Csúcsot döntött a személyi kölcsönök folyósítása, a lakáshitelt is vitték, mint a cukrot. A jelzáloghitelek kamatai még csökkentek a negyedik hónapban, de ez a tendencia lassan véget érhet – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Áprilisban még tovább nyomták a gázt a lakossági hitelpiacon a bankok, rég nem látott mennyiségű lakáshitelt és rekord összegű személyi kölcsönt folyósítottak. Ebben szerepet játszhatott, hogy a kamatok is csökkentek valamelyest, de az is, hogy a lakáspiacon a vevők nem vártak tovább, megvásárolták a kiszemelt ingatlanokat. Számos kormányzati intézkedés is segített az ingatlanszerzésben, az egyik újdonság ezek közül a CSOK Plusz hitelprogram, a másik pedig a fiatal lakásvásárlók számára bevezetett önerőkedvezmény.
A kamatok tovább csökkentek áprilisban, egy átlagos lakáshitelt 6,6 százalékos kamat mellett lehetett felvenni, ez 2022 júniusa óta a legkedvezőbb kamatszint. Az alapkamat csökkenését azonban nem követte a hosszú kamatperiódusú hitelek referenciakamatának (BIRS) csökkenése, ezért elképzelhető, hogy a májusi hitelstatisztikában, amit egy hónap múlva közöl a Magyar Nemzeti Bank (MNB), már nem mérséklődik tovább a lakáshitelek kamata. A Bank360.hu szakértője, Herman Bernadett szerint ezért elképzelhető, hogy azok, akik a tavaly magas kamat mellett felvett hiteleiket szerették volna alacsonyabb kamatozásúra váltani, akkor jártak volna a legjobban, ha még áprilisban lépnek.
Kétéves csúcson a lakáshitelezés
Áprilisban az MNB adatai szerint 121 milliárd forint lakáscélú hitelt hagytak jóvá a bankok, ez 2022 júniusa, az MNB Zöld Otthon Programjának kifutása óta a legmagasabb összeg. Ebből 98 milliárd jutott használt lakások vásárlására. Az MNB 2017 januárjáig visszamenő statisztikájában még nem volt példa arra, hogy ennyi használt lakás vásárlásra fordítható hitelt hagyjanak jóvá a bankok. Ugyanakkor az új építésű lakások vásárlására, építésre és felújításra fordítható hitelek összege még mindig a töredéke a korábbi rekordoknak. A lakásépítéshez nyújtott hitelek összege 7,2 milliárd forint volt, ez messze elmarad a 2022-es csúcsidőszaki 25-27 milliárd forintos értékektől.
Rekordon a személyi kölcsönök
A negyedik hónapban 68,2 milliárd forintnyi szerződést kötöttek személyi hitelre a pénzintézetek, ami történelmi rekord. A személyi kölcsönöknél is beindult az árverseny, az átlagos hitelkamat 17,61 százalékosra süllyedt, ami másfél éves mélypont. Az új szerződések száma is szokatlanul magas volt, meghaladta a 26 ezret, ez sem fordult elő már 2019 októbere óta, amikor – a covid-járvány alatti, a jegybanki alapkamathoz kötött kamatplafont nem számítva – történelmi mélyponton voltak a fogyasztásihitel-kamatok.
A babaváró hitel iránti kereslet stabil maradt a januártól megszigorított feltételek dacára. Áprilisban több mint 2 ezer házaspár igényelte a kedvezményes hitelt 22,4 milliárd forint értékben. Érdekesség, hogy az új feltételekkel folyósított babaváró támogatás már nem számít fix kamatozású hitelnek, hanem a változó kamatozású hitelek között tartja számon az MNB, miután az állami kamattámogatás alapjául nem az ötéves, hanem az első két évben az egyéves, majd ezt követően a hároméves állampapírok hozama számít.
A hitelfelvételeknek köszönhetően a háztartások hitelállománya 10 352,8 milliárd forintos történelmi csúcsra emelkedett. A folyószámlahitelek volumene is ismét hízik, ahogy egyre több számla kerül ismét mínuszba. Februárban a 13. havi nyugdíj folyósítása után mintegy 13,6 milliárd forinttal csökkent a folyószámlahitelek volumene, de áprilisra ebből a csökkenésből 8,7 milliárd forint el is tűnt. 252,4 milliárd forintnyi mínuszban álltak a háztartások folyószámlái április végén, ez az egy évvel korábbinál 5,3 százalékkal nagyobb tartozás.
Betétekbe friss megtakarítás nem került
A bankbetétek állománya áprilisban csökkent, az MNB adatai szerint a háztartások 12 515,4 milliárd forintot tartottak a bankokban a hónap végén. Friss megtakarítás nem érkezett a bankokba, akinek volt félretett pénze, az vélhetően máshol fektette be. Az állomány csökkenéséhez hozzájárulhatott a devizabetétek leértékelődése is a forint erősödése miatt.
Februárban és márciusban még jelentős összeggel 387,7 milliárd, illetve 97,1 milliárd forinttal gyarapodtak a betétszámlák. Ennek részben az állampapírokból származó kamatfizetés lehetett az oka, részben pedig a már említett 13. havi nyugdíj, amely februárban érkezett meg a számlákra – írja a Bank360.hu.
Áprilisban az sem hozta vissza a betéteseket a bankokba, hogy megszűnt a bankbetétekre vonatkozó kamatsapka. Voltak olyan bankok, amelyek emiatt komoly betéti akciókat hirdettek meg az ügyfeleik számára, hátha vissza tudnak csábítani valamennyit az állampapírpiacra átvitt milliárdokból. A jegybank statisztika szerint azonban csak mérsékelt eredményt érhettek el.
