Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Menedzseri hogyan tovább - Döntés nélkül nem megy!

Menedzseri hogyan tovább – Döntés nélkül nem megy!

Magán és „hivatalos” életünkben naponta több száz, több ezer kisebb-nagyobb döntést hozunk, ezek nagy részét azonnal vagy másodpercek alatt. Agyunkban valóságos döntési szoftverek „futnak” párhuzamosan és szinte észre sem vesszük, hogy egy-egy döntésünket más és más döntési folyamattal hozunk meg. A napi üzleti életben a legtöbb operatív döntést a menedzserek hozzák meg, ezért érdemes megismerkednünk közelebbről is a döntési mechanizmusokkal, típusokkal és ezek gyakorlati oldalával.

Döntési modellek

Az egyéni és a csoportos döntéseket két nagy csoportra osztható. A programozott döntések egyszerűek, a döntés eredménye vagy igen, vagy nem. Ezek a döntések általában mechanikusak, nem kell sokat gondolkodni a végeredményen. A bankok például a hitelkérelmeket többnyire egy kitöltött kérdőív alapján döntik el. Ha a válaszok megfelelnek a hitelnyújtási feltételeknek, az ügyfél szinte automatikusan megkapja a hitet, ha nem felelnek meg, akkor nincsen pénzmozgás. Az adóhivatalok is általában programozott döntések alapján indítanak vizsgálatot magánszemélyeknél vagy cégeknél.

A nem programozott döntések gondolkodást, mérlegelést, a körülmények és számos tényező ismeretét igénylik. Ezek inkább komplex döntések, amelyek kreativitást is feltételeznek. Például a döntés egy új szervezeti egység létrehozásáról (vagy éppen egy meglévő megszüntetéséről) nem mechanikusan, hanem átgondoltan, érvek és ellenérvek, stb. ütköztetésével történik.

Észre sem vesszük, vagy nem is tudjuk, hogy az egyszerűbb és bonyolultabb napi döntéseinknél viszonylag rövid idő alatt az úgynevezett klasszikus, ötlépcsős modellt alkalmazzuk, amelyet a későbbiekben (természetesen a döntés meghozatala után) még három szakasszal szoktunk kiegészíteni. Az öt döntési lépcső vagy szakasz:

  • a döntési „téma” megértése, a döntés szükségességének felismerése
  • a döntés céljának azonosítása
  • információk, adatok, körülmények összegyűjtése, vizsgálata, diagnózis készítése a helyzetről
  • a döntési alternatívák áttekintése és értékelése, majd
  • a döntés meghozatala

Az esetek többségében az ötlépcsős folyamat a fejünkben rövidebb ideig tart, mint annak leírása. Amennyiben szükséges és nem rövid távú döntésről van szó, még sor kerülhet a döntés eredményének megvalósítására, a visszajelzések begyűjtésére és az „eredmény” nyomon követésére

Ez a klasszikus, hagyományos, lépésről lépésre döntési modell. A döntéshozó – ha elég idő áll rendelkezésre, s az üzleti döntéseket nem kell egy pillanat alatt meghozni – ebben a modellben elemzi a szóba jöhető változatokat és azok következményeit, majd optimalizálja a lehető legjobb alternatívát. Ez a döntési rendszer – amelyet a döntésekkel foglalkozó kutatók és vezetési tanácsadók racionális modellnek is neveznek – ideális a vállalatoknál és más szervezeteknél dolgozó menedzserek számára.

Az üzleti élet döntéshozóinak természetesen a döntések mellett számos egyéb feladata is van. Ezért nincsen mindig idő, lehetőség az összes alternatíva összegyűjtésére, értékelésére, figyelembe vételére. Így a döntési helyzetben lévő vezetők többsége az úgynevezett korlátozottan racionális modellt alkalmazza, vagyis csak kisszámú alternatívát gyűjt össze, sok esetben csak egy lehetőséggel számol. Gyakran halljuk: „jó lesz ez, elég ennyi!”. A vezetői túlterheltség, az időhiány igen gyakran azt eredményezi, hogy a döntés az első és egyetlen alternatívából születik meg.

A vezetők persze nem csak időhiányban szenvednek, hanem szellemi kapacitásukat is igyekeznek a döntésen kívüli egyéb tevékenységekre megőrizni, „tartalékolni”. Elfogadott gyakorlat, hogy ilyenkor a hasonló esetekben, kérdésekben meghozott korábbi döntéseikhez „nyúlnak”, vagyis számos korábbi döntés újrafelhasználásra kerül.

Ismert még az úgynevezett szemétkosár döntési modell, amelynek csak az elnevezése furcsa, a gyakorlata nem. Amikor a döntések nem rendszerszerűek és esetlegesek, akkor a szervezetek „szemetes kosara” tele van problémával, megoldással, lehetőséggel és résztvevőkkel. Ha ez a négy tényezőt sikerül összekapcsolni, vagy összekapcsolódnak maguktól véletlenül, megvan a döntés.

Nem szorul magyarázatra, hogy napjaink sok bizonytalansággal „tarkított” világgazdaságában és üzleti életében a döntések egy része kaotikus, nem lépésről lépésre történik. Hiszen a vezetőknek manapság sok kritikus döntést kell meghozniuk igen gyorsan, sok esetben kevés a rendelkezésre álló információ, s nem ritkán a munkatársakat is be kell vonni a döntési folyamatba, amely így csoportos döntés lesz. Ez utóbbi kérdésről még a továbbiakban lesz szó.

Minden döntés kockázattal jár

Dr. Gonda György tanár-szakértő sorozata a vezetés tudományáról menedzsereknek AzÜzlet. hu

A menedzseri és a döntéshozói tevékenység nem kevés kockázattal (üzleti, pénzügyi, személyi, jogi, stb.) jár. Ebből a szempontból ismerünk kockázatot elkerülő és kockázatot vállaló menedzsereket. A 21-dik században az előző menedzser-típus nem igazán maradhat meg sokáig döntéshozói pozícióban, ugyanis vezetőként folyamatosan nem lehet elkerülni a kockázatvállalást. A sikeres, elismert menedzserek viszont gyakran, körültekintéssel és bátran vállalnak kockázatot és gyakran folyamodnak a csoportos döntéshozatal, a kollektív bölcsesség gyakorlatához.

Vannak helyzetek, amikor nincs helye a csoportos döntéshozatalnak, vagy a döntések egy részének a delegálására, átruházására a dolgozók egy csoportjára. Amikor egy-egy valuta árfolyama hirtelen és jelentősen változik, amikor a tőzsde „beszakad”, amikor egy-egy termékből a piacon hirtelen hiány (olajválság) vagy hirtelen többlet (acél) keletkezik, amikor egy piac összeomlik, akkor azonnali és nem csoportos, hanem egyéni operatív döntéseket kell hozni. Az üzleti életben ezeket a nagy horderejű döntéseket – a szakértők gyors meghallgatása, az információk gyors begyűjtése után – döntően a vállalat első számú vezetője hozza meg és a döntésért ő is vállalja a felelősséget. Ezért csúcsvezető.

De azonnali döntéseket kell hozni egy űrhajónál bekövetkező hiba, vészhelyzet esetén is, a földi közlekedésben pedig szinte minden másodpercben. Ma már nem tartozik a tudományos-fantasztikus irodalom világába a mesterséges intelligencia. A nem távoli jövőben mesterséges intelligenciák hozzák majd meg a döntések mind nagyobb részét, kérdés, ki lesz a jobb döntéshozó: az ember, vagy a minden alternatívát pillanatok alatt elemző, értékelő, de érzelmekkel nem rendelkező mesterséges intelligencia? Napjainkban az önvezető autókat mesterséges intelligencia vezérli, s ennek kell döntenie a rendelkezésére álló információk alapján a haladásról, vagy megállásról, a baleset elkerüléséről, a közlekedési kockázatokról, stb.

Csoportos döntéshozatal

Visszatérve a csoportos döntéshozatalra: ennek leggyakoribb formája a döntések egy részének delegálása (empowerment) a vezetők részéről. Erre először a múlt század nyolcvanas éveiben került sor a Volvónál, napjainkban pedig ez a lehetőség már elfogadott és megszokott gyakorlat. A dolgozók, a munkatársak természetesen nem a nagy ívű, az egész céget érintő stratégiai, pénzügyi, összeolvadási, felvásárlási, stb. kérdésekben döntenek, vagy vannak segítségére a vezetőknek, hanem elsősorban a saját környezetüket, munkavégzésüket illetően. Például a szabadságolási rendről, a helyettesítések folyamatáról, a cafetéria elemeiről, a munkavégzési feladatok egy részének rotálásról, a vállalható túlórák számáról, a bónuszok összetételéről, stb.

Hangsúlyozni szükséges, hogy amennyiben a vezető a döntési jogkörének egy részét delegálja a munkatársainak, a felelősség a döntésekről továbbra is az övé, a felelősséget nem lehet delegálni. Rossz csoportos döntés esetén a vezető nem hivatkozhat arra, hogy nem ő döntött.

Gyakori az a „kvázi csoportos” döntés, amikor a döntés előtt a vezető kikéri a szóba jöhető alternatívákról a munkatársak véleményét. Szóban, írásban megismerkedik a dolgozók véleményével, álláspontjával, majd pedig dönt. Ilyen esetekben a vezető általában jelentős mértékben veszi figyelembe a dolgozók véleményét, akaratát, miközben a döntés jogát fenntartotta magának.

Előnyök és hátrányok

Milyen előnyökkel jár a szervezet részére a csoportos döntés egyes kérdésekben? Több embernek, több munka-csapatnak nagyobb az összesített tapasztalata és a gyakorlata, ez maga a kollektív bölcsesség. A csoportos döntés olyan szinergiát képvisel, amelyet egy vezető önmaga, önmagában nem tud megvalósítani. Fontos szempont, hogy a csoportos döntés és a delegálás lehetősége növeli a munkatársak elkötelezettségét, lojalitását a szervezet iránt. A beosztott dolgozó fontosnak érzi magát, hiszen vagy kikérik a véleményét, vagy társaival együtt döntéseket hozhat bizonyos kérdésekben. (Úgy tartják, hogy a jó vezető a fontos kérdésekben a döntési jogot magánál tartja, csak kisebb horderejű témákban engedi át a döntést a munkatársaknak.) Fontos szempont, hogy a csoportosan meghozott döntéseket a dolgozók gyorsabban megértik, elfogadják, hiszen maguk is részesei a döntésnek.

A csoportos döntéshozatal hátrányokkal is járhat. Ez a döntéstípus több időt vesz igénybe, de hátrány lehet az, hogy külső nyomás nehezedik a csoportra egy bizonyos döntés meghozatala érdekében. Gyakran előfordul, hogy a csoport egyik-másik meghatározó erővel, befolyással bíró tagja rákényszeríti az akaratát a csoport tagjaira.

Gyakran érezzük, hogy nem könnyű dönteni, de a döntést nem kerülhetjük el, dönteni ugyanis előbb-utóbb kell. (A döntés elhalasztása is döntés!) A szervezeti magatartással is foglalkozó vezetéstudomány sok olyan technikát, módszert ismer, amelyek könnyebbé teszik a döntéshozatalt.

Néhány csoportos döntési technika

Közülük a legismertebb a közös ötletgyártás, az ötletroham (brainstorming). Ennél a módszernél addig nem születik döntés, ameddig az összes alternatívát, lehetséges megoldást nem sikerül összegyűjteni döntés-előkészítésre.

Az ördög ügyvédje olyan technika, amikor a döntés előtt az ezt a szerepet betöltő személyek az alternatívákat megkérdőjelezik és sorra veszik, elemzik az esetleg felmerülő gondokat, problémákat.

Dialektikus érdeklődés, nyomozás, vagyis amikor vitára bocsátunk két ellentétes döntési javaslat-csomagot.

Minőségi körök és minőségi csoportok, amelyekben a munkatársak termelési, szolgáltatási és minőségjavítási kérdésekben döntési, döntés-előkészítő javaslatokat tesznek a vezetés felé.

Jól bevált módszernek tekinthető a döntési alternatívák fókuszált megközelítése, megvitatása és a legjobbnak vélt kiválasztása. Ugyanide tartozik az úgynevezett delphi módszer, amikor a döntéshozó (amennyiben van rá idő) több, egymástól földrajzilag is távol lévő szakember véleményét gyűjti össze.

A döntéshozatal, a döntés tartalma etikai kérdés is. Az etikus döntéshozatalt befolyásolják többek között az abban résztvevő személyek etikai nézetei és normái, a nemzeti és a szervezeti kultúrák különbözősége, az adott szervezet jutalmazási és fegyelmező rendszere, s nem utolsó sorban a vezetők – mint követendő, vagy rossz példaképek – etikai magatartása.

Nem könnyű dönteni, de kell!

Dr. Gonda György vezetési tanácsadó Certified Management Consultant (CMC) változáskezelés, kommunikáció AzÜzlet.hu
dr. Gonda György

A döntés és annak felelőssége alól nem lehet kibújni, legfeljebb a folyamatot lehet megválasztani, finomítani. Nem egyszerű dolog dönteni, hiszen minden esetben dilemmákat kell fel- és megoldani. A dilemma magában hordozza a „vagy ezt, vagy azt” cselekvés szükségességét.

„Lenni, vagy nem lenni?”- kérdezte Hamlet Shakespeare drámájában. Ő is döntött. A szervezeti, vállalati és üzleti életben (a magánéletről nem is beszélve) gyakran merülnek fel hasonló létfontosságú kérdések, de szerencsére többségben vannak az egyszerűbb eldöntendő kérdések. Nem árt tehát megismerni, tanulmányozni a döntési rendszereket, folyamatokat, hiszen a döntések ugyanúgy részei a mindennapi életnek, mint a változások. Ráadásul a kettő között sok összefüggés is tapasztalható.

Dr. Gonda György

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant (CMC)

 

 

Friss

Felminősítette Magyarországot a japán JCRA hitelminősítő

A stabil államháztartási rendszert, az államadósság jelentős csökkentését és az eredményes gazdaságpolitikát kiemelve javította Magyarországra vonatkozó deviza- és forintadósság minősítését a Japan Credit Rating Agency (JCRA) intézet.

PM: idén januárban is többlettel zárt a költségvetés

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere januárban 2051,9 milliárd forint bevételre tett szert, az egy évvel korábbit 82,0 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal meghaladva.

Tesztelik a világ első digitális jegybankpénzét

A svédországi központi bank bejelentette, hogy megkezdte a svéd korona digitális változata, az e-korona tesztelését, amivel a skandináv ország egy lépéssel közelebb került a világ első digitális jegybankpénzének kibocsátásához.

Integrált mobilalkalmazás a Budapesten közlekedőknek

Új mobilalkalmazást fejlesztett a városi közlekedés megkönnyítésére egy nemzetközi kutatásfejlesztési projekt részeként a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ Zrt.) leányvállalatának vezetésével - közölte a NÚSZ Zrt.

Hírek

Integrált mobilalkalmazás a Budapesten közlekedőknek

Új mobilalkalmazást fejlesztett a városi közlekedés megkönnyítésére egy nemzetközi kutatásfejlesztési projekt részeként a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ Zrt.) leányvállalatának vezetésével - közölte a NÚSZ Zrt.

Okos e-hálózat épül Zsombón

Okos hálózat mintaprojektet indított az MVM Csoporthoz tartozó NKM Áramhálózati Kft. Zsombón, a rendszert csütörtökön adták át a Csongrád megyei községben.

Július 1-jétől megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását

Július 1-jétől életbe lép a klíma- és természetvédelmi akcióterv első pontja, megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását. Az utak melletti árkokat, a vasútvonalak környékét is kötelező lesz megtisztítani, összegyűjtik az erdők, szántóföldek, települések szélére kihordott hulladékkupacokat is.

Szakértő: helyesen járt el a Ryanair pilótája

A lehetőségekhez mérten helyesen járt el a Ryanair pilótája azzal, hogy a túlsúly csökkentése érdekében az üzemanyag elfüstölése mellett döntött - mondta Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságíró.

A neandervölgyiek is virággal temettek

Egy Irakban feltárt neandervölgyi temetkezési hely leletei arra utalnak, hogy a 70 ezer évvel ezelőtt ott élő neandervölgyi emberek szertartással búcsúztatták halottjaikat.

Pénteken tovább drágul a benzin

Literenként bruttó 2 forinttal emelkedik a benzin ára pénteken. A gázolaj ára változatlan marad.

Műtrágyával csalták az áfát – húsz évet kaphatnak

Külföldről beszerzett műtrágyával "ügyeskedett" egy tizenhat tagú bűnbanda, több mint egymilliárd forintos kárt okozva a költségvetésnek. A csalók húsz év börtönt is kaphatnak.

A kormányhivatal vizsgálja a veszteglő Ryanair ügyét

Haladéktalanul kivizsgálja a kormányhivatal a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren kedden órákon át veszteglő légi járat ügyét.

Órákat vesztegelt a ferihegyi kifutón egy Ryanair-gép

Azonnali vizsgálatot kért a Ryanair vezetőségétől a Budapestről a Kanári-szigetekre induló kedd reggeli járattal történtek miatt Ujhelyi István szocialista EP-képviselő.

Unokázós csalókat fogtak el a rendőrök

Unokázós csalásokra specializálódó, Angliából irányított bűnszervezet tagjait fogták el az éjjel három településen - közölte a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság.

Koronavírus – Karanténban az óceánjáróról hazatért két magyar

Karanténba kerül az óceánjáró hajóról hazatért két magyar állampolgár - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Restaurálása után kiderült: ez egy Rembrandt-festmény

A modern technológiának és művészettörténészek nyomozásának köszönhetően Rembrandt festményeként azonosították az Egyesült Államokban azt a majd 400 éves műalkotást, amelyről sokáig úgy vélték, hogy a holland festőművész műhelyében dolgozó ismeretlen művész munkája.

Gazdaság

PM: idén januárban is többlettel zárt a költségvetés

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere januárban 2051,9 milliárd forint bevételre tett szert, az egy évvel korábbit 82,0 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal meghaladva.

Kilenc havi csúcson a januári euróövezeti infláció

Januárban kilenc havi csúcsra emelkedett az euróövezeti infláció az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közzétett jelentése alapján.

Kínai bank jön Budapestre, a China Construction Bank Corporation

Fióktelepet nyit Magyarországon a China Construction Bank Corporation, amely eszközállománya alapján a világ második legnagyobb hitelintézete.

100 nap alatt 100 milliárdnál is több fogyott a Magyar Állampapír Pluszból

Novemberi indulása óta már 105 milliárd forintnyi nyomtatott Magyar Állampapír Pluszt vásároltak a magyar családok, az értékesítés 80 százaléka vidéken történt. Az elektronikus formájú jegyzés 3660 milliárd forintra tehető.

Történelmi mélyponton a román lej az euróval szemben

Történelmi mélypontra került a román lej csütörtökön az euróval szemben, az európai fizetőeszköz egy egysége 4,7834 lejbe került csütörtökön a Román Nemzeti Bank árfolyama szerint.

Pénzügyi tudatosság – az EU-ban a 12. helyen áll Magyarország

A magyar lakosság a jövedelemhez viszonyított teljes adóssága a legalacsonyabb Európában, de így is gyakran nehézséget jelent a számlák befizetése - derült ki az Intrum követeléskezelő európai felméréséből.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom