Lehet szeretni, lehet gyűlölni a mesterséges intelligenciát (MI, vagy angolul AI = artificial intelligence), de annak rohamos terjedését, térhódítását feltartóztatni, megállítani nem lehet. Világszerte tanulmányok, felmérések, kutatások tucatjai jelennek meg naponta az MI hatásáról az automatizálásra, a robotizációra, a tanulásra, valamint – többek között – a foglalkoztatás, a versenyképesség, a hatékonyság, a költségcsökkentés, az innováció alakulására és a sort még hosszan lehet folytatni. Szakértők véleménye szerint az MI alkalmazásának egyik legnagyobb nyertese (sok esetben talán vesztese?) most, de különösen a nem távoli jövőben a vállalati, az üzleti élet.
Szinte senki nem vonja kétségbe, hogy a mesterséges intelligencia igen nagy, szinte meghatározó hatással van az életünkre és a vállalkozásokra is. A gépi tanuláson (machine learning) alapuló alkalmazások és szolgáltatások már átszővik mindennapjainkat, elég csak a különböző streaming szolgáltatók ajánlórendszereire vagy az okostelefonunk arcfelismerésére gondolni.
A szimfóniától a döntéshozatalig
A gépi tanuláson jelentősen túlmutatnak a generatív MI modellek, amelyeket arra terveztek, hogy új tartalmat hozzanak létre írott szöveg, hang, képek vagy videók formájában. Az alkalmazások és a használati esetek nagyon széles körűek. Az MI segítségével például egy adott szerző stílusán alapuló novellát készíthetünk, reális képet alkothatunk egy nem létező személyről, szimfóniát komponálhatunk egy híres zeneszerző stílusában, vagy egy egyszerű szöveges leírásból videoklipet állíthatunk elő.
A generatív MI sarokköve a mély tanulás, vagyis a gépi tanulás egy olyan típusa, amely utánozza az emberi agy működését az adatok feldolgozásában és a döntéshozatali minták létrehozásában. Működésének általános munkafolyamata: adatgyűjtés, modellképzés, tartalom-generálás, finomítás. A vállalatok nagy körültekintéssel és óvatossággal vezetik be üzleti gyakorlatukba az MI modelleket, alkalmazásuk ugyanis több technikai, adatvédelmi, jogi és etikai kérdést is felvet.
Az MI különböző formái, modelljei természetesen nem hagyták és hagyják érintetlenül az üzleti életet. A generatív MI például már most is nagy hatással van az üzleti alkalmazásokra. Ösztönözheti az innovációt, automatizálhatja a kreatív feladatokat, és személyre szabott ügyfélélményeket biztosíthat. Sok vállalat a generatív mesterséges intelligenciát hatékony, új eszköznek tekinti a tartalom létrehozásához, az összetett problémák megoldásához, valamint a vevők és a dolgozók technológiai interakcióinak átalakításához.
MI és az üzleti előnyök
A mesterséges intelligencia sokféleképpen használható fel a vállalkozások életében, a legtöbbször az értékesítés és a hatékonyság növelésére összpontosít. Néhány további üzleti előny:
- a hatékonyság növelése folyamat-automatizálással
- a szolgáltatás sebességének vagy következetességének javítása,
- költségcsökkentés
- vásárlói visszajelzések/interakciók felhasználása a döntéshozatalhoz
- új termékek és szolgáltatások lehetőségeinek feltárása
- stratégiakészítés
- ügyfélszolgálati műveletek javítása
- ügyfélélmény személyre szabása
- új ügyfelek megszerzése
- versenyhelyzet javítása
- az ellátási lánc optimalizálása
- új készségek és kompetenciák kialakítása vezetői szinten
MI-vezérelt világrend van kibontakozóban, és a mesterséges intelligencia térnyerése korábban soha nem látott mértékben alakítja át a globális üzletet és üzleti környezetet. Az üzlet és a mesterséges intelligencia szoros összefonódása nem csupán technológiai modernizációt jelent, hanem a nemzetközi versenyképesség, a technológiai szuverenitás és a digitális hatalmi egyensúly alapvető meghatározójává válik.
Az üzlet és a mesterséges intelligencia közötti kapcsolat napjaink egyik legmeghatározóbb jelensége. Az MI alapvetően átalakítja az üzleti modelleket, a működési hatékonyságot és az innovációs potenciált. Ez az átalakulás nem csupán a technológiai fejlődés eredménye, hanem egy szélesebb körű globális hatalmi átrendeződés katalizátora is. Nem meglepő, hogy a világ számos vállalata és vállalkozása számára az MI a napi üzleti tevékenységek alapvető részévé vált.
Ahogy a Microsoft látja
A Microsoft egyik alelnöke, Ales Holecek véleménye szerint az MI ellenállhatatlan erővel alakítja át a magán és a céges életünket. Mégpedig olyan gyorsasággal, amelyhez hasonlóra eddig csak az internet és a mobiltelefónia volt képes.
Ma világszerte a vállalatok háromnegyede alkalmaz mesterséges intelligenciára épülő alkalmazásokat. Ugyancsak a Microsoft adatai szerint az esetek 78 százalékában a dolgozók saját eszközein futnak az MI-alkalmazások, ami nyilvánvaló biztonsági kihívásokat vet fel. Ez a transzformáció a kiberbiztonságot az innováció és az üzleti működés megkerülhetetlen szereplőjévé tette: a kiberbiztonsági vezetőnek – az alelnök szerint – ma már ott a helye a vállalatok igazgatótanácsában.
A generatív modellek új lehetőségeket nyitnak meg az üzleti életben is, de amit meg lehet csinálni nem generatív modellel, azt továbbra is az utóbbival érdemes elkészíteni. A jövőre is igaz, hogy az üzleti problémához kell kiválasztani a megfelelő MI modellek kombinációját, továbbá, hogy ezen modellek adta lehetőségeket a költség-haszon-kockázat hármas gondos vizsgálatával érdemes számba venni.
Kilátások 2050-re
Szakértők előrejelzése szerint 2050-re várhatóan egy stabilizálódó MI-világrend alakul ki, ahol a mesterséges intelligencia üzleti alkalmazása a gazdasági és társadalmi élet szerves részévé válik. Az üzleti szféra várhatóan mélyen beépül a rendszerszintű MI-döntéshozatalba, segítve az összetett problémák megoldását és az erőforrások optimalizálását globális szinten. Az üzleti modellek várhatóan tovább finomodnak az MI képességeihez igazodva. Új iparágak és szolgáltatások jönnek létre, míg a meglévők jelentős hatékonyságnövekedést érnek majd el. A munkaerőpiac alkalmazkodik az új helyzethez, a hangsúly az MI-vel való együttműködésre és a magasabb szintű készségekre helyeződik.
Az MI és a HR menedzsment
Az MI üzleti integrációja jelentős hatással van a munkaerőpiacra és a humán erőforrás menedzsmentre. Az automatizáció és az MI-vezérelt folyamatok átalakítják a munkahelyeket és a vezetői szerepeket, miközben új készségeket és kompetenciákat követelnek meg. Az MI-alapú rendszerek sok rutinszerű és ismétlődő feladatot képesek átvenni, ami néhány (várhatóan nem kevés) munkahely megszűnéséhez vagy átalakulásához vezethet. Ugyanakkor az MI új iparágakat, szakmákat és munkaköröket is teremt.
Joseph Briggs, a Goldman Sachs kutatási részlegének vezető közgazdásza szerint bár a legtöbb vállalat még nem alkalmazza széles körben a generatív mesterséges intelligenciát, a technológiai szektorban már láthatók a visszafogott munkaerő-felvétel jelei. A szakértő szerint a fiatal technológiai munkavállalók, akiknek a munkája a legkönnyebben automatizálható, már most érzik a változást. A 20-30 év közötti, úgynevezett tech-munkavállalók körében az USA-ban a munkanélküliségi ráta 3 százalékponttal emelkedett az év eleje óta. Ez jelentősen nagyobb növekedés, mint amit a technológiai szektorban általában, vagy más fiatal munkavállalók esetében tapasztaltak.
Az Egyesült Államokban a jelek arra mutatnak, hogy a technológiai cégek vezetői visszafogják a junior alkalmazottak felvételét, miközben kezdik bevezetni az MI-t. Briggs becslése szerint hosszú távon a munkavállalók mintegy 6-7%-a veszítheti el állását az AI-alapú automatizálás miatt.
A jövő, de már a jelen vállalati vezetőinek is képesnek kell lenniük az MI-alapú rendszerek megértésére, a velük való együttműködésre és az MI-vezérelt döntéshozatalra. Ezzel párhuzamosan kiemelten fontos az etikai megfontolások integrálása a vezetői gyakorlatba, különös tekintettel az MI-alkalmazások társadalmi és munkaerőpiaci hatásaira.
Munkafolyamatok, változásmenedzsment, oktatás
Egy hazai MI-szakértő véleménye szerint „ahogy minden nagy technológiai váltás, úgy a mesterséges intelligencia megjelenése is arra kényszeríti a szervezeteket, hogy gondolják újra a munkafolyamataikat. Felértékelődik a változásmenedzsment. Új ismeretek és új képességek válnak keresetté a munkahelyeken és a munkaerőpiacon. Ez jelentős feladatokat ró az állami oktatásra, a felnőttképzésre, de maguk a vállalatok is képezik, átképezik a dolgozóikat a sikeres átállás érdekében”.
Segít a réselemzés
Egyes munkakörök és szakmák megszűnése, illetve újak „keletkezése” nagyon fontossá teszi az úgynevezett képzettségbeli rés (skill-gap) elemzést. Ez egy olyan folyamat, amely segít a szervezeteknek azonosítani az eltérést a munkakörökhöz szükséges és az alkalmazottak jelenlegi készségei között. Ez a réselemzés egy stratégiai eszköz, amely feltárja, hogy mely területeken van szükség képzési és fejlesztési programokra, annak érdekében, hogy a munkavállalók megfeleljenek a vállalati céloknak. A jövő munkaerőpiacán a hangsúly egyre inkább az olyan készségekre helyeződik át, mint a kritikai gondolkodás, a kreativitás, a komplex problémamegoldás, az érzelmi intelligencia és az úgynevezett személyközi (interperszonális) készségek, amelyek kevésbé automatizálhatók.
Az MI számokban
Mennyit költenek a cégek a világon MI-re? A Microsoft adatai szerint a vállalatok 2024-ben világszerte 44 milliárd dollárt költöttek a generatív AI-t érintő beruházásokra, ami hatalmas előrelépést jelent az egy évvel korábban regisztrált 19 milliárd dollárhoz képest. Itt érdemes megjegyezni, hogy összességében a globális mesterséges intelligencia piac mérete már 2022-ben elérte a 136,55 milliárd dollárt. A Grand View Research egyik kutatása pedig azt állítja, hogy 2030-ig az MI-piac várhatóan évi mintegy 37 százalékos növekedést fog elérni.
Az MI-piac és az azt alkalmazó szervezetek számára igencsak kecsegtető a Microsoft egy további kutatási adata: a mesterséges intelligenciába fektetett minden egyes dollár 3,7 dollárt termel meg. Talán nem tartozik a tudományos-fantasztikus művek világába, hogy egyes becslések szerint az elkövetkező években a mesterséges intelligencia által generált termelékenységnövekedés 7 billió euróval növelheti meg az összeurópai GDP-t.
Számos felmérés, közvélemény-kutatás készült és készül világszerte többek között a munkaadók, a munkavállalók, a kezdő tech-szakemberek, valamint a társadalom különböző rétegei, szereplői körében az MI hasznosságáról, elfogadásáról, valamint a munkaerőpiacra, az üzleti életre, s nem utolsó sorban az emberi tudásra gyakorolt hatásáról. Az eredmények nem egyértelműek: a sok pozitívum mellett nem kevés a kétely és az ellenérzés.
Felmérések, kutatások, tanulmányok, vélemények
Lássunk egy korábbi felmérést: a McKinsey „Az MI 2021-ben” című felmérésében a válaszadók 56 százaléka elfogadja az MI-t, szemben a 2020-as válaszadók 50 százalékával. Az Accenture mesterséges intelligencia-jelentése pedig megállapította, hogy globálisan a cégek felső vezetőinek 84 százaléka szerint a mesterséges intelligencia segít elérni a vállalat növekedési céljait.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2023-ban széleskörű felmérést végzett idehaza a mesterséges intelligencia alkalmazásával, hatásaival, elfogadottságával stb. kapcsolatban. A felmérésről készült tanulmányból itt két tényező kerül megemlítésre. Az egyik, hogy a megkérdezettek 61,5 százaléka szerint az MI inkább lehetőséget jelent a saját munkájában, míg 23 százalék inkább veszélyt lát benne. A másik pedig az, hogy a magyar társadalom 65 százaléka nem tartja elfogadhatónak, hogy a jövőben generatív MI segítségével készítsenek beadandó dolgozatot a diákok.
A Veridata Insight cég néhány hete hozta nyilvánosságra az ezer kiemelten fontos amerikai üzletember körében idén végzett felmérésének fontosabb megállapításait. A megkérdezettek alig egyharmada ért egyet azzal, hogy az MI több előnnyel jár, mint hátránnyal. A felmérésben résztvevők 45 százalékának véleménye szerint az MI káros a társadalomra, ennek ellenkezőjét csak 12 százalék állítja.
Sokatmondó, hogy a megkérdezettek 98 százalékának vannak aggodalmai az MI-vel kapcsolatban: a legtöbben attól tartanak, hogy az automatizálás miatt elveszítik a munkájukat. Sokan féltik az MI-től saját adataik biztonságát. Ugyancsak sokan félnek az önvezető autók balesetveszélyességétől, valamint attól, hogy a mesterséges intelligencián keresztül manipulálni lehet a társadalmat. A válaszadók kétharmada érzi úgy, hogy munkatevékenysége nagyon is veszélybe kerülhet.
Érdekes megállapítása a felmérésnek: miközben sokan tartanak munkakörük megszűnésétől, elvesztésétől, az ezer megkérdezettnek csak 42 százaléka ért azzal egyet, hogy az MI növelheti jelenlegi munkája hatékonyságát, termelékenységét. Ebben a kérdésben a bizonytalanok aránya 33, az egyet nem értőké 23 százalék.
Ugyancsak érdekessége a felmérésnek, hogy a megkérdezettek 94 százaléka nem előítéletes a gépi tanulással kapcsolatban. Hasonló az aránya azoknak, akiknek nincsen kifogásuk az MI-vel kapcsolatos pénzügyekkel (például a szoftverek ára, a mesterséges intelligencia által előállított anyagok értékesítése) szemben. A Veridata Insights felmérésében résztvevők 86 százaléka szerint a jelenleginél több és szélesebb szabályozás szükséges az MI bevezetéséhez, használatához, alkalmazásához.
Friss felmérés itthonról
Ami a hazai véleményeket illeti: a Gazdaságkutató Intézet (GKI) idén júliusban ugyancsak 1000 fős reprezentatív mintán felmérést végzett a lakosság körében a mesterséges intelligencia (MI) elterjedtségéről. Az egészen friss kutatás szerint a dolgozók közel fele egyáltalán nem használja a mesterséges intelligenciát munkája során. Az MI-t soha vagy csak ritkán használók 30 százaléka nem látja, hogyan tudná az segíteni a munkáját, 31 százalékuk munkakörében nincs szükség mesterséges intelligenciára. Huszonkilenc százalék azoknak az aránya, akik technikai, informatikai ismereteik hiánya miatt mellőzik az MI használatát. A formális vagy szervezeti akadályok – például, ha a munkahely tiltja az MI használatát, vagy a szervezeti kultúra nem támogatja azt – csupán a válaszadók kis részénél jelent problémát, vagyis a mesterséges intelligencia használatát inkább a személyes tudás és motiváció hiánya gátolja, mintsem intézményi tiltás gátolja.
A GKI felmérést elemző tanulmány megállapítja, hogy a férfiak szkeptikusabbak az MI hasznosságát illetően, mint a nők. Ellenben a hölgyek gyakrabban érzik úgy, hogy nincs elég technikai tudásuk annak alkalmazásához. A fiatalabbaknál ritkábban jelent problémát a technikai ismeretek hiánya, míg az idősebb korosztályoknál ez gyakrabban jellemző.
Az MI használatát mellőző vállalkozók biztosabbak technikai tudásukat illetően, ám jellemzően (64 százalék) nem látják, hogy a mesterséges intelligencia hogyan segíthetné munkájukat. Ugyanakkor az MI termelékenységre gyakorolt pozitív hatása szemmel látható.
A Gazdaságkutató Intézet felmérési eredményei szerint a belső tényezők (technológiai tudás hiánya, bizalmi deficit, az alkalmazási lehetőségek körüli szkepticizmus) gátolják leginkább a mesterséges intelligencia munkahelyi terjedését.
Oktatás, oktatás, oktatás
Hosszútávon azok a vállalatok, végsősoron pedig azok az országok lesznek versenyképesek, amelyek képesek az MI-hez hasonló új technológiák bevezetésére. Ehhez viszont elengedhetetlen a megfelelő képzési struktúra, akár vállalati, akár állami szinten. A felmérés kérdéseire adott válaszok alapján megállapítható, hogy megfelelő oktatással könnyen lehetne növelni az MI felhasználóinak körét. Ezek a képzések ráébreszthetik a munkavállalókat arra, hogy az MI sok területen tudná segíteni a munkájukat.
A hazai megkérdezettek közel fele soha nem használja az MI-t munkájához, tanulmányaihoz, és további 17 százalék csak nagyon ritkán. Ugyanakkor 8 százalék gyakran, 9 pedig nagyon gyakran dolgozik vele. Az otthoni alkalmazást tekintve némileg kedvezőbbek a tapasztalatok: 64 százalék használta már magáncélra a mesterséges intelligenciát.
A GKI felmérése szerint idehaza a munkavállalók 56 százaléka használ valamilyen MI alkalmazást munkájához. Bár a megkérdezettek 70 százaléka érzékel valamilyen szintű fenyegetést az MI részéről munkája kapcsán a következő öt évben, csupán 5 százalék tartja jelentősnek azt.
MI-használat foglalkozás szerint
Foglalkozás alapján leginkább az önálló értelmiségi tevékenységet folytatók használják munkájukhoz a mesterséges intelligenciát. Őket követik a vezetők, valamint a versenyszférában irodai munkakörökben dolgozók. Kevésbé elterjedt az MI használata a vállalkozók körében, még kevésbé a közszféra irodai dolgozói között.
Az MI-korszak elején járunk
Látnivaló, hogy a nemzetközi és a hazai felmérések eredményei sok vonatkozásban hasonlóak, illetve azonosak. Ma még csak az „MI-korszak” elején járunk, de nem kétséges, hogy sok és váratlan meglepetést tartogat az üzleti világ számára is a mesterséges intelligencia. Szakértők véleménye szerint a mesterséges intelligencia akkor tartható hatékonyabban ellenőrzés alatt, s akkor járul hozzá a nyereség növeléséhez, valamint a verseny-pozíciók javításához, ha a vezetők és a dolgozók folyamatos MI-oktatásban részesülnek a lehetőségekről és a felhasználásról.
S végül még egy megjegyzés: ezt az írást nem MI készítette, még „nyomokban” sem.
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
