jelentési kötelezettségre (például az üzleti titkok kiadása, kiszivárogtatása esetén).

Szervezetek, módszerek, technikák az üzleti etika szolgálatában

A nagyvállalatok többnyire rendelkeznek üzleti etikával foglalkozó szervezettel. Sok cégnél üzleti etikai igazgatóság működik, vagy az igazgatótanács egyik tagja felügyeli az etikai menedzsmentet. A kisebb cégeknél ma már úgynevezett etikai megbízotti munkakör is létezik. Ez a függetlenített személy foglalkozik az etikai panaszoktól a tanácsadások keresztül a képzésekkel is.

Dr. Gonda György
vezetési tanácsadó sorozata

Újdonság az etikai „forró drót”, amelyen névvel vagy névtelenül bejelentést lehet tenni etikai vétség gyanúja vagy megtörténte esetén. Ezen a „fórumon” lehet etikai tanácsadást is kérni.

Nem számít viszont újdonságnak a vállalati etikai bizottság, amelynek feladata a szabályok karbantartása mellett a felmerült konkrét etikai ügyek megtárgyalása, elbírálása és a javaslattétel az esetleges elmarasztalásra, büntetésre, megoldásra.

A nemzetközi szervezetek felmérései szerint számottevően növekedett évtizedünkben az etikai képzések, tanfolyamok száma vállalati szinten is. A cégek egy része rendszeresen méri saját etikai teljesítményét, s nem ritka az etikai auditálás és kontrolling sem. Mind gyakoribb az etikai tanúsítási rendszer igénybe vétele, amelynek feltüntetése a vállalati honlapon vagy az éves jelentésben bizalomnövelő tényező az üzleti partnerek körében.

Sok szakértő szerint nem lehet kimutatni közvetlen összefüggést a céges etikai kódex és a vezetők, valamint a dolgozók üzleti etikai magatartásának gyakorlata között. Annyi azonban bizonyos, hogy az etikai kódex iránytű, világító torony az üzleti élet szereplői számára. A kódex hiánya az üzleti etikai igazodás lehetőségének a hiánya is. A cégek vezetői és dolgozói általában szeretik a kényesebb, fontosabb kérdések, magatartási formák pontos szabályozását, így a viták egy része is elkerülhető.

 Merre tart, üzleti etika?

Megválaszolásra vár az a kérdés, hogy a mind élesebb globális és nemzeti piaci verseny és más kedvezőtlen tényezők (joghézagok, felületes ellenőrzés, politikai érdekek, stb.) nyomán fellazult üzleti etika megerősíthető-e? Sokan bízunk abban, hogy az üzleti etika „felhígulása” már elérte vagy a közeljövőben eléri a mélypontját és remélhetően innen felfelé vezet majd az út. Nincs más választás, ha el akarjuk kerülni az áruk, a szolgáltatások, a befektetések zökkenőmentes áramlása korszakának végét. Szakértők egybehangzó véleménye szerint a világ egyes régiói nincsenek messze ettől a negatív mérföldkőtől. A megoldás tehát nem lehet más, mint a biztató jelek, folyamatok, szabályozások, intézkedések megerősítése és szigorú ellenőrzése mind a vállalati, mind pedig az állami szférában.

Dr. Gonda György

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant (CMC)

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

A brit felnőttek többségét beoltották – a legtöbb új fertőzött 5-12 és18-24 éves

A csütörtökön ismertetett legfrissebb adatok szerint a brit felnőtt lakosság több mint 80 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltás első dózisát, és csaknem 60 százaléknak mindkét adagot beadták.

Tőzsde – Csökkenéssel nyitottak a New York-i indexek

Csökkenéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdemutatók csütörtökön, miután a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve hangneme érezhetően szigorodott.  

Szárazföldi lazacfarm épül Zalaegerszegen

Csúcstechnológiával működő lazacfarmot alakít ki Zalaegerszegen a magyar tulajdonú Zalmon Kft.

Hőhullámot hoz a hétvége – néhol záporral és zivatarral

A hétvégén érkezik az idei első hőhullám - hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Hírek

A brit felnőttek többségét beoltották – a legtöbb új fertőzött 5-12 és18-24 éves

A csütörtökön ismertetett legfrissebb adatok szerint a brit felnőtt lakosság több mint 80 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltás első dózisát, és csaknem 60 százaléknak mindkét adagot beadták.

Hőhullámot hoz a hétvége – néhol záporral és zivatarral

A hétvégén érkezik az idei első hőhullám - hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Békétlenebbé vált a világ – meg is fizettünk érte

Bár tavaly csökkent a konfliktusok intenzitása, a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés miatt békétlenebbé vált a világ. A békétlenség a bolygó minden lakójának átlagosan 1942 dollárjába került - áll az Institute for Economics and Peace (IEP) nevű nemzetközi kutatóintézet éves jelentésében.

Pénteken nagyot drágulnak az üzemanyagok

Péntektől drágulnak az üzemanyagok a hazai kutakon: a benzin és a gázolaj literenkénti átlagára is 5 forinttal emelkedik.

Távfelügyelt, többszintes droggyár Kecskeméten

Egy több száz millió forintból kialakított droggyárat számoltak fel a rendőrök Kecskeméten - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) csütörtökön a police.hu oldalon.

Nyilvános kivégzést tartottak a jemeni fővárosban

Több százan gyűltek össze Szanaában, Jemen fővárosában, hogy végignézzék három, gyerekek elleni bűncselekmények miatt elítélt férfi nyilvános kivégzését.

Pénzbüntetés – Kutyatartóra támadtak az állatvédők

Pénzbüntetéssel sújtott két állatvédőt, tíz további vádlottat pedig próbára bocsátott a Veszprémi Járásbíróság, mert egy akció résztvevőiként éjjel rárontottak egy kutyatartóra, mivel úgy vélték, hogy a férfi bántalmazta az állatot.

4000 kilométert utazott az Atlanti-óceánon egy palackposta

Egy portugál tizenéves talált rá arra a palackpostára, amit egy vermonti tinédzser dobott az Atlanti-óceánba 3800 kilométer távolságban, a túlsó parton.

Oroszországban megbolydult az ingatlanpiac – Múlt és jövő határán

Oroszországban a fiatalok többsége saját otthon nélkül van. Egy...

Ausztriában újra elérhető a vitatott “iszlámtérkép”

A nagy vitát kiváltó osztrák "iszlámtérkép" másfél hét szünet után újra elérhető az interneten.

Újkőkori település a tenger alatt. Világritkaságnak számító felfedezés

Hat és fél ezer éves újkőkori település maradványaira bukkantak horvát búvárok az Adriai-tenger legdélibb részén, Korcula sziget partjainál, a tengerszint alatt 4,5 méter mélyen

Elárverezik a világháló eredeti forráskódját

Nem helyettesíthető tokenként (NFT) viszik árverésre a világháló eredeti forráskódját, amelyre június 23-tól licitálhatnak az érdeklődők a Sotheby's internetes aukcióján.

Gazdaság

MNB: idén először áprilisban lett deficites a fizetési mérleg

Áprilisban 201 millió euró deficittel zárt a folyó fizetési mérleg, az első három hónap előzetes adatok szerint 446 millió euró aktívumát követően, amiből 330 millió euró márciusban képződött - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból.

A pénzpiaci alapokból egymilliárdnyi forint áramlott ki

Májusban 0,1 százalékkal, 11 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz).

MNB – 50 milliós bírság az Union Biztosítónak

Különböző jogsértések miatt a Magyar Nemzeti Bank 50 millió forintos felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az Union Biztosítóra. A feltárt hiányosságok nem veszélyeztetik a biztosító biztonságos működését - közölte a jegybank.

Tőzsde – Csúcsot döntöttek az elsődleges kibocsátások

Az elmúlt 20 év legjobb eredményét produkálta a tőzsdei bevezetések (IPO) nemzetközi piaca 2021 első negyedévében: 85 százalékkal 430-ra emelkedett az elsődleges tőzsdei részvénykibocsátások száma, összesített értékük pedig 271 százalékkal 105,6 milliárd dollárra nőtt - közölte az EY könyvvizsgáló.

EBRD: a járvány alatt is csökkentek a térségi bankrendszerek nem teljesítő kinnlevőségei

A koronavírus-járvány ellenére is csökkent tavaly a közép- és kelet-európai gazdaságokban a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege, elsősorban a masszív kormányzati beavatkozások miatt - közölte hétfőn Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A kimutatás szerint Magyarország azon térségi országok között van, amelyekben a legnagyobb mértékben csökkent a problémás követelésállomány.

A dupla sas érme a világ legdrágábbja lett – 19,5 millió dollárért cserélt gazdát

A világ legértékesebb numizmatikai ritkaságainak egyike, egy 1933-ban Amerikában vert "dupla sas" aranyérme 19,5 millió dolláros (5,58 milliárd forint) rekordáron kelt el egy keddi...
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom