Az ingatlanpiacon idén az első negyedévben visszaesett mind az adásvételek száma, mind a hitelezés volumene, ez az alacsony piaci aktivitás pedig kihat a lakáspiac kínálati oldalára is – mondta a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetője.
Winkler Sándor a jegybank májusi lakáspiaci jelentése alapján közölte, 2022-ben Magyarországon 142 ezer ingatlan-adásvétel történt, ami 19 százalékos csökkenés 2021-hez képest. Elsősorban a tavalyi negyedik negyedévtől következett be egy nagyobb, 36 százalékos éves szintű visszaesés, az alacsony piaci aktivitás pedig kitartott idén az év elején is: az első negyedévben az ingatlan-adásvételek száma 43 százalékkal csökkent 2022 azonos időszakához képest.
Az MNB osztályvezetője szerint a kereslet visszaesésében szerepet játszik a bizonytalan gazdasági kilátások miatti kivárás a piacon, a korábbi években kialakult magas árszint és a csökkenő hitelezés is.
Utóbbiról elmondta, idén márciusban éves összevetésben 69 százalékkal csökkent a kihelyezett lakáshitelek volumene. Ezen belül az új lakás vásárlására, építésére felvett lakáshiteleknél tapasztalták a legnagyobb, több mint 80 százalékos visszaesést. Ebben az Nhp Zöld otthon program okozta magas bázis is szerepet játszott – jegyezte meg.
Winkler Sándor kiemelte, a lakáspiacot és a lakáshitelezési piacot jellemző csökkenő kereslet és mérséklődő aktivitás az EU-tagállamok széles körében is megfigyelhető, így a magyarországi folyamatok illeszkednek az európai tendenciákba.
Példaként említette, hogy a visegrádi országok többségében a magyarországihoz hasonlóan, 60 százalékot meghaladóan csökkent a lakáshitel kibocsátás 2023 elején.
Közölte, a csökkenő kereslet kihatott a lakáspiaci árakra: az MNB lakásárindexe alapján tavaly a negyedik negyedévben 3,6 százalékkal csökkentek országos átlagban a lakásárak. Budapesten 1,1, a vidéki városokban 2,9, a községekben 6,6 százalékos lakásár-csökkenést mértek. Az ingatlanközvetítők tranzakciós adatai alapján azt látják, hogy idén az első negyedévben már enyhén emelkedhettek országos átlagban az árak, Budapesten azonban továbbra is 1 százalékos csökkenést jeleznek az adatok. Az enyhén csökkenő lakáspiaci árszint következtében enyhült a lakásárak gazdasági fundamentumokhoz viszonyított felülértékeltsége – mondta a szakember.
Winkler Sándor úgy vélte, az alacsony piaci aktivitás kihat a lakáspiac kínálati oldalára is. Az építőipart és a lakásfejlesztéseket egyre inkább a kereslet hiánya veti vissza.
Tavaly az országban mintegy 20 500 újépítésű lakóingatlant adtak át, ez azonban csak nagyon enyhe növekedés 2021-hez képest.
Közölte, a visegrádi országok lakásállomány-arányos építési szintjét tekintve Lengyelországban 1,6 százalékos, Szlovákiában és Csehországban 1 és 0,8 százalékos a lakásállomány megújulási aránya, míg Magyarországon a lakásállomány arányában csak 0,45 százaléknyi újépítésű lakást adtak át. Ráadásul ez az alacsony kínálati szint idén is fennmaradhat, mivel az első negyedéves adatok alapján mintegy 20 százalékkal csökkent az átadott újépítésű lakások száma. A piaci szereplők pedig a 2022-es adathoz képest is kevesebb új lakás átadásával számolnak 2023-ra.
Winkler Sándor pozitívumként említette, hogy folyamatosan bővül a már építési engedéllyel rendelkező, de még el nem indított társasházi lakásprojektek száma, mindez pedig a kereslet visszatérése esetén növekedési tartalékot is jelenthet.
